Tolnavármegye, 1903 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1903-12-06 / 50. szám (49. szám)

Néhány tüntetőt a rendőri hatóság képvisele­tében hivatalosan jelen levő szolgabiró : Bajó Pál eltávolíttatott ugyan, amit az esetben is meg fog tenni bizonyara, ha az obstrukcio melleh tartandó nyilvános gyűlésen lesznek olyanok, kik zavart akarnak provokálni, de merőben valótlan, hogy ezen pár tüntetőnek eltávolítása után csak a »hiva­talos személyekből összesereglett maroknyi sereg maradt együtt«, mert éppen az úgynevezett hiva­talos elemek, például a Ssekszárdon lakó több mint 180 állami tisztviselő közül alig volt 10 jelen, a nagyszámú vidéki megyebeli állami tisztviselők közül pedig csak 1—2 jelent meg, jóllehet az állami tisztviselőknek is jogukban és módjukban állott volna részt venni a gyűlésen, igy tehát a határozat elfogadásakor a városháza tágas udvarát teljesen megtöltő és pártkülönbség nélkül független választópolgárokból álló nagyközönségről azt állítani, hogy ott csak * hivatalos személyekből össze seregleit maroknyi sereg« volt j elen, szintén szemen szedett koholmány. VÁRMEGYE. Rendkívüli közgyűlés. Tolnavármegye törvényhatósági bizott­sága folyó hó 15-én rendkívüli közgyűlést tart. — A közigazgatási bizottság decem­ber havi ülését folyó hó 5-én, szombaton tartották meg.. — A központi választmány múlt csütörtö­kön Dőry Pál alispán elnöklete alatt ülést tartott, melyen részt vettek: Bertirieder János, Forster István, Kurcz Vilmos, László Lajos, dr. Leopold Kornél, Simonlsits Elemér, Wosinsky Mór és Szé- vald Oszkár választmányi tagok, utóbbi mint jegyző- könyvvezető. — Az ülésen hitelesítették az ország­gyűlési képviselő választásra jogosított választók 1904. évre érvényes névjegyzékét, mivel a központi választmány határozatai ellen felszólalások nem érkeztek be. A névjegyzékek hitelesítésével az elnök és jegyző, továbbá László Lajos ós dr. Leopold Kornél vál. tagok bízattak meg. 1903. deczember 6. Naptármellékletünk. Mai számunkhoz tisztelt előfizetőink részére mellékeljük a Molnár Mór nyomdai intézetéből kikerült, az igof-ik évre szóló nagy képes naptárt, mely csinos és Ízléses kiállításával, gazdag címtárával, érdekes szépirodalmi tartalmával és sikerült illuszt­rációival a naptárirodalom jelesebb termékei közé tartozik. A naptárt az idén is Székely Ferenc Tolnavármegye főlevéltárnoka a szokott gonddal szerkesztette. Reméljük, hogy tisztelt előfizetőink szívesen veszik tőlünk ezt a figyelmet. HÍREK. — Személyi hir. Gr. Széchenyi Sándor v. b. 1.1. vármegyénk főispánja múlt csütörtökön Szekszárdra érkezett hivatalos ügyeinek elvégzése végett és szombaton a közigazgatási bizottság ülésén is elnökölt. — Akadémiai székfoglaló. Wosinsky Mór apátplébános, a magyar tudományos akadémia tagja, holnap tartja meg Buda­pesten az akadémia ülésén székfoglaló érte­kezését. A magyarországi őskori agyagmü- vesség emlékeiről értekezik s valószínűleg két ülést igénybe vesz a nagy terjedelmű mo­nografikus mű, mely e nemben úttörőnek tekinthető, mivel az őskori agyagleletek rendszeres és összehasonlító módszer szerinti feldolgozását és ismertetését nélkülözte a régészeti tudomány. — Eljegyzés. Ifj. Fürst Gyula a m. kir. államvasutak szállítója és a pécsi kereskedelmi alkalmazottak egyesületének elnöke vasárnap el­jegyezte Fried Vilmos simontornyai bőrgyáros és a simontornyai takarékpénztár vezérigazgatójának leányát, Riza kisasszonyt. — Bezerédj Pál a főrendiházban. A »Ma­gyar Ipar« czimü szaklap a következőket Írja : »A király Bezerédj Pál selyemtenyésztési minisz­teri meghatalmazottat életfogytiglan a főrendiház tagjává nevezte ki, Bezerédj Pál huszonhárom esz­tendő óta önzeilen hazafiui lelkesedéssel vezeti, az országos selyemtenyésztés ügyeit — hazánkban páratlanul álló nagy szakismereteivel és utolérhe­tetlen munkaerejével. Ezt az áldozatkészséget kü­lönben nagybátyjától, Bezerédj