Tolnavármegye, 1903 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1903-05-10 / 19. szám

TOLNA VÁRMEGYE. 5. — Halálozások. Özv. kisjeszeni és megye- falvai Jeszenszky Józsefné szül. Kämmerer Sarolta, dr. Kämmerer Ernő miniszteri tanácsos nagynénje, és néhai Jeszenszky Ákos édesanyja folyó hó 6-án elhunyt Pécsett 81 éves korában. Temetése nagy részvét mellett ment végbe és Ibafán a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. Biesz Im- réné született Jeszenszky Jolán a boldogult matró­nában nagyanyját gyászolja. — Dr. Fülöp Kázmér dárdai ügyvéd, Várkonyi Sándor lapunk kiadó- hivatala vezetőjének sógora, 48 éves korában meg­halt — Özv. besenyői, berekallyai Magyar Fe- rencné, született kismányai Döme Jozefa folyó hó 3-án a halotti szentségek ájtatos felvétele és hosz- szas szenvedés után, életének 83-ik évében vég- elgyengülésben elhunyt. Temetése f. hó 5-én dél­után 4 órakor volt Tolna-Szántón. — Előfizetési felhívást bocsátott ki Nagy Béla, tolnavármegyei kir. tanfelügyelőségi tollnok a lapokban eddig megjelent cikkeit magában foglaló kötetre, melyet Árva J. szegzárdi könyvkereskedő ad ki, ahova a megrendelések is intézendők. — Gyüjiők 10 példány után egy ingyenpéldányt kapnak. — Hemopatia (Vérgyógyitás.) E hathatós és fényes eredményeivel magában álló gyógymód a legrövidebb idő alatt megnyerte a felső és leg­felsőbb körök bizalmát és mint legbiztosabb és legjobb gyógymód lett elismerve. A már ezrekre menő gyógyult mint lelkes apostol terjeszti e ke­zelést, mely kellemes, egyszerű és a hivatás tel­jesítésében nem gátol; de eredményeiben tökéle­tesebb, mint bármely fürdő vagy intézeti kezelés. Dr. Kovács J. fővárosi orvos, ezen gyógymód megalapítója és egyedüli képviselője, most kezdi tavaszi kúráit, melyek — mint tizenöt évi tapasz­talat mutatja — a képzelhető legszebb sikerrel járnak asthma, sziv, tüdő, vese, gyomor és bél­bajoknál', idegbetegségeknél (neurasthenia), (hepteria) és makacs bőrbajoknál. Őszintén ajánljuk e fel­sorolt bajok egyikében szenvedő, de eddig tel nem gyógyult betegeknek, hogy vegyék elsősor­ban a vérgyógyitást igénybe. Dr. Kovács J. kinek Budapest, váci-körut 18. sz. I. emelet alatt egy e célnak szolgáló rendelő intézete van, ott naponta betegeket fogad és meghívásokra betegeket láto­gat a fővárosban ‘és a vidéken. Levélbeli meg­keresésre szívesen felvilágosítással és tanácscsal szolgál. — A szegzárdi német világból egy érdekes régi nyomtatvány került kezeinkbe a megyei levél­tárból, mely a RrcÄ-korszakbeli germanizálásnak egyik bizonysága. A szabadságharc után nyomban megindult a német kultúra terjesztése a legma- gyarabb községekben is. Szegzárdon is már 1850. elején német színtársulat terjesztette a civilizációt, amit igazol ez a régi szinlap : »Szegzárd. Mit hoher Bewilligung wird heute Montag den 13-ten Mai 1850. im grossen Saale von der vereinigten deut* sehen und ungarischen Schauspieler-Gesellschaft» gegeben: Ahnenstolz und Liebesglück, oder: die Beiden Invaliden. Lustspiel, in 3 Akten. — Personen : Baron v. Wellinghorst: Hr. Schurek. Sein Hof­meister: Hr. Mack. Frau v. Brumbach: Fr. Pölzl. Nanchen, ihre Tochter: Frl. Schurek. Lieschen, ihr Kammermädchen: Frau Schauer. Herr v. Piffel berg, Landedelmann: Hr. Schauer. Hanns Molkus, Invalide: Hr. Pölzl. Krause, Friseur: Hr. Gerrard — Preise der Plaetze: Erster Platz 20. — Zweiter PL io. — Letzter PI. 6 kr. C. M. — Anfang um 8 Uhr«.­— Mucsiból Amerikába. Tudósítónk a kö­vetkezőket írja: Mucsiból most három ember hagyta itt a faluját és elment Amerikába. A dologban az az érdekes, hogy egy horvátországi lutheránus pap a kivándorlási ügynök, kinek állítólag sógora Bré­mában hajós kapitány s ez a nyájőrző szállítja Horvát- és Magyarorszából neki az utasait; még útlevél sem kell, e pap gondoskodik mindenről és nála kell fizetni is; a mucsiiak is odamentek először és onnét Brémába. Most már hozátartozóik és ismerőseik kiváncsian várják a hirt, hogy mit fognak írni az uj világból a kivándorlók és ha kedvező lesz a hir, többen is készülnek itthagyni Mucsi hegyes-völgyes határát. — Toloncszökevények. Szárazgát Béla ó-dombovári illetőségű lóalkusz 1903. évi február 1903. május 10. 