Tolnavármegye, 1903 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1903-10-04 / 40. szám
tolnavarmeote. 2. 1903 október 4. 4. Beszállított sertések s takarmánynemüek- nek tulajdonjoga tekintetében, az ille ő felek magukra vállalják a szavatosságot. 5. A hizlaló-felek áltál igénybe v tt rakodók és ezeknek udvarai, valamint a merlegek közvetlenül minden használat ^ után az ille ő fél emberei által a »kezelési szabályzat* ban előirt módon kitiszti tandók : 6. A szállások és ezekhez tartozó berendezések megfelelő tisztántartására, okszerű használatára s kezelésére szóló utasítás is, a »kezelési szabályzat* következő pontjaiban foglaltatik: a) Az elkülönített udvarok és seitésszállások a berendezéseikkel együtt jó karban adatnak a hizlaló-feleknek használatba. b) Hanyagság vagy szándékos rongálásból származó károkat azon hizlaló fél köteles megtéríteni, a kinek közege a kar okozoja, előidézője volt. c) A viznek egyenletes kiszo'gálása érdekében a sertéseket kezelő személyzet köteles, a részvény társaság áltál kijelölt szállás felvigyázó utasítását követni. Ezen felvigyázó jelöli meg hogy mely időben nyithatók és zarándok az udvarokban elhelyezett vízvezetéki-csapok. d) Minden udvarban ürítő csatorna, akna van elhelyezve. Ezen aknában lerakodó iszapot naponként kimerni és az akna fedlapja körüli hézagot a szennyes viz elvézethetése érdekében az udvart (szállást) bérlő hizlaló fél közege állandóan tisztán tartani köteles, s amennyiben az aknában eldugu lás állana elő, ezt a részvény-társaság felvigyázójának azonnal bejelenteni tartozik. e) A vizvezeteki-csapokon és a fürdő-meden- czéket űri ő csapokon változtatást avagy javítást eszközölni a hizlaló fél közegeinek tiltva van. Ugyan csak tilos a szállásudvarok kerítéseiben hagyott nyílásokat megváltoztatni,- korlát deszkákat önké- nyüleg eltávolítani. f) Hizlaló-fél köteles, a seúései által elfoglalt szállásrészt és udvart risz án tartani, nevezetesen : az udvarok burkolatát naponként vizzel öb- litretni, a fürösztőkből az állategészségügyi rendtartásban meghatározott időközökben a szennyes vizet kibocsájtani, s a kibocsájtáskor a fürösztő fenekén összegyülemlett iszapot eltávolítani. Az udvarok öblitési munkájának megkönnyítésére tömlőt bocsájt a részvénytársaság a hizlaló fél emberének rendelkezésére, ki is azt ugyanoly karban és állapotban tartozik használat után a felvigyázónak visszaadni, mint a minő karban azok kiszolgáltatva lettek. g) Utczai vágányokat, fordító korongokat a hizlaló-fél közegeinek elmozdítani, megrongálni, ön- kényüleg használni, szigorúan tiltatik; ezen tilalom megszegése által előálló károkat az illető hizlalóiéi megtéríteni tartozik. h) A szálláscsoport felvigyázója gondoskodik a vízvezeték, fürösztők, csatornák, vágányok s egy- átalában a berendezésfélék kezeléséről, illetőleg ezen szabályzatban előírtak pontos betartásáról. Ugyanazért a hizlaló-fél közege a részvény-társaság felvigyázójának utasításait betartani köteles. Ezen szabályzat a szálláscsoportokban miheztartás végett alkalmas helyeken kifüggesztetik. V. Az etetőknek a hombárokon aludni, dohányozni, lámpát vagy gyertyát égetni, önkényüleg vályúkat és kádakat felcserélni, a felvigyázónak előleges bejelentése nélkül sertéseket áthajtani, szigorúan megtiltatik. VI. A »Barcsi sertéshizlaló részvény-társaság* és a hizlaló-felek között előlegekre s egyéb számlatartozásokra vonatkozólag még a következő föltételek és határozmányok állanak fenn: 1. Hizlaló-fél köteles a kézizálogkép átadott sertéseknek okszerű ellátásáról és takarmány készleteinek kezeléséről gondoskodni,-a szükséges kezelési-munkálatokat a részvény-társaság »rendtartási szabályzat*-ának és »kezelési szabályzajának megfelelően végrehajtani s ha a hizlalási-, kezelési- és egyéb költségeket a részvény-társaság már megfizette, azokat visszatéríteni. 