Tolnavármegye, 1903 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1903-06-21 / 25. szám

1903. junius 21. TOLNAVÁRMEGYE. 5. TÖRVÉNYKEZÉS. A pinczehelyi választás. A szegzárdi kir. törvényszék, mint közöltük, e hó 15-én kezdte meg Högyészen annak az óriási bünpörnek a tárgyalását, mely a szomorú eseményei miatt oly sokáig emlékezetes legutóbbi pinczehelyi képviselőválasztás miatt indult meg. A tárgyalást vármegye-szerte nagy érdeklődés kiséri egyrészt az ügy politikai háttere s egyik-másik vád lőtt személye miatt is, de másrészt s főként azért hogyan sikerül majd a tárgyalás során megállapi tani, hogy egyeseket milyen felelősség terhel a szó moru események előidézésében. Az eddigi fejlemé nyék is igazolják, hogy a vádhatóságnak e tekin tetben igen nagy nehézségekkel kell megküzdenie Azok a bizonyitékok, melyeket a vizsgálat össze gyűjtött, nem állják meg a próbát. Ma, oly huza mos idő múlva, az események körvonalai elmosód tak, az akkori zür-zavarból nehezen bontakozik k egy-egy vádlott szereplése; mindenki látta a törne get, de kevesen az egyest. A vizsgálat folyamán közvetlenül a történtek után mindenki tudott, hal­lott valamit, de most a tárgyalás során derült csak ki, hogy mindebben több volt a pártállás elfogult­ságából, izgalomból eredő szóbeszéd, mint közvet­len észleletből szerzett, megbízható tapasztalat. Bi­zonyos az, hogy a per rengeteg anyagának leküz­dése nagy föladatot ró az eljáró bíróságra. A tárgyalás elnöke Ágoston István kir. táblai biro, szavazó bírák: Biróy Béla és Kövessy Ödön, pótbiró: Mirth László, jegyzők : Szunyogh Zoltán és Dr. Végess Ferenc. Védőül jelentkeztek : Lotih Ödön szegzárdi, léry Emil hőgyészi, Szabó Lajos pozsonyi, dr. Darányi Ferencz pécsi ügyvéd, aki 34 vádlottnak védője és dr. Mérey Kálmán ügyvédjelölt, mint Barabás Béla, Lengyel Zoltán, Benedek János és AJessi Pál ügyvédek helyettese a két Rátkay-párti vádlottnak Halom Vince nagy- szokolyi református papnak és László Györgynek védelmére. Az első napon elnök a tárgyalást megnyitva a vádlottakat szólította elő. Ezek közül csak három hiányzott: Kocsik József, ki Amerikába költözött Gyenei György, ki meghalt és Schneider János kit csendőrök kutatnak föl. A vádlottak közt van nak: Streicher Péter hőgyészi, Pintér Károly ozorai Francsics Pál szakályi, Belez Árpád szakadáthi plébánosok, maga a néppárti képviselőjelölt: Szűcs József pinczehelyi káplán, Kohlmann Gyula, Ap- ponyt Géza gróf főtisztje, Bubics Antal tamásii ügyvéd, Halom Vincze nagyszokolyi reform, pap. Majd a vádiratot olvasták föl, ami csaknem három­negyed óráig tartott. A vádlottak egy részét ható­ság és magánosok elleni erőszak bűntettével, de legtöbbjüket a választói jog megsértésének, testi sértésnek vétsége és közcsend elleni kihágás miatt vádolja a kir. ügyészség. A vádlottak külömben mindannyian ártatlannak mondják magukat, tagad­ják, hogy a hatóság embereinek ellene szegültek, vagy hogy erre mást buzdítottak. Igen sokan mentik magukat azzal, hogy a tett szinhelyén ott sem voltak s igen sok uj tanút jelentenek be, kiknek kihallgatását a bíróság elrendeli. Ezen a napon csaknem valamennyi vádlott kihallgatása megtörtént, úgy, hogy 17-én, mikor a tárgyalást folytatták, már a tanuk kihallgatásához láthatott a bíróság. Minden napra 30 tanú kihall­gatása van előirányozva. Mivel azonban a vádlottak közül többen elmaradtak, az elnök te'egramtn al rendelte el, hogy a távollevőket karhatalommal állítsák elő. Az első tanú dr. Schweiz Antal bony­hádi ügyvéd, a választás elnöke volt, aki részle­tesen ismertette a választás lefolyását. 