Tolnavármegye, 1902 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1902-02-02 / 5. szám
2. TOLNAVÁRMEGYE. 1902. február 2. kezébe minden ügyet, mely a magyar faj erejét akár nemzett, akár gazdasági szempontból emelni kepes. Ez a központi vezetősége melynek figyelme kiterjedne minden nagy és minden kis dologra, 'összekötő szervül szolgálna a kormány es a társadalom között. A magyar kormány hiába ösztökéli a társadalmat a nemzeti munkában való részvételre, ha nincsen olyan közvetítő szerve, melynek segítségével ezt a törekvést bele- viheti a társadalmi vérkeringésbe. Amidőn tehát örömmel és hazafias lelkesedéssel konstatáljuk Beksicsnek és a kormánynak a társadalmi' élet galvanizálására irányuló törekvését, egyúttal abbeli óhajunknak is adunk kifejezést, hogy a fáradhatlan publicista legközelebb azokat a módokat és eszközöket határozza meg, a melyek segélyével helyreállítván a társadalmi egységet, ezt a társadalmat állandó és céltudatos tevékenységre lehetne bírni az ország legjobbjai által oly hőn óhajtott nemzeti regenerálás munkájában. Ha eddig az volt a jelszó, hogy a társadalomnak is meg kell mozdulni, ám lássuk, miképen és mily módon vihető akcióba a magyar társadalom. Beksics Gusztávnak, aki két évtized óta igaz apostola a társadalom akcióbavitelének, ezen kérdés tisztázásában, nézetünk szerint, elől kell járnia. Minél magasabbra lobogtatja zászlaját, annál többen lesznek, akik követik. VÁRMEGYE. — Bendkivüli közgyűlés. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága február hó 10-én rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlés tárgysorozatából kiemeljük a következő fontosabb tágyakat: Belügyminiszteri rendelet a közigazgatás egyszerüsitéséről. Pénzügy- miniszteri leirat az adófelszólamlási bizottság újjáalakításáról. — A honvédelmi miniszter válasza a vármegye üdvözletére. Intézkedés a pótlólagos megyebizottsági tagválasztások ügyében. Árvaszéki hely. elnök kijelölése. — Alispáni előterjesztés a villamosvi/ágitás bevezetése tárgyában. Következnek még egyéb alispáni, tiszti ügyészi és árvaszéki előterjesztések. magát, Sobri vagy valamelyik társa lett volna, — hajlandók lévén az emberek ilyen alkalmakkor a gyanút valónak tartani és egymást ijeszteni; de a vigyázat ezen szörnyű lortélyos haramia ellen szükséges, minthogy- csakugyan különféle alakokbin szokott megjelenni. Szolgagyőrött és a Hunkár családnál pandúrok képében jelentek meg Sobriék, a cselédeket pincébe zárva és az uraságot kegyetlenül megkinozva, tízezer forintot elraboltak. Mivel itt tudva van, hogy ezen haramiák a mi országrészünkben bujdosnak és zsarolnak, folytonosan jönnek hozzánk kérdések, de még a legfelsőbb helyeken is kiváncsiak ! Megszereztük tehát Kopácsi veszprémi főszolgabíró ur hiteles jelentését, mely magát Sobri Jóskát igy irja le; 27 esztendős, magas sudártermetű, vállbán és csípőben széles, fehér, tiszta, kisasszonyos képű, fekete nyírott hajú, fölfelé álló kis fekete bajuszu, fekete szemű, Vasvármegyében neveltetett, de aligha Ugodban nem született. Az, ki Hunkár táblabiró urat leginkább megkinozta, egy Mez'öszentgyörgyi Gyuri nevű legény, 23 esztendős, kerek tiszta ábrázatu, rajta sebhely; szőke haja be van fonva, kis mohádzó bajuszkát kikenve viseli, nagy, kékszemü, káromkodó, garázda. A leghíresebb köztük Milfait Ferenc és Pap Andor. Sobri, — a mint mondják, — soha embert nem ölt, csak társai sarcoltak, gyilkoltak. De hagyjuk ezen szomorú statisztikát — mert habár a jó béesiek mulatnak is rajta, mi magyarok inkább — A közigazgatási bizottság a folyó évre következőképpen alakította meg az egyes albizottságokat : Börtönvizsgáló - bizottság tagjai: Tihanyi Domokos, Wosinsky Mór, Perszina