Tolnavármegye, 1903 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1903-09-13 / 37. szám

1903. szeptember 13.

TOLNAVÁEMEGYE.

3

— A királyné emléke. Erzsébet királyné halálának évfordulójáról szept. 10-én a »Budapesti Közlöny« a következő gyönyörű sorokban emlékszik meg: »Örök időkre a legmélyebb gyásznak a napja lesz a magyar nemzetre nézve a szeptember 10-ike, amely napon egy gaztett erőszakosan állította meg dobogását a legnemesebb szívnek és elszállani kényszeritette örök honába a földi lények legáldotlabbjának lelkét. Lehetetlen, hogy maga az elvadult merénylő is meg ne döbbent volna, amidőn durva támadásnak következtében ellenállás nélkül szelíden, csöndesen Iá ta elszenderülni azt az áldott lelkű védtelen nőt, a ki soha szándékosan nem vétett senkinek, de mindig igaz részvéttel osztozott a szenvedők bánatában ; aki akkor volt a legboldogabb, amidőn az elhagyatottak, a szü- kölködők, a szerencsétlenek védelmére és gyámo- litására siethetett; aki, — bár angyali jó szivét ezernyi kin és szenvedés vérezte meg, — elfeledte a saját baját, mihelyt mások nyomorán enyhithe- tett. De senki e földön nem érezte áldott szivének jóságát nagyohb mértékben, mint a magyar nemzet, a melynek elhagyatottságában vigasztalójává, igaz ügyének szószólójává akkor vált, a midőn erre a nemzetet kívüle alig tartotta bárki is érdemesnek és aki szivének melegségével csaknem egyedül nyitotta meg számunkra az uralkodói vonzódásnak és bizalomnak áldást árasztó forrását. Sajog is a szivünk a fájdalomtól és bánattól, omolnak is könnyeink szünetlenül, valahányszor reád gondolunk üdvözült drága nagyasszonyunk. Miért is szólított el közülünk oly időnek előtte az isteni gondviselés ? Miért nem maradhattál itt örökre védő angyalául elárvult nemzetednek, a melynek minden fia hűséges szive igaz bensőségével könyörög az Egek Urához, esdve részedre oly teljes tulvilági boldogságot, mint a minőt nemes szived jóságával é» az e földi életben elszenvedett lelki kínokkal és szenvedésekkel kiérdemeltél. Hozzád pedig gyermeki bizalommal és rajongó szeretettel fohászkodunk: légy az örök üdvösség honában is pártfogója, gyámolitója, szószólója, vigasztalója, édes anyja, a te elhagyott, hűséges magyar nemzetednek ! • . . A mai gyászos évfordulón kegyeletes módon és hálatelt szívvel emlékezett meg az egész magyar nemzet felejthetetlen Erzsébet királynéukról és a székesfővárosban épp úgy, mint az egész országban gyászistentiszteleteket mutattak be emlékezetére.«

— Szekszárd. Vármegyénk székvárosának nevét ezentúl a belügyminiszter rendelkezése folytán y> Szekszárdi-nak kell kiírni. A belügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök ugyanis megküldötte a vármegyénk lakott helyeinek neveit hivatalosan és véglegesen megállapító rendeletét, melyet az 1898. évi IV. t.-cz. értelmében, a helységnevek országos törzskönyvi bizottsága véleménye alapján adott ki. Az uj helynevek használata ezentúl kötelező lesz, s a községek pecsétjüket is ennek megfelelően tartoznak elkészíttetni, a régieket pedig a múzeumnak beszolgáltatni. A Szekszárd kiírás mellett döntöttek a legrégibb oklevelek, az évszázadokra visszamenő használat és az általánosan elterjedt kiejtésmód, mely a magyar nyelv hangtani természetének is legjobban megfelel. A hibás »Szegzárd«. kiirást csak mintegy 40 év óta használták egy alaptalan mese révén, de azelőtt állandóan Szekszárdi-nak Írták vármegyénk székvárosának nevét. A belügyminiszteri rendelet értelmében különben vármegyénk helységneveiben nem nagy változás lesz. A feltűnőbb változások ezek: Gyulajovánca helyett Gyulaj, Szemcsecsehí helyett Szemcséd, Tolnaszántó helyett Koppány szántó, Pilis helyétt Sárpilis, Tolnaagárdi helyett Sióagárd.

■ — Esküvő. Gömöfi Béla, a salgótarjáni kőszénbánya részvénytársaság budapesti cégjegyzője, e hó 17-én délelőtt 11 órakor vezeti a szegzárdi izr. templomban oltárhoz menyasszonyát: Braun Irén kisasszonyt, néhai dr. Braun Bernát volt szegzárdi ügyvéd leányát, Goldberger J. Mór szegzárdi nagytőzsdetulajdonos unokáját.

— Házvétel. A szegzárd-uj városi volt Pandur, most Fehér János-féle házat megvette Müller Bernát újvárosi bognár 14.000 koronáért.

