Tolnavármegye, 1902 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1902-12-28 / 52. szám

6.

TOLNAVÁBMEGYE.

1902. deczember 28.

a kör, annál többet szolgáltatott a vas-varrókisasz- szony és annál gyakrabban hallatta buzgó tikk- tikk-jét. Amely házban még hiányzik, ott egy alkalmas karácsonyilajándék utáni kutatás nem nehéz. A Singer Co. varrógép részvénytársaság, S zegzárd, Báró Augusz-féle házban ez évben is gyönyörű karácsonyi kiállítást rendezett,' amelyen előkelő kiállítású és nagy szolgáltatásképességü varrógépek mellett a gyönyörű mőhinnések tömege tesz bi zonyságot a varrógép újabb hódításairól. A legszebb mühimzések állíthatók ki a varrógépen sokkal rövidebb időben és kevesebb fáradsággal, mint kézzel és a Singer Co. varrógép részvénytársaság minden eredeti Singer-varrógép birtokosának ingyenesen ad oktatást ebben.

— Sebön Franciska női fodrásznőnek lapunk mai számában közzétett hirdetésre felhívjuk lapunk t. olvasóit.

VIDÉK.

Tamási.

A tamásii kaszinó december 14 én tartotta meg tisztújító közgyűlését, melyen az elnök és alelnök akadályoztatása folytán Parragh Béla ügyvéd elnökölt. A tisztikar a következőkép alakult meg: elnök Szévald Móricz főszolgabíró, alelnök Várady János járásbiró, I. jegyző dr. Hirsch Sándor ügyvéd, II. jegyző Király Géza ügyvédjelölt, pénztárnok Hesz Pál községi jegyző, könyvtáros Síkos Károly tanító, ügyész dr. Debreczeni József ügyvéd, háznagy Reberics Imre járásbirósági albiró. A választmányba beválasztattak; Freund Lajos kir. állatorvos, Hirsch Ignáez bérlő, Kelemen László kir. végrehajtó, dr. Kiss Ernő ügyvéd, Molnár Gyula állomási főnök, Parragh Béla ügyved, Pasitzky Aurél takarék- pénztári főkönyvelő, dr. Pirin ger József orvos, Sörös József szolgabiró, dr. Sterk József orvos, Strausz Antal kereskedő, Thury László adótárnok. Póttagok: Bersics Pál közs. aljegyző és Lakner Lajos gyógyszerész.

Paks.

Pakson a községi restauráció 22 én folyt le rendkívüli érdeklődés mellett. Különösen a város birájának választása körül volt élet halál harc. Két jelölt volt; Szeip Gyula és Schmidt Ferencz. Rassovszky Julián főbíró mindkettőt kandidálta és rájuk a szavazást elrendelte. Délelőtt io órakor kezdődött a szavazás és tartott éjféli 12 óláig. A választásból Szeip Gyula került ki győztesen 32 szavazattöbbséggel. Jellemzi az érdeklődést, hogy még nagy betegek is elmentek szavazni — kocsin.

Szeipot nagy lelkesedéssel vitték a választás után hívéi a »Kereskedelmi Csarnokba«, hol áldomás volt. A többi választás eredménye a következő: II. biró lett: Ackermann Péter; pénztárnok: Till János, ; kö/gyám: Treszl Pál. Esküdtek lettek: Ring György, Hanoi Ferencz, Bencze Péter, Kindl András, Müller Ádám, Kern János, (uj) Rozenfeld Dávid, Fischl Fülöp, Bereczki Ferencz, Babai György, Schnekler Ádám és Plézer Ádám..

Bonybád.

A »Völgységi Jótékony Egylet« Bonyhádon, az »Arany Oroszlán« szálló nagytermében 1903. évi január hó 10-én saját pénztára javára táncz- múlatságot rendez. Belépti-dij: Személyjegy 2 korona, családjegy 5 korona. Felülfizetések a jó- tékonyczél érdekében köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Kezdete este 87a órakor.

________TANÜGY,

— Haladás Kurdon. Kurdnak van 173 kötetből álló népkönyvtára, melyet a Dunántúli köz- művelődési egyesület ajándékozott neki. A lakosság e könyveket szorgalmasan olvassa, még a németajkuak is, mi feltétlenül jó kihatással lesz a magyarosodásra. Az állami óvoda épülete is közeleg a befejezéshez.

— Királyi kegy. Néhai Deutsch Lajos szegzárdi volt izr. tanuo, mivel a nyugdijinté/.etbe felvételétől számítva nem szolgált teljesen 10 beszámítható évig, özvegye segélypénzre nem tarthatott igényt, kérelmével a vallás- és közoktatásügyi minister el is utasította. Nevezett özvegy 0 cs. és ap. kir. Felségéhez folyamodott, ki el is rendelte az évi segélyezést, igy ezen özvegy 1902. évi julius hó 1 l-től évenkint 620 korona segélypénzt, árvái pedig 413 korona 32 fillért, igy ösz- szesen 1033 K., 32. fillér segélyben részesülnek.