13-án, Kugler Erzsébet szegzárdi illetőségű leány pedig még 1902. december 26-án a pécsi rendőr- kapitányság által kötött útlevéllel illetőségi helyökre utasittattak, de oda mindezideig nem érkeztek meg, azért a pécsi rendőrkapitányság körözteti őket. — JÓ tanács. Mindazoknak, kik pázsitot akarnak létesíteni, ajánljuk, hogy szerezzék be Mauthner Ödön csász. és kir. udvari magkereske­déséből Budapesten a »Sétatéric vagy a »Margit­szigeti* fümagkeveréket. Ezeket már 29 éve szál­lítja Mauthner Budapest és a Margitsziget oly bámulatra méltó és gyönyörű sétaterei részére. — Eltűnt. Fehér László szegzárdi lakos Vincze nevű, 17 éves fia még a múlt hó 16-án nyomtalanul eltűnt. A központi járási főszolgabíró a szülők följelentésére a »Rendőri Közlöny «-ben körözteti a barna, alacsony termetű legényt, ki magyarul, németül beszél, és akin kopottas fékét e kalap, barnás szürke kabát, ócska szürke nadrág és jó cúgos cipő volt eltávozása alkalmával. — Blúznak való selymet, méterenként 1 kor. 20 fillértől 22 kor. 70 fillérig, legújabb divat szerint, vámmentesen házhoz szállítva küld, úgy­szintén bőséges mintagyüjteményt is a Henneberg- féle selyemgyár Zürichben. — A diploma nem nagykorusit. Érdekes ügyben döntött most a közigazgatási bíróság. A múlt tisztviselőválasztások alkalmával egyik nagyobb dunántúli városban egy 23 és 1j1 éves fiatal em­bert választottak meg városi ügyészszé. A közönség egyrésze, a községi törvényre hivatkozva, mely szerint községi elöljáró csak 24 évet betöltött nagykorú férfiú lehet, a választás ellen panaszszal élt. A felsőbb fórumon úgy gondolkoztak, hogy akinek diplomája van, az eo ipso nagykorú. A panaszszal élők felvitték a dolgot a közigazgatási bíróságig, mely április 22-én a törvény értelmezését elutasítván a választást megsemmisítette. ______________VJDÉJL______________ Tolna. Folyó hó 15 én nyílik meg Tolnán egy uj »Kaszinó.« Nagy fáradozások árán egy igazán ked­ves otthonná varázsolták Wosinsky Mór szegzárdi apát-plebánosnak most vásárolt házát, mely gyö­nyörű kertjénél fogva igazán kedves nyári helyi­sége lesz a tolnai intelligencziának. A kaszinó tisztikara ekként alakult meg: Elnök Dr. Szilly Géza, igazgató Taubner Adolf, első jegyző Antal István, másod jegyző Pataki Izidor, pénztárnok Taubner Ármin, könyvtárnok Stern Árpád. Választ­mányi tagok: Maiszner János, Schön Béla, Feiber Alajos, Egle Adolf, Krausz Béla, Hofbauer Simon. Az eddig jelentkezett tagok száma hetven. A ka­szinó czélja a közművelődés terjesztése. Paks. Szenzációs bűneset foglalkoztatja ezidőszerint a paksi járásbiróságot. Az eset részletei a követ- | kezők: Május hó 3 án meghalt Faddon Orbán János 23 éves feltűnő magas testalkatú legény. Dr. Brányi Kálmán faddi orvos, ki Orbánt beteg­sége alatt kezelte, hastífuszt állapított meg a be­tegség okául, mivel a btegség tünetei arra vallot­tak. A paksi kir. járásbíróság azonban gyanúsnak találta Orbán halálát, mivel még husvét táján Orbánt több faddi legény botokkal megverte és és Orbán annak idején könnyű testi sértésért be­panaszolta bántalmazod. Bejelentette tehát az ügyet a szegzárdi kir. ügyészségnek, mely a boncolást elrendelte. A helyszínén megjelent Jeney László kir. alügyész, Krivácsy Károly paksi aljárásbiró, Vtikovils Sándor joggyakornok és dr. Somogyi Zsigmond, dr. Stern Miksa orvosszakértők. A bon­colás ar^a a meglepő eredményre vezetett, hogy Orbán csakugyan bűntény áldozata. Találtak agyá­ban egy hályogot és mellkasának mindkét része genyes gyuladásban volt. A hályog — az orvos­szakértők véleménye szerint — az ütésektől, a genyes gyuladás pedig a mellre való tiprástól származott. A legfeltűnőbb a dologban az, hogy Orbánon külső sérülésnek alig volt nyoma és