Tolnavármegye, 1903 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1903-09-06 / 36. szám

4,

TOLNAVARMEGYE»

1903. szeptember 6.

ákra, iskolákra, a vármegyeházra, városházra és több középületre. Á korán elhunyt püspököt holnap, hétfőn temetik a pécsi székesegyházi sírboltba. A temetésen vármegyénk képviseletében a megyei papságon kivül megjelennek: gróf Széchenyi Sándor v. b. t. t.,- főispán, Perczel Dezső v. b. t. t., országgyűlési képviselő, gróf Apponyi Géza főrendiházi tag, D'öry Pál alispán stb. A temetésen Vaszary Kolos hercegprímást Kohl Medard püspök fogja képviselői, gróf Széchenyi Miklós győri püspök is bejelentette megjelenését, ő fogja a temetési szertartást végezni, a megjelenésben akadályozott gróf Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök helyett. A pécsi káptalan latin nyelvű körrendeletben elrendelte, hogy az egész egyházmegyében az összes harangokat háromszor napjában, reggel, délben és este fél óráig meghúzzák, továbbá, hogy minden templomban ünnepélyes gyászmise tartassák és végül, hogy minden egyházmegyei pap az elhunyt püspökért hat szent misét tartson. Szegzárdon, a belvárosi templomban Wosinsky Mór apát-plébános e hó 9-ikén tartja az elhunyt püspök lelki üdvéért a gyászmisét.

A pécsi székeskáptalan a következő halotti jelentést adta ki: A pécsi székesegyházi káptalan mély fájdalommal ugyan, de az isteni Gondviselés rendelésein megnyugodva jelenti szeretett főpásztorának, méltóságos és főtisztelendő helyei Heiyey Sámuel urnák, pécsi megyés püspöknek, folyó évi szeptember hó 1-én délután órakor a haldoklók szentségeinek ájtatos felvéte.e után élete 58-ik, püspökségének 6-ik évében Karlsbtdban történt elhunytát. Az élete derekán, alkotó kedvének virágában elhunyt főpap hült tetemei Pécsett a székes- egyházban szeptember hó 7 én délelőtt 9 órakor tartandó ünnepélyes gyász-istenitisztelet után a székesegyházi sírboltban fognak nyugalomra helyeztetni. Emlékét megőrzik rövtd pályafutása atatt létrehozott nagy alkotásai; jótevő lelkét megsiratja a hívők gyászos serege. Aki életét vezérelte s lelkét alkotásra ihlette, imádott Üdvözítője legyen érdemeinek koronája az örökkévalóságban! Pécsett, 1903. szeptember hó 3-án. A gyászoló káptalan nevében : Troli Ferencz, nagyprépost.

A káptalanhoz távirati részvétnyilatkozatokat küldöttek vármegyénkből: gróf Széchenyi Sándor, Perczel Dezső, gróf Apponyi Géza, Bezerédj Pál és Dory Pál alispán. Az utóbbinak Troli Ferencz nagypréposthoz intézett részvétirata igy hangzik:

Feledhetetlen kegyes főpásztorunknak meg- renditő elhunyta alkalmából fogadja legbensőbb részvétemnek őszinte nyilvánítását. Kegyeskedjék ezt a főtisztelendő káptalan előtt is tolmácsolni. Döry Pál, alispán.

— Kitüntetett ifjak. A hivatalos lap köz i ama egyetemi és főiskolai hallgatók neveit, kik az elmúlt évben kitüntetéssel tettek vizsgálatot. A névsorban szerepel Perczel Béla joghallgatónak, Perczel Dezső fiának a neve is, ki a budapesti egyetemen kitüntetéssel tette le az alapvizsgálatot.

— A Bezerédj szoborra Nemeskéri Kiss Pál földmivelésügyi miniszteri államtitkár 25 koronát adományozott; ezzel az összeggel együtt a szoboralap 21882 kor,

28 fillérre emelkedett.

— Egyházmegyei hírek. Herger József, elnyervén gróf Andrássy Sándortól (Szigetvár kegyurától) a prezentát, kineveztetett szigetvári plébánossá. Horacsek Endre szigetvári administrator kineveztetett a lengyeli plébánia adminisztrátorává. Müller Lajos paksi káplán felmentetvén saját kérelmére az egyházmegyei szolgálat alól a Jézus társaságába lépett. A szegzárdi származású Cselenkó János pécsi hitoktató Paksra küldetett káplánnak.

— A közigazgatási bizottság szept.

