Tolnavármegye, 1903 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1903-08-02 / 31. szám
6. TOLNA VARMEGYE. 1903. augusztus 2. egyesület közleményeinek a törvényhatóság hivatalos lapja utján leendő közlése iránt szüksége: további intézkedések megtétessenek. Az igazgató választmány tetszéssel fogadja elnök előterjesztését és ehhez képest az egyesületi közlemények kiadatása tárgyában Dr. Leopold Kornél szegzárdi lakossal, mint a »Tolnavármegye * című helyi lap tulajdonosával kötött és 1900. január elseje óta érvényben levő szerződést 1903. december 31-dikére felmondja; az elnökséget pedig megbízza, hogy az egyesületi közleményekne a törvényhatóság hivatalos lapja utján leendő köz lése iránt akként tegye meg a szükséges intézke déseket, hogy a közlemények 1904. január elsejé tői kezdve a hivatalos lap keretébe beilleszthető! legyenek. — Egyúttal utasitja titkárt, hogy ezer határozatot Dr. Leopold Kornél laptulajdonossal tudomás vétel végett, jegyzőkönyvi kivonat alak jában közölje. Több tárgy nem lévén, ' elnök a jelenlévők érdeklődését szívélyesen megköszöni és a gyűlést berekeszti. Kmft. Molnár József $, k. titkár, mint jegyző. Hitelesítik: Jeszenszky Andor s. k. gazd. egy. elnök. Nits István s. k. Wiltzek Sándor s. k. Kender- és lentermelők figyelmébe. A földmivelésügyi m. kir. ministerium által a vármegyei gazdasági egyesületekhez intézett körrendeletét azzal a figyelmeztetéssel közöljük, hogy gazd. egyesületünk szívesen karolja fel azok ügyét, akik akár szövetkezeti, akár községi szervezkedés alapján akarják igénybe venni az általuk létesíteni szándékolt telepek számára a min. leiratban kilátásba helyezett anyagi támogatást. A földmivelési ministerium leirata ez: 5292 1903. ein. sz. Mezőgazdasági termelésünk folyton súlyosbodó jelenségei között nem csekély fontosságúnak találom olyan termelési ágak felkarolását, a melyek egyrészt a gabona termelés korlátozására s az üzemi kockázat csökkentésére, valamint a mező- gazdasági termelés körébe bevont uj területek előnyös hasznosítására alkalmasak, másrészt pedig a gazdaközönségnek újabb jövedelmi forrást s közgazdaságunknak lényeges kiviteli cikket biztosítanak. Ezen célra a fennforgó viszonyok s a külföldi kereslet tekintetbe vételével legalkalmasabbnak látszik a kender- és len termelése, a mely ipari növények termelésének fokozottabb m ;rvü felkarolása, a vele járó mezőgazdasági előnyökön kívül, közgazdasági szempontból is különös figyelmet érdemel, mert a mellett, hogy ezen czikkek kivitelre is kiválóan alkalmasak, nálunk nagy mértékben nélkülözött iparnak adhatnak hathatós lendületet. Jóllehet a kender- és len termesztésének a viszonyok nálunk általában kedveznek, mégis azt a sajnos tapasztalatot kellett tenni, hogy a kendertermelés terjedelme és minősége a legutóbbi időkig évről-évre csökkent, a lent.rmelés pedig egyáltalán nem lépett túl a házi ipari célokra való termelés korlátain s az ennek minőségéhez fűzött igényeket sem elégíti ki. Ezen ipari növények termelésének mező- és közgazdasági fontosságát felismerve már nehány év óta részesítem fokozottabb figyelemben ezen termelési ágat s a rendes évi költségvetés keretében rendelkezésemre állott eszközökkel foganatosított intézkedések során örömmel tapasztaltam, hogy ez ipari növények termelése és feldolgozása iránt az illető körökben mind nagyobb érdeklődés mutatkozik. Az általános érdeklődésre való tekintettel s minthogy folytonosan újabb és újabb jelenségek igazolják ezen jövedelmezőnek mutatkozó ipari növények nagyobb mérvű termelésének célszerűségét, elérkezettnek láttam az időt arra, hogy a kender- és len termelés az arra alkalmas vidékeken szélesebb alapokon szerveztessék s az ehhez szükgyár nyelvű könyveket vezetni es a földmivelesügyi minister evvel megbízandó közegeinek