2. A részvény-társaságnak jogában áll, a sertések és takarmány-készletek gondozására szükséges kezelési munkálatokat a lelek kívánságára és költségeire, — kivételesen pedig a saját elhatározásából is, — saját közegeivel is végeztetni mind oly esetekben, a mikor azt akár a felek, akár a részvény-társaság érdekei sürgősen követelik. 3. Azon kár, mely a részvény-társaság zálogbirtokában levő sertéseket és takarmány-készleteket véletlenség vagy állategészségi okokból éri, egyedül és kizárólag a zálogba adó felet terheli. 4. Harmadik személyek semminemű igénye nem csorbíthatja a részvény-társaságnak feltétlen elsőbbségi jogát az adós félnek azon sertéseire és takarmány-készleteire, melyek a részvény társaság birtokában vannak, s a melyekből fenálló követeléseit első sorban elégítheti ki. Ezen elsőbbségi jog a részvény-társaságot nemcsak azon sertésekre, takarmány-készletekre és pénzekre vonatkozólag illeti meg, melyeket az adós fél biztosíték gyanánt a részvény-társaság birtokába bocsátott, hanem az adós félnek minden ingóságára kiterjed, a melynek a részvény-társaság egyáltalában birlalatába jut. A részvénytársaságot az adós féltől ennek vagyona gyanánt átvett árukra és pénzekre vonatkozó ezen elsőségi joga gyakorlatában még harmadik személyek tulajdonjogi igénye, vagy bármely más, korábban szerzett joga sem akadályozhatja meg. 5 Ha a sertések vagy takarmány-készletek értéke 10%-ot (Tiz száztólit) csökkenne, adós fél köteles a részvény-társaság felszólítása után legkésőbb nyolcz nap leforgása alatt a megfelelő kölcsön visszatérítését teljesíteni. Ennek elmulasztása esetén a részvénytársaságnak jogában áll, — bár nincs kötelezve reá — a zálogot azon esetben, ha annak adós féllel egyetértőleg magán utón való értékesítése a veszély nagyságának megfelelő rövid idő múlva nem sikerülne, egészben vagy tetszése szerint részben,. adós fél előzetes értesítése, minden bírói közbenjárás s előzetes óvás felvétel nélkül, a részvény-társaság által választott utón és módon eladni, az eladás rövid idő alatti lehetetlensége, vagy a ves/.ély nagyobbmérvüsége esetében a beteg -sertéseket meg is semmisíteni, — azon többletet bocsátván adós fél rendelkezésére, mely igényeinek teljes kielégítése után fenmaradt. Az esetben, ha a bevételezett összeg nem fedezné teljesen a részvény-társasag követelését, a hiányra nézve a részvény-társaság követelési joga adós féllel szemben teljes épségben fenmarad. 6. Ha azonban a sertéseket állategészségügyi okokból akár részben, akár egészben a hizlaló telepről eltávolítani kellene (Rendtartási szabályzat 37 §), adós fél köteles, a részvény-társaság össz- követelését az intézet felszólítása után három nap leforgása alatt készpénzben a részvény-társaságnak visszafizetni és ezen sertéseinek azonnali eltávoli tásáról gondoskodni. Amennyiben adós fél ezen kötelezettségének eleget nem tenne, a részvény- társaságot a fentebbi (5-ik) pontban körülirt jogok megilletik. VII. Ezen üzletrend minden ügyfelünkre nézve kötelező, s a sertések beállításának napján érvénybe lép. Barcs, 1903. április 23. A barcsi sertésbizlaló r. t. igazgatósága. Árszabály. 