^ ülését csütörtökön, folyó hó 10-én

■negtartani.

lelépett a Jézustársaság tagjai közé.

s volt paksi káplán, kinek özvegy édes 're Szegzárdon lakik, lemondott segéd- és belépett a Jézustársaság tag— A trónörökös vadászatán életét vesztett szerencsétlen hajtóról emlékeztünk meg a napi lapok közlései nyomán lapunk utolsó számában. Mi minden egyéb tenden- czia kizárásával egyszerűen reprodukáltuk az illető napi lapnak közleményét. Mint illetékes helyről értesülünk, az a szerencsétlen hajtó, ki életét vesztette, a saját vigyázatlanságának az áldozata. Az a vadász társulat, melynek ez idő szerint Ferencz Ferdinánd főherceg is a tagja, már több, mint hatvan év óta áll fenn és széles körökben éppen arról ismeretes, hogy ezeken a vadászatokon a kitűnő rendezés folytán még soha semmiféle szerencsétlenség nem fordult elő. Ezen okból ezek a vadászatok az ottani lakosság körében rendkívül népszerűek, oly annyira, hogy azon a vidéken élő jómódú földműves gazdák, mint önkéntes hajtők jelentkeznek és vesznek azokban részt, igy a vadászaton szerencsétlenül járt fiatal embernek édes atyja is ugyanezen a vadászaton, mint önkéntes hajtó vett részt. Magát a főherceget és előkelő vadásztársait is mélyen meghatotta a saját vigyázatlanságának áldozatul esett fiatal embernek a halála, minek jeléül az egész vadásztársaság a trónörökössel az élén testületileg jelent meg a szerencsétlenül járt fiatal embernek temetésén.

— Nyilvános köszönet. Dr. Kopp Vilmos á’tal vagyontalan tüdővészesek javára Tolnavármegye területén felállítandó szanatórium czéljaira küldött 70 korona 23 fillér átvételét elismerem s hirljpilag nyugtázom, egyben nevezett orvos urnák a nemes czél megvalósítása érdekében kifejtett fáradozásáért, valamint az alább megnevezett nemes szivü adakozóknak adományaikért a nyilvánosság előtt ezennel köszönetét mondok,- Ez összeghez 13 korona 23 fillérrel a következők járultak: Gróf Józsefné 3, N. N. 1.23, Vagner S. 5, Nagy őrsvezető, Tóth Marika, Schmähl Lajos és Zimmerman Márton 1 — 1 koronával, a fenmadó 57 koronát pedig a következők fizették be, egyúttal kötelezettséget válalva hasonló összeget 1903-tól számított 5 éven át évenként fizetni. Polouy Jánosné 5, Polony János 5, Dr. Kapp Viktor 5, Nagy őrsvezető 2, Dőry Elek 10, Dőry Elekné 10, Bern- j rieder János 10, éf Bernrieder Jánosné egyenkint j 10 koronát. Szegzárdon, 1903. évi aupusztus hó 26-án. Dőry Pál alispán.

— Tanári kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi minister a Budapestre áthelyezett Dr. Kubácska András szegzárdi főgimnaziumi tanár helyére, Dr. Barial Kornél budapesti okleveles tanárjelöltet helyettes tanárrá nevezte ki.

— Benczéspap házassága. A soproni tör vényszék előtt érdekes válópert tárgyaltak. Egy bencéspap szerelemre gyulladt egy fiatal nő iránt és kilépett a szerzetből, áttért az evangélikus vallásra és nőül vette imádottját. Házasságukból egy fiúgyermekük is származott, mindazonáltal csakhamar beleunt a házasélet örömeibe : elhagyta feleségét és gyermekét, visszatért a kath. vallásra és ismét belépett a bencések közé. Hűtlenül elhagyott felesége válópert indított az újra bencéssé lett férj ellen és a soproni törvényszék a boldogtalan házasságot fel is bontotta a férj vétkességének megállapítása mellett, a gyermeket 7 éves korán túl is az anya gondozására bizta és az apával szemben a tartási kötelezettséget is megállapította.

A törvényszék ítéletét a kir. tábla és a Curia is helybenhagyta.

— Névmagyarosítás. Schwarz Katalin tolnatamási illetőségű, budapesti lakos vezetéknevét »Vajdá«-ra változtatta.

— Iskolai beiratások. Az elmúlt napokban nálunk is igen mozgalmasak voltak utcáink, melyeket benépesített a tanév kezdetével összesereglő diákság és annak kíséretében megjelenő szülők vagy gyámok. A beiratásoknak is imntár vége és holnap megkezdődik a tanítás. A főgimnázium mind a 8 osztályába 238-án, hattal kevesebben, mint az elmúlt évben iratkoztak be. Osztályonként következő az

eredmény.

A múlt

tanévben:

az

I.

0. beiratkozott 47. az

idén

51

tan.

a

II.

C

40,

C

35

f

a

III.

<í

34,

«

34

€

a

IV.

€

28,

«

34

<L

az

V.

I

30,

€

22

€

a

VI.

<

22,

<L

25

€

a

VII.

