Tolnavármegye, 1903 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1903-10-04 / 40. szám
XIII. évfolyam. 40. szám. Szekszárd, 1903. október 4. TOLNAVARMEGY POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Előfizetési ár: Egész évre , . . 12 korona. Fél évre . . . 6 » Negyed évre . . 3 » Egy szára ára . . 24 fillér. Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó- hivatalon kívül elfogad Krammer Vilmos könyvkereskedése Szekszárdon. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdon, Vár-utca 130 sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : ' Segédszerkesztő. Dr. LEOPOLD KORNÉL. SZÉKELY FERENCZ. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez. intézendők. Hirdetések mérsékelten megállapított árszabály szerint számíttatnak. I Hl»i|lli 11 Wll—I—■afflgHk— Válság. Előre nem látott és nem várt incidens ismét zavartabbá tette a politikai helyzetet. Éppen most, midőn remélni lehetett, hogy az ellenzék nem utasítja el magától a tisztességes, férfias béke gondolatát: a helyzet ismét válságosabbá lett. Május óta kínos bizonytalanságban folynak a parlament napjai; a házszabályokkal visszaélő ellenzék, az obstrukció sikerétől eltelve, nap-nap után követelőbbé lett és a minduntalan fölmerülő újabb bonyodalmak útját állják a békés kibontakozásnak, az alkotmány és a parlamenti rend helyreállításának, ez a szomorú interregnum pedig nagy, beláthatatlan kárára van az egész országnak. . Háromnegyed év óta tart már az ellenzék obstrukciója. Nincs költségvetés, nincs indemnitás, nincs ujoncmegajánlás. A nemzeti vívmányokért folyó küzdlelem, mindig újabb és újabb ellenségre talál. —- Osztrák szomszédjaink annyira elvesztették Önuralmukat, hogy most már a magyar alkotmány ellen törnek nyíltan és fenhéjázó gőggel. Vakmerő kézzel hozzányúlnak féltve őrzött nemzeti jogainkhoz ők, kik alapjában ősellenségei a magyar nemzet szabadságainak, mert az osztrák centralizáció elfogult hívei, kik a magyar nemzet jogait, alkotmányát sohasem tisztelték, hanem mindig arra törekedtek, hogy kerülő, alattomos utakon mindjobban megnyirbálják. Az összbirodalom eszméjének rövidlátó vitézei, kik sok keserves és szégyenteljes csalódásaik után sem okultak, s nem tudják megérteni azt, hogy a magyar nemzet jogait tisztelni kell, ha azt akarják, hogy a szövetséges két állam: Ausztria és Magyarország kívül és belül erős legyen. Ezt csak kölcsönös egyetértés és béke révén érhetjük el, nem pedig úgy, hogy a magyar nemzet szuverén jogaz ellen harcot folytatva: a monarkia alapjait gyöngítik és ellentálló képességét veszélyeztetik. A politikai helyzetet most is az tette oly bonyolulttá, hogy Körber miniszterelnök perfid támadást intézett a magyar nemzet ellen és hogy nyilatkozatához. sikerült ki- rááyÁ saMkciót-£2£ze&nie. • ■'* ■ ** | , A katonai és udvari körök központosító hajlamú tagjai rosszakaratulag informálják a magyar királyt a magyar nemzeti küzdelmek céljáról és igyekeztek a király atyai jóindulatát megvonatni a mindig hű, önfeláldozó és loyalis magyar nemzettől, melynek törekvése — jogainak elszánt védelme — ellenkezik az ő cen tralisztikus törekvéseikkel. A katonai reformoknak erőszakos utón való megvalósítása nem helyes, elhibázott és az ország egyéb nagy érdekeit figyelmen kívül hagyó politika, de azért ettől a küzdelemtől elvitatni nem lehet, hogy tiszta intenciókból és hazafias forrásból fakad s a trón és a nemzet érdekeinek javát célozza. Sajnos, kellemetlenül kellett éreznünk, hogy az osztrák politikai és katonai tényezők aknamunkájának volt némi sikere a Olopyban kelt hadiparancs kiadásával. Ujongott is a bécsi reakció, hogy sikerült a magyar királyt megtéveszteni. Örömük nem sokáig tartott, mert a király hosszabb manifesztumban és legkivált a magyar miniszterelnöknek felsőbb meghagyásból elmondott nyilatkozatával igyekezett enyhiteni a hadiparancs alkotmányellenes