Tolnavármegye, 1903 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1903-01-11 / 2. szám

2.

1903. janüár 11.

azon esetre, ha a kereskedelmi szerződések felmondásáért Olaszország velünk szemben retorziókhoz nyúlna. Ennek legfölebb Ausztria adná meg az árát, mivel az eddigi élénkebb forgalom Olaszországgal meg fog csappanni. Teljesen helytelen volt tehát az olasz külügyminiszter nyilatkozata, midőn arról a magas magyar exportról beszélt, melyben nagyob- bára Ausztria részesedett.

Fentebb bemutattuk, hogy az olasz- országi export nagyobbrészt Ausztria érdeke, ellenben az olasz bor eddigelé tul- nyomórészben hozzánk került, A két utolsó évnek borforgalma, mely ugyan jóval kisebb az előző évek importjához képest, még nem szól amellett, hogy az olasz borvámklauzula reánk nézve megszűnt ártalmasnak lenni; fennmaradása továbbra is nagyban ártott volna bortermelésünknek és adandó alkalommal nagy csapást is mérhetett volna reánk. Ha odaát Ausztriában közbe-közbe néha feleslegesnek is találják az olaszországi kereskedelmi szerződések felmondását, ez pusztán csak az olasz exportnak további zavartalan fentartása érdekében történik, mivel odaát Ausztriában szívesebben feláldozzák a közösségben élő Magyarország érdekeit, semhogy az Ausztriából Olaszország felé gravitáló export esetleges retorziók esetén veszítene jelentő- ‘ségébőli

Az olaszországi kereskedelmi szerződések felmondásával most uj teret szerzett Magyarország bortermelésének; megszabadul attól a lidércnyomástól, mely az olasz boroknak éveken át tartó beözönlésével ért bejjaü.nket,.Ea,jtui]k^vaii-Jiiasl. a.. sort hogy. ezt az előnyös helyzetet a magyar bortermelés és borkereskedelem fejlesztésére felhasználjuk.

VÁRMEGYE.

— A közigazgatási bizottság január havi ülését folyó hó 15-én fogja megtartani.

— A vármegyei pénztár átvételére a közgyűlés által kiküldött bizottság az alispán és a pénzügyigazgató helyettes közbenjöttével a számvevőség és pénztár főnökeinek segédlete mellett

________TOLNAVAüMEGYE._____________

múlt p

énteken Fejezte be működését. A fáradságos munkát néhány nap alatt elvégezték s most kezdik meg a gyámpénztár átvételét, melyet tudvalevőleg szintén az állampénztárba olvasztottak ; ez azonban valószínűleg február közepéig eltart, mert ezrekre menő magán kötelezvényt is át kell vizsgálni.

— Éjjeli csendháboritás miatt indított ügy elbírálása a közigazgatá-i bi» óság jogkörébe tartozik. (A m. kir. minisztertanács 1902. évi április 10-én hozott határozata.)

— Kihágás! ügyekre a köz:gazgatás egyszerűsítéséről szóló 1901. XX. t.-c. 1 —12. §-ai nem alkalmazhatók s ily ügyekben az alsófoku hatóságok nem hozhatnak véghatározatot, hanem csak ítéletet, s fölebbezésnek két egybehangzó ítélet ellen is van helye. (Földmivelésügyi miniszter 1902. évi 90822. számú elvi jelentőségű határozata.)

— A gyámpénztári tartalék-alapból kért

kiutalást megtagadó törvényhatósági határozat érdeme ellen felebbezésnek helye nincs. (A m. kir. belügyminiszter 1902. évi 1899. évi 2102. számú határozata.)

— Községi virilisek adója. Csupán előirt, de ideiglenes adómentesség folytán valóságban nem fizetett állami adó a községi legtöbb adót fizetők névjegyzékének összeállításánál figyelembe nem vehető. (A m. kir. közig, bíróság 1899. évi 2102. sz. határozata )

— Hangversenyok, mutatványok stb. tartására vonatkozó helyhatósági engedély után a megszabott bélyegilleték a helyhatóságnál s nem pedig a főszolgabírónál rovandó le. (A m. kir. belügyminiszter 1902. évi 60.401 sz. határozata.)

