Tolnavármegye, 1903 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1903-04-05 / 14. szám
XIII. évfolyam. 14. szám. Szegzárd, 1903. április 5. € Előfizet.'1«! ár : \ Egész évre . 12 korona. I Fél évre . . 6 » 5 Negyed évre 3 » 1 Egy szám ára 24 fillér. i Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadóp ivatalon kirul elfogad Krammer Vil>3 mos könyvkereskedése Szegzárdon POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, vár-utca 130. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dr. LEOPOLD KŐÉNÉL. Segédszerkesztő: SZÉKELY FERENCZ. Kéziratok vissza nem adatnak A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők Hirdetések mérsékelten megéllapi ott árszabály szériát számíttatlak. Obstrukció és ex-lex. —Ik. Virágzik, vígan foly az obstrukció. Több, mint hatvan szónok fejtette ki már idáig a véderő-javaslatok iránt táplált haza- fiui aggodalmát, boncolgatta a javaslatokban rejlő hibákat és célzatokat, foglalkozott a hadsereggel, Ő Felségével és mindazzal, ami a világ teremtése óta ezekkel a kérdésekkel bármily laza és távoli összefüggésbe hozható. Több, mint hatvan határozati javaslat fekszik a Ház asztalán, amelyek mind a véderőnek hasznos átalakítását és uj reformokkal való fölélesztését célozzák, tulajdonképen pedig oda irányulnak, hogy a határozati javaslatot benyújtó képviselőknek biztosítsa még egyszer a szólás jogát, miáltal a törvényjavaslatok parlamenti elintézése elé mesterséges utón hatalmas akadályokat gördítenek. Az obstrukcióról a nézetünk ugyanaz, a mi volt az utolsó obstrukció alkalmával, melynjelzsEjogéjyével annakw idején. JBpnffy - rdims^^^liícot megbuktatták. Az obstrukció nem volt jogos akkor sem, most sem az. Azt mondják, hogy akkor az obstrukció jogosult volt, mert az egy erőszakos választásból származó többség és vezérének és a »jogtipró közigazgatási rendszernek « megbuktatására irányult, viszont a mostani többség tiszta választásokból került ki és a mostani közigazgatásból száműzve van minden erőszak és korrupció, tehát a mostani kormány ellen jogosulatlan a parlamenti erőszaknak, az obstrukciónak terére lépni. A parlamentarizmus feje tetejére való állítása volt akkor is, most is az obstrukció. Az erőszakot, a parlamenti forradalmat perhorreskáltuk akkor is, most is. A két obstrukció között a legfőbb különbség abban áll, hogy négy év előtt a volt nemzeti párt, néppárt és az Ugron- töredék állottak izzó gyűlölettel az obstrukciónak élére, mig most a függetlenségi Kossuth-párt viszi a prímet és a néppárt és az Ugronisták a jóindulatú kibic szerepét játszik. A négy év előtt végbement obstrukció után találták csak fel azt a szépítő flastro- mot, hogy az erőszakos választási hadjárat és a jogtipró közigazgatás megboszulása volt az obstrukciónak célja és erkölcsi motívuma. Hisz a választások 96-ban voltak és az obstrukció két és fél évvel utána kezdő- [ dött csupán. Hisz 97-ben és 98-ban minden I akadály nélkül megszavazták a költségvetést és 96-ban közvetlenül az erőszakos választás | után megszavaztak a kormánynak négy hónapi indemnitást az 1897. január—áprilisi hónapokra, majd pedig megkapta a költség- vetést és újabb indemnitást ugyanaz a kormány. Hisz a nemzeti párt az erőszakosan és törvénytelenül megválasztott többségbe olvadt bele és ugyanezzel a többséggél még két és fél évig, vagyis az 1901. októberben megtartott uj választásokig vezette békében az ország ügyeit és gyakorolta a törvény- hozásban a többséget illető jogokat? A közigazgatás pedig Bánffy alatt sem volt rosszabb, mint az előző 20 év alatt. Mit bizonyít ez ? Azt, hogy az obstrukció akkor is, most is nem volt egyéb, mint a kisebbségnek lázadása a parlamenti többség ellen, mint a kisebbségnek beleunása a nyugodt parlamenti tárgyalásokba és a sima és békés törvényhozói munkálkodás helyett az egész közvélemény érdeklődését magára vonó, izgató politikai helyzetnek és tüntetéseknek előidézése és provokálása. A helyzet, a-támadás.