Tolnavármegye, 1902 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1902-01-12 / 2. szám

2. TOÍiNAVÁRMEGYE. 1902. január 1 2. % üres szólamok, melyekben sem igazság, sem reálitás nincs. Amint nem juthat eszébe senkinek sem a gabonaárak alacsony voltáért a gabona­ügynököt felelőssé tenni, mert annak árát a termelés és fogyasztás között világszerte uralkodó arány hullámzás, továbbá a vámok és más gazdasági tényezők szabályozzák, szóval a világpiac állapítja meg, nem pedig a mi csekély helyi forgalmunktól és lokális viszonyainktól függ, ép úgy vagyunk a bor­árakkal is. Annyi ugyan tagadhatatlan, hogy Magyarországon újabb időben a hegyi borok árát hátrányosan befolyásolja az a körülmény is, hogy az utolsó 10—15 év alatt óriási lendületet vett nemcsak az Alföldön, hanem az ország egyéb részeiben is a homokszölö- telepités, úgy, hogy ma ezer meg ezer hold azelőtt hasznavehetetlen, sovány, mezőgaz­dasági céloknak sem megfelelő homokföldön mintaszerűen berendezett, virágzó szőlőtele­pekkel találkozunk, melyeknek termése a minőség tekintetében nem közelíti ugyan meg a mi finom hegyi borainkat, de a köz- fogyasztás általános igényeit kielégítik. A borvásár bizonyára árt a borügy­nököknek, de használ a bortermelőknek. A nagyobb érdek és közgazdasági haszon a szőlősgazdák részén van s ezeknek élet­érdeke követeli, kívánja azt, hogy nagy áldozatokkal, óriási küzdelmek árán újjá­alakított széleiknek termését minél elő­nyösebben értékesíteni tudják. Erre a célra pedig a legalkalmasabb 7nódnak tartjuk a borvásárok létesítését, a mit Szegzárdon is okvetlenül meg kell va­lósítani. Minél hamarabb meg kell indítani az erre irányuló mozgalmat, hogy az őszszel, esetleg már a tavaszszal Szegzárdon is ren­dezhessünk borvásárt, a melyre meghívan­dók lennének a hazai és külföldi összes nagyobb borkereskedő cégek és vendéglő­sök, s a szegzárdi bor régi hírnevének meg­A férj ebéd után mogorván távozik szobá­jába. Őt most csak egy gondolat gyötri: hogy lehetne ezt a bálbamenést, de szép szerivel, meg­akadályozni. Mert hogy erőszakkal nem lehet, az már bizonyos. De minek is teremtette Isten ezt a táncot, melyért felesége annyira rajong. No az már igaz, jobb, szeretetreméltóbb asszonyt képzelni sem lehet az ő kis feleségénél, csak táncról ne legyen köziük szó. mert akkor megszűnik a meg­gondolás, megszűnik minden convenientia, minden tekintet. Lám, most is képes volna, mivel ő nem ér rá, a mamával bálba menni, mint lány korában, Természetesen, a fővárosban, a hol ő nevelkedett, a hol jóformán senki sem ismeri egymást, ott az ilyen még talán megjárná. De ott is csak talán. Hanem itt! oh Krisztus anyám! micsoda csinos kis botrány fejlődnék ebből hamarjában ! Nem, nem, ezt nem szabad megengedni, ezt meg kell aka­dályozni mindeti áron. De hogyan ? Csak tndnék kitalálni valami okosat, hogy a dolog simán, úgy önmagától elintéződnék, már t. i. hogy Mariska önként maradna itthon és harag se lenne belőle. No lássuk csak, mit is lehetne tenni ? Féltékenynyé tegyem? írassak talán magamnak egy kis rózsa­színű levelet, mintha valami Vilma, vagy Anna, vagy Adél ép a nőegyleti bálban adna nekem ta­lálkozót; aztán a levélkét ügyetlenül rejtsem el, hogy kezébe kerüljön; aztán előálljak, hogy mégis sikerült az itthon maradást kieszközölnöm s az ő kedvéért én is elmegyek a bálba ? Ez talán hatásos volna, de úgy rémlik előttem, mintha ezt már va­lahol olvastam volna, (sőt talán ő is) én pedig plagizálni nem szoktam. felelő piacot teremtsünk, mert közgazdasági viszonyaink javulását csak ily módon segít­hetjük elő s a szőlők ujjáálakitásába fektetett tőkének csak ily módon nyerhetjük el meg­felelő jövedelmezőségét. VARMEGYE. — A közigazgatási bizottság január havi