Tolnavármegye, 1903 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1903-04-12 / 15. szám

TOLNAVÁRMEGYE. 3 1903. április 12. A pécsi értekezlet. — Bezdán—Kiskőszeg vagy Baja—Bátaszék. — A dunai áthidalás tárgyában e bó 7*én Pé­csett nagy érteke letet tartottak, a melyre Fcjér- váry Imre báró főispán Baranyavármegye és Pécs szab. kir. város törvényhatóságának számos tagját hivta meg a végből, hogy Zombof szab. kir. vá­rosnak a bezdán—kiskőszegi dunai áthidalás érde­kében Baranyavármegyéhez intézett átirata fölött tanácskozzanak. Az értekezleten igen élénk vita és beható eszmecsere fejlődött a szóban forgó kérdés körül és bár a lelszóíalók nagy többsége a baja- bátaszéki áthidalás mellett nyilatkozott, voltak tök­ben, kik viszont a bezdán—kiskőszegi tervezet mel­leit foglaltak állást. — Valóban, ha az értekezlet egybehivója es tagjai egyéniségének komolysága iránt kellő tisztelettel nem viseltetnénk, a pécsi értekezletet inkább áprilisi tréfának mint komoly irányú tárgyalásnak volnánk hajlandók tekinteni, mert azt, hogy a pécsiek és baranyamegyeieknek el ben a kérdésben elfoglalt eddigi álláspontja és kifejtett eddigi akciója nem lett volna komoly, nemcsak elhirini nem akarjuk, hanem még annak lát zatát föltételezni egy pillanatig sem kivánjuk. Körülbelül féléve van annak, hogy Pécs szab. kir. város állott teljes erővel élére annak az év­tizedes es félév előtt újabb lendületet nyert mozr galomnak, mely a középdunai áthidalásnak Baja és Bátaszék között való létesítését célozta. Ebben a tárgyban előbb értekezlet volt Pécsett, az érte­kezletet csakhamar lekes felhívás, ezt pedig rövi­desen, még a múlt év végén egy hatalmas küldött­ségnek az érdekelt minisztereit előtt való tisztelgése követte. Éppen Pécs városának és Baranyavármegye közönségének meleg érdeklődését látva, a minisz­tereknél a baja—bátaszéki híd megvalósítása érde­kében eljáró monstre - küldöttségnek vezetőjévé : Kardos Kálmán nyug. baranyamegyei főispánt, Pécs •szab. kir. város díszpolgárát, a pécsváradi kerület­nek 25 éven át volt országgyűlési képviselőjét — közéletünknek eme különben is kimagasló, régi nagyérdemű férfiát — választották, ki is főleg a miniszterelnökhöz intézett nagyszabású beszédében kitűnő alapossággal és gazdag, meggyőző érvelés­sel fejtette ki a baja—bátaszéki dunai áthidalásnak kiváló forgalmi és gazdasági jelentőségét, hivatko­zott Baranya, Tolna, Bács-Bodrogh stb. vármegyék­nek a baja—bátaszéki áthidalás érdekében már év­tizedek óta hangoztatott óhajáfa és napirenden tar­tott széleskörű mozgalmára, a mely nemcsak stra­tégiai és igen nyomós forgalmi okokból kívánja a jelenlegi, főleg télviz idején tarthatatlan állapotnak mielőbbi megváltoztatását, hanem terményeinknek, különösen Baranyavármegye szénbányáinak és bo­rainak újabb piac teremtése és az Alfölddel s Erdélylyel közvetlen összeköttetésbe jutása által való kedvezőbb értékesithetése miatt is várva-várja az eddig sajnosán nélkülözött baja—bátaszéki du­nai hídnak létesítését, a mely hivatva lesz az em­lített vármegyék közgazdasági életében uralkodó pangást megszüntetni, magát a kereset és munka­hiány okozta kivándorlást is ezen a vidéken csök­kenteni és a forgalom expansiv fejlődésével terme­lésünket, tengődő iparunkat és kereskedelmünket emelni. — Nagyjában ezeket a szempontokát hang­súlyozta Kardos az ő beszédében. Azt pedig senki sem vonhatja