0 a csend­őröknek nem adott parancsot arra, hogy lőjenek. A zavargók közül senkit nevéről meg nem tud nevezni, terhelő vallomást a vádlottak egyike ellen sem tehet. Abrahám Gyula, akinél Rátkay szál lva volt, nagyban módosította vizsgalat során tett, többekre terhelő vallomását, s be, allja, hogy amit akkor állított, csak hallomás után mondta. Mandl József azzal okolja meg a vizsgáló biró előtt tett nyilatkozatának visszavonását, hogy akkor az iz­gatottság hatása alatt volt. FisPter Vilmos, Schwarcz Gábor, Bergl Gytjila, Grünhui Miksa tanuk sorra kijelentik, hogy \a történtekre határozottan nem tudnak emlékezni, amit a vizsgálat során Vallottak, az sem közvetlen tapasztalatuk. Ellenben dr. Bern­stein Jakab pinczehelyi orvos tanúja volt annak, hogy Streicher Péter hőgyészi esperes-plebános tapsolt akkor, mikor a földühödt néppárti válasz­tók az öreg Weisz adorjáni hérlőt ütötték-verték. 0 hallotta azt is, mikor Pintér Károly az ozorai plébánps ezekkel a szeretettől áthatott igékkel csillapította le híveit: »Ezekért a kutya zsidókért folyik itt a keresztény vér.* Zsigmond Gyula a pinczehelyi jegyző is visszavonja a vizsgálóbíró előtt tett vallomását s kijelenti, hogy határozott tudomása egyesek szerepléséről nincsen. A lövést tett csendőrök vallomása is határozatlan általános­ság volt csak. 18- án folytatták a tanuk kihallgatását, Hirsch Pál tamásii mészáros vallja, hogy őt és fiát Piszker István vádlott negyedmagával megverte. Ő is, fia is fölismerik Piszkerben bántalmazójukat. Pazsitzky Aurél nem tud a zavargók közül névszerint mást megemlíteni, mint Pőcz József vádlottat, de ezt is csak azért, mert legtöbbet hallotta emlegetni. Kaszás József azt igazolja, hogy a kődobálást az asszonyok, gyerekek kezdték. Egyik dobás dr. Piringer József helyettes választási elnököt érte. Frühwirth Jenő a zavargások előidézéséért nagy­részt Halom Vincze szokolyi reform, lelkészt okolja. Ez ugyanis megmondta párthiveinek, hogy ha Rátkay nem gy'ózy fölgyujtják Pinczehélyt. Ezen volt a néppárti pincehelyiek között a . nagy föl- háborodás, a mit a tanú igyekezett csillapítani. Ennek a tanúnak a kihallgatásánál élénk össze­ütközés támadt Darányi Ferencz védő és a kir. főügyész-helyettes között, a ki a védő több kér­désének föltevését ellenezte. Dr. Kiss Ernő is in­kább a választás lefolyását ismerteti. 0 volt az első, ki látva a zavargások veszélyes voltát, a szavazás fölfüggesztését kérte. Szévald Mór is­mertette ezután a zavargások történetét, de saját észlelete alapján senkit a vádlottak közül meg­nevezni nem tud, csak Piszter nevét . hallotta leg­többször. Ezen a napon már több vádlott ellen merült föl mégis bizonyíték, igy főkép Piszker Ist­ván, Pőcz József, Pőcz Vendel, Streicher Péter és Kohlmann Gyula ellen, de ezek a szembesítés után tagadnak. Bubics Antalról azt, hogy egész nap beszámíthatatlan ittas állapotban volt, dr. Früh­wirth Jenő, Hesz Pál, Bertics Pál tanuk egybe­hangzóan igazolják. Szabó Lajos és dr. Darányi vé­dők sértő ufódon faggatják ä védettjeikre terhelőén valló egyes tanukat, miért az elnök Krcsmarik fő­ügyész-helyettes indítványára rendre utasítja őket. •Hőgyész községet a tárgyalások nagyon élénkké tették. A tárgyalások igen nagy érdek­lődéssel folynak s noha érdekesebb mozzanata rit­kán van csak, mindig nagy a hallgatóság. A rend tönntartására hét csendőr van kirendelve, de eddig rendzavarás elő nem fordult. 19- én folytatták a tanúkihallgatást, Szalai István tanú igazolja, hogy Gábriel vádlott volt az,, a ki megfogta a csendőr szuronyát. Serer Gyula segédjegyző azt mondja, hogy a néppártiak ki­dobták a választás helyiségéből. Lakner Lajos gyógyszerész terhelőleg vall Mészáros és Bubics vádldttakra. Reberics Imre kir. aljárásbiró vallja, hogy a néppártiak ködobálással fogadták a Rát- kay-pártiakat. Ez utóbbiak megfutamodtak. Meg­nevezni senkit sem tud. A csendőrök keresztűlbuj- tak az ulánusok sorfalán és csak azután lőttek, mert az ulánusok nem léptek közbe. Szentpáli István vendéglős szintén azok közt volt, a kik megfutamodtak a kődobás elől. Megnevezni nem tud senkit. Stokkinger Rudolf kéményseprő a ve­rekedők csoportjában fölismerte Maczkó vádlottat. Kamata György szemtanúja volt a csendőrség