1. Az intézetbe beállított sertések kihizlalása körül felmerülő illetékek és költségek, nevezetesen: behajtási illeték, szállásbér, kéziszerelvények használata, mérlegilleték, tűzkár elleni biztosítás, az etető személyzet bére, takarmány beraktározása hajóból vagy wagonból, a takarmány kezelése, átszállítása a malomba, darálása, a dara átszállítása az illető szálláshombárba, természetes sulyapadék raktározás és darálás után, továbbá az üzletrendben felsorolt szolgálmányokért egy átalányilleték és pedig: a sertések által fogyasztott takarmány meny- nyiségétöl ioo—ioo kilogramm után 2 korona 25 fillér számittatik fel. 2. Kamat folyószámlában 2 % -val az időnkénti hivatalos bank-kamatlábon felül fizetendő a hizlaló-felek által váltó-elfogadványnyal is fedezendő tartozás után. A feleknek rendelkezésükre bocsájtott előlegek után l°l00 (Egy per miliő) kezelési illetéket szedünk be az esetről-esetre kiszolgált összegektől. Hivatalos kamatlábváltozásokat naptári hónapokra kerekitjük ki számláinkban. 3. Hizlalótelepünkön leszúrt minden darab sertéstől, és pedig tisztított állapotban számított: 100 kg.-on aluli sulyuaktól 1 {Egy) korona, magasabb sulyuaktől 2 (Kettő) korona költségilleték, valamint az előirt hatósági illetékek (hús- szemledij, fogyasztási adó) az illető tulajdonosok által fizetendők. 4. A felek által sertéseik gondozására kirendelt etetőket is — a fogyasztott takarmánymennyiség után számított 34 fillérnyi métermázsánkénti illeték keretében — a részvénytársaság fizeti. — Vagy ha a felek magtik fizetik etetőszemélyzefük bérét, ezért 34. fillérrel kisebb átalányilletéket számítunk fel. 5. A hizlalóba beállított 120 kg.-on aluli, 300 kg.-on felüli páronkénti súlyú, továbbá olyan sertésektől, a melyek hatvan napnál r'övidebb ideig tartattak az intézetben: minden darabért 1 (Egy) korona «Behajtási illetek» fizetendő. 6. Megjegyzések: a) A takarmány, — melynek kezelését az átalányilleték fejében szintén az intézet saját költségén végezteti, egészséges, rostált, száraz minőségben szállítandó be. Hibás minőség folytán keletkező conserválási és rostálási költségek, valamint a sulyapadókok, a tulajdonos számláját terhelik. 1 |q) Takarmány beszerzése és sertések adás-vevése a felek megkeresésére az intézet által illetékmentesen, eredeti számadással igazolva, eszközöltetik, C9ak a felmerült kész- pénzkiadások terhelik a megbízót. 0) Azon feltétel, mely szerint az atalányilleték fejeben költségmentesen hajóból és wagonból beraktározzuk'a hizlalás czéljára érkezett takarmánynemüeket, csak olyan szállítmányokra terjed ki, a melyek — h* viziuton szállíttattak — „hizlalótelepünk drávapartjánál“ kikötött hajón, — vaspályaszállitmányok pedig „hizlalótelepünkön“ adatnak át nekünk. (Üzletrendnnk I, szakasz 6. pontja.) A takarmányszállitmányokra fuvarlcvtlek alapján kifizetett minden illeték közvetlenül azon felet terheli, a kinek részére az illető szállítmány érkezett. d) Hizlalási célra beraktározott takarmányár!, — mintán a beraktározási-, kezelési- s raktárköltségeket külön fel nem számítottuk, — ha az innét elszállittatik, vagy ha három havi idő múlva más hizlalófelek tulajdonába megy át, — költség-megtérítésért, és pedig: gabonától yy fillért, darától i korona jo fillért métermázsánként szedünk be. e) A híz lalási-illetókek fizetése minden naptári hónap végén, a készpénz kiadásuké azbnnal esedékes. f) Behajtott sertésekről a járlatok intézetünk nevére kiállítva, a sertések érkezésekor, nálunk leteendők. g) Esetleges felszólamlások számláink ellenében