kétségbe, hogy Kardos Kálmánnál bárki is jobban és alaposabban ismerje Pécs váro­sának és Baranyavármegyének igényeit, szükség­leteit, közállapotait, óhajait és érdekeit, melyeknek önzetlenebb, lelkesebb és illetékesebb szószólója, mint Kardos, szintén egyhamar alig akad. A baja— bátaszéki áthidalást kérelmező eme küldöttségének tagjai voltak továbbá Koszits Kál­mán Baranyavármegye alispánja, Nendtvich Károly Pécs. városának h. polgármestere, Erreth János, Stajevics János, Egry Béla, dr. Daróczy Aladár, Tormay Károly, Kiss Emil baranavármegyei ország­gyűlési képviselők, Záray Károly, jánosi Engel József, Darányi Ferencz stb. Pécs város köztörvény- fiatóságának biz. tagjai. Szóval Pécs és Baranya­vármegyének úgynevezett intéző körei velünk Tolna, Bács-Bodrogh, Somogy, Pest, Csongrád, Arad, Te- mes stb. vármegyék küldötteivel karöltve kérték illetékes helyen a baja—bátaszéki hídnak mielőbbi megvalósítását és a minisztereknek kérelmünk tel­jesítését határozottan megígérő válaszát velünk együtt lelkesen megéljenezték és kitörő örömmel fogadták. A küldöttség tisztelgése előtt Pestvár- megye székházában megtartott értekezleten az első üdvözlő szó szintén szomszédunk, ,Pécs város pol­gármestere részéről hangzott el. És a pécsi ipar és kereskedelmi kamara, a mely szintén eléggé ismeri Baranyavármegye közönségének és a pécsiek­nek közgazdasági érdekeit, már ember emlékezet óta nyomatékos argumentáczióval sürgeti a baja— bátaszéki áthidalásnak létesítését. Maga Baranya­vármegye törvényhatósága pedig a múlt évben egyhangúlag elfogadta 1 olnavármegyének Bartal Bél La indítványára a baja—bátaszéki hid érdekében a kéj':viielöházhoz intézett átiratát. Irfát mit jelentsen most — post festa, mikor annyi küzdelem után végre megtörtént az első kapa­vágás és a miután együttes erővel évtizedeken át tö­rekedtünk és közösen munkálkodtunk, kezd a biztos megvalósulás stádiumába jutni. — az értekezlet, az eszmecsere afölött, hogy Baranya vármegye ne kivánja-e, ne foglaljon-e állást a bezdán—kiskőszegi áthidalás mellett? A mikor egy városnak és vár­megyének vezető körei és egyéb érdekelt összes tényezői állandóan és következetesen kitartottak egy mozgalom mellett, akkor a kivivott diadalnak első perezében változtassanak frontot, mert időköz­ben egy másik érdekeltség is akczióba lépett? A ki tudja, hogy milyen fáradságos, keserves, intenzív munkába került a kormánynak érdeklődését és rokonszenvét ezen terv keresztülvitele érdekében megnyerni, hogy hány ujságezikk, hány deputáczió, ors/ággyülési felszólalás, intérpelláczió, törvényha- tósági felirat, memorandum, végrehajtó bizottság, kamarai jelentés, népgyülés stb. stb. foglalkozott évek hosszú során keresztül ezzel a kérdéssel, mig az ennek a gazdaságilag annyira sújtott és sanyargatott nagy vidéknek érdekében és örömére a puszta ígéretek ködéből végre a komoly megvaló­sulás terére lépett — az befogja látni, hogy ilyen körülmények között nekünk méltán rosszul esik, ha eddigi hű szövetségestársunk most ingadozni kezd — hacsak csupán udvariasságból is egy másik törvényhatóság és kollega-főispán iránt. Tudva­levő ugyanis, hogy Bács-Bodroghmegye és Zombor város uj főispánja: Latinovics Pál olyan határta­lan ambiczióval dolgozik (igen helyesen) az ő vármegyéje és székhelye érdekében, hogy a bezdán—kiskőszegi terv megszületése és propagá­lása legnagyobb részben az ő óriási