— Népkönyvtár adományozás. A föld- mivelésügyi m. kir. minister Konyi községnek 176 kötetből álló népkönyvtárt adományozott.

— Államsegély. Vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister a börzsönyi községi iskola fentar- tási szükségleteinek részben való fedezésére 98 korona pótállamsegélyt engedélyezett.

— Derék iskolai könyvtár. A sárszent-lő- rinci ág. ev. elemi iskola könyvtárában 250 mű, 224 kötet, 260 füzet van.

— Alapszabály jóváhagyás. A »Tolnavármegyei Általáuos Tanítóegyesülete módosított alapszabályát vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister 83177/902. sz. alatt jóváhagyta, g

— Tanitónőválasztás. Bátaszéki községi iskolához helyettes tani'ónővé Müller Emilia oki. tanítónő választatott meg.

EGYLETEK. INTÉZETEK.

Nyilvános köszönet és nyugtázás.

A Szegzárdi Magyar ELŐ Asztaltársaság a tagoktól az év folyamán be olyt tagdijakból 203 K. 2 fillér előirányzattal, a tanítók áltál ajánlt 18 gyermek közül 12 őt látott el teljes öltözet téli ruhával, 6 ot pedig lábbelivel, utóbbit a pártoló tagoktól befolyandó öss-égből.

M nthogy pedig a jószivü emberbarátok ne- meslelküségéből várakozáson fe'ül 107 korona folyt be, a folyó hó 20-án tartott választmányi ülés határozata folytán, az említet 6 gyermeken kívül még 20 gyermeket lát el lábbelivel s téli harisnyákkal az egylet azon szegény és árva gyermekekből, kiknek legszükségesebb és a nőegyletnél nem jutott

A választmány meleg köszönetét nyilvánítja alább megnevezett nemeslelkü adományozóknak a jótékonyság oltárára tett összeget alábbiakban hálás szívvel nyugtázza :

Adakoztak: egyenkint két koronát: Boda Vilmos, Wosinsky Mór, Dr. Fent F. renc, Főglein Márton, Wölfer Ferenc, Fleischer Ödön, Uglár János, Adler N. János, Nagy György Hangonyi, Matzon Béla, Bencsik Kálmán, Wallacher Lajos, Schneider János, dr Leopold Kornél, Szabó Géza, M yer János, Surányi Viktor. Egyenkint egy-egy koronát: Nikitics Inre, Csötönyi István, Dorogi Mihály, Schvarcz Keresztély, Áusch Jakab, Nemes Gvőző, Főglein Ferenc Prantner János Újvári Péter, Nyit- ray - Lajos, Tauszig Ignác, Moizes Sándor, Hauk Antnl, Hirschfe d Mór, Mészáros Pál, Majsai István T., Weltmann Dezső, Kramer József, Fischof Károly, Támer József, Gróf János, Kardos György Baka, Kiss Károly, Ifj. Glantz Miksa Tausig Adolf, Pirnitzer Béla, Goldberger Arnold, Háry Ede, Steiner József, Steiner Ferenc, Wolherr Mihály, Klézli Ferenc, Ditrich Józser, Wesztergombi Antal, Dorogi István, Tóth Ferenc, Horváth Ignác*, Wesztergombi Ferenc, Fehér János, Tarlós János, Krammer Vilmos, Salrmon Testvérek kér „cég, N. N., Haidekker Béla, Franek János, Áldor Ödön, Abay Leó, Ba- gyula János, Dr. Beöthy Károly, Szentkirályi N., Szeghy Sándor, Stockinger János, László Lajos,. Barta Ede, végül a szegzárdi Népbank 18 kor.-val.

TÖRVÉNYKEZÉS.

4 szegzárdi kir. törvényszéknél lőtargyalasra kitűzött bűnügyéit.

1902. évi deczember 29-én :

Weinpók József és társai ellen, hatóság elleni erőszak miatt.

Gallai István és társai ellen, súlyos testi sértés miatt.

Kecske Erzse ellen, gyermekülés miatt.

Heider Péter eilen, Súlyos testi sértés miatt.

1902. évi deczember hó 30-án :

Kis Elek ellen, súlyos testi sértés miatt.

Kelemen Ferencz ellen, súlyos testi sértésmiatt.

Karászi István és társa ellen, lopás miatt.

Prix Ádám ellen, súlyos testi sértés miatt.

kényes szájpadlásomnak éppen semmi kedve sem volt.

A többi ételeket jól készíttettek, s a fölséges pezsgőbor érzelmeinket oly magasra emelte, hogy földön túl képzeltük magunkat.