— Tánczvigalmak, zeneestélyek, mutatványok stb. tartása iránt a helyhatóság által kiadott engedélyek a kérvényezők vagyontalansága esetén is bélyegkötelesek. A kintornások, sipládások s általában hangszereken, utczákon, udvarokon be- léptidij nélkül játszók, mint valóban szegények, nem sorolhatók az 1874. évi XXV. t.tc. 7. §-ában jelzett azon vállaltok közé, melyekre nézve a bé- lyegleiovás kötelező. (A m. kir. belügyminiszter 1902. évi 60 402. sz. határozata.)

— Az árvaszéki jegyző árvaszéki ülnököt formaszerüen csak az esetben helyettesíthet, ha a főispán által vagy tiszteletbeli ülnökké kineveztetik, vagy ülnöknek helyettesittetik. Hogy az árvaszéki jegyző ülnöki teendőt végezzen, helyesebb, ha ez iránybani intézkedéssel a vármegye közönsége az árvaszéki elnököt hatalmazza fel. Ily felhatalmazás hiányábm a vármegye alispánja van hivatva a jegyzőt esetről-esetre megbízni. (A m. kir. belügyminiszter 1899. évi 102.070. számú határozata.)

HÍREK.

— Személyi bír. ő Felsége a király az el-1 múlt csütörtökön Becsben gróf Széchenyi Sándor! v. b. t. t. főispánt és fiait: Bertalan és Domokos gróf I kamarásokat együttes magánkihállgatáson fogadta I

— Kinevezés. A földmivelésügyi miJ niszter vármegyénk közgazdasági előadójává I Sas's László uzdborjádi földbirtokost, megyei I közéletünk egyik tevékeny tagját nevezte ki. 1

— XIII. Leó pápa újévi áldása a Pécs- egyházmegye híveire. M gyéspüspökünknek a», év-1 forduló alkalmából küldött fiúi üdvözletére a Szent-a séges A'ya ezen választ küldötte: »Főtisztelendő $ Hetyey Sámuel Püspök Urnák Pécsett. Méltóságosl és Főtiszfelendő Ur ! 0 szentsége azon jó kíván-1 Ságokat, melyeknek Méltóságod a karácsonyi ün*| nepek alkalmából kifejezést adott, a legkegyeseb-1 ben fogadta, nekem pedig meghagyta, hogy Mél-. tóságodnak köszönetét tudtára adjam és értesít-1 sem, hogy úgy Méltóságodnak, mint egész egy. ig házmegyéjének apostoli áldását küldi. Midőn ezt! teljesítem, a magam részéről is legmelegebb kÖ*l szönetemet fejezem ki Méltóságodnak hozzám in-9 tézett kegyes soraiért és viszont kívánom, hogy a I kis Jézus Méltósigodat is minden jóval halmozza! el.« Kiváló tiszteletjel Róma, 1902. december 23-án.-' Rampolla M. bibornok.

— A Bezerédj-szoborra a műit hé-J ten Duna-Kömlöd község 20 koronát, a| dunaszentgyörgyi hitelszövetkezet pedig 50Í koronát küldött; ezzel eddig 13125 K. 421 f. gyűlt egybe a szoborra. Elismeréssel! kell megemlékeznünk a dunaszentgyörgyi! hitelszövetkezetről, mely évről-évre vesz! föl költségvetésébe bizonyos összeget a! szobor javára, hogy a hazafias eszme mi-j nél hamarább megvalósuljon.

— Apátmegáldás. Streicher József paksi! plébános, újonnan kinevezett apát és Fekete Ágoston | tolnai plébános, uj prépost benedictiója szerdáoJ folyó hó 7-én reggeli 7 órakor volt a pécsi püspöki | székház kápolnájában.

— Uj kaszinói tag. A szegzárdi kaszinó! múlt szerdán tartott választmányi ülésén uj rendes | tagul fölvétetett Mányoky Ödön törvényszéki jog-,1 gyakornok.

— Esküvő. Téry Aurél hőgyészi gyógyszerész | január hó 14-én vezeti oltárhoz az attalai r. kath. I templomban Takács Etelka urhölgyet.

— Kinevezés. A belügyminisztérium vezeté-B sével megbízót m. kir. miniszterelnök a pozsonyi fi állami kórháznál megüresedett ellenőri állásra Fonyóm Andor szegzárdi korházi ellenőrt nevezte ki.

nehézségein már túl voltunk. Sőt ritka egyetér-l téssel elhatároztuk, hogy utunkat továbbra is együtt! fogjuk folytatni, még pedig legkevésbbé sem al megkezdett irányban és éppenséggel nem abba al városba, a melyben a nejét oly gáládul elhanya-1 gu!ó férj a gyógyszerészet misztikus tudományát űzi.l

m.