Alfréd és Boda Vilmos ; ezenkívül a járásbíróságoknál levő börtönök megvizsgálására : dunaföldvári és paksi börtönökre : Kováts Sebestyén Endre ; bonyhádira : Totih Ödön ; tamásira : Jeszenszky Andor, a gyönkire : Bemrieder József megyebizottsági tagok bízattak meg. Erdészeti-albizottság tagjai: Gróf Széchenyi Sándor főispán elnök, Tóit Ödön alelnök és Perczel Lajos közig, bizottsági tagok; jegyzőül pedig Dr. Szentkirályi Mihály vm. IV. aljegyző lett kirendelve. Erdészeti kihágási |!. fokú biróság tagjai: Rendes tagok: Örjfy Lajos, Perczel Lajos közig, biz. tagok. Hoffmann Sándor és Günther Károly főerdészek. Póttagok: Jeszenszky Andor, Boda Vilmos közig. biz. tagok és Rinaldi Ottó lengyeli, Sexer N. tolnai .uradalmi főerdészek. Fegyelmi választmány tagjai: Rendes tagok: Orffy Lajos, Kováts S. Endre, Fink Kálmán és lihanyi Domokos. Póttagok'. Dr. Kramolin Emil és Perszina Alfréd. Gyámügyi felebbviteli bizottság tagjai: megválasztott rendes tagok : Jeszenszky Andor és Totth Ödön; póttag Boda Vilmos. Kinevezett rendes tagok: Orffy Lajos, Dr. Kramolin Emil, póttag: Wosinsky Mór. Mezőgazdasági munkásügyi bizottság: Rendes tagok : Kováts S. Endre,: Örffy Lajos, Jeszenszky Andor, lotth Ödön, póttagok: Bemrieder József, Perczel Lajos, Dr. Kramolin Emil és Boda Vilmos ; a bizottság előadója és jegyzője Molnár József mezőgazdasági előadó. Vármegyei pótadó felszólamlási küldöttségi tagok: Fink Kálmán, Dr. Kramolin Emil, Bemrieder József és Orffy Lajos. — Kihágási ügyben panaszlottak felmentése esetén a járási főszolgabírói hivatal által teljesítendő kiszállási költségek a főszolgabírói hivatal által teljesítendő kiszállási költségek a főszolgabíró uti- átalányát terhelik. (M. kir. belügyminiszternek 1901. évi 2260. sz. alaf i határozata.) — Az állami dijnokokról szóló 1897. XXIV. törvényezikk alapján támasztható szolgálati és illet- ményi igények elbírálása a magyar királyi közigazgatási biróság hatáskörébe nem tartozik. (A magyar kir. közigazgatási biróság 1167/1901. k. számú határozata.) — Az éjjeli örök intézményének felállításával járó s községi pótadó utján fedezendő költségek az 1886. XXII. törvénycikk 130. §-ánalí értelmében mint belrendőrségre és közbiztonságra vorösteljük. — Most rendes katonaságot küldenek ellenük.3 Két évi szünet után kapott mégis Tolna egy uj főispánt és atyám, ki addig nem hagyhatta magára a vármegyét, noha gyöngült állapota már nehezen bírta a kormányzás terhét, — a november 28-iki (1836.) közgyűlésen leköszönt, mindenek sajnálatára. Megható az általános részvétel; Eszter- házy Károly érzékeny és; díszes szavakban búcsúzott nyilt ülésben, működését magasztalta és támogatását »szelíd és bölcs tanácsát« továbbra is kérte. A megyei resolutio pedig4 kimondja, »hogy 9 évi bölcs kormányzatának nemcsak hírét, fényét fenntartó külső emlékeket emelt, de a megyei közönség szivében is örök hálát szerzett nevének.« Nekünk is mondotta gróf Eszterházy, hogy amekkora diszszel hagyta is el! Bár saját sorsunk is dűlőre jönne, — most férjem, ki a főispánságot semmi áron nem accep- tálta, mégis visszavágyódik a hazába, talán Budára a helytartótanácshoz, — vagy ha megnyeri a fiumei gubernátorságot, melyre 'mint az udvarnál beszélik, első helyen lesz candidálva. Én ugyan sokban nehezen válnék el ezen itteni szép és [nagy társaságtól, melyet annyira megszoktam; pedig a megszokás van olyan erejű, mint a hajlandóság ! 