Tolnavármegye, 1903 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1903-10-04 / 40. szám
1903. október 4. TOLNAVARMEGYE. 5. közgazdaság. I tolmegyei gazdasági egyesület hivatalos közleményei. Rovatvezető: Molnár József egyesületi titkár. A barcsi sertéshizlaló telep. A fóldmivelésiigyi m. k. minister f. é. Julius 2-dikán 47534/111. 1. a. kiadott rendeletével a barcsi sertéshizlaló telep állategészségrendőri és az Ausztriába irányuló sertésszálíitás szempontjából önálló közigazgatási kerületté nyilváníttatott. A telep ezen kiváltságos uj helyzete a sertés- j tenyésztés és az azzal kapcso.atos hizlalás jövedelmezőségének biztosítása tekintetében azért érdemli { meg gazdaközönségünk figyelmét, mert a telep állatforgalmát, s nevezetesen az ott elhelyezett hízott ■sertések szabad elszállítását még a telep közvetlen környékének állategészségügyi viszonyai sem érintik és a telep csakis a saját sertésállományában fellépett ragadós állati betegség esetén helyezhető zár alá. 1 Gazdaközönségünk tájékozása végett az alábbiakban közöljük a telepnek 1. Állategészségügyi rendtartását. 2. Általános üzletrendjét. 3. Árszabályát.- A »Barcsi Sertéshizlaló Részvénytársaság« állategészségügyi rendtartása. I. Általános határozatok. 1. §■ A barcsi sertéshizlaló telep egész területén állategészségrendőri ügyekben az 1888. évi VII., illetőleg az 1900. évi XVII. t.-cz. és az ezek végrehajtására kiadott 40000/1888 és 95000/1900 számú rendeletek, továbbá a 9300/1898 és 34194/1900 számú, illetőleg a sertésforgalom mindenkori szabályozása tárgyában kiadóit rendeletek értelmében illetékesen a Barcson felállított m. kir. állategészségügyi hivatal intézkedik2. §. A barcsi m. kir. állategészségügyi hivatal illetékessége csakis a barcsi sertéshizlaló r. t. sertéshizlaló telepére terjed ki, hatáskörébe pedig ezen 'hizlalótelep és az azzal kapcsolatosan létesített zsír- olvasztó fele ti felügyelet, továbbá a hizlaló telep sertésállományának nyilvántartása és ellenőrzése tartozik. 3. §. Az állategészségügyi hivatal személyzetének személyi és szolgálati viszonyait, valamint a hivatal működési körét az 1900. ^vi XVII. t.-cz. 27., illetőleg az ezen törvény végrehajtására kiadott 1900. évi 95000 sz. rendelet 126—137. §-ai szabályozzák. _ * 4. §. Az állategészségügyi hivatal illetékessége nem terjed ki tehát az állategészségrendőri kihágási ügyek feletti bíráskodásra, a kártalanítási ügyekben és a zárlatok költségei iránt való határozathozatalra, a melyekben a jelenleg eljárásra illetékes hatóságok lesznek hivatva jövőben is eljárni. II. Állategészségrendőri intézkedések. ' 5- §' Kérődzőket a barcsi hizlaló telep egesz területén tartani, vagy a hizlaló telep területén levő utakon hajtani tilos, 6. §. A sertés-aklokat, úgyszintén az azok között levő utakat a hizlaló részvénytársaság, mint telepengedélyes és szállástulajdonos, állandóan tisztán tartani köteles. 7- §A trágya tartókba gyűjtendő és naponkint' a szállásokból csak e czélra szolgáló sines kocsikban szállítandó el. A trágyatartó, valamint a kocsik minden használat után alaposan megtisztítandók. 8. §. Az akolfélszerekből az elhasznált homokot az Utczára kihányni tilos; ezen homok elszállítására a 7. §-ban megjelölt szerkezettel biró kocsikat kell vasználni. 4 9- §A sertésaklokat állandóan tiszta vizzel kell ellátni. 