A kegyelmes ur birtoka tíz percnyire volt a; vasúti állomástól. A vasúti állomás körül pedigjj jobbra semmi, balra semmi. Sehol egy fogadói vagy korcsma. Az elhanyagolt kékszemü kérdőleg. nézett rám, viszont én ugyanilyen tekintetet vetet-l tem az allomásfőnökre. Nekem a miniszterhez kel-1 lett mennem, mit csináljak addig ő nagyságával ?]!

Végre megállapodtunk abban, hogy én öt | perez alatt elkészülük az interjúval, addig ő nagy-1 sága itt újságot fog olvasni az első osztályú váró-1 teremben. Azután visszatérek és a vasúti őrnél I megvacsorázunk. A vasúti őr felesége vállalkozott I arra, hogy fejedelmi estebédet főz nekünk. A leg-1 közelebbi vonattal pedig indulunk tovább.

Mindezt elég jól eszeltük ki és én megoyu-l godva vágtam neki a pusztaságnak, amely az álló-1 mást a i kegyelmes ur kastélyától elválasztotta. I Legnyájasabb mosolyomat öltottöm föl. mikor a i kapun benyitottam és a szobale bevitte a névjegyemet a kegyein gyelmes ur kisieiett és,.»»:«<<<•—legbonyodalmasabb ügyekben is a kellő tapintattal és a kellő eredménynyel jártam el. A büszkeség egy nemével mondom ezt, mert a modern újságírás koronája, a legszebb újságírói foglalatosság, a legmulatságosabb és a legizgatóbb munka a report és a jó reporter mindig többet ér, mint a rossz tárcaíró.

Történt tehát, hogy a politikai látóhatáron ismét fekete felhők borongtak. A legöregebb ma- melukok sem emlékeztek hasonló jégesőre, mint a milyen ezekből a fekete felhőkből alázuhogott. Ez a jégeső elvert néhány serdülő panamát és a jégkárosultak még csak jajgatni sem mertek. Szóval a helyzet olyan volt, ‘Jiogy a szerkesztő ismét kiszólt a kis udvari szobába :

— Kajetán ur, menjen és interjúvolja meg a minisztert!

Én útnak indultam és bekopogtattam a miniszterhez. Ismerős inas nyitotta ki az ajtót és bizalmas mosolylyal (oh 'menynyi borravalóba került a mosolygásnak ez a foka!) igy szólt:

— A kegyelmes ur a birtokára utazott.

II.

A kegyelmes ur birtoka közel volt a fővárostól. Talán ötnegyedórányira. Habozás nélkül vasútra ültem tehát és robogtam a birtok felé. Határozottan jól éreztem magam, mert csak a politikai látóhatár volt borús, az ég felhőtlen kékségben pompázott és a nyitott ablakon át friss tavaszi levegő cirógatta az arcunkat.

Az arcunkat? Nos, igen, mert a kupéban ketten voltunk. A másik egy aggasztóan csinos, fiatal hölgy volt, aki a nagy, kék szemével olyan szentimentálisán nézett bele a föntemlitett tavaszi levegőbe, hogy a szivemen valami jóleső melegség ömlött végig. A tekintetünk önkéntelenül is találkozott, a fiatal hölgy elpirult, azután elmosolyodott és azután — megismerkedtünk.

Ne vegyék hencegésnek, ha azt mondom, hogy a fiatal hölgy már ismerte a nevemet. Sőt látott is már. Egyszer verseket olvastam föl a »Kültelek! Minerva Kör« estélyén. A Minerva-kör a férjeiktől elhanyagolt asszonyok klubja volt. ő nagyságaik parlagon heverő szenvedélyük egész hevével fordultak az irodalom felé és az igen fiatal költők itt gyakran találták meg ideáljukat egy- egy érzelgős, de már érettebb szépségben. Az én háziasszonyom is tagja volt a Minerva-körnek, ez az én fölolvasásom kiinduló pontja. Kékszemü szomszédom is jelen volt a fölolvasáson, ezért pirult, ezért mosolygott, ezért ismerkedett meg velem és ezért vallotta be, hogy őt is elhanyagolja a férje.

Nem óhajtom a nyájas olvasó kíváncsiságát kinpadra feszíteni, elárulom tehát, hogy mikor a kegyelmes ur birtokával szomszédos állomáson kiszálltunk, (igen kiszálltunk) az első vallomás