Tolnavármegye, 1903 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1903-04-12 / 15. szám
XIII. évfolyam. 15. szám. Szegzárd, 1903. április 12. Előfizetési ár: Egész évre ... 12 korona. Fél évre . . . 6 > Negyed évre . . 3 » Egy szám ára . . 24 fillér. Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó- ivatalon kívül elfogad Rrammer Vilmos könyvkereskedése Szegzárdon. POLITIKAI ÉS VEGYES JARTALHIU HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, vár-utca 130. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dr. LEOPOLD KORNÉL. Segédszerkesztő: SZÉKELY FEEEUCZ. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten megáll&pi ott árszabály szerint számíttatlak. A feltámadás ünnepén. A magasztos eszmék örökéletii diadalát jelenti a tavasz ébredését követő feltámadási, ünnep, mely a keresztény világ egyik fenséges, mély értelmű ünnepe. A magába térés, vezeklés nehéz napjai előzik meg a húsvéti örömünnepet, mely a nemes eszmékért, az emberi nem javáért kiszenvedett Istenember föltámadását, eszméinek örökkön való diadalát, a szenvedés glóriáját teszi emlékezetessé. Az ideálokért való lelkesedés és a vér- tanuság dicsőítését jelképezi a magasztos ünnep, melynek jelentősége és hatása mélyen belevésődik az ember leikébe, mert a lelki megtisztulás jóleső érzetét kelti föl a ridegen, gondolkodó ember szivében is. A mindennapi élet sivár küzdelmei között, az érdekhajszolás önző légkörében üdítő nyugvópont ennek az ünnepnek a megérkezése, midőn az anyagi élet gonddal [terhelt napjai után az ember ideális része : .lelik fölemelkedik Istenéhez, hogy imádja, [áldja azt a fensőbb hatalmat, mely a nemes [törekvések küzdelmeihez erőt, vigasztalást d a csüggedő emberiségnek. Nemes célokért, ideális eszmékért küzd magyar nemzet is évszázadok óta. Óriási egpróbáltatások, véres harcok, a vértanu- ság megszentelt emlékeivel várta sokszor már a feltámadás nagy ünnepét, midőn a végtelen szenvedés után diadallal énekelhesse el a győzelem Hallelujáját! A vezeklés kálváriáját gyakran végig járta, a hazafias bánat szenvedéseiben sokszor volt része : de a jövőbe vetett remény nem engedte elcsüggedni a. legborusabb napok alatt sem, mert bízott á feltámadásban! Bízott abban, hogy a jogaiért, szabadságáért vértanuságot szenvedett nemzet előbb- utóbb eléri a nemes küzdelmek diadalát, melyre méltán rászolgált a.iííigjpróbáltatások kétségbeejtő napjai alatt.^iL. Most is borús, nehéz föllegek borítják a szemhatárt; egyenetlenség, visszavonás dúl a hazafias célokért kü^d^pártok között. Az ország jólétéért, jovjpje biztosításáért küzdenek ellentétes felfogással, gyakran szenvedélyes, kiméletleq harcmodorban, pedig mindnyájunknak csak egy.közös célunk lehet : az ország alkotmányának fentaríása és a magyar nemzeti állam jövőjének megszilárdítása. A feltámadás magasztos ünnepén hazafiul aggódalorffiíl51* kefi 'teililífik ä kedvezőtlen politikai helyzetre, mely nehéz napok elé juttatta a nemzetet és a békés kibontakozás esélyei mindjobban eltávolodni látszanak tőlünk, mert a nemzeti sérelmek erőszakos felújításait kíméletlen, gyöngédtelen módon tartja fölszinen az ellenzék néhány izgága, szenvedélytől el- kapatott eleme. Higgadt megfontolás, hazafias önmérséklés kell a jelen súlyos viszonyok közt ahhoz, hogy a kuszáit helyzetből szerencsésen és érdekeinknek megfelelőleg kibontakozzunk, mert az ellenzék türelmetlen része már annyira elmérgesitette a hangulatot, hogy könnyen kárvallottakként kerülhetnénk ki a küzdelemből. Kormányférfiaink és a szabadelvüpárt kipróbált hazafisága őshazánk jövő boldogsága érdekében kifejtett önzetlen munkálkodásuk remélnünk engedi azt, hogy ez alkalommal is meg fogják találni azt a szerencsés megoldási módot, melylyel az ellenzék által előidézett hínárból alkotmányunk sérelme nélkül mindnyájunk megelégedésére kiszabadulhatunk és hozzáláthatnak annak a sok, égetően szükséges kérdésnek megoldásához, melyek a nemzet anyagi érdekeinek és jövendője biztosításának elengedhetlen föltételei. Nagy fontosságú közgazdasági érdekek várnak kielégítésre, életbevágó reformok megvalósítását régtől fogva