Leginkább pedig zenészeink ringattak csalódásban, mert a legkedveltebb operák legszebb jeleneteit varázsolták elő, majd hangjaik a legérzés- teljesebb adagioba olvadtak, majd olyan dallamba csaptak át, melyet én teljes lélekkel daloltam, majd pedik szárnyaló ütenyben szálltak az akkordok a légen át; igen fellelkesitett egy variatio-sorozat, melyet közbe-közbe megszakított a ritor- nell művészi csalogány verése; egyik ezen emberek közül olyan művész volt, hogy mesteri hangutánzásával elfeledtük az őszt s azt hittük, hogy a hesperidák tavaszvirágos berkeiben ülünk.

Éppen tűnő félben volt már a hold, midőn haza indultunk; az első bárkán úszott a zenekar, s majd kedves dalaival ringatott, majd harczi dalok röpködtek a tolnai magas partokról viscza s kisérték az evezősök szabályos csapásait Az éj barátságos arczulata kisért bennünket az égen és a Duna tükörén s kimondhatatlan érzelmeket keltett lelkemben, mely életében tán utoljára élvezte oly isteni vidáman és oly zavartalanul azt a lelki gyönyört. Nagy diadallal vezettek bennünket a várba, hol a mámortól fáradtan kerestük fel nyugvó helyeinket. — Isten veled 1

A levél írója a vidáman töltött est utáni napon Festetics János gróf gazdaságát tekintette meg s levelében elismeréssel szól a dohány és -vadsáfrány termelésről s a hamuzsir főzésről. —

Következő levelét melyben Szekszárdon keresztül tett utazásáról szól, már Bátaszékről keltezi.

Bátaszék, 1800. október 19.

Mivel Bátaszék ide közel van, (t. i. Tolnához) elhatároztam, hogy oda át megyek. A gróf ur, ki egyúttal vármegyei tisztséget is viselt, átengedte a város lovait (Várusch-Pferde) — igy hívják itt a posta fogatot (Postzug- előfogat) melyet minden mezőváros közhasználatra tart készen — ezek szokatlan gyorsasággal szinte a légen át röpítettek Szekszárdra.

Szekszárd Tolnától délnyugotra egy postajárásnyira fekszik egy alacsony hegylánczolat tövében, melyen kitűnő bor terem. — Az ut odáig rozs, dohány és kukoriczaföldek közt vezet, miket itt is ott is tölgyesek, körte és csere-znyefák árnyékolnak. Ha a Veszprém megyétől kezdve idáig terjedő csupa mocsaras sárrét ágyat is beszámítjuk, az ut még mindig síkságon vezet.

Nem messze Bogyiszlótól mentem át a sár- hidján s igen megörültem, hogy ismét halmokat láthatok, melyek hazám hegyes tájékaira emlékeztetnek ; mert a rengeteg síkság, mely Pesttől egész a szekszárdi szőlőhegyekig 18 méitföldnyire s a Duna és Tisza közén még mélyebbre messze I kiterjed, változatossághoz szokott szemeimet any- I nyira kifárasztotta, hogy puszta rátekintésre ásítani | kezdtem. Másfél óra alatt értem el a mezővárost,1) mely ezen a vidéken kitűnik azzal, hogy jól épült házai, kitűnő vendéglője, pompás vármegyeháza és

1 A leírás szerint a mai holt Dunaág mentén kutya tanya felé kellett jönnie.

egy halmon épült plébánia temploma van. — A vármegyeház, — melyet a vármegye I. Béla király által hajdan gazdagon és sok előjoggal felruházott benedekrendü apátság romjain épitett fel, — figyelmemet különösen felkeltette. Ez egy kis magaslaton fekszik, melyről nyűgöt és északra több mértföldnyire szép kilátás nyílik; a vármegye nemessége vette meg ezeket a romokat a királyi kamarától, mely ezen apátságot a török hódoltság megszűnte után magához vonta, mert a benedek rendűek azt a kölcsönt, melyet a török háborúk idejében birtokaik váltságdíjára kölcsönöztek, nem tudták visszafizetni.

Én bementem s azonnal a romok maradványait kerestem ; a vármegyei őr azonban ebben megakadályozott ; utánam jött s magyar nyelven fenyegetett, hogy erővel kidob a házból, ha azonnal nem távozom. Kényszerhelyzetemben az alispán vagy'más tisztviselő után kérdezősködtem ; de csak nagif bajusza, fegyveres atyafim felelt egész röviden, hogy itt nincs mit keresni valóm, nincs itthon senki.

Egy régi kőfal néhány maradványán kívül nem is láttam egyebet, mint a hajdani’apát ketté törött czimerlapját; a templomban volt eltemetve az apátság alapítója í. Béla; —- a templom köveiből úgy a törökök mint á székház helyreállítói egyetlen követ sem hagytak meg; a székház azonban úgy látszik, hogy legnagyobb az egész országban, építőjének becsületére válik.

Sokkal ■figyelemre méltóbb mindezeknél az itteni bor, melynek szinborát a borismerők rendkívül nagyra becsülik; sokkal tartalmasabb és erősebb mint a budai s ha nem tévedek, dacára fekete