10. §. A sertések mázsálására használt mérlegnek oly szerkezettel kell bírni, hogy az alaposan tisztítható legyen. ft §A sertéshizlaló telepén levő szállásokban elhelyezett sertéseket a Barcson felállított m. kir. állategészségügyi hivatal a felhajtásra és elszállításra vonatkozó adatok alapján kimutatja és közzéteszi. 12. §. Az egyes szállások sertésállománya külön tar- tatik nyilván; az e czélból vezetendő nyilvántartás mikénti vezetésére és kezelésére nézve a 111. fejezet 36 — 40. § ai irányadók. 13. §. A szállásokban elhelyezett sertések egészségi szempontból állandó állatorvosi felügyelet és ellenőrzés alatt állanak; az e czélból szükséges vizsgálatok végett az ellenőrző állatorvosok a szállásokban bármikor megjelenhetnek. Az ilyen vizsgálatokhoz szükséges munkaerőről mindenkor a sertés- hizla.ó részvénytársaság, mint telepengedélyes, illetőleg annak megbízottja köteles gondoskodni. 14. §. Sertéseknek az egyik szállásból a másikba való átszállítása csak az állategészségügyi hivatal főnökének engedélye alapján és csak a m. kir. ■állatorvos személyes felügyelete-alatt történhetik. 15. §. A sertéshizlaló r. t. mint telepengedélyes köteles megbízottja utján a telepen előforduló minden belső megbetegedést, vagy betegségi gyanút, úgyszintén minden elhullást az állategészségügyi hivatalnak haladéktalanul bejelenteni (1888. VII. t.-cz. 23. §.), mely bejelentésekről a hivatal jegyzéket vezet. 16,. §A hizlaló telep területén elhullott sertések, valamint a vasúton érkezett sertéshullák és a hus- vizsgálatnál közfogyasztásra alkalmatlannak talált I sertések a technikai feldolgozás czéljából létesített zsírolvasztóba szállitandók és ott az állategészségügyi hivatal szakközegének mindenkori felügyelete mellett, kizárólag csak nappal dolgozhatók fel. Nyers testrészeket a telep területéről kivinni feltétlenül tilos. 17. §. A zsírolvasztóban feldolgozott sertésekből nyert zsir az előirt módon denaturálandó és »kizárólag ipari czélokra alkalmas zsir« feliratú, számozott hordókban, illetőleg tartályokban hozható csak forgalomba, vagy esetleg valamely ottani megbízható szappanfőzőnek a töpörtővel együtt szappanfőzésre átadható. 18. §. Valahányszor a zsírolvasztó használatba vétetik, arról az állategészségügyi • hivatal főnöke mindig a feldolgozandó hullák, esetleg hús mennyiségének jelzése mellett előzetesen értesítendő, aki a kiolvasztott zsírnak, töpörtőnek ipari felhasználását is ellenőrizni és netáni visszaéléseket a hatóságnak azonnal bejelenteni tartozik. 19. §. Az állategészségügyi hivatal intézkedésére, vagy bármely más okból szükségesnek mutatkozó kényszerszurások, kizárólag a telep szuróvágóhidján és csak a m. kir. állatorvos felügyelete mellett történhetnek. 20. §. Kényszerszurások rendszerint csak az odarendelt m. kir. állatorvos jelenlétében történhetnek; kivételnek csak akkor lehet helye, ha sürgős szükség esetében a leszurással az értesített állatorvos megérkezéséig várni nem lehet, de akkor is csak az állatorvos megérkezte és jelenlétében lehet az állatot felbontani, illetőleg A bonczolást eszközölni 21. §• Oly sürgős esetekben, amidőn az állatot elhullás veszélye nélkül a vágóhidra elszállítani nem lehet: az kivételesen a szállásban is, de mindenkor csak a csatorna közelében, szúrható le; de fel nem bontható. A vért ilyen esetekben tökéletesen fel kell fogni, a leszúrt állatot pedig minden szállásban e czélra rendelt horgony-lemezzel bevont és könnyen tisztogatható tolókocsin a vágóhidra kell szállítani. Az ilyen kivételes eseten kívül sertéseket az akiokban leszúrni feltétlenül tilos. 