Tolnavármegye, 1902 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1902-11-02 / 44. szám

4.

TOLW A V AKMEU- Y Jfc.

1902. november 2.

— Csőd. A szegzárdi kir. törvényszék Simái- esik János volt tamásii kereskedő ellen a csődöt megnyitotta. Tömeggondnok : dr. Debreczeni József tamásii ügyvéd, helyettese : dr. Beöthy Károly szegzárdi ügyvéd, csődbiztos: dr. Sonnewend Frigyes törvényszéki biró.

— Szerencsétlen esés. Múlt hó 25-én az ózsáki pusztán Paksi József 35 éves gazdasági munkás szalmát hordott szekerén az istállóba, miközben a magas szalmarakásról oly szerencsétlenül esett le, hogy nyakát törte és szörnyet halt.

— Buza-lopás. A csendőrségnél feljelentést tett Tikos János decsi lakos, hogy Kárászt István szolgája tőle búzát lopott. A csendőrség a feljelentésre kutatást tartott a szolga bátyjánál, Kárászt János decsi lakosnál, hol a lopott két zsák búzát meg is találták.

— Vigyázatlanság. Azt jól tudja minden szőlősgazda, hogy mily veszedelmes a must forrásakor a pincébe menni, mégis hányán lettek már áldozatai a szénsavnak, mely a must forrásakor képződik a pinezében. A múlt napokban is majd megjárták Szegzárdon Nyéki István és hasonnevű fia, kik üres hordóért mentek a pinczebe, épen akkor, mikor az uj bor bent javában forrt, a mitől mindketten elszédültek s el is estek, s ha a szomszédból véletlenül nem jönnek át, bizonyosan ott lelték volna halálukat, de igy szerencsésen kimentették őket.

— A kedvezményes vasúti jegy. Az 1903. évre szóló kedvezményes áru vasúti jegy váltására jogosító arczképes évi igazolványok kiállítását immár megkezdték. A kedvezményre jogosultak közül a tényleges szolgálatban állók, az uj igazolványok kiállítását hivatali felsőbbségük utján, a nyugdíjasok pedig közvetlenül a m. kir. államvasutak igazgatóságától (Andrássy-ut 73 — 75.) kérjék. Mindenkinek uj arczképet kell beterjesztenie. Az arcz- kép előlapjának alsó szélére tisztán és olvashatóan rá kell irni az illető tulajdonos nevét. Kezelési illeték fejében igazolványonkint egy koronát kell fizetni készpénzben.

— Az osztálysorsjáték új játékterve. A m. kir. szab. osztálysorsjáték legújabb játékterve, a mely a november 20-án kezdődő sorsolások tervezetét magában foglalja, érdekes újításokat tartalmaz. Egész sor főnyereménynyel és nagyobb nyereménynyel toldatott meg a nyeremények száma, a mi által a nyeremények összege a régi 13.160,000 koronáról 14.459.000 koronára emeltetett. Egy millió koronánál többel szaporították meg a nyeremények sommáját, a mikor a sorsjegyek számát tízezer darabbal emelték. Az ’uj nyeremények közt van egy 80,000 koronás, egy 50,000 koronás, egy

25,000 koronás, egy 20,000 koronás, öt 10,000 koronás. A több főnyereménynyel a nyerés esélye kétségtelenül megjavult.

— Elcsípett katonaszökevény tolvaj. Tamáskovics Tamás katonaszökevény, ki már ötször lett lopás miatt büntetve, folyó hó 21-én Horvál János alsónyéki lakostól egy kocsit, 2 lovat, 1 ekét, 2 taligát és egy 27 literes hordó bort lopott és vele megszökött. A csavargó bizonyára Szlavóniába akarta a lopott tárgyakat vinni, de ez neki nem sikerült, mert a mikor Dárdán keresztül hajtott, a dárdai csendőrök nyakon csípték és a bűnjelekkel együtt szigorú felügyelett alatt a szegzárdi kir. törvényszékhez kisérték.

— mesés szerencséje van Gaedicke A. világszerte ismeretes budapesti gyűjt ődéjének, mely az osztálysorsjáték rövid fennállása óta már egy egész játéktervet, tehát több mint 13 millió koronát fizetett ki vevőinek. A kinek eddig nem volt szerencséje, próbálja azt meg egyszer Gaedicke szerencsegyüjtődéjében.