ülését tegnap délelőtt tartotta meg gróf Széchenyi Sándor főispán elnöklete alatt. Az ülésen részt vettek: D'óry Pál, Simontsits Elemér, Kurz Vilmos, Fórdős Vilmos, Fink Kálmán, Krcsmarik Pál, Tihanyi Domokos, Perszina Alfréd, dr. Hangéi Ignác, Jeszenszky Andor, Boda Vilmos, Perczel József, Orjfy Lajos, Bernrieder József, Wosinsky Mór, Forster István. — Elmaradásukat igazolták : Kovách S. Endre, Perczel Lajos. Az alispán jelentése szerint múlt évi decem­ber havában beérkezett 2051 ügydarab, november haváról hátralékként áthozatott 198, elintézendő volt tehát összesen 2249 ; ebből elintéztetett 2087, közgyűlésre fentartatott 13, hátralékban maradt 149 drb. ; ezeknek is nagy része már a folyó évben elintézést nyert. — A házi pénztárban kezelt va­gyon állaga a legutóbbi vizsgálat alkalmával egybe- állitott lelet szerint a következő volt: készpénzben 22.524 kor. 23 fill., takaréktári könyv- és érték­papírokban 797.968 kor. 66 fill., magánkötvények­ben 124.616 kor. 90 fill., továbbá állandó letétekben 1.076.493 kor. 82 fillér volt. A kir. tanfelügyelő jelentése szerint a múlt hónapban 20 iskolát, 1 óvodát és 3 állandó me' nedékházat látogatott meg 45 tanteremben ; továbbá három napon át elnökölt a szegzárdi polgári fiu- és leány- valamint a‘ paksi polgári fiúiskola kará csonytáji magánvizsgálatain, melyeken 6 jelentkező közül eredménynyel vizsgázott 3, elbukott 3. A meglátogatott iskolák — óvodák — és menedék­házakban kielégítő eredményt talált. Nem hagy­hatja megemlítés' nélkül, hogy a faddi menedékház elhelyezése tarthatatlan, mert tanterme padolatlan, szűk, alacsony és a célnak meg nem felelő. A tiszti főorvos jelentése szerint az 1901. évi december hónap közegészségügyi állapota nem volt kedvező, sem a heveny fertőző betegségek, sem a légző szervek különböző megbetegedései jelentékeny apadást nem mutatnak. Megszűnt a kanyaró Ozorán és Nagy-Vejkén; jelentékenyen apadt a vörheny Szegzárdon, terjedt azonban Harcon, Mözsön és Ozorán. Számszerint volt differitisz 36, hagymáz 18, kanyaró 42, szamárhurut 37, vörheny 98. Ez utóbb említett betegség egész éven át ural­kodott vármegyénk több községében 1083 meg­betegedés s 297 halálesettel. Fölmerült panasz folytán megvizsgálta Dunaföldvár községben az apácák által vezetett leányiskola 3—4-ik osztályait melyet iskolai célra teljesen alkalmatlannak talált. Nevezetesen az aránylag hosszú és keskeny tan­termet mindössze két ablak világítja s hogy a tanítványok a rosszul elhelyezhető táblán mégis valamit láthassanak, a nap világosság lámpával lesz részben pótolva. Ezen állapot a tanítványok látóképességét nagy mérvben veszélyezteti. A pénzügyigazgató jelentése szerint a múlt hó folyamán adókban és illetékekben belolyt 479.312 K. 71 f., 17795 K. 32 fillérrel kevesebb, mint a múlt év megfelelő szakában.. A kir. főmérnök jelentése szerint az állami és megyei utak jókarban voltak. A szegzárdi széchenyi-utczc i kocsiutnak kis kőburkolattal a f. évben leendő kiépítése iránt a kereskedelemügyi.' miniszterhez fölterjesztést intézett. A kir. ügyész jelentése szerint a szegzárdi törvényszéki fogházban a múlt hó folyamán 91 egyén volt fogva, kik közül fegyházra csak 2 volt ítélve. A közgazdasági előadó, Forster István, ezút­tal először adott jelentést, melyben a vármegye összes gazdasági viszonyait és szükségleteit, az észlelt hiányokat alaposan és részletesen ismertette; az előadót gondos jelentéséért az ülés tagjai meg is éljenezték. — A cseléd ápoltatási költsége. A munka­adó 30 napi kórházi ápoltatási kötelezettsége cse­lédjével szemben nem kezdődik újból azon esetben,, ha az ápolt rövid idei gyógyult állapot után ismét előbbi betegségébe esik vissza, mert ilyenkor csak- folytatólagos gyógyításról