betekintését engedni. Amennyiben tehát az állami beruházásokról szóló s alkotmányos tárgyalás végett előterjesztett törvényjavaslat törvényerőre emelkedik, s az abban előirányzott összegek rendelkezésre bocsáttatnak, a telepek és áztatók letesitese, illetőleg az állami támogatás engedélyezése kezdetet veheti. Tekintve azonban a tervezett intézkedéseknek egész közgazdasági életünkre kiható nagy fontosságát, s különösen azon körülményt, hogy a telepek és áztatok létesítésének előkeszitese, s az érdekeltség szervezése hcfsszabb időt igenyel, szükségesnek tartom, hogy ezen tervezett intézkedéseket az egyesülettel már most közöljem s azok célszerű keresztülviteléhez az egyesület közreműködését már most kikérjem. Felkérem ennélfogva az egyesületet, hogy a megállapított irányelveket a gazdaközönséggel közölni, ezen termelési ágak nagy fontosságára a figyelmet felhívni, s ahol szükséges és indokolt, az érdekeltség szervezését megkezdeni és az előkészítő munkálatokat megtenni szíveskedjék. Azon biztos tudatban, hogy a gazdasági egyesületek, ezen termelési ágak felle nditésáre irányzott törekvésemet készséggel támogatni fogják, azon reményemnek adok kifejezést, hogy a tervbe vett intézkedések gazdasági viszonyaink javítására nem csekély jelentőséggel lesznek. Kelt Budapesten, 1903. évi junius hó 19-én. Darányi. A Magyar Mezőgazdák Szövetkezeiének terményértékesítési feltételei, nelyek mellett szemes- és vetőmag-termények eladását mint bizományosok a budapesti áru- és értéktőzsde szokásai szerint és ezen tőzsde választott bírósága illetékességének kikötése mellett elvállalni hajlandók vagyunk. I. Minta szerint történő eladások. A szemes gabona- és vetőmag-terményeknek eladása legegyszerűbben minta szerint történik, mely czélból hozzánk a gabonanemüekből lehetőleg 2 kgros, a vető- -és fümagvakból l/3 kgros minta, külön pedig levélbeli értesítés küldendő be, melyben megjelölendő ez eladó termény mennysiége és a feladó-állomás. A mintavétel a legnagyobb gonddal történjék; az eladásra kerülő gabona teljesen egyformára keverendő össze és midőn a lehető legjobban megrostáltatott, akkor veendő a minta, hogy teljesen azonos legyen a később szállítandó terménynyel, mely körülményre nézve az eladó fél a gabona- szállitmány érkezési helyéig szavatol. Szemes gabonából mint legkevesebb mennyiséget 1 vasúti kocsirakományt, azaz 100 métermázsát, vetőmagvak és fümagvakból azonban bármily mennyiséget elvállalunk eladás végett. A sulyelszámolás a feladóállomás hivatalos mérlegelése alapján történik. Az elszállításhoz a vevő köteles bérmentve zsákokat, kötőzsineget és fuvarleveleket küldeni; megérkezéskor esetleg felmerülhető zsákhiány még A zsákok megérkezése után 8 nap alatt az elszállításnak meg kell történnie, de csakis az általunk beküldendő fuvarlevelekkel. Amennyiben az eladó rendelkezésünk ellenére járna el, az esetben a tévedésért felelni tartozik és annak következményei egyedül őt terhelik. A feladó-vevények vagy fuvarlevél-másodlatok az elszállítás után azonnal beküldendők hozzánk, az érkezett zsákok íuvarleve- lével együtt, melyeknek vétele után az. eladott termények vételárának 3/4-ed részét azonnal lefizetjük, illetőleg az eladó költségére postán megküldjük, a maradékösszeget akkor fizetjük, ha a szállítmány rendeltetési helyére érkezett és minőségileg rendben találtatott. Szívesen szolgálunk sürgönyi ajánlatokkal és sem ezért, sem a levelezésért külön költséget nem számítunk. A minta szerint bizománykópen teljesített eladásoknál a befolyt eladási értékből a következőket fogjuk levonni : a) a mmázsánként 2 fillért kitevő mérlegdijat, séges eszközökről a képviselőházhoz benyújtott beruházási törvényjavaslat keretében megfelelően gondoskodtam. A fennforgó viszonyok s az eddig szerzett tapasztalatok