Istvántól vette át örökség gyanánt, ki halálos ágyán meghagyta örö­kösének, Bezerédj Pálnak, hogy a szegény nép érdekében oly áldásos selyemtenyésztés ügyét ka­rolja fel és minden erejével mozdítsa elő. Arról pedig, hogy Bezerédj Pál huszonhárom év alatt mily sikert ért el a selyemtenyésztés terén, ma már megdönthetetlen számadatok tesznek tanú­bizonyságot. Ezelőtt 23 évvel alig néhány száz család foglalkozott a selyemtenyésztéssel és ebből alig 2—3 ezer forintot kerestek évenként. Ma már állandóan több, mint százezer család rendes foglal­kozásként űzi a selyemgubó termelést és csupán a gubókból 6 millió korona évi jövedelmük van a tenyésztőknek. Ezenkívül 5 állami selyemfonógyár állíttatott fel 120—150 orsóval és ezen gyárakban több ezer munkás kap állandó, biztos keresetet. A selyemtenyésztés különben oly örvendetes len­dületet vett, hogy már újabb két selyemfonógyárat terveznek, egyet Lúgoson és egyet Mohácson. S mindenki tudja, hogy ez a bámulatos eredmény egyedül Bezerédj Pál érdeme, aki akkor állott az ügy éiére, midőn arról' már mindenki lemondott és 1880 ban a képviselőház pénzügyi bizottsága azt is kimondotta, hogy töröli a selyemtenyésztésre szánt állami segélyt, mert annak gyakorlati ered­ménye úgy sem mutatkozik. És ime Bezerédj Pál huszonhárom éves apostolkodása mellett a külföldi szakköröket is bámulatba ejtő mértékben felvirá­goztatta a hazai selyemtenyésztést, mely iránt oly nagy bizalommal vannak a.külföldi selyem­gyárosok, hogy élénk versenyt fejtenek ki/csak­hogy bérbe kapjanak egy-egy jn.' kir. selyemgyá­rat. Bezerédj Pál szerénységére és önzetlenségére különben jellemző, hogy minden Kitüntetést, min­den jutalmat magától, elutasított. Csupán a Tudo­mányos Akadémia 2000 aranykoronás i.Wahrmann dijat fogadta el,, de ezt az uj iparág sikeres meg­honosításáért járó jutalomdijat is nyomban kitűzte pályadijnak Bezerédj István életrajzára. Főrendi­házi taggá történt kinevezését bizonyára széles körökben a legnagyobb rokonszenvvel és örömmel fogadják, mint a magyar munka egyik diadalát. — Uj vaSUti terv. Miholjác-Harkány-Siklós- Harsányon át Villányig vezetendő motoros üzemü helyi érdekű vasátvonal tervével foglalkozik egy szükebb körű érdekeltség, melynek vezető eleme Záray Károly dr., a pécsi kereskedelmi és ipar­kamara titkára, amely vonal minket is köze'ebbről érdekelne. A helyiérdekű vasutak építésében beál­lott pangásnak oka a vicinális vasutakról szóló törvényünk, melynek alapján a vasútépítés nagyon költségessé és vesződségessé van téve. Ezen a bajon a vicinális vasutakról szóló uj törvényjavas­lat majd segiteni fog. Hieronymy keresk. miniszter szatmári programmbeszédében kijelentette, hogy ezen javaslatnak minél előbbi törvényerőre eme­lése kiváló gondját képezendi. Az említett uj vas­úti terv megvalósítása az uj törvény alapján bizton remélhető. Addig, mig a törvény meglesz, a ter­vezett vonalon megtétetnek a szükséges előkészü­letek s eszközöltetnek az előmunkálatok. Ennek a vonatnak az életképességét első sorban azon kö­rülmény biztosítja, hogy meglevő két vasutat köt össze: a mohács-pécsit és a szlavóniai ,késkeny- vágányu vasutat. A baja-bátaszéki áthidalás ese­tére ezen, minden valószínűség szerint keskeny vágányu vonalnak Villánytól Borjádon, Szederké­nyen, Kéménden, F.-Bodán, Fekeden s a kövesdi pusztán át Bátaszékig való kiépítése van tervbe véve. — , _ Tea-estély. A szekszárdi nőegylet és a rk. ov odát fentartó egyesület ma, vasárnap este 8 óra után tartja negyedik s ez évben utolsó teaestélyét a szekszárdi kereskedelmi kaszinó termeiben. Teá­zás közben lesz ének, szavalat és cimbalomjáték, utána pedig tánc következik. Belépődíj személyen- kint 1 korona. ______TOLNAVÁRMEGYE. — Bartal Bélának lapunk szerdai rendkívüli kiadásában megjelent közérdekű tanulmánya or­szágszerte méltó feltűnést keltett. A napi lapok is nagy elismeréssel szólnak Bartal