Tolnavármegye, 1903 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1903-10-18 / 42. szám

1903 október 18. TOLNA V AE 3 Lajosné szül. Kajdacsi Ida a maguk és az egész rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel je­lentik, hogy szeretett édes anyja illetve menye özv. siklósi Szabó Lajosné szül. Perczel Antónia 1903. évi október hó 12-én reggel 10 órakor hosz- szas szenvedés után meghalt. — Liszbauer Antal szekszárdi mészáros mester folyó hó 13-án elhunyt 57 éves korában. — Ösztöndijak. Vármegyénk törvényhatósága a közigazgatási tanfolyam hallgatói részére még 1900-ban hat, egyenként 200 koronás ösztöndijat létesitett. Ezen ösztöndíjakra vármegyénk alispánja november 30-ig terjedő határidővel pályázatot hir­detett azon közigazgatási tanfolyam hallgatók ré­szére, kik az 1903/1904. évi tanfolyamon részt- vesznek. — Képviselőtestületi ülés. Szekszárd kép­viselő-testülete folyó hó 10-én tartott ülést, melyen elfogadták a városmajorban építendő istálló terve­zetét és költségvetését. A báró Augusz árvaházba két árvát vettek fel és az árvaházba felügyelő­bizottság tagjai hivatalból: Wosinczky Mór apát­plébános, dr. Hirling Ádám főjegyző, Nagy György Hangonyi biró, dr. Komáromy Gyula községi orvos ; választott tagok újból a régiek lettek és pedig; dr. Haidekker Béla, dr. Dragiís Imre, dr. Steiner Lajos, Szondy István, Föglein János és Goldberger J. Mór. Az évi hivatalvizsgálathoz bizalmi férfiakul kijeleltettek : Boda Vilmos és dr. Haidekker Béla. Az ovodát fentartó pénztár-egyesület kérvényére a képviselő-testület 400 koronát szavazott meg. A régi fogyasztási adó számadásának megvizsgálásából kitűnt, hogy a bevétel 1582 K. 48 f., a kiadás 440 K. a maradvány 1142 K. 48 fillér. — Hetyey Sámuel püspök hagyatéka. Gyor­sabban, mint máskor látott hozzá a vallás- és köz­oktatásügyi kormány néhai Hetyey Sámuel pécsi püspök hagyatékának leltározásához, amiből arra is lehet következtetni, hogy a pécsi püspöki szék be­töltése se fog sokáig magára váratni. Csorba Ferencz miniszteri osztálytanácsos elnöklésével, Tonházy Gyula, a közalapítványi kir. ügyigazgatóság aligazgatójának jelenlétében héttőn kezdték meg a püspöki palotában a leltározást és mivel fölkeresik a pécsi püspökséghez tartozó összes birtokokat, előrelátható, hogy ezen munkálatok több hétig fognak eltartani. Másrészt megkönnyíti a bizottság föladatát, hogy minden vonalon a legszebb rendet fogja találni, mert néhai Hetyey Sámuel egyúttal kitűnő gazda is volt, aki szigorú rendet tartott min­den vonalon. — Gazdasági tudósítók. A m. kir. földmi- velésügyi miniszter Körmendi/ Ferencz csibráki lakost a dombóvári járásra nézve, Brey János pincze- helyi lakost pedig a tamásii járásra nézve a gazda­sági tudósítói tiszttel bízta meg. Ödön nejével és leányával, az osztrák-magyar kon- sulátus kiküldöttjei s a konstantinápolyi magyarok köztük a szekszárdi származású Konstancer zon­goragyáros és Nikitics itteqi kereskedő. A misé után Szadecky Lajos a tudós kolozsvári egyetemi tanár tartott hazafias nagy beszédet, letevén Rákóczi sírjára a zarándoklók koszorúját, majd pedig Gyárfás Elemér egy költeményt szavalt el. — Ezután az egyes küldöttségek, mind­egyike rövid beszéd kíséretében koszorút tett a nagy szabadsághős sírjára. A küldöttségek közt