— A német császár Baranyamegyében.

Fejérvdry Imre báró főispán Koszics Kamii alispánnal kiutazott Mohácsra, a honnan kocsin bejárták a vadászterületet a szükséges közigazgatási intézkedések felülvizsgálatára. Mivel a német császár inkognito jón, hivatalos fogadtatás nem lesz. A karapancsai vadászlak és Berlin között rendes futárszolgálatot rendeztek be. A futár este érkezik és reggel visszatér Berlinbe. Ezenkívül Karapan- csáról Berlinbe közvetlen távirati összeköttetést létesítettek. Frigyes főherczeg nejével, Izabella főherczegnővel, 1. ányával Henriette főherczegnővel és Saint Quentin ezredes főudvarmester kíséretében már Pécsen keresztül megérkeztek a béllyei birtokra, hol a kőriserdői vadásziakban szállanak meg. A német császárt főudvarnagya, házi mar- sallja és főszertáros mestere, Eulenburg Adolf gróf, továbbá Ducanus az orvosi és jogi tudományok tudora, a császári titkos kabinetiroda főnöke, valóságos titkos tanácsos, Plessen gyalogsági tábornok főszárnysegéd, a főtábor parancsnoka, Hülsen-Haebler gróf altábornagy, főszárnysegéd, Schwerin titkos udvari tanácsos és udvari titkár, Tinney katonai titkos udvari tanácsos, Seete külügyi udvari tanácsos, Tschirschky követ, Löwenfeld vezérőrnagy, Schmettow őrnagy szárnysegéd, Abb udvari tanácsos a polgári irodában és llberg dr. főtörzsorvos fogják a béllyei birtokra kisérni.

— A káptalani helynök megválasztása. Kedden f. hó 8-án délelőtt 11 órára hívta össze Troll P. Ferencz nagyprépost a pécsi káptalant, hogy a széküresedés idejére a káptalani helynököt és a püspöki javakra a káptalani gondnokot (homo dioecesanus) megválasszák. Dobszay Antal kanonok kivételével a káptalan valamennyi tagja megjelent a gyűlésen, mely megválasztotta káptalani helynökké Walter Antal pápai prélátust, gondnokká pedig Hanny Gábor pápai prélátust.

— Eljegyzések. Szitás Rezső hatvani járásbiró- sági hivatalnok eljegyezte Gerscha Juliskát, Gerscka Henrik szegzárdi selyemtenyésztési felügyelőségi könyvelő leányát. — Lukács Viktor adorjánpusztai gazdatiszt folyó hó 6 án tartotta eljegyzését Bloch Ilonka kisasszonynyal, Bloch Mór hajósi gőzmalomtulajdonos leányával. — Schwarcz Szilárd duna- szentgyörgyi kereskedő eljegyezte Graf Berta kisasszonyt Fajszió'.

— AZ orvosok és természettudósok Kolozsvárott tartott vándorgyűlésén dr. Hangéi Ignác tiszti főorvos és dr. Drágíts Imre járásorvos is részt vettek és gyűlés után Erdély nevezetesebb részeit meglátogatták.

— A trónörökös magyar érzelme. Ferencz Ferdinánd trónörökös Temes-Ujfaluról való elutazása előtt kihallgatáson fogadta Urbán Istvánt, Arad város és Aradvármegye főispánját. A kihallgatás hangja a legszivélyesebb volt és közel egy fél óra hosszat tartott. Urbán István, aki hivatalos volt a diszebédre, ragyogó diszmagyarban déli 1 órakor jelent meg az újfalui Zselénszky kastélyban. A trónörökös az előcsarnokból nyíló hatalmas fogadótermében fogadta a főispánt, aki magyarul szólította meg, s a kinek elsősorban afölött fejezte ki örömét, hogy erre a kedves tájékra jöhetett és a vidék népével megismerkedett. Nagyon megörvendeztette a környékbeli nép lelkesedése, megnyerte tetszését a józan gondolkodás, amelyet beszédje elárul és az okos gazdálkodás, amely mindenütt elébe tárult. Szólott arról, hogy mindig őszinte rokonszenv fűzte őt a magyarokhoz és ez fokozódott azóta, hogy alkalma van őket közelebbről megismerni. Ezúttal is azon igyekezett, hogy ittléte ala't minden rangu rendü emberrel beszélhessen és közelebb férjen a nép leikéhez. Kérdezősködött a helyi gazdasági és a nemzetiségi viszonyok felől; végül fájdalmasan emlékezett meg arról, hogy a felséges urat a súlyos politikai helyzet megfosztotta a hadgyakorlaton való részvétel kellemetességeitől. A trónörökös mindvégig magyarul beszélt és több ízben hangoztatta azokat a meleg érzelmeket, a melyekkel a magyarok iránt viseltetik. Közel fél óráig tartott ez a kihallgatás, amelyről a trónörökös végül a legszivélyesebb bucsuzás után bocsajtotta el a főispánt.

