Tolnavármegye, 1902 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1902-10-12 / 41. szám
41. szám. XII. évfolyam. Szegzárd, 1902. október 12. TOLNAVÁRMEGYE POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. ____ ____ é Előfizetési ár: I Egész évre . . . 12 korona. I Fél évre .’ . . 6 » | Negyed évre . . 3 » | Egy szám ára . . 24 fillér. I Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó■ ivatalon kívül elfogad Rrammer Vilfl mos könyvkereskedése Szegzárdon. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, vár-utca 130. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dr. LEOPOLD EOHNÉL. Segédszerkesztő: SZÉKELY FEEENCZ. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten megállapító, árszabály szerint számíttatnak. 1 ■ ■ Népies gazdasági iskolák. A közoktatásügyi miniszternek mindenre kiterjedő figyelme ismét egy közhasznú és életre való eszmének igyekszik életet adni. A mezőgazdasággal foglalkozó polgárság gazdasági nevelését óhajtja szélesebb alapokra fektetni, hogy okszerű gazdálkodással a föld jövedelmezőségét fokozni tudják és igy anyagi fólétöket előmozdíthassák. A gazdasági iskolákat fogja helyesebb alapokra fektetni, hogy a kívánt eredményt jobban biztosíthassák. Kiadta a népies gazdasági iskolák újjászervezéséről szóló intézkedéseit, amikbe egy nagy jövőjű intézmény magva van beültetve, s amely hivatva van arra, hogy a gazdasági ismeretek áldásos gyümölcsével termékenyítsék a magyar föld népét. A közoktatásügyi kormány hat évi kísérlet tapasztalatai alapján most országszerte szervezi a gazdasági ismétlő iskolákat. Ezeknek a tanfolyamoknak az lesz a céljok, hogy az elemi oktatással párhuzamosan a népiskola keretében gyakorlati útmutatásokat adjon a mezei gazdaság és mellékágai köréből azon vidék gyermekeinek, melynek népe a földet műveli, a földből él. A fejlettebb gazdaságnak ismereteit van tehát hivatva ez az intézmény a föld népébe beleplántálni és a gazdasági kultúra alapját van hivatva megvetni. És ezen reformnak nemzeti jelentősége is van, mert a népoktatásnak a hazai viszonyokhoz alkalmazott nemzeti és egyúttal gyakorlati irányát is megadja. Ahol eddig, hat év alatt, ezeket a gazdasági ismétlő iskolákat fölállították, mindenütt nagy népszerűségre tettek szert, s ezzel b izonyságát adták annak, hogy csakugyan hiányt pótolnak. A kísérlet tapasztalatainak és a szakférfiak javaslatainak meghallgatásával készült most is uj szervezetük és tantervűk, mely tekintettel van külön a fiuk is külön a leányok jövő életfoglalkozására. Az intézmény szervezésében a kultuszminiszter a földmivelésügyi miniszterrel egyetértőén járt el. Az intézmény sikere pedig annak a testületnek a munkásságára van alapítva, amely kötelességtudás és' lelkesség" dolgában az első volt, mindig az országban: a magyar tanítókra ! A reformnak lényegében való nagy jelentőségét fokozza még, hogy a legszélesebb módon léptetik életbe az ismétlő gazdasági iskolák intézményét. Köteles lesz ilyen ismétlő isko’át mindama polgári község fölállítani, ahol a lakosság túlnyomó többsége mezőgazdasággal, illetőleg ennek bármelyik ágával foglalkozik és ahol a mindkét nembeli ismétlő tanköteles gyermekek száma a negyvenet eléri. Valószínűleg ez alapon számítva jelentik, hogy a kormány ezernyolc gazdasági ismétlő iskolát állít föl az országban. Ha más