Tolnavármegye, 1902 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1902-03-23 / 12. szám
XII. évfolyam. 12. szám. Szegzárd, 1902. márczius 23. TOLNAVÁRMEGYE Előfizetés sr Egész évre . . 12 korona. I Fél évre ... » | Negyed évre 3 » Egy szám ára . . 24 fillér. | Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó- ivatalon kívül elfogad Krammer Vilmos könyvkereskedése Szegzárdon. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Vletiielenik minden vasárnap. Szerkesztősen es kiadóhivatal: Szegzárdon, vár-utca 130 *. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Segédszerkesztő: Dr. LEOPOLD KORNÉL. SZÉKELY FÉRENCZ. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szer-| kesztőséghez intézendök. a« Hirdetések mérsékel1' n me '•állapitotj árszabály szerint h ámíthatnak. | Földmivelésiigyi érdekeink. A földmiv: lésügyi költségvetést a képviselőházban befejezték. A sok felszólaló sok oldalú kívánságokat terjesztett elő, melyek mind a magyar mezőgazdaság fellendítésének előmozdítására irányultak, s melyektől az üdvös, jóindulatú intenciót eltagadni nem lehet. Nagy nemzetgazdasági érdek, az ország anyagi boldogulásának, jövő fejlődésének biztosítéka követeli azt, ho£y a föld okszerű művelésének és a belőle sarjadzó anyagi érdekeknek előmozdítására minél hatékonyabb intézkedések tétessenek, mert a világ- verseny közepette csak úgy tudunk megküzdeni, a nagy agrikultur államokkal, ha eddigi parlagon heverő, természetnyujtóttá -előnyeinket minél hathatósabban használjuk ki és terményeinket minél előnyösebben értékesíthetjük a mezőgazdaság minden ágában. Százados mulasztásokat kell helyrepótolnunk rövid évek alatt, hogy megküzd- hessünk a lázas tevékenységgel dolgozó államok törekvéseivel szemben. A föld- mivelésügy minden terén a haladó kor vívmányaival, az észszerű gazdálkodás fegyverével kell harcolnunk, dolgoznunk, versenyeznünk azért, hogy a természetadta előnyös helyzetünket kellőleg hasznosíthassuk. — Szerencsés helyzetben vagyunk és helyes utón haladunk azóta, amióta Darányi Ignác a földmivelésügyi miniszterünk. Sok eredménytelen kísérlet, rendszernélküli próbálkozás előzte meg a földmivelésügyi érdekek előmozdítása terén az ő eredményes működését. Jámbor óhajtások, jókívánságok, tervez- getések, Ígéretek sűrűén hangzottak el elődei korában, de eredményes munka, a' gyakorlati életben is üdvösnek mutatkozó intézkedések nyomai nem igen fordultak elő. Midőn 1895. év végén átvette a föld- mivelési ügyek vezetését: uj, egészséges áramlat költözött be a magyar mezőgazdaság elhanyagolt munkaterére és sokoldalú, minden irányra kiterjedő munkássággal akarta pótolni az eddigi mulasztásokat. Számos üdvös törvény és egyéb a földmivelés érdekében tett eredményes alkotás fűződik az ő munkálkodásához. A törvények közül kiemeljük az 1896: V. t.-cikket a íillokszéra által kipusztitott szőlők újjáalakításának előmozdítása tárgyában; az 1898: II. törvénycikket a munkaadók és a mezőgazdasági munkások közötti jogviszony szabályozásáról; az 1898: XIX. törvénycikket a községi és ’némely más erdők és kopár területek állami kezeléséről. Kezdeményezésére alkottatott a gazdatisztek jogviszonyainak szabályozására vonatkozó törvény; a gazdasági munkás és cseléd segélypénztár létesítésére vonatkozó, az állatorvosi közszolgálat államosításáról és a közérdekű 'öntöző csatornákról szoló törvény. Megteremtette Magyarorszák mezőgazdasági statisztikáját, befolyt a gazdasági és ipari hitelszövetkezetek megalkotásába. Része van a Magyarország és Ausztria közt létesült állatforgalmi megállapodásokban. Meghonosította a külföldi szaktudósitók intézményét. Szervezte a mezőgazdasági kísérleti állomások egész hálózatát; fölállította a mezőgazdasági múzeumot. Szervezte a gazdasági munkásközvetitést s a községi munkássegélyalapokat; megindította a telepítési akciót; a népies gazdasági művek egész sorozatát adta ki, s közel ezer ingyenes népkönyvtárt állított föl; népies gazdasági előadásokat, téli tanfolyamokat rendeztetett, s e mellett gyakorlati, gazdasági, kertészeti és szőlészeti tanfolyamokat nyittatott a lelkészek és tanítók részére; az állatorvosi tanintézetet főiskolává fejlesztette; szervezte az állattenyésztési felügyelői intézményt, meghonosította a tej, vaj és tojás- értékesitési szövetkezeteket. Az állami ménestelepeket tovább fejlesztette. A szőlőfelujitás terén az állami amerikai