Tolnavármegye, 1903 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1903-08-30 / 35. szám
2. TOLNA VÁRMEGYE. 1903. augusztus 30. * tartja egyrészt azért, hogy a nehezebben értékesíthető gubót ott feldolgozhassa, másrészt pedig és főképp azért, hogy ott kiképezze a magyar igazgatókat a magyar fonodák számára, a kiket később a külföldi bérlőknek rendelkezésére bocsát. A győri fonodát eddig Bodmer-Muralt zürichi czég birta bérben. Ez a czég azonban zürichi telepét feloszlatta és a selyemüzletben egészen más irányt követve, a fonodánk bérletétől visszalépett. A Bodmer-czég visszavonulásának első hírére azonban legott többen jelentkeztek a győri fonoda átvételére. A jelentkezők közül Dumas és Martin cevennesi czégnek adta a földmivelésügyi miniszter a fonodát. Ugyanis a világ legjobb selymét Cevennes vidékén termelik és fonják; a Dumas és Martin cég pedig éppen ezen a vidéken több mint száz éve működik és úgyszólván a legelső helyet foglalja el. Fölösleges külön kiemelni azt, hogy selyemiparunk fellendülésének minő biztos záloga az, hogy az országnak egyik uj és még fiatal ipara ilyen hires régi cég kezébe kerül. 1902 évben épült a komáromi selyemfonoda. Ez a legnagyobb az országban. Ezen fonodának berendezésével jóformán még el sem készültünk és Londonból már jelentkezett a Henckell Du Buisson és Társa cég, hogy azt bérbe veszi. Egyúttal azon kívánságát fejezte ki, bogy a fonódat mielőbb átadják neki. Legközelebb pedig két uj fonodának az építését kezdi meg az állam, úgymint 1903-ban Lúgoson, 1904-ben pedig Mohácson, Még hozzá se fogtak ezek építéséhez, már is jelentkeztek a bérbevételére jónevü külföldi gyárosok. A lugosi fonodát az udinei régi és +**>***“ Paruzza-cég veszi bérbe. A mo- ’’oux és Társa cég kéri, '^l és Társa lyoni korakarják venni a létesítendő gyárat, biztos jele annak, hogy ez a gazdasági ág egészséges törzsből nőtt ki és nagy fejlődésre van hivatva. Ez a jelenség annál örvende- tesebb, mert a magyar állam a selyemfonodák bérlőit csak azon mérvű támogatásban részesíti, a mennyit megtakarít azon, hogy gubóit helybeli bérlőinek eladván, nem kénytelen a gubót értékesítés végett külföldre szállítani. Ezzel a csekély állami segélylyel szemben egyrészt az épületek és berendezések költsége amortizálódik, másrészt pedig körülbelül 150.000 korona keresetet nyújt évenkint minden fonoda a munkásnőknek. Annak, hogy selymünket itthon fonjuk fel, még megvan az a nagy előnye is, hogy a font selyem aránytalanul nagyobb értéket képvisel a gubónál és a font selyem úgyszólván az egész világon piaczra talál és keresett árucikk. Ha már most felvetjük a kérdést, hogy minek tulajdoníthatjuk azt 'az örvendetes tapasztalatot, hogy fonodáink bérbevétele körül az első európai cégek versenyeznek, úgy ezt első sorban gubáink kitűnő minőségének kell betudni. Hozzájárul ehhez másodsorban a magyar munkásnőknek ügyessége és tanulékonysága, valamint az a körülmény, hogy fonodáink berendezése a külföldnek egyhangú elismerése szerint a legtökéletesebb. Mert csakugyan, fonodáink a technika legújabb vívmányainak felhasználásával vannak berendezve. Előnyére válik az ügynek természetesen az is, hogy az állam a bérlőknek minden újabb Ttjdokolt és jogos igényét a rendezés tökéletesitése körül a lehető legnagyobb lelkiismeretességgel törekszik kielégíteni. Ma nincsen selyem a világon, mely jóságával felülmúlná a magyar selymet. Nincsen olyan átlagos ára a selyemnek, a. melyet el ne érne a magyar selyem. Hogy a megkezdett utón hasonló sikerrel tovább haladjunk, minden illetékes ”~jQ.zőnek oda kell hatni, hogy a népet a ' ”4sztés áldásáról felvilágosítsa; a 1 °derfákat szaporítsa és j KÖZSÉGI ÉLET. Képviselő-testületi ülés. Folyó hó 25-én d. u. .2 órakor Szegzárd nagyközség képviselő testületé a városháza nagy. termében Nagy. György biro elnöklesevel ülést tartott, melynek legfontosabb targya a jövő ipo/j.. évi költségvetés megállapítása volt. A költségvetést dr. Hirling Ádám főjegyző tételről-tételre is- mertette és azt a képviselő-testület változatlanul elfogadta. A költségvetést más helyen egész terjedelemben közöljük. Ennél a tárgynál Tomcsányi Lajos közalap, urad. felügyelő indítványozta, hogy a város főbb utczáinak öntözietési költségeire legalább 600 korona illesz.tessék be a költségvetésbe. Dr. Pirnitzer Béla és Csépi Sándor biz. tagok az öntözési költségeket az illető utcákban érdekelt háztulajdonosokra kívánják kiróni, Leicht Lajos képv. test. tag pedig a mellett szolalt fel, hogy a költségeket J/3 részben az illető háztulajdonosok, 2/3 részben pedig a város viselje. Dr. Hirling Ádám főjegyző maga is elismeri az öntöztetés szükséges voltát és annak megoldását szabályién- deletileg óhajtja megvalósítani. Dr. Leopold Kornél szerint, minthogy közegészségügyi és köztisztasági érdekek követelik az eddig is annyira nélkülözött utczai öntöztetésnek mielőbbi megvalósitását, a város rendes kiadásainak sorába veendők fel a költségek. Egyébként a költségek fedezésének módja alárendelt jelentőséggel bir, a fődolog, hogy minél előbb öntözzük városunk főbb utcáit. Hozzájárul a főjegyző indítványához, hogy a kérdés szabály- rendeletben szabályoztassék, de javasolja, hogy a képviselő-tes'ület utasítsa az elöljáróságot, hogy a szabályrendeletet alkossa meg oly módon, hogy az idejekorán jogerőre emelkedve, az öntözés a j jövő év tavaszán már föltétlenül életbe lépjen. A képviselő testület ezen indítványt egyhangúlag elfogadta. A tárgysorozat többi pontjaira nézve Hirling dr. főjegyző, javaslatai szerint szintén egyhangú. határozatot hozott a képv. testület. Ezek szerint a községi rendőröket fizetés felemelés iránt beadott kérvényükkel elutasították, Matzon Béla jegyzőnek 3 heti szabadságolását utólag jóváhagyták. Borzsák Endre és társainak utcakikövezés iránti kérvényét ezidőszerint teljesíthetőnek nem találták. A képviselő-testület tagjai közül többen megérdemelt elismeréssel nyilatkoztak Hirling Ádám dr. városunk főjegyzőjéről, ki a város anyagi érdekeit szolgáló céltudatos munkásságával lehetővé tette, hogy dacára a szaporodó kiadásoknak, a beterjesztett költségvetés szerint a jövő évben 8°j0-kal kevesebb lesz a községi pótadó, mint az idei évben, 3?epzárd nagyközség 1904. évi w-ánvzata.
