Tolnavármegye, 1903 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1903-05-31 / 22. szám
lathnai kénkovand-ipar részvénytársaságnak az egyesület által is támogatott azon kérelmét, hogy a műtrágya az 1900. évi XXV. törvenyczikkben szabályozott megrendelésgyüjtési tilalom alól kivétessék, e részben a földmivelesügyi miniszter úrral is egyetértve, teljesíthetőnek nem találtam. A műtrágya ugyanis egyike azon gazdasági czik- keknek, melyek beszerzésénél a gazda a legnagyobb óvatossággal kénytelen eljárni. Már magának a trágyanemnek a talaj minőségéhez s a művelendő gazdasági növények természetéhez képest való helyes megválasztása nagy körültekintő gondosságot és szaktudást igényel. E mellett a járatlan kisgazda még a szállított trágya minőségének megfelelő voltáról sem lévén képes meggyőződni, egyfelől maga megkárosodhatik, másfelől azonban a szállító gyárossal szemben a szállított áru minőségét esetleg indokolatlanul is kifogásolhatja. A gazdák minden csalódása, illetőleg károsodása pedig azon közgazdasági hátrányt vonja maga után, hogy nemcsak az illető megkárosított egyén, hanem az egész környék gazdái, kik az ily tapasztalatokról azonnal tudomást nyernek az okszerű műtrágyázásnak a belterjes mezőgazdasági mive- léstől elválaszthatlan felkarolásától hosszú időre elriasztatnak, amely körülménynek káros hatását a vegyi ipar is mulhatlanul megérezné. Ezek folytán úgy a mezőgazdaság, mint az ipar és kereskedelem e részben találkozó érdekei azt követelik, hogy a műtrágyára vonatkozó megrendelésgyüjtési tilalom továbbra is fenntartassék. — Kazánpróbák ügyében kelt beadványok bélyegkötelesek. A kereskedelemügyi miniszter egy konkrét ügyben tett kérés folytán a pénzügyminiszterrel történt tárgyalás alapján értesítette a kereskedelmi és iparkamarákat, hogy az ipari vagy mezőgazdasági üzemnél használt gőzkazánok megvizsgálása iránt benyújtott kérvények, az illetéki díjjegyzék 40. tételének hatodik kikezdése alatt fölvett rendelkezés értelmében 1 koronás bélyeggel látandók el, minélfogva azokat nem lehet bélyegmenteseknek tekinteni. Czégvezető jogai az ipartestületben. Kérdés : Czégvezető (prokurista) ipartestületi gyűléseken részt vehet-e és elöljárónak megválasztható-e? — Válasz: Cégvezető önjogon tag nem lehet, igy tehát meg sem választható. Ha azonban az a képesítéshez kötött ipart űző czég, amely az ipartörvény szerint kötelezhető, tagsági jogainak gyakorlására felhatalmazza a czégvezetőjét, nincs , akadály arra nézve, hogy ily minőségben szavazati joga legyen és az elöljáróságba beválasztassék a czégvezető. — Az elhalt iparos kiskora unokái nagyapjuk, illetve nagyanyjuk iparjogosultságára csak az esetben tarthatnak igényt, ha szüleik vagyon- talansága, vagy elhalálozása következtében, vagy bármi más okból az elhalt iparos keresetéből nyertek állást. (A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1903. évi 1359. sz. határozata.) — Hentes-ipar gyakorlására nem képesített egyén által alkalmazott hentes-üzletvezető járandóságainak megfizetése iránt indított ügy elbi- rálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (A m. kir. minisztertanács 1902. évi május 30-án hozott határozata.) — Az italmérési, dohány és sóáralási jog gyakorlását lefoglalni és zár alá helyezni nem lehet. (A m. kir. Curiának 1902. évi 7095. sz. alatt hozott Ítélete.) — Szőlőcsősznek gazdája ellen hátralékos bére iránt indított ügyének elbírálása, habár a vármegyei szabályrendeletben nem cselédnek, hanem szegődményesnek van minősítve, a közig, hatóság hatáskörébe tartozik. (A m. kir. miniszter- tanács 1902. évi szeptember 13 án hozott határozata.) 