<L

23,

€

15

«

a

VIII.

<L

20,

€

22

€

Összes.

a m. é. beiratk. 244,

az idén

238

€

— Versenytárgyalás a baja—háta- széki hid munkálataira. A „Pesti Napló“ megtámadja a kereskedelmi minisztert, hogy á beruházási törvényjavaslatban előirányzott munkálatok némelyikét saját felelőssége tudatában meg akarja valósítani, igy a nevezett lap szerint az ex-lex dacára árlejtést hirdetett a székely vasutak és a baja— bátaszéki hid munkálataira. A „Pesti Napló“ hozzáfűzi, hogy nem tudja, miért deklarálja a kormányzati bölcseség most egyszerre el- halaszthatatlannak ennek a hídnak megepité- sétf a mit annyi időn keresztül hiába követeltek. Sajnos, nincs róla tudomásunk, hogy a baja—bátaszéki áthidalás munkálataira tényleg ki volna Írva az árlejtés. De ha csakugyan már ott tartanánk, akkor a kormányt csak a legnagyobb elismerés és dicséret illeti, hogy az üres szófecsérlés okozta parlamenti pangás közepette is gondoskodik, az ország fontos közgazdasági érdekeinek gyors kielégítéséről, más részről pedig az. építési ipar terén uralkodó általános pangás és nagy munkátalanság megszüntetésére törekszik. Nem létezhetik olyan törvényhozás,, mely a miniszternek ilyen közhasznú munkásságát utólagosan jóvá ne hagyná. Vagy azt szeretné a P. N. ha a parlament módjára az állami élet minden ágazatában is meddőség és tespedés kapna lábra ?

— Halálozások. Néhai Pleszky Antal volt tolnai uradalmi jószágfelügyelőnek özvegye augus- tus hó 31-én Faddon elhunyt. Haláláról a következő gyászjelentést vettük : Alulírottak fájdalomtól megtört szívvel jelentik úgy a saját, valamint az összes rokonság nevében a felejthetetlen anyának, nővérnek, anyósnák és nagyanyának id. Pleszky Antalné született Vesztergomby Karolin, Herczeg Ipsilanty örökösök jószágfelügyelőjének özvegye élete 53 ik évében folyó hó 29-én délután 6~ órakor, a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytát. A boldogult hült tetemei folyó hó 31-én délelőtt 10 órakor fognak a faddi temetőben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise áldozat pedig folyó hó 31-én délelőtt 9 órakor fog a faddi róm. kath. templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Fadd, 1903. augusztus 29-én. Áldás és béke lengjen drága porai felett! Pleszky Teréz, férj. Gállos Edéné, Pleszky Margit, férj. Breitenecker Alfrédné, Pleszky Jenő, Pleszky Ilona, gyermekei. Vesztergomby Vilmos, fivére, Gállos Ede, Breitenecker Alfréd, vejei. Gállos Aladár, Gállos László, Gállos Ettike, Breitenecker Miczi, unokái. Schubert János, szegzárdi jóhirnevü orvos, ki fiatalabb éveiben a szegzárdi társaságnak kiválóan kedvelt tagja volt: hosszas szenvedés után elhunyt Szegzárdon. A tiszteletben álló, hivatását mindenkor komoly munkássággal betöltő derék férfiú haláláról gyászba borult családja a következő jelentést adta ki: özv. Schubert Jánosné szül. Szép Hildegárd,' a maga, úgy gyermekei: János, Mariska, Sándor és Irénke, továbbá özv. Pigay- Ferenczné szül. Fleischman Erzsébet, mint anyós, valamint az összes testvérei^ és a nagyszámú rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel jelenti hőn szeretett fétje, a legjobb apa és vőnek Schubert János nyug. kórházi orvosnak folyó hó 4-én délelőtt 8 órakor életének 56-ik évében hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után beállott halálát. A felejthetetlen drága halott hült tetemei folyó hó 5-én délután 5 órakor fog a róm. kath. egyház szertartása szerint a régi felső temetőben levő családi sírboltba örök nyugalomra elhelyeztetni; — az engesztelő szent mise áldozat pedig folyó hó 7-én délelőtt 8 órakor a belvárosi róm. kath. templomban fog az Egek Urának bemutáttatni. Szegzárd,, 1903. szept. 4-én. Áldás és béke drága poraira! — Trehoffer Lajos, Dunaföldvár község III, aljegyzője elhunyt Dunaföldváron.

— A pénzügyigazgatóság hivatalos órái. A szegzárdi pénzügyigazgatóságnál szeptember 1. óta a hivatalos órák ismét délelőtt 8—12-ig és délután 2—5-ig tartanak; a vármegye házban működő számvevőségi hivatalok hivatalos ófái azonban további rendelkezésig reggel 8-tól délután 2 óráig tartatnak meg.