és védelem csak-. aem ug1yanazTiflR5fí{^r' v-á-lt ttégy- év'előtt, csak á maszkirozásban, jelszavakban és a szereplőkben történt lényeges változás. Az obstrukció anyagát szolgáló kérdés : a véderő-javaslatok érdemét illetőleg tagadhatatlan, hogy nem vagyunk szerelmesek ezekbe a javaslatokba, hogy sem az újonc- létszám fölemelése, sem pedig a mai hadsereg szervezete nem a mi ideálunk. Kétségtelen, hogy a hadsereg.szellemében, egész szervezetében van sok hiba, sok helytelenség, ami nemzeti és egyéb szempontokból, nemzeti önállóságunk és gazdasági érdekeink tekintetéből javítást, változást igényel. Tisztában van ezzel a kormány is, a többség is. Alkalom adtán, módjával segíteni is fog és a törvényes kereteken belül megalkotandó reformokkal nemzeti jogainknak minden irányban érvényt is fog szerezni. A hadsereg létszámának szaporítása minden országban olyan keserű labdacs, melyet mosolygó vagy fanyar ábrázattal, de be kell venni. Vagy mit gondol a függetlenségi párt., hogy ha mi nem emeljük a mi hadseregünknek létszámát és nem fokozzuk harcképességét a modern hadi tudományok szükségletei szerint, hanem minden marad, amint volt, hogy akkor a nagy Németország az ő óriási hadseregével keresi majd a mi szövetségünket ? Ha a hatalmasok szövetségét akarjuk, akkor nekünk is — legalább arány- lagosan — lépést kell tartanunk a hadseregnek, úgy létszámát illető, mint más téren való fejlesztésével. Ha ezt nem tesszük, akkor a mostani nagyhatalmak szövetségére nem ^számíthatunk. Hogy p^lp||^Ha8yhatalmak sző vétségé nélkül Magyarországnak biztonsága exponált geográfiái helyzetében minő veszélyeknek néz elébe, azt bővebben taglalni fölösleges. Viszont mindenki tudja és érzi, hogy hazánk fejlődését a kulturális téren, benső konszolidációját és anyagi erőforrásait elsősorban a béke áldásainak, a nagy hatalmakkal fennálló szövetséges és barátságos viszonyának köszönheti. Az ország biztonsága és tekintélye érdekében, mely tekintély mint a leghatalmasabb európai államok szövetséges társát méltán megilleti, igaz, súlyos áldozatokat kell hoznunk, ezen áldozatok azonban jó részben fruktifikálva visszatérülnek az ország békés fejlődésével és fokozatos előrehaladásával karöltve járó eredményekben. De nem is igazságos azt követelni, hogy a hadsereget illető össszes aspirációkat a ^'//-kormány most egyszerre valósítsa meg, valamint az sem járja, hogy a 35 év óta fennálló intézménynek összes hibáiért a mostani kormány t vonjákgfelelősségge. Hátralékos előfizetőinket egész tisztelettel ké$íük Azok "a reformok, mélyekeraz ellenzék most sürget, szép hangzásuak, rokonszenvet és lelkesedést tudnának bennünk ébreszteni, de az a nagy hibájuk, hogy hazánk mai közjogi állásában jórészt megvalósithatlanok, a létező közjogi helyzettel pedig, a törvényes jogállapot fenntartásával a kormány, mely nem indulhat hangulatok, csillogó eszmék. és vágyak után, az ország nagy érdekeinek szempontjából számolni tartozik, a megvalósítható reformoknak reálizását pedig határozottan kilátásba helyezte. De tegyük fel, bár annak elfogadásától igen messze állunk, hogy az ellenzék részén van az abszolút igazság, hogy mindaz, amit az ellenzék követel, helyes, szükséges, jogos és egytől egyig megvalósítható, anélkül, hogy államjogi helyzetünket felforgatná. Tegyük fel még azt is, hogy ilyen körülmények között jogában áll az ellenzéknek obstrukcibt folytatni és jogosítva van a kisebbség akaratát erőszakosan a törvényes és alkotmányos többséggel szembeállítani és meghiúsítani a kormány által beterjesztett javaslatoknak törvényerejére való emelését. Még ha mindez úgy volna is — pedig az összes elfogadott parlamenti szabályok szerint nincs úgy — ha jogosult volna is az obstrukció, de semmi esetre sem lehet jogosult és menthető az országnak ex-lex állapotba való kergetése. A kormányzás lehetőségét, törvényes funkcióját megakasztani nemcsak határtalan köny- nyelmüség, hanem egyenesen bűn és merénylet az ellenzék részéről az ország alkotmánya ellen. Az országot (Örvényen kívüli állapotba sodorni, a parlamentarizmust és az alkotmányt felforgatni alkotmányos országb an hátralékot .összegeket a kiadóhivatalhoz mielőbb edjeit$k.