— Esküvő-főpróbák. A hóbortos amerikai milliomosok között mindinkább terjed egy uj divat, amely, sajnos, eléggé bolondos arra nézve, hogy Európában is gyökeret verjen. Az uj divat abból áll, hogy az esküvőt megelőző napon főpróbát rendez a násznép. A templomot erre az alkalomra épp úgy feldíszítik falombbal és virággal, mint az »igazi esküvő« napján, az orgonista eljátszsza Lohengrin nászindulóját és a nászmenet — elöl a menyasszony a vőlegénynyel — megindul, kanyarok. újra kezd egy-egy mozdulatot, ha hiba történik mindaddig, a mig úgy megy az egész, mint a •

karikacsapás. Aztán a »házasjelöltek« az oltár elé vonulnak, végigpróbálják a térdeplések sorát, az igen-rebegést és a gyürüfelhuzást. A főpróbát egy »Illemtanári intézi, aki szigorúan közbe-közbeszól, ha szabálytalanság történik és megismételtet irgalmatlanul minden hibás lépést. Meg kell azonban adni, hogy ez a komédia a legnagyobb titokban szokott lejátszódni, mert még — Amerikában is kinevetnék a résztvevőket.

— Egy válópör előzményei. Egy kardos menyecskét avval vert a végzet, hogy a férje nagyon szerette a bort. Nap nap mellett részegen tért haza asszonyon jó sort vert, ha szemére hányta dorbézolását. Végre a véletlen megváltotta szenvedéseitől; a részeges ember egy sötét éjszakán lebukott a hídról és megfulladt. Az asszony nem volt bánatos özvegy. Hamarosan újra férjhez ment. Jobbat kereset az elsőnél. A lakodalom napján nagy vigasság esett s a menyecske arcza ragyogott a boldogságtól. Az uj férj szive is túláradt s egymásután ürítette a poharakat — természetesen — berúgott. Tántorogva állított be a felesége szobájába, akinek emlékezetében felébredt a gyöt- relmes múlt szenvedése. Elkeseredett a sors ellen s elkeseredésében mi telhetett tőle ? Osszepofozía a férjét, azután farkasguzsba kötötte belehengeritette a ház előtti pocsolyába. A férj akinek a nászágy helyett a pocséta jutott fekvőhelyül, elkeseredetten ordított, mire a vendégek kihalászták a gödörből. Boszuságában tovább ivott, másnap pedig megindította a válópört.

— A kirekesztett férj. Egy szomszéd városban járt daltársulat sok vendéget toborzott össze a kávéházba. Sok férj kimaradási engedélyt vett igénybe, ami az asszonyokra nézve tudvalevőleg némi kis boszusággal jár. Egy szép asszony különös aggodalmak közt bocsátotta el férjem uramat a kévéházba, de lelkére kötötte, hogy éjfél előtt haza térjen. A férjecskének azonban olyan kellemesen teltek az órák, hogy észre sem vette, mikor kettőt mutatott az óra aranyos mutatója. De most aztán haza. A lakás ajtaján kopogtatva, sokáig nem kapott választ, végre kérdik belülről, hogy ki is az tulajdonképpen, aki ilyen dörömbölést visz véghez ? A férj megnevezi magát, de hasztalanul. Orv az én férjem ? — szól a menyecske, lehetetlen, hiszen az én férjem itthon van. És hiába hangzik az esengő szó kívülről, az ajtó zárva maradt. És a férj kénytelen volt reggelig sétálni. Megfogadta, hogy többet nem lépi át a kapott engedélyt.

4 szegzárdi kir. törvényszéknél főtárgyalásra kitűzött bűnügyek.

1902. évi november hó 6-án.

Forró Ferencz ellen, lopás miatt.

Pollák Sámuel ellen, lopás miatt.

Tóbiás Györgyné és társa ellen, magzat elhajlás miatt.

— meghamisított marhalevél. Uj. Akóczi János felsőnyéki lakos folyó évi január hó 30 án Gondos György Rebecz pusztai lakostól 4 drb sertést vásárolt, melyekről azonban, minthogy abban az időben a pusztán zárlat uralkodott, járlatot az eladótól nem kapott. Akóczi a vett sertéseken túl akart adni, azért édes apját: id: Akóczi Jánost el- küldötte Felső-Nyék község elöljáróságához, hogy ott oly értelmű marhalevelet állíttasson ki, mintha a vásárolt sertések saját nevelésű malaczai volnának. A községi elöljáróság, miután Csurgai Jánosné és Polgár Imréné igazolták, hogy a 4 drb sertés id. Akóczi Jánosnak saját nevelésű sertése, a kívánt marhalevelet kiadta. Mikor csakhamar kiderült, hogy az elöljáróságot félrevezették, a jegyző feljelentette Akóczit és társait. Ez ügyben közokirathamisitás miatt október hó 30-án folyt le a szegzárdi kir. törvényszék előtt a főtárgyalás. A kir. törvényszék a btkv. 400. §-ába ütköző okirathamisitás büntette miatt a két Akóczit, az apát és a fiút, nyolcz- nyolcz napi, Csurgainét és Polgáráét pedig, kik a hamis adatok bemondásával félrevezették a hatóságot, három-három napi fogságra, végül Gondos Györgyöt pedig, amiért marhalevél nélkül adta el a sertéseket, az 1888. évi VII. t.-cz. 154. § a) pontjába ütköző kihágás miatt 10 korona pénzbünte- itélte. Az ítélet jogerős.