8 Sobri nem látva menekülését, öngyilkos lett. 4 Sztankovánszky főjegyző fogalmazványában. natkozó kiadások kiadások a föld- bányaadó és a. pusztai haszonbérlők kereseti adója kivételével az idézett törvényszakaszban megjelölt egyenes adók többi nemeire vetendők ki, s olyan kivetési módozat, hogy a kivetendő pótadó alapját képező egyenes állami adók közül a házadó magasabb kulcséval lenne megrovandó, mint a többi adónemek, helyt: nem foglalhat. (M. kir. közigazgatási biróság 468/901. számú határozata). — Községi igazoló választmány határozat- képességéhez nem szükséges valamennyi tagnak jelenléte, hanem a tagok többségének jelenléte is elegendő. (A m. kir. közigazgatási bíróságnak 1900. évi 3048. k. sz. határozata.) — A cselédeknek törvény biztosította útadó- mentességéből azoknak a többi községi pótadók alól leendő felmentésére jogérvényes következtetést vonni nem lehet. (A m. kir. közigazgatási bíróságnak 1901. évi 169. k. sz. határozata.) Baja—Bátaszék. A »Bajai Független Újság* a következőket irja: »A baja-bálaszéki hid épitésére vonatkozó- híreinket a következő hiteles helyről jött értosülé- sünkkel egészíthetjük ki: *A baja-bátaszéki hid a beruházási kölcsönből fedezendő állami közmunkák között szerepel és tizenkét millió korona van az építési költségekre előirányozva. A hid építését az 1903-ik évben kezdhetik csak meg, mivel az előmunkálatok -előreláhatólag hosszabb időt fognak igénybe venni.« Ezen hírünkkel egyidejűleg ideiktatjuk a »Szegedi Napló* ez. napilapnak — mely a szegedi kereskedelmi- és iparkamara hivatalos közlönye — folyó évi január hó 21 iki számában megjelent közleményét: »A napokban fölvetettük újra egy czikkben a nagyfontosságu baja-bátaszéki Dunaáthidalás ügyét,, melyben több mint egy évtized óta hallatszanak a sürgető hangok az egész Délvidékről, melynek nagy érdeke, de országos érdek is a Tisza-Duna-' köznek a dunántúli vidékekkel való közelebbi, olcsóbb összeköttetése le egész a magyar tengerig. Azon alkalomból említjük fel újra a nagy tervet, mikor a magyar kormány nagyobbszabásu befektetések czéljából 150—200 milliónyi kölcsönt szán- i dékozik fölvenni és aggodalmainkat hangoztattuk, • vájjon a baja-bátaszéki áthidalás benne van-e a. tervezett befektetésekben? Megkaptuk ma a szen- zácziós felelet, melyet megelégedéssel közlőnk a közönséggel. A tervezett befektetések sorában,. I miként kitünően értesült helyről tudomására juttatták, ott szerepel a baja-bátaszéki dunai áthidalás,, j melynek költségeire 12 miliő korona vétetett fel A hídépítés megkezdése előrelthatólag mégis az ipojik évig fog elhúzódni, mert az előmunkálatok nagyobb időt vesztük igénybe. Egyik leghatalmasabb hidja lesz az országnak, mert a Duna áthidalandó része igen széles és a hidat, tekintve a várható nagy forgalmat, két- tős vágányra fogják berendezni. A kereskedelemügyi miniszter határozott óha- 1 jára 2 millió koronát vettek fel a Drávának Dőlni- ■/ Mtholjácznál tervezett áthidalására, melyet, ha ad- í digra az előmunkálatokkal elkészülnek, még ezen év őszén meg fognak kezdeni. Most már elhatározott dolog, hogy ez közúti és vasúti hid lesz,, amivel vége szakadt a komp uralmának, melynek közlekedése lassú és drága volt, ami rendkívül megnehezítette a drávántuli falvak népességének I Baranya vármegye felé való gravitálását. Baranyá ban még egy harmadik vashid is épül, még pedig Barcs mellett, ahol most is már van hid, de rész- I ben faalkatrészekből és ezeket is vasszerkezetre I fogják kicserélni. Ezen hid költségei 800.000 koro-' nával szerepelnek a befektetési programmban, melyről csak azt kívánják, hogy az mielőbb megváló- süljön. A hidak építésével hirtelen előtérbe lép, ismét a pécs-miholjáczi vasút terve, mely most már konkrét alakot fog ölteni, miután a hid hiánya képezte ez ideig a legnagyobs akadályt, másodsorban pedig a bonyhád-pécsi elsőrendű vasút építése is eiőtérbe lép, mely az alföldnek Pécsen át a legrövidebb és egyenes utat biztosítaná Fiume felé. ‘