— A pécsi közjegyzői kamara közgyűlése«

A pécsi kir. közjegyzői kamara f. hó 8 án, kedden délelőtt tartotta meg a város székházának közgyűlési termében rendes évi közgyűlését, Baranyai Béla dr. kamarai elnök elnöklése mellett.

A közgyűlésen a következő kir. közjegyzők je- léntek meg: Madarász István dr. (Pécs), Ursziny Pál (Dárda), Tolnai Géza dr. (Siklós), Barna Lajos (Sásd), Kollár Viktor dr. (Szentlőrincz), Hagymássy Károly (Paks), Nozdroviczky Ferenc dr. (Gyönk), Nagy Ernő (Szigetvár), Kasza Sándor dr. (Marcali), Plihál Viktor dr. (Nagykanizsa), Laubheimer Oszkár dr. (Alsólendva), Lenard Ernő (Keszthely), Skublics Imre (Zalaegerszeg) és Bardió György dr. (Sümeg). — Az elnöki jelentés egyhangú elfogadása és a folyó ügyek elintézése utáa megejtették a risztujitást, a melynek eredménye a következő: Elnök lett újból egyhangúlag: Baranyai Béla dr. (Pécs), alelnök; Ziegler Kálmán (Csáktornya). Kamarai rendes tagokká lettek: Nag;y Ernő (S'igetvár), Ursziny Pál (Dárda) és Visy Lajos (Mohács). Póttagokká: Plihal Viktor dr. (Nagykanizsa) és Tolnai Géza dr. (Siklós). A közgyűlés után a Nádorban társasebéd volt.

— Vásár Szegzárdon. Holnap és holnapután Szeg/árdon vásár lesz, melyet általában kisasszonynapi vásárnak neveznek, mert igen gyakran, arra a hétre esik, amelyben kisasszonynapja van; de voltaképpen akként van engedélyezve, hogy a keresztfeltalálásának napját magában foglaló hét hétfőjén és keddjén tartassák meg, ez a nap pedig az idén holnapra esik és igy a vásárt nem lehetett kisasszonynap hetében megtartani.

— Japán tanár Szegzárdon. Múlt héten járt városunkban Suzuki japáni tudós, ki magántanár a tokiói egyetemen és a japáni kormány megbízásából Magyarország közgazdasági viszonyait jött tanulmányozni. Már volt Magyar- Ováron és Debrecenben, hol a gazdasági akadémiának, illetőleg a gazdasági tanintézetnek volt vendége. Innét látogatott el hozzánk, a szakkörök figyelmét már Európaszerte magára vont selyemtenyésztésünk tanulmányozása végett. A tolnai selyemfonoda és a szegzárdi selyemgyár telep beható megtekintése után — melyekről a japán tudós a legnagyobb elismeréssél nyilatkozott — megnézte a múzeumot és csodálkozásának adott kifejezést, hogy egy vidéki városnak ilyen értékes gyűjteménye van. Szegzárdról, illetőleg Hidjáról Bezerédj Pál miniszteri meghatalmazott kíséretében Lengyelre ment, a hol gróf Apponyi Sándor kiváló magyar vendégszeretettel fogadta és egyúttal alkalmat nyújtott neki, hogy megismerje Magyarország egyik főúri házát, a hol a tudomány és a művészet kiváló ápolásával találkozunk.

— Halálozások. A nagymányoki születésű Báter József tb. esperes, rácpetrei plébános elhunyt Rácpetrén 83 éves korában. — Gálföldi Márkovics Pálné, született Reich Irén szeptember 1-én életének 25 ik évében rövid szenvedés után Főherceglakon elhunyt. Temetése csütörtökön ment végbe. Az elhunyt úrnőben Reich Oszkár dombo- v'ári szolgabiró nővérét gyászolja.

— Pótállatvásár Tolnán. A kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy Tolnán az augusz- tüs hó 10-én elmaradt vásár helyett szeptember hó 28-án pótállatvásár tartassék.

Bezeredj István szobrára az elmúlt héten 21 K. 20 fillér adomány érkezett, ezen összeggel együtt a szobor alap 21903 korona 48 fillérre növekedett.

— Táncestély a polgári olvasókörben.

A Szegzárdi Lisasszonynapi búcsú alkalmából a szegzárdi polgári olvasókörben kitünően sikerült táncestélyt tartottak. A nyári helyiség zsúfolva volt közönséggel, úgy hogy alig tudtak táncolni. A táncnak csak a hajnali órákban volt vége.

— Névmagyarosítások. Hochzeit Mór bonyhádi illetőségű miskolci lakos és gyermekei veze- téknevöket »Horvát«-ra, — Weisz Pál bátaszéki születésű budapesti lakos »Vas«-ra, — Schwind József kölesdi lakos családi nevét »Marosi«-ra változtatta.

s?