Tolnavármegye, 1903 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1903-10-04 / 40. szám

2.

TOLNA VÁRMEGYE.

1903. október 4.

nagy többsége leszavazta Rhrcent, kinek buknia kellett, mert Körbernek a magyar törvényhozás jogkörébe és független államiságába történt jogtalan és vakmerő bele- avatkozását erélyesen és nyomatékosan visz- sza nem utasította.

Olyan kérdésben, mely az ország méltóságát érinti, a pártszempontok eltörpülnek és a szabadelvű párt helyesen cselekedett, amidőn a nemzet tekintélyének megVÁRMEGYE.

— A közigazgatási bizottság tegnap tartotta meg október havi ülését gróf Széchenyi Sándor főispán elnöklete alatt. Az ülés lefolyásáról az idő rövidsége miatt csak lapunk jövő számában hozhatunk ér. sitést.

— Tolnavármegye házipénztárának 1904. évi költségelőirányzata és az 1903. évivel való összehasonlítása:

védésére szavakat nem találó Khuent leszavazta.

Igen jól tudjuk, hogy Körber beszédéről 0 Felsége is birt tudomással; a magyar miniszterelnök tehát, ka visszautasítja Körber sértő beavatkozását, ezzel összeütközésbe kerül a koronával. Királyunknak alkotmányos érzéke és igazságszeretete azonban ezúttal is megtalálta volna a kiegyenlítésnek az osztrák császártól a magyar királyig vezető útját.

Magyar ügyekben csak magyar tanácsosokat hallgathat meg a magyar király; ennek a fontos közjogi elvnek érvényesülnie kell minden körülmények között,’ s akkor meg fog szűnni minden félreértés és egyenetlen ség a nemzet és király között.

Sajnos a magyar befolyás ez időszerint alig érvényesülhet 0 Felsége közvetlen környezetében.

Rhiten-Héderváry gróf — bár nem volt híján a jó szándéknak, — de gyöngének bizonyult az eszélyes és most annyira befolyásos Körber, nemkülönben a bécsi udvar és katonai körök információinak ellensúlyozására.

Milyen más volt a helyzet Magyar- országra nézve, amikor egy Andrássy Gyula gróf volt az ország miniszterelnöke, kiben a nemzet és korona bizalma gyönyörű összhangban egyesült.

A magyar politikai helyzetet kétségtelenül Körbernek hatalmas pozíciója és erős befolyása a koronára és az udvarnál tette ismét bonyolultabbá ; ha a magyar király ezeknek elfogult és rosszakaratú tanácsai helyett magyar tanácsosaira hallgat: akkor rövid időn belül ismét szent lesz a béke, s az ország megint erős támaszát képezheti a monarkiának. ‘

Szükséglet :

1903. évi költ- 1904. évi költ- ségelöirányzat sögelőirányzat

Tisztviselő, segéd és kezelő,

szolgaszemélyzet fizetése 170930.— 172560.—

Szolgaszem. fiz. és lakbére 16460.— 16460.—

» lótartása 600.— 600.—

« ruhaszükséglete 6452.11 4418.91

Hivatalos helyiségek bére 4200.— 4200.—

Főszolgabirák irodaáltalánya 3000.— 3000.—

Bútorzat 800— 1000.—

Papír és irodaszer 1272.48 1123.90

Nyomtatvány 3900.— 4400 —

Könyvkötőmunkákra 500.— 500.—

Tüzelőanyag 4770.— 5040 —

Világitó szer 1045.80 1512.—

Kőnyomdai szükséglet 1262.90 1572 30

Országos törvénytár 664.— 688.—

Napidijak és útiköltségek 18385.— 18385.—

Épületek jókarban tartása 2500.— 3000.—

Tűzbiztosítás

85.86

226.42

Kéményseprés

300.—

300 —

Póczegödör tisztításért

1440.—

1440.—

Iparosmunkák

2000.—

2000.—

Patkányirtás

80.—

80.—

Uj kályhákra

228.—

456.—

Egyéb rendszeres kiadás

1742.98

3132 98

Ideiglenes dijnok

2818.—

2818.—

Kőnyomdavezető dija

240.—

240.—

Dr. Szentkirályi alj. tiszt, d

ija —

400.—

Millenniumi költség

2000.—

2000.—

Székházablakokra I. részlet--32

07.14

Rabtartási "költség

100.—

100.—

Előre nem látott kiadás

8600.—

6500 —

Megyeház, istálló épület vételára 1120.—

1060.—

Összesen

259417.13

264340.65

Fedez

e t :