elő áll Budapest fő- és székváros vezetője Lung György tanácsos, utána következnek: Torontál, Békés, Baranya, Szatmár, Sopron, (képviselő dr. Wosinsky István) Zala, Szabolcs vármegyék és Munkács, Karcag, Kolozsvár, Lőcse, Nagybánya stb. városok küldöttjei. Az országos és lipótvárosi kaszinó képviselője Dessevffy Arisztid. A koszorúk elhelyezése után örökre felejthetetlen, megható je­lenet következeit ... Az összes jelenlevők eléne­kelték harmónium kísérete mellett az listen áldd meg a magyart» majd pedig a «Szózatot» . . . Nem volt szem, melyben köny nem csillogott . ,. A Rákóczi tárogató és a Rákóczi induló dallama visszhangzott fülembe, majd felhangzott a Hymnus és a Szózat a szent sírok között . . . * * * . Az egész zarándokút lefolyása amily ér­dekes, épp olyan megtisztelő ránk magyarokra nézve. Már a román határon fogadott bennünket a román király képviseletében a román államvasutak igazgatója: Sax ur, egy rendkívül szeretetreméltó román úri ember, ki kellemes szalonkocsiját Buka­\ — Földrengések Baranyában. A szomszédos Baranya vármegyében múlt vasárnap több helyen földrengést éreztek, mely egész Véméndtg kiterjedt. A földrengés Barcson és annak környékén volt leg­erősebben érezhető. A íöld méhében megmozdult és kitörni készülő hatalmas erők itt károkat i okoztak. Barcson vasárnap félhárom órakor több egymást követő hatalmas lökésre riadt fel álmaibó a lakosság, amely rövidebb időközönként négyszer- ötször ismétlődött. Az álmukból felvert lakók riad­tan keltek ki ágyaikból és kiszaladtak mindenfelé az utcákra. A földrengés oly óriási erővel hatott, hogy számos régi ház fala meghasadt, vagy alap­zatában lejebb sülyedt. A magánházakon kívül a vasúti állomás nehány régibb épületének falai is megrepedtek. Hasonló hirérkezik a szomszédos Ba­kácsáról. Ugyanez időtájt Szigetváron is érezték a földrengést, amely erős szélvihar közepette jelent­kezett és igy meglehetős ijedelmet keltett. Hasonló jelekről írnak Véméndről is. A földrengés Pécsett is érezhető volt és ott is sok házban megmozdultak a képek a falakon és a könnyebb tárgyak elkezd­tek mozogni a szekrények tetején. A földrengés nyugatról keleti irányban haladt. — A leperdi okmánygyárból. A múlt héten a csendőrök az ódombovári állomásán elfogták Krompa Vojtech Albert csehországi csavargót, kinek Helm György felsőeőri főszolgabíró aláírásá­val és pecsétjével igazolva volt, hogy ott egy asztalosnál munkában állt. A csendőrök azonban észrevették, hogy a bejegyzés hamisítva van s a csavargó be is ismerte, hogy az Kornfeld és társai felsőleperdi hamisító ezég terméke. Bekísérték a tamásii járásbírósághoz. — Letartóztatott tanító. Pallai Lajos decsi helyettes tanítót, ki a tandijakat elkezelte, az ellene teljesített vizsgálat folytán letartóztatták és átadták a szekszárdi ügyészségnek. — Rejtélyes holttest. Bogyiszló község • mellett a Dunából egy 70 évesnek látszó, közép­magas termetű, ősz bajuszu és szakálu férfi holt­testét fogták ki. Ruházata : egy fekete és egy szürke kabát, fekete mellény, fekete nadrág, kék harisnyák, fekete eugos cipő, zsebeiben egy szemüveg tartó­jával és egy zsebkés. A holttest fején há^m vérző seb volt és jobb arcán erős ülés nyoma éolt látható * igy tehát valószinüleg bűnténynek az áldozata. — DeákFerenc-ünnepélyek