agilitásának köszönhető, hogy a fáradhatatlan főispán az uj tudományegyetemet hasonlóképen Bezdán városá­nak szánta. Nem mintha Baranyavármegye utólagos álláspont változtatása esetleg veszélyeztethetné a már kivivőit eredményt — hanem csupán azért tettük szóvá a Pécsett megtartott értekezletet, mert nem szeretjük látni, ha a legkisebb rés is mutat­kozik azon a művön, melyet közös nagy munkával hoztunk létre. Eddigi erősségünk leginkább az összes érde­kelt körök és tényezők benső összetartásában rej­lett, annak meglazulását tehát fájó érzéssel tapasz­talnánk. — Nem hisszük, hogy az alkotás után a rombolás szerepére vállalkozzék Baranyavármegye. Discordia rés maximae dilabuntur. — Mélyen tisztelt előfizetőinknek és lapunk barátainak boldog húsvéti ünnepeket kívánunk. HÍREK. — Személyi hirek. Gróf Széchenyi Sándor v. b. t. t. főispán múlt vasárnap este városunkba érkezett és hivatalos ügyeinek elintézése után kedden visszautazott Nagy-Doroghra. — Krcsmárik Pál kir. ügyész 14 napi szabadságra rokonaihoz Budapestre utazott. — Nagy hét. Kellemetlen borús, esős időben folytak le a Krisztus keresztre feszítésének és fel­támadásának nagy ünnepei. A nagypéntekhez fűződő emlékekkel összhangban állott a borongós időjárás. A nagy heti ájtat osságok alkalmával a belvárosi és újvárosi templomokban megtartott ünnepélyes szer­tartások, mise és szent beszéd meghallgatására nagy számban jelentek meg az ájtatos hívek. Nagypén­teken az év. ref. egyház templomban megtartott isteni tiszteleten, mely hitszónoklatból és urvacsorai beszédből állott, szintén szép számban vettek részt az ünneplő hívek. — Kinevezés. Az igazságügyminiszter Früh- wirth Béla tamásii járásbirósági dijnokot ugyanoda írnokká nevezte ki. — Anyakönyvvezető kinevezése. A belügy­miniszter ifj. Lágler Sándor segédjegyzőt nagy- szokolyi anyakönyvvezető helyettessé nevezte ki és a házasságkötésekkel is megbizta. — A »Pécsi Lóverseny-egyesület« igazgató­választmányának elnökévé Perczel Dezső v. b. t. t. választották meg, egyik alelnökévé pedig Stan- kovánszky János cs. és kir. kamarást. A választmány tagjai lettek vármegyénkből : Széchenyi Domokos gróf, Bernrieder József és Perczel József. Az inté- zőség tagjai közé pedig beválasztották: Csapó Dánielt és Perczel Józsefet. — Kaszinó-estély húsvéthétfőn. A szegzárdi kaszinóban holnap hangverseny­nyel egybekötött táncestély lesz. A hang­versenyen közreműködnek Klieber nővérek énekkel, Halász Géza humoros felolvasással, Surányi Viktor pedig zongorajátékkal. — Uj állatorvos. Wilhelm József okleveles állatorvos Szegzárdon telepedett le, szülővárosában, működését itt meg is kezdette. — A baja-bátaszéki Dunahid előmunkála­tainak felülvizsgálata. Egy hónapi szorgos munkásság után a Baján időző mérnök-bizottság befejezte a baja- bátaszéki áthidalás előmunkálatait. Geduly Gyula, miniszteri tanácsos, a m. kir államvasutak építési főosztályának igazgatója a múlt héten egy nagyobb szakbizottság kíséretében Bajára érkezett a teljesített előmunkálatok felülvizsgálata és annak végleges megállapítása végett, hogy az áthidalás hol fog megtörténni Ezen bizottság tagjai Paragó Lipót min. tan., Czekeliusz Aladár, Menczer Lajos, Nagy Ödön műszaki tanácsosok, Novák Bertalan és Breidl Károly vasúti felügyelők, kik Schmausz Endre fő­ispán és Dr. Hegedűs Aladár polgármester kísére­tében végleg megállapították a vasúti vonal és a hid