megveretése után még három napig jókedvűen dol­gozott. Az eset iránt bírósági és orvosi körökben nagy az érdeklődés. IRODALOM,-ZENE. — Toldi németfii. Dr. Lemberger Ármin a »Bajai Hírlap« szerkesztője arra a feladatra vállal­kozott, hogy Arany János Toldiját megismerteti a német olvasó közönséggel. A föladat gyönyörű célt tűz maga elé, de óriási nehézsége szembe­szökő. Hisz tudvalevő, hogy az eredeti műfordítás­ban még legsikerültebbnek is, az eredeti nyelv szellemének, mű gondolatvilágának, elütő volta miatt mint idegen földbe ültetett növény, a föld, az égalj változását megtűri úgy, hogy a műfordítónak volta- képen újat kell teremtenie. Ugyanez áll Toldiról, mely telistele speciálisan magyar vonatkozással, képeiben, szólásmódjában magyar levegővel, éggel, melynek korszakos volta éppen nem is nemzeti voltában, hanem abban a népinyelvet, hangot teszi mind máig meg sem közelitett tökéletességgel művészivé. Onkénytelen is az a gondolatunk támad : nem is kell az ilyen költeménynek az átültetéssel vesztenie. Ezt az óriási nehézséget a fordító meg­lepő ügyességgel küzdötte le. A német költői nyelv­nek teljes hatalmával rendelkezik arra, hogy ez eredetinek művészi egyszerűségét visszatükröztesse, a magyar vonatkozásokat meglepő ügyességgel teszi érthetővé, verselése pedig, melyben az eredeti versmértéket követi, kifogástalan. Általában elmond­hatjuk, hogy a német olvasóközönséggel talán segíti megértetni s igazolni azt, hogy oly nemzet, melynek oly múltja van, nem feledkezik meg jövő­jéről. Van ezenkívül még egy ok, melyért különös köszönettel tartozunk a fordítónak. Ha fáradságos munkájának önálló költői becsén kívül semmi haszna sem lenne más, minthogy megismertesse Nagy La­jos ragyogó korát, a költészet hátterét alkotá úgy, hogy vele sejtené, »hogy itt hajdan szebb élet volt,« ezért magáért érdemes volt fáradoznia. Az ízléses kiállítású mű nyomva egyidejűleg jelenik meg Lipcsében és Frankfurtban. — Protestáns Pap. Szerkesztik és kiadják: Lágler Sándor kölesdi ev. pap. Kálmán Dezső kölesdi ev. ref. pap. Előfizetési ára: Egész évre 8 korona, — félévre 4 korona. — negyedévre 2 korona. — Egyes szám ára 80 fillér. — Kéziratok, előfizetési pénzek, felszólamlások a szerkesztőkhöz intézendők, Kölesdre (postahely: Tolnavármegye.) A harmadik szám tartalma : Lágler Berta halálára: Kálmán Dezső. Zsinat előtt. Egyházi beszéd. Az Úrnak békessége : Mohácsy Lajos. Egy erős vitéz, aki segítségért folyamodik a szellemhez Gödöllei A halál munkája az élet uránál. Farkas Sándor- A halál csak álom: Székus László. Halotti ima: Gulyás Benő. Irodalom. Papválasztások, halálozások. _______T A N Ü G Y._______ — F aiskolát kezelő tanítók figyelmébe A »Magyar Földhitelintézet« a hazai gyümölcsfa- tenyésztésnek a községi faiskolák utján való elő­mozdítása céljából 1892. évtől kezdve évenként kiosztani szokott jutalomdijakat 1902. évtől kezdő- dőleg további tiz évre kilátásba helyezvén. 1 darab 600 koronás, 2 « 400 koronás, 18 « 200 koronás jutalmat tűz ki oly tanítók jutalmazására, kik fa­iskolát kezelnek és a fatenyésztés terén szembetűnő sikert képesek felmutatni. Ezen dijakra pályázhat minden magyarországi faiskolát kezelő néptanító, valamint oly községi lelkész is, ki a faiskola kezelésén kívül a népisko­lákban a gyümölgyfatenyésztést hivatásszerűen ta­nítja és tanításának eredményeként községében és vidékén a nemes gyümölcstermelés terén látható sikert képes felmutatni. Különös figyelemben fognak részesülni azon tanítók, kik a phylloxera által elpusztított vidéke­ken kezelnek mintaszerűen faiskolát. A folyó tévi dijakra a pályázati kérvények ez évi julius hó i-ig adandók be az illető kir. tanfelügyelőséghez. A pályázó faiskolakezelő-tanítók egy koronás bélyeggel ellátott pályázati kérvényeikhez faiskolá­juk vázlatos rajzát, részletes leírását, az abban található csemeték és oltványok kor-, nem- és faj­szerinti kimutatását mellékelni tartoznak.

Next

/
Thumbnails
Contents