Tolnavármegye, 1903 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1903-05-31 / 22. szám

TOLNAVÁHMEGYE. 3. — Áthelyezés. A m. kir. igazságügyminiszter <ir. Traiber Vincze az rgazságügyminiszteriumba berendelt győri kir. főügyészi helyettest eddigi minő­ségében és berendelésének fentartisa mellett a buda­pesti kir. főügyészséghez helyezte át. . -r- Esküvő. Sarkadé Andor budapesti magán­hivatalnok múlt szerdán délután tartotta meg eskü­vőjét Salamon Margit kisasszonynyal, Salamon Ármin szegzárdi kereskedő leányával. — Aljegyző-választás. Az Ozora községben rendszeresített másodaljegyzői állásra Réber Ferenc, közigazgatási tanfolyamot végzett ozorai segéd­jegyző választatott meg. — A Bezerédj-szoboralapra Perczel Gizella urhölgy 10 koronát adományozott s igy összesen 16274 korona 57 fillért tesz ki a szoboralap. — Garay János mellszobra. Szamovszkv Ferencnek a tragikus végzetü szobrászművésznek szerencsétlen özvegye felajánlotta a múzeumnak Garay János mellszobrának azon mintáját, melyről a Kisfaludy-társaság részére bronzöntvényt készí­tett. A kitünően sikerült mellszobrot, mely a költő arcát igen híven és jellegzetesen tünteti fel, Szarnovszky Özvegye szomorú anyagi viszonyai miatt jutányos áron kész átengedni; de mivel a múzeumnak nincs pénzalapja, melyből a vételárt födözhetné, a szobor megvételét felajánlotta a szegzárdi polgári iskola kebelében fönálló Garay- körnek, mely a költő emlékének ápolását tűzte maga elé, s melynek a szobor bizottság a mű létesítése átán fenmaradt összegből 400 koronánál nagyobb összeget ajándékozott. Krammer János, a polgári iskola igazgatója óhajtja is megszerezni a költő mellszobrát a Garay-kör részére, de eh­hez az iskolaszék jóváhagyása is szükséges és igy csak ennek határozata után van remény a szobor megvételére, amelynek csakugyan legméltóbb helye volna a Garay-kör helyiségében. — Az aszfaltjárda folytatólagos kiépítését a Bezerédj-utcai háztulajdonosok közül többen már szívesen látnák. Tudvalevőleg a Széchenyi-utca aszfaltozása alkalmából már megindították ott a mozgalmat, hogy a város ezen előkelő utcájának gyalogutját is aszfalttal burkolják. A háztulajdono­sok többsége már akkor is a kiaszfajtozás mellett nyilatkozott és csak az idő előrehaladottsága aka­dályozta meg kívánságuk megvalósítását. Most pedig már alig akad két-három házigazda, aki némileg elégedetlenkednék az aszfaltozás ellen. Az elöljáró­ság tehát nagyon helyesen cselekednék, ha az épí­tési szapályrendeletben sarkalló jogával élVe és a Bezerédj-utcai háztulajdonosok kívánságának meg­felelve — végre elrendelné a Bezerédj-utcai gyalogutak kiaszfaltozását is, mert a város már úgyis fölvette költségvetésébe a Bezerédj-utcai 1903. május 31. kocMut újra kövezését és igy meg lesz az elő- j föltétel is, amihez a múlt ■ évben néhányan a gyalogút ki iszfaltozását kötötték és mert a vá­ros csinosodnek és a közönség kényelme is foko­zódnék. A Bezerédj-utcai gyalogút kiaszfaltozasával együtt el kellene rendelni a Budai-utcának a Csendes­utcáig terjedő részén is a gyalogutak aszfaltozását, mert bizonyára az ottani háztulajdonosok is szí­vesen fogadnák azt, hogy szép, kényelmes‘és ál­landó járdájuk legyen; Ez az utca vonal sokat nyerne a szép gyaloguttal, mert egyenes és egyen­letes ; a város egyik legcsinosabb utcájává vál­nék s a házak értéke is emelkednék. A Széchenyi- utcai háztulajdonosok is nagyon szívesen vennék, ha -az aszfaltjárdák folytatólagos kiépítését elren­delné a város, mert nem találják méltányosnak, hogy csak egyedül őket kötelezte erre a város, a nélkül, hogy a folytatólagos utcák kiaszfaltozta- tasáról gondoskodott volna Városunk csinosodása és közönségünk kényelme, közegészségi és köz* ♦tisztasági érdekek is kívánatossá teszik, hogy en­nek az általános kívánságnak a megvalósítását tovább ne halogassuk. A háztulajdonosok érdeke pedig azt kívánja, hogy a Bezerédj- és Budai-utcai gyalogutak aszfaltozását egyszerre hajtsák