irányát, me'y szerint a hid a Spitzer-féle szesz­gyár mögött mintegy 260 méternyire fog megépít­tetni. Kilátásba helyezte a budapesti bizottság, hogy Láng Lajo's kereskedelmi miniszter is el fog jönni az előmunkálat >k megtekintésére. — A szegzárdi virágvasárnapi vásár az idén igen népes volt, különösen az állatvásár öltött nagy arányokat. Sok olasz lókereskedő vett részt a vásáron és jó áron vettek lovakat Zsebtolvajlások természetesen ezúttal sem hiányzottak, e nélkül a vásár karaktere csorbát szenvedett volna. Két jó torkú énekesnek is nagy hallgató közönsége volt; a *Bob herczegi nótáit is bemutatták és igy nem­sokára a polgárság ajkán is felzendül az ismeretes dallam; »Ha nincsen pénzem, iszom hitelben!* — A rom. kath. ovoda és nőegylet hangversenye, melyet e hó 22-én, a várm. közgyűlés napján tartanak meg, igen érde­kesnek és látogatottnak Ígérkezik. Mint már említettük, a hangversenyen Török Irma, a budapesti Nemzeti Szinház jeles művésznője egy melodráma előadásával szintén részt fog venni. A művésznő tudatta a rendezőséggel, hogy az őt megillető 300 korona tiszteletdijról a jótékony czél javára lemond, ami által a jószivü művésznő nagy hálára kötelezte jótékony egyletein­ket. A belépő jegyek ára részben 4 kor., részben pedig csak 2 korona lesz. A hang­versenyt táncz követi. A hangversenyt és tánezot a »Szegzárd Szálló« nagytermében tartják meg. A hangverseny műsora: 1. a) Mendelsohn Bartholdy »Auf Flügeln des Ge­sanges« , b) Liszt Ferencz: »Arrangement« c) Chopin: »Phantaisie Impromptu«. Zongorán előadja Komáromy Mariska urhölgy. 2. Erkel Ferencz : La Grange ária, Hunyady László czimü operából. Énekli Olteán Clotild urhölgy,' zongorán kiséri Pazár Dezső ur. 3. Wieniawski: »Faust phantaisie«. Hegedűn előadja Drumár László ur, zongorán kiséri Komáromy Mariska urhölgy. 4. a) Délibes Léo : Chanson espagnole »Les filles de Cadix« b) Esterházy — Rossi grófné : »Viens mignonne« (Valse). Énekli Olteán Clotild urhölgy, zongorán kiséri Pazár Dezső ur. 5. a) Hauser: »Abendlied« b) Bazzini: »Boszorkány táncz«. Hegedűn előadja Drumár László ur, zongorán kiséri Komáromy Mariska urhölgy. 6. Dankó Pista: a) »Magyar nóták« b) »Kurucz dalok«. Czigányzene kísérete mellett elmondja Török Irma. --------­Be lépti jegy: 1—10. sor 4 kor., 11—20. sor 2 korona, állóhely 1 kor., karzat 2 kor. Felülfizetések a Jótékony czél érdekében köszönettel fogad- tatnak. Török Irma urhölgy, a Nemzeti Szinház művésznője 300 korona tiszteletdiját a jótékony czélra való tekintettel az egyesület pénz­tárának ajánlotta fel. A hangverseny kezdete este pont 9 órakor* — Színészek oszlása. Múlt vasárnap ját­szottak színészeink utoljára. A *Kuruc Lába Móri cimü fővárosi bohózatot adták elő jó sikerrel. Hét­főn már szétoszlott B. Polgár Béla színigazgató társulata a szélrózsa minden irányába. Nyárra a társulatnak csak néhány tagja marad B. Polgár Bélánál, ki husvéttól kezdve Salgótarjánban játszik. — Bátaszéki teréziánumi alapítványi hely. A bécsi cs. kir. Teréziánumban az 1903/4. tanévre megüresedő, egy Mária Terézia-féle bátaszéki egész alapítványi helyre pályázat van hirdetve. A folya­modványok ő Felségéhez vagy a m. kir. vallás- és közokt. miniszterhez nyújtandók be május 31-éig. — Előléptetés. A pécsi kir. főügyész Benke József szegzárdi törvényszéki fogházőrt magasabb fizetési osztályba léptette elő.

Next

/
Thumbnails
Contents