az iskolákban. Tegnap, október 17-én minden iskolában Deák- ünnepélyt tartottak. Az ifjúság délelőtt 9 órakor istentiszteletre vonult, mely után az iskolákban Beák Ferencz 100 éves születésének emlékezetére hazafias énekekből, beszédekből, felolvasásokból és szavalotokból álló ünnepélyeket tartottak. resten át egész Consfanczáig, hol hajóra szálltunk rendelkezésünkre bocsátotta. Ugyancsak a román kormány udvarias előzékenységének köszönhető, hogy a különben vasszigorral eljáró vámközegek nem kutatták át holminkat. — Holnap Szkutáriba hajó­zunk át, ahol az 1848-iki magyar szabadságharcz egyik vitéz tábornoka gr. Guyon Richárd nyugszik. A szultán is nagy figyelemmel volt a ma­gyarok iránt. Nemcsak palotáit, hanem mesés kincs­tárát is látni fogjuk. Pénteken pedig ré>zt veszünk a szelamlikon és láthatjuk a szultán és kíséretének a mecsetbe vonulását, ott lesz az egész udvar, a testőrség és helyőrség, a legragyogóbb látvány, amit Konstantinápoly nyújthat. Elmerengek a hullámgyürükben ringó Arany­szarv vizén. És a kicsiny hullámok kellemes cso­bogásán keresztül egy hatalmas szózat zendül meg fülemben. Mintha csak hallanám Rákóczi harsogó szózatát, mely kétszáz év előtt zúgott a szép ma­gyar bérceken és völgyeken át, megreszkettetve a levegőt és pillanatnyi magukba szállásra bírva a halalom képviselőit. Hallom a Rákóczi tárogató szomorú danáját, hallom a fönséges szózatot: * Recrudescnnt vulnera inelytae gentis Hungarae.<■ s Megújulnak a nemes magyar nemzet régi sebei. * Ide zarándokolva, hazám mostani sorsa és álla­pota Rákóczi kiáltványának eme szavait juttatják eszembe. Vajha hazatérve az idei esztendő rombo­lásai és keserűségei után a béke és megértés szel­leme uralkodnék közöttünk. Dr. L-ld K—1. A szekszárdi áll. főgimnáziumban tegnap Deák Ferencz születésének 100-ik évfordulóján az intézet tornacsarnokában iskolai ünnepélyt tartottak következő műsorral: Hymnus. Énekelte az ifjúság. Igazgatói megnyitó beszéd. Haugh Béla tanár be­széde. Deák F. 1861-iki felirati javaslati beszéde. Elmondta Németh Pál VII. 0. tanuló. Deák élet- és jellemrajza. Irta 'és felolvasta Plank Elek VIII. 0. tanuló. Szózat. Énekelte az ifjúság. A szekszárdi álla nilag segélyezett községi polgári leányiskolában 1903; évi október hó 17-én Deák Ferenc születésének 100. évfordulója alkal­mából iskolai ünnepélyt tartottak a következő műsorral: Hymnus. Éneklik a növendékek. Ünnepi beszéd. Tarja az iskola igazgatója. Honfi dal. Doppler Ferencztől. Éneklik a növendékek. Deák Ferenc emlékezete. Irta Komócsy József. Szavalja : Hazai Jolán IV. 0. t. Deák Ferencz emlékezete. Irta : Tóth Kálmán. Szavalja : Cservényi Ilona IV. o. t. Nemzeti induló. Hazslinszkytől. Éneklik a növendékek. Hymnus. Irta : Vörösmarty. Szavalja: Göttmann Sarolta IV. o. tanuló. Szózat. Éneklik a növendékek. A szekszárdi izr. templomban dr. Rubinstein Mátyás főrabbi mondott a nap tiszteletére hazafiságtól áthatott, magasröptű imát. — Ennek keretében megemlékezett az elnyomatás sötét korszakáról, melyből Deák Ferencz bölcsessége vitte a nerilzetet boldogulása ösvényére. Rubinstein imája ekként szólott : Népek s nemzetek nagy Istene! Túlárad a mai napon szivünk a hálától irántad azért, hogy száz évvel ezelőtt e mai napon Deák Ferencet adtad magyar