ezek vételétől csak nyolcz napon belül vétetnek figyelembe. Ezen árszabály a visszavonásig, mindenesetre ezen naptári év végéig, érvényes. Barcs, 1903. április 23-án. Barcsi sertéshizlaló r. t. igazgatósága. Szőlősgazdák figyelmébe. A földmivelési m. kir. miniszter az okszerű borkezelés terjesztése és fejlesztése céliából a budafoki m. kir. pmcemesteri tanfolyamnál vándorpincemestereket (ez idő szerint kettőt) alkalmazott, kiknek feladata az, hogy a bortermelő közönségnek a borok okszerű kezelése tekintetében szükséges tanácsokat a helyszínén megadják s az illető bortermelők kívánságára a szükséges borkezelési munkálatokat (fejtés, derítés, szűrés stb.) ők maguk végre is hajtsák. Azoknak, akik e célból a vándorpincemestereket igénybe akarják venni, eziránt a budafoki pincemesteri tanfolyam igazgatóságához kell for- dulniok. — A vándorpincemesterek kiszállása esetén a felmerülő útiköltségeket az illető termelők viselik, továbbá a vándorpincemesterek ellátásán (lakás és élelmezés) kívül 2 korona napidíjat fizetnek az illető vándorpincemesternek. Lentermelők figyelmébe. A nagyméltóságu m. kir. fölmivelésügyi minisztérium a fonalos (rostos) len termelhetésére a hazai gazdák közt való szétosztás céljaira újólag kilátásba helyezte nagyobb mennyiségű eredeti oroszországi lenmagnak behozatalát, a melynek mennyisége azonban csak oly nagy lesz, aminő lesz hazánk termelőinek szükséglete; ugyanazért felkérem a tisztelt lentermelő gazdákat, hogy szükségleteiket alulírottnál minél előbb, de legkésőbb folyó évi november hó elsejéig okvetlen bejelentsék, annyival inkább, minthogy később beérkező jelentkezések figyelembe vétetni nem fognak. A beszerzendő lenmagnak egyrésze a múlthoz hasonlólag újra mérsékelt áron fog kiosztatni és a szétosztással előreláthatólag ismét a »Magyar Mezőgazdák Szövetkezete* (Budapest, Alkotmányutca 31. I. emelet) megbizatni. Végül figyelmeztetnek a tisztelt termelők, hogy fonaloslen termelésére csak az eredeti orosz lenmag, vagy annak első évi utótermése alkalmas, mig a honos magyar lenmag, mint vetőmag fonaltermelésre alkalmatlan s inkább csak magtermelésre való, egyáltalában nem feltétlenül arankamentes. Budapest, 1903. szeptember hóban. Ffiredy Lajos m. kir. gazd. szaktanár Budapesten, II., Zsigmond-utca 1. sz. KIS HIRDETÉSEK.* A Tolnamegyei gazdasági egyesület által köz- tenyésztésre és árengedményre igazolt bikák vannak: Özv. Döry Vilmosné tehenészetében F.-Leperden Özv. Döry Zsigmondné » Kisdorghon Özv. br. Jeszenszky Jánosné » F.-Hidvéghen Bernrieder József » K.-Hidvéghen Forster István » Tabódon Kelecsényi Ambró » Decsipusztán Wiltzek Sándor » Józsefpusztán Bartal Béla » Faddon Gőzsy Lászlóné örökösei » Alsóhencsén Huber Lajos » Csehipusztán Lulicsek Pál » Kápolnán. A tolnavármegyei községek az igazolványnyal ellátott bikák közül szabad tetszésük szerint vásárolhatnak és az egyesület révén szerezhető árengedmény érdekében csak az a teendőjük, hogy az árengedményre szóló igazolványt az állat eladójától magukhoz váltva, a gazdasági egyesülethez terjeszszék be, a melynek elnöksége ennek alapján fölterjesztést intéz a földmivelésügyi minisztériumhoz a 20°/o árengedmény kiutalványozása érdekében. Azon községek, a melyek a gazd. egyesületnek alapitó, vagy rendes tagjai, ingyen vehetik igénybe az egyesület ezen közvetítését; a nem tagoktól 10 korona dijat szed az egyesület egy-egy bika után. * Ezen rovat alatt a gazdasági egyesület tagjainak gazdasági ügyeikre vonatkozó ajánlatait ingyen közöljük.