óhajtja a nemzet: de mindezeket meg^ksztja a katonai javaslatok ötletéből fölmerült makacs ellentállás, mely már-már válságos helyzetbe sodorja az országot. A kiengesztelődés, az önfeláldozás lélekemelő ünnepén kívánjuk azt, hogy a félreértések és izgalmas politikai harcok megszűntével mihamarább üdvözölhessük az óhajtott kibontakozás és béke diadalmas feltámadását. TARCA. Szeretnék ... I Tópartján zöld fürtös fűz szeretnék lenni, IMindig csak habokkal, széllel ölelkezni . . . . IMég szebb volna karcsú hegytetőnek lenni, IÉkszerül keblemen örök hót viselni . . . [Még inkább kóválygó kőszáli sas módra, [Suhanó felhőket mind bejárni sorra . . . Vagy tejutnak lenni az ég tükörében, Fehéren csillogni a fekete éjben . . . l^agy irgalmas patak szomjazó homokba\ IHarmatos szememmel bús szirtet locsolva . . . IMajd mint csillagkirály: üstökös az égen, IBüszke uszályommal fényt szórni merészen ... mVagy a barna f öldet szivárvány képében, WEgyszerre csókolni éjszakon és délen . . . Vagy tengernek lenni tomboló viharban, Amint villámot mos könytől ázott ajkam . .. : Vagy fogyó hold titkos, sápadt éjszakákon Vibi int szerelemtől sorvad el a lángom . . . M. Kornis Aranka. EPIZÓD. Egy beszély-iró életéből. A »TOLNAVÁRMEGYE« eredeti tárczája. Irta : Csapó Vilmos. Visszaemlékezésem Arany János nevéhez fűződik, kivel 1863-ban ismerkedtem meg Gyulai Pál egykori irodalmi magántanárom és évtizedeken át a mai napig rokonérzelmü jóakaróm közvetítésével. A jelzett évben inditá meg Arany János »Koszorú« cimü folyóiratát, hogy hézagot pótolva a szépirodalom terén, a fiatal irók műveit befogadja, bírálja és terjeszsze. Kevéssel előbb kezdvén magam is az irodalommal foglalkozni, a napilapokban elszórtan, névtelenül vagy álnév alatt jelentek meg tőlem művészeti, kritikai cikkek' és költemények, nemsokára pedig egy »Rövid élet« cimü regény, melynek kinyoma- tásánál a tiszta jövedelmet élvező irósegélyző-egylet érdekében szintén Gyulai Pál ur segédkezett. 0 elvezetve Emich Gusztávhoz, ki akkoron az irodalom piacán mint k:adó csaknem korlátlanul uralkodott, több hires irót találtunk ott: Jókait, Vadnait, Kecskemé/y Aurélt, Tóth Kálmánt; — ők mind pénzelőlegekért jőve, egymásután írták alá a váltókat, mig Gyulai fürgén lorgolódva köztük, pénzszomjukra élcelt! Tóth Kálmán felemlité a színpadra kerülő uj színművét, »Dobó Katicát«. »Én tudom, mondá, hogy végtelen rossz dp,rab — de .a közönségnek mégis fog tetszeni!« Úgy is lett. Tóth Kálmán kissé előbb távozván, Kecskeméty panaszkodott, hogy őt a »Bolond Miska« egyre karrikirozza, holott neki nem lévén lapja, harcképtelenül áll vele szemben « -r- A kis ártatlan! Égyik találkozásunk alkalmával Gyulai felszólított Arany megbízásából, hogy a »Koszorúnak« munkatársa legyek. Már azon hízelgő körülmény, hogy a nagy költő ismerte nevemet, örömmel töltve el, siettem őt felkeresni és személyesen átnyújtani »Egy este a kandallónál« cimü novellámat. Felette egyszerű butorzatu tágas szobájában szívélyesen, de zavartan fogadott, sehogy sem lelve meg a bevezető szót, mig végre mintha egy mentőgondolat támadna agyában : szivarral kínált, jobban mondva keresett a ruhaszekrény tetején, székre felállva. Jól megfigyelhettem külsőjét; tartása kissé hajlott, arcbőre sárgás, sűrű haja és bajusza őszbecsavaro- dott volt; öltözéke szürke posztó, fekete sujtásos magyar ruha, kordován csizmával, ahogyan jómódú molnárok viselik. A gomolygó dohányfüst azonnal áthelyezé honos légkörébe és beszélni kezdett akadozva, de tartalmas szavakban az irodalmi viszonyokról. Botránkozva szólt némely »Még csacsogó írókról, kik azt hiszik, hogy egy pár vers létráján már megmászták az Olympot.« — »De kérem! — kiálta fel ingerülten — a napokban reám ront a fiatal Zilahy, hoz egy levelet, melyben agyon piszkolja Gyulait a Petőfi életrajzáról megjelent czikke miatt és még azt követeli a dühös állat, hogy goromba levelét közöljem a »Koszorú«-ban, vádolva azonfelül, hogy mi elnyomunk virágában Hátralékos előfizetőinket egész tisztelettel kérjük, hogy a hátralékos összegeket a kiadóhivatalhoz mielőbb beküldeni szíveskedjenek.