1903. évi költ1904. évi költségelöirányzat

; ségelöirányzat

Állami javadalom

170554 —

175287.60

Cselekvő kamatok

—

_ __

In

gatlanok jövedelme

890,—

890.—

Útalap

—.—---.--Gy

ámpénztári tartalékalap

37928.72

38528.72

Ebalap

2900.—

2900.—

Katonabeszá'lásolási alap

2000.—

2000.—

Különféle bevételek

200.—

200.—

Téritmények

3400.—

3400.—

Pótadó

42142.06

42142.06

Összesen

260014.78

265348.38

Méri eg :

1904. évi szükséglet 264340 kor. 65 fill.

1904. évi fedezet 265348 kor. 38 fill.

Felesleg 1007 kor. 73 fill.

Szekszárdon, 1903- évi szeptember hó 24-én.

Kraut.szak József Máthis Kálmán:

számvev. főnök. _____ «számvevő.

— A vármegyei állandó választmány pénzügyi szakosztálya Kováts Sebestyén Endre elnöklésével f. évi október hó 3-án d. u. 4 órakor ülést tartott, amelyen a vármegye jövő évi költség, előirányzatát tárgyalta.

— Ha valaki bódéját hatósági meghagyásra

nem távolítja el i ezen cselekmény rendőri büntető eljárás tárgyát nem képezheti. Ily esetben a hatósági rendelkezésnek kényszer utján kell érvényt szerezni, vagyis az illető költségére kell lebontani. (A m. kir. belügyminiszter 1902. évi 4788 számú határozata.)

— Házasságra lépő külföldi nő és magyar, országi községi illetőségű magyar állampolgár férfi között az 1894. XXXI. t.-cz. értelmében a gyermekek vallására nézve megegyezésnek helye van. (A m. kir. belügyminiszternek 82,897. szám alatt kelt határozata.)

— A kóserhusvágástól való eltiltás iránt nem a rendőr, hanem az iparhatóság jogosult határozni, Valamely izraelita hitközség kizárólag saját tagjai részére más hitközség területén is vágathat rituális módon állatot. (A m. kir. belügyminiszter 1903. évi 2251. számú határozata.)

Előfizetési felhívás!

1903. évi október hó 1-vel uj előfizetést nyitottunk lapunkra. Azon t. előfizetőinket, kiknek előfizetése lejár, — felkérjük, hogy az előfizetéseket mielőbb megújítani szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldésében fennakadás történjék.

Előfizetési feltételek:

Eg-ész évre ... 12 korona. Fél I . . . 6

Negyed évre . . 3 „

Hazafias tisztelettel

A „TOLNAVÁRMEGYE“

politikai hetilap kiadóhivatala.

emberei 1 Én meg vagyok az urammal elégedve, -— és Gizi is meg lehetne ha . . .

György (elpirul, megzavarodik, feszeng az ülőhelyén): Sőt én azt hiszem s bizonyos vagyok benne . . .

r

Arkayné: (ujjával megfenyegetve): Csitt! Engem ön úgy sem fog félrevezetni. Akkor se sikerülne, ha kissé óvatossabbak lettek volna. De maguk cseppet se voltak azok ... sőt mondhatom, igen-igen könnyelműek voltak! Édes istenem . . . attól tartok, hogy mások is észrevették.

György (megrémültén): Az istenért — mit! ?

' Arkayné: Minden alkalommal félrevonulni a , szalonok homályos zugaiba . . . jelentős pillantásokat váltani egymással ... a virágok ... a legyezők nyelvén suttogni . . . Mindez nem történhetik meg anélkül, hogy mások is észre vegyék . . . En azonban egy idő óta valósággal tanulmányozom magukat. És fájdalom — úgy . találom, — hogy a dolog komolyodni kezd. De hát végre is . . . mit akar ön kedves György ?