6, _______________■ A szőlők nagyobb gondozása. Szőlőtermelőink kellemetlen dilemma előtt állnak. A termelési költségek évről-évre szaporodnak, a bornak, szőlőnek ára lassan, de fokozatosan csökken. Már pedig a költségek megszorítása rendesen a termés minőségén és mennyiségén meg- boszulja magát, mig az értékesítés mizériáját céltudatos közgazdasági tevékenység által sikerülni fog kellő összetartással és szervezkedéssel megorvosolni. TOLNAVARMEGYE, 1903. május 31. Különösen az idén, mikor a rosszul beérett vessző, amelyet a tél zordsága is megviselt amúgy sem kecsegtet valami kedvező terméseredménynyel, iriinden szőlőtermelő fokozottabb gondban részesítse szőlejét, ha azt akarja, hogy a reménybeli termés minősége kárpótolja a mennyiségben ,beálló veszteségét. A rendes szőlőmunkálatokon kívül az állati ellenségek és gombabetegségek elleni védelem szak- szerűsége ellen vétenek legtöbbször gazdáink. A peronospora ellen úgy, a hogy megteszik a kellő óvintézkedéseket, de a lisztharmatra (oidium) 'rendesen csak akkor kezdenek gondolni, mikor a fele termés már meg sem menthető. Pedig, akinek egyszer ezen a réven kára esett, nagyon jól tudja, hogy ennél kártékonyabb ellensége a szőlőnek már alig képzelhető. Akkor, mikor jóformán már a szüretre folynak az előkészületek, akkor semmisiti meg a gazda reményét. Ily kellemetlen meglepe'éstől pedig megmenekülhet mindenki, aki idejében, az első permetezés után 10—14 nappal megkénporo/za szőlejét oly anyaggal, mely igen jól tapad és a szőlő fejlődé- | sére egyébként is igen jó hatással van. Ez az anyag a dr. Aschenbrandt féle rézkénpor. Ha a lisztharmatjárvány elmarad, úgy a porozás költsége a fürtök és vesszők gyorsabb beérése által megtérül, de ha (másutt) fellép, a porozott szőlőt megkíméli addig, mig a második vagy harmadik porozásra az előkészületek megtörténhettek. 1 Azért jó — biztonság kedvéért — a rézkénporból bizonyos készletet is tartani. Ha a járvány elmarad, úgy azt a készletet el lehet tenni más esztendőre, mig ha bekövetkezik, a kereslet kén és kénkeverékek iránt oly óriási, hogy hamarjában be sem lehet ezeket szerezni az országban, mert sokat ezekből raktárpn nem tartanak. A rézkénporf, mint ismeretes, a «Magyar Mezőgazdák Szövetkezete* gyártatja és hozza forgalomba s igy megvan a teljes garancia arra, hogy a legfinomabb minőségű kén és rézgálic használ- j tátik fel annak gyártásinál. "Már pedig a siker ezen I fordul meg. Azonkívül a rézkénporhoz mészhydrát is van keverve, ami a kifujtatott szert odatapasztja a növényhez és ott tartja addig, mig a levegő a kellő ; hőfokra felmelegedett. Ez a tulajdonsága a «rézkénpor» hatását függetlenné teszi az időjárástól. A j dr. Aschenbrandt-féle «rézkénpor* használata tehát már ebből az okból összehasonlithatlanul előnyö- j sebb, mint a tiszta kénporé. Amellett sokkal keve- j sebb anyag is kell a rézkénporból, mint a tiszta ! kénporból, mert a legfinomabb kiporozott réteg is, | állandósága folytán elegendő arra, hogy a szőlő- i tőkét az oidiumtól megvédje. Nem megvetendő az sem, hogy a rézkénpor jelentékeny rézgálic-tartalma miatt o’yan helyeken, ahol a peronospora nem szokott veszedelmes mérvet ölteni, vágy a hol évek hosszú sora óta eszközölt lelkiismeretes védekezés folytán soha ki nem fejlődhetett, az első és a harmadik permetezést is helyettesítheti. Ily esetben tehát a sokkal költségesebb perme tezés elmaradhat és a rézkénpor úgy a peronospora, mint az oidium ellen mégvédi teljesen a szőlőt. Ha végül kiemeljük, hogy a kísérletező gaz- 1 dák egyhangú véleménye szerint a rézkénporozott szőlők termése és vesszője jóval hamarább és tökéletesebben érik meg, mint a nem kezeiteké, úgy oly i előnyre mutatunk rá, melynek nagy jelentőségét szőlősgazdáink épen a tavali kedvezőtlen ősz után eléggé fogják méltányolni. A szegzárdi anyakönyvi hivatal értesítése 1903. évi május 23-tól május 29-ig. fis 822 815 1122 ll02 52! ll56 6BB 201 721 2*3 741 313 8°2 3*8 8?0 407 880 422 8« 43* 855 450 9» 509 9*5 523 11*2 — J40 I— 800 — 300 