22. §. A kényszerszurások megejtésére külön e czélra rendelt eszközöket s edényeket kell készen tartani, melyeket más czélra felhasználni tilos. 23. §. A kényszerszurásoknál az állatorvosi vizsgálat eredményéről bizonyítvány állítandó ki. 24. §. A sertések kirakása csak az e czélra rendelt rakodón, felrakása pedig ugyancsak az e végből létesített külön rakodón történhetik. 25. §. Az állategészségügyi hivatal a hizlaló telepre erkezett összes sertesek marhaleveleit bevonja és egy év múlva megsemmisíti; az elszállítandó sertésekre a marhaleveleket a fennálló szabályok értelmében kiállítja és az elszállításkor adja ki. A Horváts davon-országokba, Ausztriába, vagy a vámkülföldre szánt sertések marhalevelei külön e czélra rendelt űrlapokon állitandók ki. 26. §. Állatorvos jelenléte nélkül sertéseket ki- vagy berakni tilos. 27. §. A rakodókra az állatorvos és az ott közreműködő egyéneken kívül idegeneknek lépni tilos. 28. §. A rakodók állandóan tisztán tartandók s minden le- és felrakás után az előirt módon azonnal fertőtlenitendők. E czélból minden szállásban és a rakodókon a hizlaló r. t. mint szállástulajdonos, illetőleg annak megbízottja által a fertőtlenítő szer kellő mennyiségben állandóan készletben tartandó. 29. §. Az érkező sertések marhaleveleit a kirakáskor vizsgálatot teljesítő m. kir. állatorvosnak kell azonnal átadni és a vasúti fuvarlevelet ugyanannak bemutatni. 30. §. Marhalevél nélkül, vagy hamisított marhalevéllel érkező, úgyszintén oly sertések, melyeknek származása iránt hamis bevallás történt, vagy amelyekre nézve ilyen hamis bevallásnak gyanúja merült fel, lefoglalandók és a tényállásról jegyzőkönyv veendő fel s erről az illetékes I. fokn hatóság a hivatal által azonnal értesítendő. 31. §. Ki- és berakásnál a sertések állatorvosi vizsgálat alá esnek. Az ezen vizsgálathoz szükséges munkaerőről a hizlaló r.-t., mint telepengedélyes, köteles gondoskodni. 32. §. Ha az állatorvos a ki- vagy berakás alkalmával ragadós betegséget, vagy ilyennek gyanúját állapítja meg, a rakodást azonnal beszünteti és az esetet az állategészségügyi hivatalnak bejelenti. 33. §. Kivételes esetekben a barcsi hizlaló telepre sertések kedvező állategészségügyi viszonyok-, és a tartózkodás helyén megejtett előzetes állatorvosi vizsgálat mellett a m. kir. földmivel ésügyi miniszter engedélye alapján lábon hajthatók, vagy kocsin szállíthatók. 34. §. Az állategészségügyi hivatal főnökének kórisméje (diagnózis) a teendő intézkedések alapját képezi. A hizlaló r.-t. azonban saját költségén a budapesti m. kir. állatorvosi főiskola felülvéleményezését is kérheti, de e körülmény a teendő intézkedések végrehajtását nem függeszti fel. 35. §. A sertéshizlaló r.-t. telepén fellépett, vagy megszűnt ragadós állati betegség az állategészségügyi hivatal által a m. kir. földmivelésügyi miniszternek mindenkor azonnal táviratilag bejelentendő. A netán szükséges különleges óvó- és elfojtó intézkedéseket, valamint a zárlat kioldását ezen bejelentések és az állategészségügyi hivatal indokolt javaslata alapján a m. kir. földmivelésügyi miniszter rendeli el.