sor- tüzének. Győri Jánosnak fejét találta egy nagy darab kő. Horváth Józsefet fejbe verték, de hogy ki tette, nem tudja. Svarcz József vallja, hogy ki­dobták a választás helyiségéből. Csak Piszker vádlottat ismerte tel. Vékey Oszkár bírósági jegyző m;ut szavazó vett részt a választáson, a hol az ő csoportját zajtngással, kődobással fogadták a nép­pártiak. Megnívezni senkit sem tud. Müller An­.talnak kiütöttek a fél szemét. Egy sereg tanú csak a saját oegveretését tudta előadni, tettest nem nevezett jieg egy sem. Parragh Béla, a Rátkay-párt elnöke elmondja, hogy a zavargást a néppártiak tervszerűen előkészítették. Domsa József a vizsgálóbíró előtt tett vallomását módosítja. A tárgyalást Ágoston elnök lehető gyors tem­póban vezeti, de mivel az újabb bejelentések miatt igen sok uj tanú kihallgatása vált szükségessé, az ügy befejezése három hétnél előbb nem várható. IRODALOM, ZENE. — Fenyő Gyula költeményei. Fenyő Gyula földink e’gybegyüjtve kiadta költeményeit. Fenyő amolyan »tenerorum lusor amorum.* A pajzán, játszi szerelem csapongó érzését énekli meg, ked­vesen rajzolja az ifjúi dévaj gondtalanságot, egy-két helyütt pedig a szülői szeretetnek ad megkapó hangot. Uj gondolat, uj kép imitt-a mott csillámlik csak föl azokban a versekben, de a forma könnyed­sége, az ügyes verselés gyakran feledteti azt ve­lünk. Mutatóba közöljük tárcarovatunkban a »Bo- hémia* cimü versét. A csinos kis füzet 2 koronáért kapható a szerzőnél. (Budapest, József körút 26.) KÖZGAZDASÁG. — A szőlősgazdák figyelmébe. A hol folyó tavaszszal a közönséges szőlőmoly tömegesebben rajzott, ott egyik másik he­lyen azt tapasztalták, hogy a közönséges szőlőmolyon (Cochylis-on) kívül más fajú moly is mutatkozott, még pedig sokkal na­gyobb számban, mint az előbbi. E molyról kitűnt, hogy az a vorhenyes szőlőmoly pusz­tított, újabban pedig, Amerika, Franczia és Bajorország szüleiben pusztít. Nálunk eddig nem volt miatta panasz, de úgy látszik, hogy a mostani tömeges rajzása után okunk lehet az aggodalomra. A közönséges szőlő­molynál (Cochylis-nál) veszedelmesebb, mert évenkint három ivadéka van és tömegesebben is mutatkozik. Felismerése csak lepke korá­ban lehetséges, mert hernyója és életmódja egészen olyan, mint a közönséges szalő- molyé. Ez oknál fogva jól teszik a szőlő- birtokosok, hogyha nagyon is szemmel ki­sérik szőlejük és a benne akadó molyokat, hogy nincs-e ott az uj kártevő is. Az ellen való védekezés ugyanolyan, mint a közön­séges szőlőmoly ellen, de nagyobb kitartás­sal és több gonddal kell folytatni. A szüksé­ges útmutatással szolgálnak a kerületi sző­lészeti felügyelők és a vincellér iskolák, de kapható az erre vonatkzó útmutatás a föld- mivelésügyi minisztérium borászati osztályá­ban és a Rovartani állomáson (Budapest II. Oszlop-utca 26. sz.) is. — Miniszteri rendelet a fogtechnikus iparról. A kereskedelmi miniszter leiratot intézett az iparhatóságokhoz, melyben a fogműves iparág­gal foglalkozók minősítését szabályozza. A minisz­ter az 1884. évi XVII. t.-c. 5. §-ában foglalt fel­hatalmazás alapján elrendelte, hogy a fogműves (fogtechnikus) iparágra is mindenben alkalmaztassa­nak a törvény rendelkezései és az iparágat a ké­pesítés igazolásához kötött mesterségek közé so­rozza. A rendelet megjegyzi, hogy ennek az értel­mezésnek megfelelően fogművesek foghúzásra, tö­mésre nincsenek jogosítva. — Kerítés felállításra, vonatkozó vitás kérdés elbírálása a kir. bíróság hatáskörébe tar­tozik. (A belügyminiszternek 38,078/1903. számú határozata.) A szegzárdi anyakönyvi hivatal értesítése 1903. évi junius 10-től junius 19-ig. Született: 7 gyermek, 6 fiú, 1 leány. Kihirdettetett: Landsmann Samu — Ausch Katalinnal. Lichtmann Ignátz — Pirnitzer Stefániával. Házasságot kötött: Eszterbauer József — özv. Grósz FerenaznéTfszül. Zsidó Katalinnal. Meghaltak: Görbéi József. Granitz Rozália, Girkovits Ferencz, Pere£ Katalin.

Next

/
Thumbnails
Contents