Tolnavármegye, 1903 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1903-11-29 / 48. szám
1903. november 29. TOLNAVÁRMEGYE. 3. erőszak ellen. Ennek a lelkes felhívásnak eredményekép vármegyénk választói polgárai, úártkülombségre való tekintet nélkül, ma d. e. 10 órakor a »Szekszárd Szálló« nagytermében tartandó tiltakozó nagy népgyülést hívtak egybe. A népgyülés egybehivói között a társadalom minden osztálya : földbirtokosok, lelkészek, bérlők, ügyvédek, kereskedők, iparosok, mezőgazdák stb. és az összes politikai pártok: a szabadelvű-, függetlenségi- és néppárt vannak képviselve. A kibocsátott felhívás igy hangzik : Felhívás népgyülésrel Alulírottak pártkülönbség nélkül egyetértőén abban, hogy az obstrukció, — mely egyéb alkotmányunkat veszélyeztető következményeit nem is említve, a magyar képviselőházban útját állja a legégetőbb gazdasági kérdések megoldásának, igy többek közt lehetetlenné teszi, hogy az olasz borvám végre-valahára törvényesen felemeltessék, — az ország népeinek keserves károkat okoz, át vagyunk hatva attól a hazafias mengyőződéstől, hogy az obstrukció ellen a képviselőket választó közönségnek most már a leghatározottabban tiltakoznia kelti — Yelszölitunk azért mindenkit, aki velünk ebben egy nézeten van, hogy a Szekszárdon folyó évi november hó 29-én a nagyvendéglő nagytermében délelőtt 10 órakor tartandó nagy párlközi tiltakozó népgyülésen jelenjék meg. A népgyülésen —- elveinek teljes fentartásá- vnl —. részt vehet mindenki, aki az obstrukció ellen tiltakozni akar, bármelyik politikai párthoz tartozik is! Ez nem pártkérdés, hanem mindnyájunk érdeke! Gróf Apponyi Géza földbirtokos Hőgyész, Bartal Béla földbirtokos FadJ, dr. Beöthy Károly ügyvéd, szőlőtulajd. Szekszárd. Bernrieder János földbirtokos Zomba, id. Bernrieder József földbirtokos Hidvég. Bezerédj Andor földbirtokos Jege- nyés, Bezerédj Pál földbirtokos Hídja, Borzsák Endre ev. ref. lelkész S'.ekszárd, Bunn Lajos takaréktári vezérigazgató Paks, ifj. Bunn Lajos ‘zőlőtulajdonos Paks. Dómok Péter ev. ref. esperes Őcsény, Döry József mgybérlő Dombóvár, Fejős Káro’y mérnök, szőlőbirtokos Szék-zárd, Fördos Vilmos földbirtokos Szekszárd, Franek János népbanki vá.: tag Szekszárd, Frühxnrth Jerő ügyvéd Tamási, Hayt Gábor szőlőbirt., takarékr. igazgató Szekszárd, dr. Hangéi Ignác orvo*, szőlőbirtokos Szekszárd, Hanzély János földbirt. Szentandrás, dr. Hirling Ádátn védgát társ. elnök Szekszárd dr. Kiss Ernő ügyvéd Tamási, Kovács S. Endre töldbirt. Gyapa, Kunczer János iparos Szekszárd, László Lajos ügyvéd Szekszárd, dr. Leopold Kornél ügyvéd, lapszerkesztő Szekszárd. Leopold Sándor nagybérlő, hitelbanki vezérigazgató Szekszárd, Mehrwerih Ferenc keresk. iparkamara kültag Szekszárd, Mittwégh Henrik főtiszt. Bátaszék, Nagy György Hangonyi mezőgazda, közs. biró Szekszárd, Orffy Lajos takaréktári elnök, ügyvéd Szekszárd, Pártos Zsigmond esperes-plébános Mözs, Perczel József földbirt. Bikács, Perczel Lajos földbirtokos Kiskajdacs, Pesthy Móric földbirt. Űzd, Sass László földbirt. Borjád, Schneideróauer József szőlőbirt., takaréki igazgató Szekszárd, dr. Schweiz Antal szőlőbirt., ügyvéd Bonyhád, Szondy István gyógy- szerészr szőlőbirt. S/ekszárd, Sziankovánszky Janos földbirt. Kajdacs, 1enczlinger Lajos földbirtokos Tolna, lilái János mezőgazda Szekszárd, Tórák Béla ügyvéd, tzőlőbirt. Szekszárd, Járók Pál Majsai mezőgazda Szekszárd, Tolth Ödön ügyvéd Szekszárd, Ujj János mezőgazda Szekszárd, Vizsolyt Ákos földbirt. Alsópeél. Igaza van a felhívásnak, ez nem pártkérdés, hanem az ország nagy érdekeiről van itt szó. Aki ezen érdekeket szivén viseli, az nem fog elmaradni erről a gyűlésről. Tömörüljünk és ha az ország józan közvéleménye megmozdul és követi a mi példánkat, ennek az általános tiltakozásnak meg lesz a maga gyümölcse, hogy az ország a válságból