ismétlő iskola van már a községben, akkor azt egy év alatt gazdasági irányúvá kell átváltoztatni. Hogy a leányok a háztartásról, konyhakertészetről tanulhassanak és a női kézi munkát gyakorolhassák: számukra is külön iskolát állítanak föl mindenütt, a hol a két nemű gyermekek száma az ötvenet meghaladja. A szakképzett gazdasági tanítónak kötelessége lesz arra iparkodni, hogy a községi gazdák hibás eljárásait és félszegségeit megjavítsa. Gazdasági tanitószövetkezeteket, ifjúsági egyesületet vagy gazdakört kell szerveznie, hogy ezzel is előmozdítsa a kisgazdák szellemi és anyagi jólétét. Évenként legalább négyszer gazdasági fölolvást tart és a fontosabb munkálatok bemutatására meghívja a gazdákat. A külön szaktanítóval ellátott gazdasági iskola 4—5 évenként terménykiállitást rendez a községi gazdák bevonásával. Nagyon helyes intézkedése a reformnak az is, hogy az iskolára felügyelő bizottság TARCA. Belényesi Julcsa. Összezúzott testtel, Összetört határban, Ágh urfit ott lelték Hatodik határban. S a törvény kutatja: Hogy történt az eset? »Belényesi Julcsa Tudnod kell azt neked!« »Tudom is, tudom is, Könyörgöm, instállom, Most az őszön történt: Erzsébet-Vásáron. ügy alkonyat tájban, Dórhullató estve, Hazafelé mentem Szaporán, sietve. Kőkereszt mellett az Öreghegynél jártam, Ágh urfí utóiért Aranyos határban. Köszöntem: jó estét, Szólr ni, itt talállak ? — Orvosságot viszek, — Mondok, — az anyámnak. Akkor sietsz, ülj fel, — Szól szelíden, lágyan, Akkor sietned kell, Na, gyere már —- bátran! Édes volt a szava, — Mintha harang csengne, Óh úgy hallom most is, Itt bent, a szivembe’ Szelíden felvonszol, Kezét értem nyújtja: Csakhogy itt vagy egyszer Belényesi Julcsa . . . Beteg vagyok én is Gyöngyöm, gyöngyvirágom, Csókod, ölelésed Lesz az — orvosságom . , , Odavont magához . . . — Fenyegettem, kértem, Pattogott az ostor ; . , Láng gyűlt a szemében . , . Igaz, hogy a gyeplőt Csak félkézzel fogta, A másik kezével Vállam átkarolta . . . S egyebet nem tudok, Könyörgöm, instállom, Engem is ott leltek Hatodik határon . . .« BODNÁR ISTVÁN. MAGYAR REMEKÍRÓK. A magyar irodalom főművei. Második sorozat: Arany yános munkái, II. köt.; — Vörösmarty Mihály munkái, II. köt.; — Szigligeti Ede színművei I. köt.; — Reviczky Gyula összes költeménye i; — Kossuth Lajos válogatott munkái. — Összesen öt kötet, kiadja a Franklin- Társulat, Budapesten, 1902. A «Magyar Remekírók» ötvenöt nagy kötetre tervezett kiadásából most adta( közre a Franklin- Társulat a második öt kötetet. Épül tehát a magyar irodalom kincses háza; — ez az öt uj tégla közel kétezer lappal gazdagította a magyar nemzeti szellem féltékenyen őrzött leveles ládáját. Tiz kötet van immár együtt* a magyar embernek emez evan- gyéliumából: — s ezek a könyvek nem a tegnap Rohant a négy állat, Fel, a dombnak, hegynek, Nem bírta tartani, . . • Le, a meredeknek. * Az első sorozat, szintén öt kötettel, a folyó év már- czius havában jelent meg s tartalma ez volt: Arany János munkái, I. köt.; — Tompa Mihály munkái, I. köt.; — Vörösmarty Mihály munkái, I. köt.; — Csiky Gergely válogatott színművei; — Garay János válogatott költeményei. — Kiadja a i'ranklin-TársuhiLy Budapesten, 1902. Hátralékos előfizetőinket egész tisztelettel kérjük^ hogy a hátralékos összegeket a kiadóhivatalhoz mielőbb beküldeni szíveskedjenek*