György (hebegve): Én . . . asszonyom . . . hogy mit . . . akarok? Semmit . . . szavamra mondom.

Arkayné (hevesen és szigorral): Le akarja tagadni, amit két szememmel látok ?

György: Esküszöm asszonyom . . .Arkayné: Nekem ne esküdözzék ! Egy szóval, kedves György! ennek a dolognak végét kell szakiiania, szép szerével, ha úgy tetszik, sőt annak ellenére is, ha másként nem megy ... El vagyok

tökélve erélyes eszközökhöz nyúlni. Nincs e közül kizárva a számkivetés sem — a mi köreinkből, — föltéve, hogy nem akar józanul gondolkozni.

György (kétségbeesetten): De asszonyom, végre is, mi hát az én bűnöm ?

Arkayné: Gizi lelkiállapota aggasztó ... én féltem ezt az asszonyt. Ó maga rossz ember. Mesz- szebb ment a kelleténél. Attól tartok, hogy . . .

György (hirtelen felelve): Nem, nem! Ne tartson semmitől.

Arkayné (megvető ajkbiggyesztéssel) : Eh, hagyja el! Arról van szó ; kész-e meghozni azt az áldozatot, amit öntől várok?

György: 0, ha módomban áll . . .

Arkayné (határozottan): Le kell arról mondania, hogy Gizinek udvaroljon.

György: Hogy ne udvaroljak neki ? Ennél mi sem könnyebb, miután eddig sem tettem . . Mindössze is barátságos és ildomos voltam iránta. És ha most azt kívánja tőlem, hogy ezentúl durván és illetlenül hátat fordítsak neki, ezt bizony, bármennyire sajnálnám is, nem tehetném meg, mert ezzel megbántanám nemcsak őt, de még inkább a férjét, a ki jó barátom !

Arkayné: El voltam erre a válaszra készülve s azt felelem György, hogy épen a férjének, aki jó barátja, tartozik ön azzal az áldozattal, hogy azt a hóbortos teremtést kiábránditsa.

György: Nem gondolnám, hogy efélére szükség volna .... egyébiránt .... hát mit is kell tennem ?

Árkayné: A dolog igen egyszerű, kedves barátom ! Fejezze be azt a kis regényt, melyet^ Gizivel megkezdett, amelynek bonyodalmai már-már veszedelembe sodorják . . . Kezdjen újat. . . valaki mással ! . . .

György: Kérem ! Eszem ágában sem volt regényt kezdeni őnagyságával . . . .Ha azonban mindenáron regénynek tartaná az én őszinte szimpátiámat, melylyel őnagysága iránt viseltetem, akkor se volna gentlemanlik eljárás: ezt minden indc nélkül egyszerűen megszakítani, még csak azt külső látszatot se tartva fenn, hogy »folytatás következik« . . .

Arkayné: Ne szavaljon édes barátom. »( nagysága« igen hálás lesz ön iránt, ha visszaadj! nyugalmát ... ha nem viszi olyan meredélyekre! melyekről könnyen lezuhanhat .... »Őnagysága 14 . . . Hah, milyen gonoszak is önök férfiak! Égj szó annyi, mint száz: meg kell tennie!

György; Igazán fogalmam sincs arról, hogi mi az, amit meg kell tennem !

Arkayné: *Ez ügyben!* Olyan nehéz dolog valaki mást tüntetni ki egy kissé a figyelmével ?■ Azt hiszem, — elég szép asszony látogatja zsur- jainkat! . . .

György: Egyetlen egyet sem ismerek, aki .. (Tekintetes Árkayné merev nézésével találkozik.)Arkayné (hirtelen elkacagja magát. Fehér fogsora kivillanik ajkai közül. György úgy találja, hogy kacagásában báj és kedvesség van, tágra nyilt szemekkel bámul rá, Árkayné kihívó mosoly-