— A szolgálatban levő vasúti kalauz

ellen elkövetett teitlegexkedés esetén a vasút igazgatósága nem léphet lel, mint pótmagánvádló. (M. kir. Curia 1902. évi 5588. sz. Ítélete.)

— A tulajdonos a saját telkének használatában a szomszédos telek tulajdonosának érdekeire kellő tekintettel lenni tartozik és ha telkének használata közben oly cselekményeket végez vagy végeztet, melyekből a szomszédos telek, tulajdonosára kár háramlik, azért közvetlenül ő a felelős. (A m. kir. Curia 1902. évi 4407. szám alatt hozott Ítélete.)

— «Nem látták a kis Höhnt?» A «kis Kohnról» van szó, arról a kis Kohnról, a kit még eddig nem látott ugyan senki, de a kit mindenki keres. Ez a kellemetlen kis nóta hihetetlen gyorsasággal hódította meg a bécsi publikum Ízlését és a nóta szárnyán átjővén Budapestre, leszorította a müveit családok asztaláról a «rózsabimbó és a méh» románcát. A «kis Kohn» szédületes karriér- jét megállította most a bécsi járásbíróság. Egy konkrét eset alkalmából ugyanis kimondta, hogy a «kis Kohn» — becsületsértés. Pollinger József kocsis következetesen mindig igy üdvözölte Büchs Leó kereskedőt:

— Ez a kis Kohn.

A kereskedő sértve érezte magát és bepörölte a kocsist. Tegnap volt a tárgyalás. A biró megkérdezte a kocsist:

— Tehát ön azt mondja hogy a panaszos a kis Kohn ?

— Eszem ágában sincs, biró ur. A kis Kohnt soha életemben sem láttam. Hisz még most is keresik !

Elmondta, hogy a kis Kohnt csak tréfásam alkalmazta a panaszosra. A biró mindazonáltal be- bizonyitottnak vette, hogy a kocsis ezzel a mondással gúnyolni akarta a kereskedőt és 10 korona pénzbírságra Ítélte a kocsist.

IRODALOM. ZENE.

— Protestáns Pap. Szerkesztik és kiadják: Lágler Sándor kölesdi ev. pap. Kálmán Dezső kölesdi ev. ref. pap. Előfizetési ára: Egész évre 8 korona, — félévre 4 korona. — negyedévre 2 korona. — Egyes szám ára 80 fillér. — Kéziratok, előfizetési pénzek, felszólamlások a szerkesztőkhöz intézendők, Kölesdre (postahely: Tolnavármegye.) A 9. szám tartalma: A kölesdi Kossuth szobornál: Kálmán Dezső. Falusi levél: M. A\ próféta:

V. Fejes György. Egyházi beszéd: Kund Sámuel. Egyházi beszéd: Szigethy Dániel. A jézusi tudomány alkalmazása: Gödölei József. Halotrí beszéd: Péchy Árpád. Törvények és rendeletek tára : Kund Sámuel. Papválasztások. Halálozások. Boriték.

— 170. Oroszországnak a világtörténelembe való beleszólalását kezdi rajzolni a Nagy Kéjes Világtörténet 170. füzete. Ez a hatalmas nép, mely nagyságára fél Európával vetekedő gazdag mezőit és jégboritotta rónáit Jakja, a természetes, szinte állati erőnek felülmúlhatatlan képe. Nemzeti karakterében megvan éghajlatának zordon egyhargu- sága, egének borultsága. Annyi erő és nyuga.om van benne, mint a Volgában, az ő nemzeti foyó- jukban, mely széles medrében lassan hömpölygeti iszapos, szőke habjait.

Ez a hatalmas nemzet méltó uralkodót nyert végre Katalin cárnőben, kit Nagy # Fridrik n;m hiába hasonlitott Xeno görög császárnéhoz és Medici Máriához; trónját férjének és rokonának holttestén építette fél. Egészen magaslatán állott kora műveltségének és nagy súlyt helyezett arra, hogy folytonos összeköttetésben legyen a francia, irodalom legfőbb képviselőivel, különösen Völtai- reel és Diderotval. El volt határozva európaivá tenni Oroszországot nemcsak hatalmi tekintetben, hanem műveltségre nézve is és legalább személyes eljárását tekintve, humánusabb volt, min. bármely előbbi fejedelem. II. Fridrik és József mellett ő legkitűnőbb képviselője a felvilágosidott absolutismusnak.

Katalin cárnőről szól a Nagy Képes 7ilág* történet most megjelent 170. füzete.