kikerül és a hasznos munka és békés fejlődés korszaka váltja majd fel a mostani áldatlan állapotokat. = Boda Vilmos országgyűlési képviselőnkről a múlt héten azt írták némely napilapok, hogy résztvett az obstruáló képviselőknek folyó hó 20-án tartott obstrukciós vacsoráján. Boda Vilmos abban az időben Budapesten tartózkodott ugyan, a vacsorára meghívást is kapott, de azon tényleg nem vett részt. Boda Vilmos soha sem tartozott az ellenzék szélső elemei közé, hanem mindenkor a leghiggadtabb politikai magatartást tanúsította és a pártszenvedélyek leghevesebb kitörései közben is megóvta nyugodtságát, még csak közbeszólásokkal sem zavarta a tanácskozások rendjét, tehát merőben kizártnak tekinthető, hogy ő az obstrukciót pártvezére : Kossuth Ferenc felfogása ellenére a mostani válságos időkben is pártolja. — Megyebeli ellenzéki képviselőink közül Pichler Győző a kólesdi kerület képviselője, kitől pedig azt, hogy talentumos szónok és tartalmas parlamenti beszédeivel már szép sikereket aratolt, elv tatni nem lehet, elejétől fogva Kossuth Ferencz oldalán állott és nem csatlakozott a Kossuth pártnak pártszc nvedély által elvakitott, csak zaj on- gani és üres szószátyárkcdással obstruálni szerető rakoncátlan elemeihez, a vitákban részt vett ugyan, de mindenkor érdemleges és tárgyias beszédekre törekedett. Rátkay Lászlóról, a pinczehelyi kerület képviselőjéről, már több izben sajnálattal konstatáltuk, hogy ő is a párt hagyományaival és régi kipróbált komoly vezérférfiainak álláspontjával szemben a Lengyel Zoltánok, Gabányi Miklósok és Ráth Endrék — eme kimagasló nagy tekintélyű államférfiaknak — csoportjához szegődött az obstrukció kérdésében. Mióta Tisza István gróf az ország miniszterelnöke, ki igen értékes nemzeti vívmányokkal gazdagította a kormány programmját, — Rátkay megtérni látszott, maga is többfelé es többek előtt hangsúlyozván, hogy az obstru- álóknak a bekövetkezett nagy válságot előidézni nem volt szándékukban és hogy a további obstrufa ciót ő sem helyesli. Azóta azonban a páros napokon ugylátszik obstrukciós, a páratlan napokon pe- d g obstrukció ellenes hangulatban van Rátkay, legutóbb például azt az abszurdumot követelte, természetesen, hogy újabb tápanyagot nyerjen az obstrukció, hogy a delegációt összehívó királyi kéziratot tűzzék napirendre, ami jó év óta soha nem történt, de ez most, mikor az országgyűlés tengernyi munka előtt áll, Rátkay ur mély politikai belátásra valló felfogása szerint mulhatlanul szükséges lett volna. Hogy megyénk negyedik ellenzéki képviselője, a klerikális függetlenségi frakcióhoz 'artozó Szluha István az obstrukcióval tart — az csak természetes, tőle senki sem várt jobbat. HÍREK. — Bezerédj Pil kitüntetése. Az ország legönzetlenebb munkását: Bezerédj Pál selyemt. min. meghatalmazottat is elérte az .érdemes emberek elkerülhetetlen végzete. Öt, aki eddig minden kitüntetést sietett magától elhárítani, mert még a látszatát is el akarta kerülni annak, hogy nem pusztán hazafias lelkesedésből -dolgozik, fárad a selyemtenyésztés töllenditésén : tudta és előzetes beleegyezése jnélkül a miniszter- tanács fölterjesztésére Ő Felsége a főrendiház tagjává élethossziglan kinevezte, s ezt a jól megérdemlett kitüntetést akarva, nem akarva, most már el kell fogadnia Bezerédj- nek, mert a hivatalos lap november 22-én megjelent számában közzététetett a királyi elhatározás. Bezerédjt a főrendiház tagjává történt kinevezése alkalmából az ország minden részéből elárasztották üdvözletekkel. Az asszony, aki igy elkeserítette : ismeretlen volt előttem. Egyet tudtam csak, hogy férje van s hogy a herceg nem épen nagy sikerrel rajong körülötte. — Maga ügyetlen — mondtam neki — dacára számos hódításának: egyeMen fogalma sincs az asszonyról. Rázza meg kérem, rázza meg. — Hogy rázzam meg ? — kérdezte félénken. Nem