kitételeit. A körmönfont és geniális Kórber osztrák miniszterelnök az osztrák parlamentben elmondott beszédében sietett a clopyi hadi- parancsra rátenni a koronát és a magyar nemzet tekintélyét, állami önállóságát és törvényhozási hegemóniáját sértő nyilatkozatával Magyarország jogai ellen tört. Ez a perfidia válasz nélkül nem maradhatott. Erre való válasz volt az, aminek következtében a magyar képviselőház TÁRCA. Hákóczi. Rákóczi Ferenc hajh, rég ideje halva, Messze, idegenben porladozik hamva; Messze, idegenből hazaszállott lelke, S szép Magyarországot nagy lelke, az áldott, Végig átölelte. Oda borul sírva magyarok szivére: Buzog-e még vájjon az apáknak vére ? Ver-e még önzetlen e szegény hazáért? S mely vértanuk álmán^ragyogó szivárvány — A szent szabadságért. Oh te porig sújtott, viharoktól edzett, Testvértelen ágú büszke, magyar nemzet, Mikor a próbákon kínzó sebed égett: Hányszor jőve hozzád! Megtörüló orcád, S rajt’ a verejtéket! Nézd, kicsap a sírból a tüze, haragja. S a lantra, az ajkra s kard élire rakja: Petőfi, Kossuth szól. Seregeink nőnek — Gyásza, dicsősége felírva az égre A mesés időnek. Most is haza jöttél. Nyugovásod nincsen — Ver, újra ver, oh nép, a Teremtő Isten. A régi gonosz kéz s a régi nagy átok: Az egyenetlenség — ez a két ellenség Jöjj, szörnyű tusánkban, lánglelkü apostol, Bűnünkre lecsapva, mint egy tüzes ostor. Nagy szellemed, oh hős, hogyha ide lebben, S megihleti lelkünk: veled egygyé lettünk A honszerelemben! Itt vagy. A szív érzi a te közelléted, Kétség köde oszlik, a reménység éltet: „Feltámad e nemzet!“ Soha meg nem halhat, Örök tűz lesz nálunk s drága talizmánunk Itt nyugvó hamvad! santha karoly. Az áldozat. Irta: Molnár Gyula. . Elegáns, női budoár. Egy tabouret-n. Árkayné 30 éves, komoly, mélázó arc, a vonásokon, fagyos közöny, de az ajak körül pajkos mosoly Szemközt bizalmas közelben Méray György, 28 éves, szőke fej, mely atléta vállakon nyugszik, kék szemek, melyek nyíltságot és őszinteséget sugároznak ki. Árkayné (ünnepélyes komolysággal): Köszönöm, kedves György ... köszönöm, hogy eljött. György (udvarias főhajtással)Kötelességemnek tartottam eleget tenni nagyságos asszonyom hivásának. Árkayné (székében hátradőlve, némi szigorral): Egy kis bizalmas beszélgetésünk lesz. Számitok a diszkrécziójára. György (szertartásosan meghajol). Árkayné: Némi küzdelem után elhatároztam, hogy valamire figyelmeztetni fogom ... György: Ah . . . és az? Árkayné: Még maga nagyon fiatal . . .. Ez azt jelenti, hogy könnyelmű és meggondolatlan. Észre se veszi, mikor veszedelembe sodorja önmagát, meg . . . mást is . . . György (feszélyezetten) : Valami hibát követtem volna el, anélkül, hogy tudnék róla? Árkayné: O, bizonyára igen jól tudja, hová czélzok ? György: Asszonyom.... halvány sejtelmem sincs róla. Árkayné: Ugya'D, ne affektáljon . . . Épp oly jól tudja, mint én, hogy kiről van szó? György : Eszerint szó van valakiről ? De hát miért nem mondja: mi történt? , Árkayné c 0, semmi se történt . . . s remélem, nem is fog. Elejét akarom venni. György : Kiváncsivá tesz 1 Árkayné: Ön tudja, hogy Gizi könnyelmű és hóbortos teremtés. Keresi a romantikust, szereti az életet ideális oldaláról fölfogni . . . . György (lehangöltan): De asszonyom . . . én igazán nem tudom ... Árkayné: Ah, még csak az kellene, hogy velem szemben az ártatlant adja . . . Nagyon éles megfigyelő képességem van! Egyébiránt valamit előre kell bocsájtanom Gizi 8 évvel fiatalabb nálam. Nemcsak a nénje, de egy kissé az anyja is vagyok. Én neveltem föl, én adtam férjhez. Az igaz, hogy nem kerestem számára valami Szeladont. Az én uram se az. Mindketten derék, jó férjek, a munka Tör magyarok, rátOK. Hátralékos előfizetőinket egész tisztelettel kérjük, hogy a hátralékos összegeket a kiadóhivatalhoz mielőbb beküldeni szíveskedjenek. T .apnwV mai szsétaxLSL ÍO oldalra. terjed..