munkájáról. így a »Magyar Szó« pénteki számában vezércikkül szóról szóra átvette az egész közleményt. A *Pes- ter Lloyd*, melynek hasábjain Bartal Bélától pár hét előtt megjelent a véderőről kiváló szaktudással irt fejtegetései jogos feltűnést keltettek, szintén nagy elismeréssel nyilatkozik és részletet közül Bartal cikkelyéből. A »Pécsi Napló« pén­teki számának vezércikkében kezdi meg szintén egész terjedelemben Bartal cikkének közlését, a mihez a szerkesztő a következő megjegyzést fűzte: A »Tolnavármegye« tegnap megjelent rend- kivüli kiadásában Bartal Béla kamarás, a Tolna­vármegyei közélet egyik jelese szélesebb érdeklő­désre igényt tartó cikket ir a fönti címmel. Szíve­sen hozzájárulunk ahhoz, hogy Bartal Béla okos cikke minél nagyobb olvasóközönségre találjon. Még mindig oly nagy némely helyen az elvakult- ság, azt gondolva, hogy az obstrukció talán még szolgálatot is tesz az országnak, hogy minden komoly fölszólalást, mely ezen most már csak ke­vesek által vallott nézet eloszlatására alkalmas, figyelembe veendőnek tartunk. — Yasuti mizériák. Ahelyett, hogy annyi jogosult panasz és felszólalás után évek múltával valami legcsekélyebb reform történnék a közönség érdekében, mindig inkább visszafelé haladunk a kapzsiságáról ismert államvasutak jóvoltából. A 85 kim. távolságú sárbogárd-bátaszéki vonalon pár hét óta egyetlen átjáró kocsi sem közleke­dik, eddig legalább minden vonathoz volt egy még Noé idejéből származható rozoga, azonban mégis csak folyosós kocsi csatolva, de - most már ezt is beszüntették, ami ilyen hosszú vonalon nemcsak kényelmi, de egész­ségi szempontból is rendkívül hátrányos az utazó közönségre nézve. Ennek a rendkívül élénk személy és áruforgalommal bíró vasúti vónalhak nagy jövedelmét kényelmesen zsebrevágják a többi talán deficittel dol­gozó vicinális vonalnak fentartására ; de mi szekszárdiak és az egész vonal, melynek forgalma évről-évre jelentékenyen emelke­dik, 20 év után is olyan elbánásban része­sülünk, mit a ma üzemben levő legutolsó kis vicinális vonat érdekeltsége. Nemrégi­ben maga Ludvig, a m. kir. államvasutak igazgatója utazott ezen a vonalon és élvezte annak összes gyönyörűségeit, meg is botrán- kozott a tapasztaltak fölött, de — sajnos — minden marad úgy, mint volt 20 év előtt. — A Dőry-ménes. Nemrég megírtuk, hogy Dőry József világhírű ménesét a bérlet lejártával feloszlatja, csupán egy kis töredékét tartja meg, melyet a baranyamegyei Nyerges pusztára helyez át. Ezen hírünkre vonatkozólag most arról értesítenek bennünket, miszerint a kitűnő ménes feloszlását az állam megakadályozni akarván, azt a kincstár előreláthatólag Dőry Józseftől át fogja venni s tovább fogja kezelni. E célból egy bizottság már megkezdte a tárgyalást a hercegi uradalommal. — Benyovszky Rudolf gróf a cenzus alap­ján legújabban királyi meghívó levelet nyert a főrendiházba, BenyavSzky Rudolf gróf, ki nagy előszeretettel foglalkozik katonai tanulmányokkal. Benyoszky gróf a középiskolát Budapesten végezte, azután a hohenheimi gazdasági ismétlőiskola hall­gatója lett. Eleget tevén katonai kötelezettségének a 12. dzsidás'ezredben, mint tartalékos hadnagy visszavonult' tolnamegyei tengelici birtokára. — A Benyovszkyak közt sok hires katona volt, igy Sámuel gróf a lovas generális és ennek fia, a világhírű Móric gróf, ki a 17-ik század végén a lengyelekért harcolt, majd bejárta a félvilágot- és gyarmatot alapított Madagaszkár szigetén, hol 178ő-ban csatában elesett. — Karácsonyi vásár jótékonycélra. Az »Egyesült szekszárd-tolnamegyei nőegylet« elha­tározta, hogy folyó hó 13-án azaz jövő va­sárnap délután a »Szekszárd Szálló« nagytermé­ben jótékonycélu karácsonyi vásári rendez, hol az eladást Szekszárd városának hölgyei fogják végezni. Az eladásra szánt tárgyak gyűjtésére az egyesület­nek 55 fáradhatlan tagja vállalkozott. ___________________________________ 3

Next

/
Thumbnails
Contents