Tolnavármegye, 1903 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1903-08-02 / 31. szám
Xin. éffdlyám. Előfizetési ár: Egész évre ... 12 korona. Fél évre ... 6 » Negyed évre . . 3 » Egy szára ára . . 24 fillér. előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó- .fvatalon kívül elfogad Kram mer Vil- ® mos könyvkereskedése Szegzárdón. m szám. Szegzárd, 1903. augusztus 2. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Meg^j elenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, Vár-utca Í30. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos ; Segédszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. SZÉEEL1T FERE1TCZ. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az élőfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten megállapított árszabály szerint számíttatnak. Az ország szégyene.-lk. Szégyenpir borul orcánkra, midőn á magyar politikai élet legújabb eseményei fölött szemlét tartunk. Botrány és gyalázat, hogy ilyesmi is történhetett. Milyeh féktelen elvadulása a józan belátásnak és perverzitása a tisztes gondolkozásnak kellett ahhoz az őrületes kísérlethez, mely egy magyar törvényhozónak megvesztegetésére irányult abból az érdekből, hogy az illető képviselőnek politikai meggyőződését megvásárolják. A magyar törvényhozás, midőn 2t bűntettekről és vétségekről szóló törvényt megalkotta, úgy látszik, nem is gondolt arra a lehetőségre, hogy a törvényhozásnak egy tagja, a magyar nemzet egyik mandatariusa, is megvesztegethető legyen, mert az ország- gyűlési képviselők megvesztegetését nem sorolta jazoknak a kategóriájába, kiknek megveszte getesét^’!fhl:s ele kme nyn’ek minősifette. Egy vasúti bakternek megvesztegetése — ha például az állásával járó valamilyen cselekményért vagy annak mulasztásáért ajándékot fogad el vagy valaki neki aján-* dékot vagy jutalmat igér — büntetendő cselekményt képez, úgy a vasúti bakteri, lévén ő »közhivatalnok«, mint az »ajándékozót« megbüntetik, ellenben, ha egy országgyűlési képviselőt, ki a nemzet legfőbb érdekei tanácsának, a nemzeti képviseletnek, a nemzetgyűlésnek tagja, vesztegetnek meg, erre az irtózatos cselekményre törvény- könyvünk nem szab ki büntetést. De annál súlyosabb beszámítás alá esik, ha kodifikált törvénybe nem is ütközik, általános erkölcsi tekintetekből a magyar politikai életnek eme legújabb szenzációja. Milyen nagy fokú züllése a parlamenti tekintélynek és milyen borzasztó elfajulása parlamenti viszonyainknak már magában véve az a föltevés, hogy az országgyűlés tagjai politikai meggyőződésének, politikai magatartásának pénzzel megtaksálható ara van. Az értelmileg és erkölcsileg félművelt államokban, ahol a csonka intézmények korlátái között meddőén vergődik a népjog, ahol az alkotmányos fogalmakat az abszolutizmus kénye helyettesíti, szokták a politikát pénzzel csinálni; hogy a népakarat tiszta megnyilatkozását eltiporják. — — Egyik legelőkelőbb .közjogi állásnak betöltője, a legmagasabb arisztokráciának tagja, Ő Felségének valóságos belső titkos tanácsosa követte el azt a gálád, becstelen cselekedetet, azt a merényletet a becsület és ct népképviselet tekintélye ellen, hogy egy országgyűlési képviselőnek megvesztegetésére vállalkozott. Mondják, hogy Szapáry László gróf hamis információk alapján jóhiszeműen cselekedett, mert azt hitte, hogy ilyen módon sikerülni fog az országot az áldatlan és káros obstrukció nyűgétől megszabadítani. Azonban, még ha igaz is, hogy ebből a szándékból és mások áltál félrevezetve cselekedett, ez legfeljebb enyhíti, de semmi esetre sem mentheti súlyos botlását és mélységes erkölcsi eltévelyedését. Fóltétlen világosságot kérünk. Szüksége van az országnak, hogy ebből á szeny és undor tapadta kloakából a népképviseíet tisztasága és érintetlensége szeplőtlenül, mocsok és gyanú nélkül kerüljön ki. . Minden eltussolási szándék nélkül, kiméz letten szigorral kell a kiküldött parlamenti bizottságnak feladatát teljesítenie, a vizsgálatnak a nagy nyilvánosság előtt kell* lé- folynia 'es kf kell terjeszkednie mindenre és mindenkire, aki csak ezen ügyben