végre, mert ily nagyobb munkálatok kivitele esetén az aszfalt-társulat is előnyösebb árért vállalhatja el a munkát. A város közönsége bizonnyára öröm­mel fogadná az elöljáróság kezdeményezését e téren, mert városunk szépen megindult csinosodá- sának előmozdítását s a közönség méltányos kíván­ságának teljesítését látná abban, ha a gyalogutak szabályozását és rendezését végre alaposan és a mai kor követelményeinek megfelelően végrehajtaná. — Tanulmány a könyvnyomdában. A szegzárdi állami főgimnázium I. oszt. tanulóifjúsága múlt csütörtökön délután Pazár Dezső osztályfőnök vezetése mellett meglátogatta Molnár Mór jól föl­szerelt könyvnyomdáját, hol a nyomdatulajdonos részletesen megmagyarázta nekik a nyomtatás egész technikáját, amit a tanulók nagy érdeklő­déssel hallgattak és megköszönték a tanulságos magyarázatot. — Kereskedő- és iparostanonciskolák se­gélyezése. A közoktatási miniszter a szegzárdi kereskedőtanoncziskolának 550, a bonyhádi iparos- tanociskolának 500, az ó-dombovári iparostanonc- iskolának 500, a paksi iparostanonc iskolának 700, a szegzárdi iparostanciskolának 1000 és a tolnai iparostanonciskolának 800 korona államsegélyt en­gedélyezett. — Vásár Tolnán. A legközelebbi tolnai or­szágos vásár folyó évi junius hó 8-án lesz meg­tartva, melyre az érdeklődők figyelmét ez utón is felhívjuk. — Nem tudom felelte a férfi. Ha elutasítaná! Rajta áll. Én nem kényszerithettem. Végre a gyer­mekem boldogságáról van szó. — Igen — mondta az asszony — és mi ? Mi sors vár reájuk ? A férfi nem felelt. Nem tudott mit mondani. Csak magában gondolta : — Szenvedni, szenvedni kell. Majd eszébe jutott, ha feltárná leánya előtt a helyzetet! Megmondaná neki : «lásd igy és igy Ivan. Mária a ki téged szeret, jó asszony, a boldo- (gult anyád unokanővére. Nem kívánhatjuk, hogy ■itt ölje el nálunk az egész életét . . . csak úgy. 0, Imegérdemelné, igen, én el fogom őt venni felesé- Igül, mert igen szerelmes vagyok belé. Lehetetlen! ■Lehetetlen 1 Nem tudná megtenni. Nem vinné rá a [el ke. 0, a ki annyira szerette az anyját ... és . furcsa is egy leányra ebben a korban, látni, pogy az apja .. . . Ellenben ha férjhez menne: a Eolog egészen más volna. De igy! Nem . . , nem Jehet. Nem szabad. Mégis érezve maga mellett a forró nézésű sszonyt, pokoli kínokat állott ki a gyávasága miatt. — Valamit kell tenni — gondolta — De mit ? •t lehet? Majd hirtelen eszébe jutt valami. Kölönös és erész gondolat. Titokban már régen élt bertne. És Pz volt az alapja, hogy gyermekének nem szabad lkaimat okoznia. Az asszony nagyon szigorú volt mindég. Alig engedett néha-néha egy csókot. De végre is ez nem tarthat igy. Magasabb erkölcsi szempontok tiltják a házasságukat. De nem tiltják, hogy sze­ressék egymást titkon, lopva, ifjú szerelmesek mód­jára. Attól függ igazán érez-e hozzá az asszony. Halk, alig hallható léptek neszére felrezzent a gon­dolataiból. Az ajtó küszöbön állt egy karcsú fehér árnyék: a leánya. A nagy kendőt a karján hozta, a szemei pi­rosak voltak a könytől. — Elutasítottam apa, megmondtam neki, hogy nem lehetek a felesége. Azt hiszem, jól tettem. — Szeret téged — mondta az apa. — Tudom — susogta a leány. — Én is sze­retem és éppen azért. A ki szeret, tud csak áldo­zatot hozni. Később majd belátja, hogy igy volt jobb. Lassan, lehajtott fejjel ment ki a szobából. A másik kettő szótlan utána nézett. — Hallotta, kérdezte hevesen a férfi és hir­telen átölelte az elszomorodott asszonyt. — Nem lehet bántani ezt a szegény, beteg gyermeket. És ha szerel engem. — Hallgasson, mondta az asszony és kisza­badulni igyekezett az ölelésből. — Szeretsz? — kérdezte a férfi. , És az én lelkiismeretem? — tüáődött az asszony, de már nagyon nagyon bizonytalanul .. . — A pinczetielyi választás epilógusa. Mint már említettük junius hó 15-én kez­dődik 'a pinczehelyi képviselőválasztás al­kalmával végbement szomorú zavargások megtorlását célzó büntető főtárgyalás, me­lyet igazságügyminiszteri