van szó, nem uj meg-;,’ betegedésről. (A m. kir. közigazgatási bíróság 1901L; évi 529. sz. határozata.) — Vámos hídtól Wjk kilométeren belül enge- -■ délyezeft mezőgazdasági hídnak a feltételektől eltérő használatából eredt vitás ügy elbírálása nem a kir. közigazgatási bíróság, hanem a kir. kereskedelem­ügyi miniszter hatáskörébe tartozik. (A m. kir. minisztertanácsnak 1901. évi január 23-án hozott határozata.) — Temetkezési, betegsegélyzö és egyéb anyagi támogatást nyújtó egyletek, melyek kölcsö-I nösségen alapulnak, a jövőben »jótékony« czimet nem használhatnak. (A m. kir. belügyminiszter 1901.. évi 49,659. sz. határozata.) Sőt még az is megtörténhetnék, hogy ez még inkább ingerelné a bálbamenésre, csak azért, hogy lássa azt a Juliskát vagy Iluskát, a ki nekem rózsa­színű leveleket irhát. Nem, ez nem ér semmit. Ide valami biztos szer kell, még pedig valami uj, eredeti, csattanós. Hah, meg van! Anyósért anyós! Bálért bál! Te édes anyáddal fenyegetődzöl, galambom ? Jó, nekem is van édes anyám, meg ráadásul három nővérem is. Ezek segítsenek most ki a bajból. No ! lássunk is rö'gtön munkához. Egy kis ártat­lan csel s bizonvára minden pompásan fog sikerülni. Másnap délben a férj vidám arccal érkezik haza a hivatalból. — No ez nagyszerűen találkozik, Mariskám, nézd, anyámtól levél érkezett. (Olvassa) «Kedves gyer­mekeim ! Karácsonyra nem mehettünk hozzátok : de most helyre hozzuk a mulasztást. Nálatok a jövő héten nőegyleti bál lesz, s úgyis tudom, hogy ti elmentek — hiszen Mariska hogy is maradhatna otthon — Az asszony: (diadallal) Éío látod ? Férj (olvas)... tehát azt gondoltuk, elmegyünk a lányokkal mi is. Szegény lányoknak itthon úgy sincs soha semmi mulatságok, nektek pedig ott szép, nagy ismeretségetek van, azokat majd be­mutatjátok a lányoknak s igy bizonyára igen jól fognak mulatni. Alig is várják már szegények az indulást. Csókolunk benneteket százszor, ezerszer, szerető anyátok.» — Ezt írja édesanyám. S én végtelen örülök, hogy igy mégis teljesülhet a kívánságod és te el­mehetsz a bálba, ha nekem el kell is utaznom; mert igy úgy tűnik fel, hogy nem a magad kedvéért,, hanem az ő tiszteletükre mentél. No most mindjárt irok a mamának, hogy örömmel várjuk őket. Sze­gény lányok, hogy fognak örülni ! Jaj, csak én is ott lehetnék; igy, szegény kicsikém, egészen rád maradnak és egyedül kell gondoskodnod az 6\ mulattatásukról. S te azt meg is teszed, ugy-e édes ? Igaz, hogy a modoruk kissé parlagias, tán­colni sem igen tudnak, de hiszen ott leszel te, an­gyalom, s ha látják, hogy te gardírozod őket, — mert tényleg nem is a mama, hanem te leszel a garde-damjuk — a te kedvedért szívesen elnézik nekik ezeket a kis hibákat. így most futok és irokr hogy ä levél mielőbb elmehessen. Pá, angyalom. Asszonyka (egyedül:) — No, már ez csapása Hát ezen az áron mehessek én a bálba, hogy nekik bolondjuk legyek ? A bálban én gardírozzam őket ? Én szerezzek nekik táncosokat ? Gondoskod­jam a mulattatásukról, holott az ő — több mint fa­lusias — modorukkal, ügyetlenségükkel és kiállha tat— lan, rikító öltözékeikkel még otthon, falun is el­riasztják a táncosokat? Nem, nem és nem ! velük nem megyek; inkább (hevesküzdelem után) inkább — (fuldokolva) én is — itthon — maradok ! Igen, igen, inkább itthon maradok, semhogy magamat velők örök időkre blamáljam! Férj (nyitott levéllel kezében) : —Itt a felelet,., angyalom, rögtön el is küldöm. Csak azért hoztam be, mert azt gondoltam, nem akarnál-e te is hozzá irm valamit. Tudod, úgy szeretnek téged, és igen örül­nének, ha te is . . . nem? no jó, hát elküldöm igy­— Kérlek, Jenő, add ide azt a levelet. (A levelet, darabokra tépi.) Így ! Nem kell ezt a levelet elküldeni-

Next

/
Thumbnails
Contents