közvetve vagy közvetlenül érdekelve lehet, hogy a konkolyt és gazt kiirtva az igazság a maga tisztaságában győzedelmeskedjék. visiszapattannia minden gyanúnak, ahová a politikai erkölcstelenség fertőjéből eredő dohos miazmák fel nem szállhatnak, el nem juthatnak. Meg kell tehát minden esetre várni a parlamenti bizottság működésének eredmé- nyét, mert ha tényleg az derülne ki, vagy csak valószínű beigazolást is nyerne, hogy Szapáry gróf Khuen-Héderváry gróf miniszterelnök tudtával és hozzájárulásával járt el ebben a kínos és botrányos ügyben, akkor Khuen gróf egy pillanatig sem maradhat tovább az ország miniszterelnöki székében, a melynek dísze, előkelősége, erkölcsi érinthetetlensége megköveteli, hogy ott erkölcsileg intakt férfiú képviselje Magyarországot. Óhajtjuk nem annyira Khuen személye, mint a magyar miniszterelnöki állás dísze és erkölcsi súlya — de a magyar közélet tekintélyének megóvása miatt is, hogy ezen végtelenül sajnos és elszomorító affaire minél, előbb befejeződjék és hogy abbóFaz ország miniszterelnöke szeplő és folt nélkül kerüljön ki. . VÁRMEGYE. Nem szabad ellenségeinknek megszerezni azt az örömet, hogy az a gyanú nyerjen tápot, mintha a magyar országgyűlésnek volnának tényleg olyan tagjai, kikhez a korrupció eme megvetendő eszközével valóban hozzáférni lehetne. Mélyen fájlaljuk ennek az esetnek megtörténtét, amely igy is, bárcsak kísérlet ma- i radt, elszomorító színben tünteti fel közállapotainkat és politikai erkölcseinket. Azért is a parlamenti bizottságra hárul a kötelesség, hogy feladatát a nemzeti becsület megmentése és a korrupezió lovagjainak megbélyegzése érdekében erélyesen, szigorral és pártatlansággal teljesítse. Magára Khun-Héderváry gróf miniszter- elnökre is — kinek miniszterelnökségét az első perctől. kezdve nem sok örömmel és még kevesebb bizalommal fogadtuk — tekintve Szapáry grófhoz fűződő benső politikai és baráti viszonyát, önkénytelenül is rátapad az a gyanú, hogy Szapáry gróf az ő tudtával cselekedett. Igaz, hogy puszta, gyanú alapján senkit elitélni nem lehet, de az is igaz, hogy ilyen természetű ügyekben, a perrendsna f bizonyítás ki van zárva és; hogy a Wniszter- elnöki állással járó tekintély ;és nimbus megköveteli, hogy az minden: körülmények között intakt maradjon. . A miniszterelnöki széken a nemiet becsületét,, tekintélyét, önérzetét és büszkeséget kell képviselni; ahonnét szárnyszegetten kell — A községi közigazgatás javítása. Minden vonalon nagy a panasz a mostani községi közigazgatási rendszer ellen. A munkahalmaz óriási, a feldolgozására hivatott erő csekély. Az állapot szanálása céljából több vármegye mozgalmat indított már, köztük legutóbb Sopronvárinegye, mely júniusi közgyűlésén vette tárgyalás alá a sopronvármegyei községi és körjegyzők egyesületének előterjesztését, mely a községi közigazgatás helyzetének javítását célozza. A közgyűlés kimondta, hogy a községi köz- igazgatás helyzete tényleg tarthatatlan, a községi és körjegyzők csak mnnkaerejük legvégső megfeszítésével tudnak kötelességeiknek megfelelni és hogy a legüdvösebb reformok hatása megbénul a végrehajtás gyarlóságán. Egyben elhatározta, hogy felír a képviselőházhoz, hogy az a közigazgatás helyzetén alkalmas törvényhozási intézkedéssel javítson. E feliratát pártolás végett küldte meg a többi vármegyék közönségéhéz i&. — Az Önálló gyámpénztárral s ezzel kapcsolatban önálló tartalékalappal bíró községek gyámpénztári tartalékalapjaLfelett nem a vármegye közönsége, hanem az illető községek képviselőtestületei vannak hivatva — a belügyminiszter jóváhagyásával — halározni. (A belügyminiszternek 63.153/1903. sz. a. rendelete.) — Iparkihágásí ügyben fölebbezésnek csak véghatározat ellen van helye. K. M. 1903. julius hó 8-án 36.370. sz. a. hozott elvi határoza a. Krassó-Szörény^ vármegye alispánjának. K, S. n—i lakosnak a M. M. v—i lakos elleni iparkihágásí ügybén' alispán ur részéről folyó évi március hó 18-án 7693. .szám alatt hozott másodfokú határozat ellen irányuló felebbezését ezennel visszautasítom, í-japunk mai száma ÍO oldalra terjed.