engedélylyel H8- gyészen tartanak meg. A tárgyalásra hat­vankét vádlott és kétszázhetvenhét tanú van / megidézve. A főtárgyalás vezetője Ágoston István kir. táblai biró lesz, bírák: Biróy Béla, Rövessy Ödön (előadó) kir. törv. bírák és Mirth László kir. törv. albiró, mint pót- biró. Jegyzők: Dr. Végess Ferencz és Szu- nyogh Zoltán aljegyzők lesznek. A vádha­tóságot: Krcsmarik Pál kir. főügyész-he­lyettes képviseli. A tárgyalás előrelátható­lag 3 hetet vesz majd igénybe. — A bonyhádi r. k. olvasókört múlt va­sárnap nyitották meg nagy ünnepélylyel, melyen résztvettek: Perczel De^ső v. b. t. t., Perczel Béla főszolgabíró, dr. Schwetz Antal hitközségi elnök, családjaikkal, Osztrich Mihály járásbiró, Ruzsicsky aljárásbiró, Halász Géza szolgahiró, Gyalog Ist­ván gymn. igazgató, Marhauzer Imre és Forberger László gimn. tanárok stb. Szegzárdról Szabó Gáza hittanár és Wölfel Ferencz s. lelkész vezetése alatt 25 tagból álló küldöttség jelent meg a meg­nyitási ünnepélven, melyet 120 teritékü lakoma fejezett be. A felköszöntők közt élénk visszhangra talált dr. Rosenthal ottani izr. rabbi tosztja,|ki rövid vezetés után igy folytatta beszédét: »Rég elismert igazság, hogy csak a béke és szeretet olajága alatt virágzik a közboldogság: hogy az emberi társa­dalom csak akkor lehet nagy és boldog, ha an­nak minden egyes tagját egy lánc, a szeretet szent lánca fűzi össze. Úgy szintén minden szövetkezet, minden egylet és egyesület akkor virulhat, boldo­gulhat, ha szövetkezésének, egyesülésének forrása a béke éltető eleme: a szeretet. És áll ez különö - sen a hitfelekezeti, vallási alapon megalakuló egyesületekről. Ezt tanítja szentirásunk második könyve. Midőn az Ur Mózes előtt legelőször egy csipkebokorban tüzes lángok között megjelent, ezt beszéli a szentirás, Mózes bámulva nézte ezt a rendkivüli tüneményt, látva, hogy a csipkebokor tűzben égve, el nem égett, el nem emésztődött. Istennek ezen tüneményes kinyilatkoztatásában a vallásosságnak legfenségesebb jelképét látom fel­tüntetve, mely mintegy jelezni akarta, hogy az igazi vallásosságnak hasonlónak kell lennie azon tűzben égő csipkebokorhoz, mely ég, de nem emészt, világit, melegít, de nem ront, pusztít. Vagyis más szóval: az igazi vallásosság tüzet, lelkesedést követel, de amellett békét ad, türelmet lehel, szeretetet kínál, ember és ember között kü- lömbséget nem ismer, hol pedig a vallásosság a türelmetlenség, a gyűlölet pusztító tüzében nyil­vánul, az nem vallásosság, hanem vallástalanság, istentelenség: lelkesedés és szeretet, ez az igazi vallásosság lényege; lelkesedés Istenért, szeretet az emberek iránt rang és vallás külömbsége nél­kül, ez az igazi vallálosság legfenségesebb esz­méje, ideálja. Ismervén városunk hazafias, loyalis és emberszerető polgárait, méltán remélhető, hogy a vallásos buzgóság által létesült uj egyesületnek is a szentirási tüzes csipkebokor lesz jelképe és a szeretet és béke ápolása lesz főtörekvése. Ily szel­lemben működve, kívánom, hogy vivät, crescat et floreát1« — Halálozások. Hoffer István nyugalmazott bonyhádi igazgató-tanitó életének 64-ik évében hosz- szu szenvedés után meghalt. Az elhunyt egyike volt a legérdeihesebb tanítóknak, akit Bonyhád közönsége nyugalomba vonulása alkalmával jól megérdemelt ünnepeltetésben részesített. Hoffer Károly, a Pécsi Dalárda diszkarmestere, Hoffer József, jónevü bonyhádi kereskedő és három nő­testvére gyászolják az elhunytat, akit Bonyhádon nagy részvét mellett helyeztek örök nyugalomra. A temetésen az összes iskolák testületileg vettek részt. — Szerdán délelőtt 11 órakor szivszélhüdés következtében Garén hirtelen meghalt Rézler Ist­ván uradalmi bérlő és megyebizottsági tag, Rézler Béla megyei hivatalnok testvére életének 57 évében. Az elhunyt, aki tanácsadója volt a fr mivelő népnek, a legjobb emléket hagyja vis Neje, szül. Bálovics Irma, három gyermeke és terjedt rokonság gyászolják az elhunytat.

Next

/
Thumbnails
Contents