okos nő az. Buta. Szereti az urát. A másik pillanatban már erősen magyarázta, hogy a férje egy hülye állat s az asszony a fényes lelkű nő, m csoda kínokat szenved melletie. — Akkor annál jobb. A meg nem értett asszony kész hóditási zsákmány. A fejét rázta. — A maga pszichológiája annyit ér, mint egy verébé. És iró akar lenni . . . ? Fölvágta a magával hozott könyveket, elhelyezkedett egy karosszékben és olvasni kezdett. Nehezen ment a dolog, abbahagyta, elkezdettudvarolni. — Tulajdonképen magával érdemes együtt lenni csak, minden asszony között. Maga olyan becsületes ember — úgy lenéz engem, hogy öröm. A maga nagy önzésénél nincs sugárzóbb dolog a földön. Aki úgy fél minden szenvedéstől és igy távol tudja magától tartani a kis és nagy viharokat az az abszolút ember. Utálom. — Herceg — mondtam — maga már megint irigyel engem. — Úgy szenvedek, mint a kutya s itt áll előttem egy ember, egy nő, akinek mindehhez semmi köze. Ha szive volna, magába szeielmesLiene engem, hogy megszabadít on attól a másiktól. — Nem lehet — herceg — feleltem neki. A dühöngő őrülteket nem úgy szokás gyógyítani, hogy az ember a tulajdon nyakát nyújtsa oda nekik. Elkeseredett. Ott hagyott. De másnap megint jelentkezett. Egy teljes öltözet férfiruhát hozott. — Ezt vegye magára, barangolni fogunk a külvárosokban a nép között. Bemegyünk gyárakba és pálinkásboltokbi. Műhelyekbe és munkáslakásokba. Magának ismernie kell az élete\ Az egész kirándulás hajó örést szenvedett azon az egyszerű tényen, hogy a féríiruhák szü- keknek bizonyultak, ami -végkép dühbe hozta. — Magával semmit se Jlehet kezdeni. — Nem is tudom miért barátkozom magával. Legjobb lesz ha elutazom és nem jövök vissza többé soha. Elutazott. D-* egy hónap múlva már visszajött. Hozott egy tucat keztyüt és egy botét, amit végre is nem használhattam. — Mindig magára gondoltam. Miga ~:ég is csak az én egyetlen oázisom. Az oázis szóért összevesztem vele és ő nevetett. __ Isteni gyermek ma gorombáskodhatik, am ennyit akar. Tudja mi történt? Helyesebben mi fog történni ? Talán holnap. Talán még ma. Körültáncolta a szobit az ötven éves, de karcsú és ruganyos lábával s arccal leborult a kanapéra. — Végre ! Végre ! Én szinte kővé meredtem az ámulattól. — Micsoda ? Hát mégis ? — Az utazás használt? Az utazás. Izgatottan járt-kelt, megállt a tükör előtt. — Jöjjön ide. Nézzen meg jól. Ugy-e nem vagyok nagyon öreg? De komolyan. A fekete hajában egyetlen ősz szál sem volt. A szemei fiatalosan csillogtak. Egész alakja sugárzott az élettől. — Még nem is vagyok egészen ötven éves. C-ak hat hét múlva leszek. A nagyapám nyolcvan éves korában nősült másodszor. Az apám — valami nagyot akart mondani, de úgy látszik nem merte, a mellényét végig simította, nyilván örült, hogy karcsú s egy csepp hízás nem mutatkozik rajta. Bizalmasan átkarolta a fejem. Elvesszük az urától, bccikám, elvesszük, m nt a pinty. — És akkor ? kérdeztem én. Legyen okos, herceg. Magának is el kel még a feleség. Jó lesz megpihenni. — Majd meglátjuk — mondta izgatottan — majd meglátjuk. Én is gondoltam erre. Egyelőre . . . Minden a holnapi naptól függ, minden. És elrohant. Az ajtóból még egyszer búcsút intett. A gyönyörű feje szinte lángolt a jövő ígéretétől. Csupa fényesség volt az arca. — Tehát holnap — gondoltam és magam is nagyon nyugtalan voltam. A jó ég tudja, valami nagy melegség fogott el irányában. Este imádko/ás közben is rágondoham és jót kivá ltam neki. A következő napon nem találtam helyem ‘t. Izgatott voltam. Furcsán éreztem magam. Alig vártam, hogy este legyen. Azt hittem, eljön. Egész nap kártyát vetettem magamnak és különös dolgok jöttek k\ A szerelmes ifjúnak mindig feje fölé került a dáma. Örökké a feje fölé. Kissé nyugtalankodtam. Ta'án az asszony megbánta. Győzött a lelkiismerete és visszavonta a légyottot. Az nap