ind. erk y Budapest j f 43} 78 6t5 461 ■ érk. ll36 5°° 12i 510 1 Sárbogárd y Ind. érk. 10*° 41* 1112 fíí* Nagy-Dorogh 918 215 9*2 710 Kölesd-Tengelic 8*5 438 912 730 Hidja-Apáthi 82* 40* 853 750 Tolna-Mözs 8°i 1226 822 809 'érk. ,nd7*0 ll58 812 821 Szegzárd Ind. érk. 730 U36 75* 822 őcsény 718 ll2* 7Ü 8*2 Decs 70« ll12 730 921 Pilis-Berek 650 1052 712 9í2 Bátaszék f6 1035 700 1122 Bonyhád A 522 — 501 1222 Dombóvár 1 322 — 230 820 Y Budapest n ér> ’nű 822 — 8°° Az este 6 órától reggeli 6 óráig érkező és induló vonatoknál az idő percei fekete_vonaljal_ vaunak aláhúzva. 3082/tsvi 1903. Árverési hirdetményi kivonat. A tamásii kir. járásbíróság mint tkvi hatoság részéről közhírré tétetik, hogy Takács István kisvejkei, Takacs Vendel szakályi lakos végrehajtatóknak, özv. Murai Gyuláué szül. Szitácsek Zsófia által képviselt kiskora Murai Mária és kiskorú Murai István jelenleg budapesti lakos, végrehajtást szenvedetlek elleni végrehajtási ügyében, 666 kor. 66 fillér tőke. ennek 1886. évi deezember hó 29-ik napjától 1895. évi julius 1 -ső napjáig járó 6%-os, ezentúl 5°/0 kamatai, 27 korona 65 -fiUér per- és végrehajtási, úgy ezúttal 24 korona 30 fillérben megállapított költségek kielégítése czéljából, a szegzárdi kir. törvényszék, a tamásii kir. járásbíróság területén levő, a szakályi 803. száma telék- jegyzőkönyvben foglalt A. + 1. sor, 226. hrsz. ingatlanra 928 korona kikiáltási árban, mégis a 0. 1. alatt Murai János és C. 2. alatt özv. Murai Gyuláné sz. Szitáo3ek Zsófia javára bekebelezett szolgalmi jog épségben tartása mellett, 1903. évi junius hó 22-ik napján d. e. 10 órakor Szakály község házánál végrehajtató vagy helyettese Mihályflfy Ferencz közbenjötte esetében megtartandó árverésen eladatni fog. Figyelmeztetnek venni szándékozók, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10°/o-át bánatpénz fejében letenni, s a vételárt pedig 3 egyenlő részletben 5°/0-oS kamatokkal a tamásii kir. adóhivatalnál, mint letéti pénztárnál lefizetni kötelesek és hogy áz árverési feltételek a hivatalos órák alatt alulirt tlkvi hivatalnál, úgy Szakály község házánál megtekinthetők. Kelt Tamásiban, a kir. járásbiróság, mint telekkönyvi hatóságnál 1903. évi április hó 14-én. VARADY, kir. járásbiró. 339. szam/vh. 1903. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szegzárdi kir. járásbíróság 1902. Sp. I. 565/4. számú végzése következtében Dr. Albersz Rezső ügyvéd által képviselt' Róth Ferencz javára, özv. Pernitz Józsefné ellen, 2400 korona s járulékai erejéig 1903. évi április hó 27-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 1611 korona 90 fillérre becsült következő ingóságok, u. m.: szobabútorok, ágy- és fehérnemüek, házi felszerelés, korcsmái berendezés és egyebek nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szegzárdi kir. járásbiróság 1902. évi V. I. 414/4. száma végzése folytán Szegzárdon, előbb alperes lakásán, azután a Yadászkürt szállóban leendő eszközlésére Született: 5 gyermek, 3 fiú, 2 leány. Kihirdettetett: Papp Imre Fehér Rozáliával, Platz Mihály Klopfer Katalinnal. Házasságot kötött; Sarkadi Andor — Salamon Margittal. Meghaltak: Kollár István 69 éves, özv. Takács Istvánné szül. Tamás Erzsébet 75 éves, Szabó György 5 hónapos. Budi Anna 21 éves, Fuksz Erzsébet 2 és fél éves, Kovács Rozália 3 éves, Fodor János 21 napos, Tanyó Márton 64 éves, Csömör Teréz 7 hónapos. 1903. évi janius hó 6-ik napjának d. e. 9 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóság az 1881. évi LX. t. c. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az árverezendő ingóságokat mások is le és felülfoglaltatták^s azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1891. évi LX. t.-cz. 120. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Szegzárdon, 1903. évi május hó 18-án. IWAnyokyy kir. bir. végrehajtó.