szölötelepeket es oltványiskolákat rendszeresen szaporította. A kopárok befásitását, a gyümölcstermelést és a selyemtenyésztést hathatós intézkedésekkel előmozdította. A fölvidéki ruthén nép segélyezésére eredményes akciót indított, szóval az ország földmivelésügyi érdekeinek TARCA. Mészáros Lázár levelei. Közli: Székely Ferencz. — A' »TOLNAVÁRMEGYE« eredeti tárcája. — (Folytatás.) Latjunk múlt számában Mészáros Lázár, volt 48—49-iki hadügyminiszternek és volt altábornagy - nak Perczel Miklósékkal az emigráczió alatt folytatott levelezéséit ott szakítottuk félbe, ahol arról értesítette őket 'a. sors üldözött Mészáros, hogy 1854. márczius 1-én, midőn sok viszontagság után egy kis farmot vásárolták és Katona Miklóssal és Dancs- csal azon akartak gazdálkodásból megélni, reggelre leégett fejük fölött a lakóházuk. Farmoskodásuk tehát rossz ómen mellett kezdődött. Itt próbálták tehát művelni a földet, hogy annak terményeiből tengethessék életűket, de mint az, alábbi levelekkől látjuk; megint csak kárba veszett a fáradságuk. Ezalatt ugyanis 1854. év tavaszán Perczel Miklósék elhagyták Amerikát és visszatértek Európába Jersey szigetre, ahol Mészáros Lázár tartózkodott Amerikába költözése előtt. Ide ir nekik levelet Mészáros augusztus 25-én, és ebben a levelében panaszkodik, hogy a nagy szárazság miatt felkopik az álluk ; minden veteményök kisült, nem termett semmijök; farmerkodásának első éve tehát nagyon, szomorúan ütött be. Bosszankodik ebben a levelében, a hogy »irósvajat még sem tudunk, csinálni, de talán most fogjuk kezdeni; mivel nincs már zöld bab. Danes hatalmas szakács lett, ő az, aki főz és októberben hárman kenyeret is togunk sütni próbálni.» Deczember 16-án ismét ir Perczel-hknek levelet s ebben megköszöni a jersey magyar gyarmatról közölt értesítésüket s aztán a következőket írja: «A status-papirok szinte mindenhol rosszul állván, nem csuda, ha a vándorlók részvényei szintén silányul állanak, mert ezeknek az alapja nem annyira vert vagy dorong arany, mintsem remény; ez pedig az elszerencsétlenülteknél könnyebb a zepszirnél, kivévén 3 ik hajóst (Kossuth), kinek reménye mindig négy hóval közelébb áll a fogd meghez, mint a másoké, azért is vigasztalást csak onnét lehet hozni, legfőkép egy meetring után.» Panaszkodik a kemény tél miatt, s amerikai honfitársairól ezt irja: «földieink nagyobb része szintén sinyli a rossz időt. Ötvös Mihály tegnapelőtt hagyott el bennünket 3 gyermekével Texas- nak tartván. Szegény Szerényt pedig mint reményiem, vagy mint reménylettem, hogy Harasztyné megirandja Hugóm Asszonynak, elbúcsúzott tőlünk és múlt hó 27-én Flushingban eltemettük; három nappal előbb még Harasztynét tréfából meghívta a temetésére, ha sírni akar, és igazán sirt is. Mitchell család igen nagy illendőséggel temettette el. — Mit mondjak magamról ? nem mást, mint jacta est alea (a koczka el van vetve), pénz nélkül nem lehetvén farmolni, midőn egy ev alatt mindenféle elemek ellenünk szegezték magukat, és úgyszólván éhezünk a birtokban, hogy eladjuk a farmunkat; bár még itt is minden ellenünk van, t. i. pénz szűke stb. és eladván a farmot, elválunk legjobb barátunktól (Katona) Miklóstól, kiki enmaganak állást szerzendő és ha el nem adhatjuk a farmot, akkor márczius vége fele eladjuk minden ingónkat, becsukjuk a házat és megyünk. Hova megyek én, nem tudom még, noha van kilátásom némely helyre, hacsak nem lesz akadályomra az, hogy külföldi és katholikus vagyok. Druszája (Katona Miklós) Californiába készül vagy jó barátja Ötvös után Texasba.» Levele végén meleg hangon üdvözli és tisztelted a Jerseyben élő magyarokat és Hugó Viktort, ki szintén ott élt, mint franczia száműzött, s kivel Jerseyben léte alatt meleg barátságot kötött. 1855. márczius hó 25-én a scotch plainsi farmról irja, hogy «15 havi parasztságának» vége lett és beállt listen gyűlöltjének» — (tanítónak) — Mitchell Esquin nevű amerikaihoz Long Island Flusingon. April 5-én, irja, — «megkezdem (a tanitást) és csakhamar kitudandom, az öreg Európa szama- rabb-et vagy a -fiatal Amerika; türelemre nézve ugyan ki nem fogand rajtam, mint a szamáron, melyet azért is hivtak a rómaiak invincibilisnek.» Uj állásáról julius 22-én irta az első levelet s ebben azt-mondja: «három tanítványom igen jó Hátralékos előfizetőinket egész tisztelettel kérjük, hogy a hátralékos összegeket a kiadóhivatalhoz mielőbb beküldeni szíveskedjenek.