figyelembe vételével a kender- és lentermelés előmozdítására leginkább célra vezető útnak ezen termények piaci áruvá való feldolgozására és értékesítésére szolgáló létesítmények állami támogatását tatáltam s ezen állami támogatás engedélyezésére a következő, irányelveket állapítottam meg: 1. szövetkezetek, vállalkozók és részvénytál saságok, a melyek a. technika követelményeinél megfelelő, a földmivelésügyi minister által meg állapított üzemképességü kender- vagy lenkikészitt telepet létesítenek és kötelezik magukat, hogy í telep üzemképességének megfelelő mennyiségű kóró előre megállapított, minőség szerint emelkedő leg kisebb áton beváltják, az ezen telep építkezési és berendezési költségei összegének 50 °/0-ig, legfeljebb azonban 75,000 koronáig terjedhető kamatmentes államkölcsönt nyerhetnek, mely az alábbi módozatok mellett fizetendő vissza. Ezen állami támogatás engedélyezésével a telep üzemképességéhez és a helyi körülményekhez képest kiköthető, logy a nyers anyagnak legalább bizonyos része a kistermelők révén fedeztessék. Az államkölcsön visszafizetése a telep létesítését követő tiz év után reszi kezdetét és további tizenöt évi, mindenkor anuár hó 31-én esedékes egyenlő részletekre felszíva teljesítendő akként, hogy a telep létesítését :övető 25 év elmúltával,az egész kölcsön törlesztve Jgyen; csak egy részlet fizetésének elmulasztásá- al is az egész kölcsön esedékessé válik. 2. Szövetkezetek, melyek főleg kisebb teleiket létesítenek,- a telep építkezési és berendezési költségei összegének 40 %-ig, legfeljebb azonban 35.000 koronáig terjedhető yissza nem fizetendő államsegélyben részesülhetnek, ha a szövetkezeti üzletrészeknek legalább fele a kisgazdák kezében van; az államsegély az építkezési és berendezési költségek összegének 60 °/0-ig, legfeljebb azonban 50.000 koronáig terjedhet, ha az üzletrészek háromnegyed része kisgazdák kezében van. 3. Községek, községi szövetkezetek, gazdakörök, a melyek egy vagy több község kisgazdái által termesztett kóró kiáztatásához mesterséges kender- vagy lenáztatót létesítenek, az áztatók építkezési költségösszegének 80 °/0-ig, legfeljebb azonban 5000 koronáig terjedő államsegélyben részesülhetnek, ha az áztatóhoz szükséges egyéb befektetésekről, u. m. területről, pajtáról, a vizszerzéshez szükséges erőről, s az áztató fentartásáról és üzem- . ben tartásához szükséges egyéb kellékekről gon- j doskodnak s erre a megfelelő fedezetet kimutatják, , s az áztatást megállapított díj mellett a község minden gazdájának megengedik. 4. Az állami támogatás megállapításánál csak azoknak az anyagoknak és gépeknek értéke vehető alapul, a melyeknek belföldi származását, vagy a mennyiben a belföldi ipar révén be nem szerezhetők, ezen körülményt az államsegélyt kérő | gazolja. Az államsegély értéke felett a tulajdonos IS évig csak azzal a korlátozással rendelkezhetik, íogy az illető telep, s annak részei a kitűzött i ;élra használtatnak ; a menynyiben pedig a telep »ármely okból rendeltetésétől elvonatnék, vagy elhatnék, az államsegély visszafizetendő. Az állami támogatást kérő e célból magát tötelezni tartozik, hogy ezen korlátozásokat nyilván- önyvileg biztosítja, illetve annak bekebelezését szközli. 5. Az állami kölcsön, vagy államsegély teljes sszege akkor válik esedékessé, ha a telep épit- ezésének és berendezésének hivatalos felül vizs- álása megtörtént és lényeges kifogás nem me- ilt fel. 6. A telepeken csakis magyarországi nyers- nyag dolgozható fel, a mennyiben azonban ezen orlátozás elejtése indokolt, az a földmivelésügyi inister által meghatározott időre felfüggeszthető. 7. A kikészítő telepek tartoznak a beváltott 5ró mennyiségről, a termelőkről és a kifizetett iváltási összegekről, a naponként alkalmazott unkásokról és a nekik kifizetett összegekről ma