nemzetednek. Mikor teremtetted a te világodat, miről szól a te Tórád j mai szent leckéje, úgy teremtéd azt, hogy részeltetéd gond­viselésed áldásában, felruházva azt megmaradása 1 fejlése feltételeivel. Zord, sötét éjre hozál derűs világosságot, dermesztő évszakra termesztő nyarat — fűnek, fának megadád tenyészése feltételeit. S gondoskodál az állatról is, az egyiket megtanítád fészket rakni magának, a másikat odút vájni a földben lakó­helyül, s felruházád a képességgel, hogy táplálékot szerezzen magának, hogy védje magát támadója ellen. S gondot viselél az emberre is, szellemedet lehelted belé s a teremtés urává tetted. Azóta a te gondviselésed meg nem szűnt. Gondviselő Isten vagy. Gondját viseled népeknek s nemzeteknek is — s gondot viselsz magyar nemzetedre is létezése napjától fogva. Oh mily borús, barátságtalan volt a magyar nemzet ege egy évszázaddal ezelőtt! Tóhú vabóhú egész közélete. Alkotmánya nem szilárd, roskadozó, nyelve korlátok közé szorítva, a gondolat bilincsre verve, a honpolgárok százai, ezrei emberi jogaikban megsértve, porig alázva. Ekkor mondád; Támadjon világosság a magyar nemzet egén és lön világosság — megszületett Deák Ferenc, évszázak­nak ritka tüneménye. A te . gondviselésed elvezérlé őt, miután felruháztad a jellem tisztaságával és szilárdságával, az igazság, a belátás, a bölcseség szellemével, a törvényhozás termébe s ő küzdött nemesen, elszántan a nemzet jogaiért, önállásáért, szabadságá- I ért és az elnyomottak emberi jogaiért. Egyszerre sötét éj támadt a magyar nemzet fölött . . . Egy nemzet szabadságért vívott küzdelem könnybe s vértse I fúlt ... Sokáig derengett, késett kétségbeejtően a hajnal pir­I kadása. És aki meg nem szűnt világítani a magyar nemzetnek ! elnyomatása éjjelében az ő elméjének csodás fényével, Deák 1 Ferencet rendeléd, hogy jelölje meg az utat, mely sötétségből j világosságra, zür-zavarból rendezettedre vezet. Josuája lett ő a magyar nemzetnek, kivezeté azt sa- I nyargatása, megalázása sivatagából a jog, a szabadság j derült Kánaánjába. És miként egykor a küzdő Josuának megjelentetéd a te .angyalodat bátorításul, biztatásul, úgy rendelél irgalmad­ban a magyar nemzet Josuája mellé’ is egy jóságos angyalt, rendeléd melléje időnek előtte fénylakodba szállott dicső jó j királynénkat, ki a küzdőt támogatá, míg az kivívta a nemzet igazát, a nemzet jogát, szabadságát. Hála neked jóságos Istenünk, népek s nemzetek gond- I viselő Istene, dicsértessék a te nagy és szent neved nemze- I dékről-nemzedékre. Amen. És fohászkodunk hozzád Istenünk, hogy ne vond meg tőlünk kegyelmedet a jövőben sem s áldd meg sokat szenve­dett, zaklatott hazánkat és emeld azt a jólét és a virágzás magas fokára.' És áldd meg szeretett királyunkat s adj neki erőt és kitartást, hogy népének békét és boldogságot szerez­zen és biztosítson. Áraszd áldásodat a királyi családra. Áraszd áldásodat vármegyénkre és lakosaira. Áraszd áldásodat várme­gyénk e székhelyére és minden közhasznú intézményére. Áraszd áldásodat hitközségünkre s annak minden egyes tagjára. Áraszd áldásodat az emberiségre — most és mindenkor. Amen. Az imát megelőzte a Hymnusz s követte a Szózat, mely énekeket a templomi kar Linhardt i Ignácz főkántor vezetése mellett szép összhangban adta elő.

Next

/
Thumbnails
Contents