Tolnavármegye, 1902 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1902-10-05 / 40. szám

4.

TOLNA VAÄMEtfYÄ.

1902?. október 5.

— Halálozások. A múlt évben elhunyt Gőzsy (Geisz) Lászlónak özvegye: szül. Posztóczky Heriiiin úrnő szeptember hó 30-án, 42 éves korában elhunyt. Haláláról a következő gyászjelentést vettük :

»Gőzsp Tibor és Edith mint gyermekek, úgy saját, valamint Posztóczky Károly fivér, és özv. Geisz Józsefné napa nevében is fájdalomtól sújtott szívvel tudatják felejthetetlen édesanyjuk, illetve nővére és menye : Özv. Gőzsy Lászlónénak szül. Posztóczky Herminnek 42 éves korában, özvegységének 2-ik évében, folyó hó 30-án reggeli 1I21 órakor történt gyászos elhunytát. A drága halott hült teteme oklóber 1-én d. u. 5 órakor fog a halottas háznál a kath. egyház szertartása szerint beszenteltetni, onnét Rácz-Almásra elszállittatni és ujabbi beszentelés után az ottani családi sirboltba október 2-án d. u. 3 órakor örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmise-áldozat Rácz-Almá- son október 2-án d. e. 9 órakor, és Kajdacson október 5-én d. e. 10 órakor fog az egek Urának bemutattatni. Áldás és béke lebegjen drága porai felett! Kelt Hencsén, 1902. szeptember hó 30-án.« — Dr. Schvetz Antal bonyhádi ügyvédet súlyos csapás érte 3 éves kis fiának, Anlikának elhuny- tával. Haláláról a gyászba borult szülők a következő gyászjelentést adták ki: »Dr. Schvetz Antal és neje simaházi Totíh Clementin, valamint gyermekei : Ernő, Elemér, Zoltán és Tibor úgy az egész rokonság nevében, végtelen fájdalommal tudatják szeretett kis fiuknak, illetőleg testvérüknek, Anti- kának folyó évi október hó 1-én 3 éves korában történt gyászos elhunytát. A drága g) érmék földi maradványa folyó hó 3 án délután 4 órakor lesz a róm. kath. vallás szertartása szerint a kálváriái sir- kertben örök nyugalomra helyezve. Az érte mondandó angyalmise ugyanaznap reggel fél 8 órakor \ lesz a Mindenhatónak bemutatva. Eonyhád, 1902. évi október hó 2-án. Emléked él sziveinkben. — Goitein E. M., a hőgyészi izr. hitközség volt papja . hosszas szenvedés után, életének 64-ik évében, ] szeptember 24-én elhunyt. Temetése szeptember

26-án ment végbe. A dombóvári izr. hitközség, | melynek az elhunyt pap ezelőtt hosszabb időn át j rabbija volt, szintén képviseltette magát a temetésen.

— A honvédek ellenőrzési szemléje'a következő terv szerint tartatik meg: (Szegzárdon, a i községházánál, reggel 8 órakori kezdettel) október 16-án Öcsény, Mözs, Decs, Pilis, Alsó-Nyék, Alsó- ! Nána, Báta, Várdomb; 17-én Tolna, Bátaszék, j Simonmajor, Szedres ; 18-án Szegzárd, Agárd, | Harcz községekkel. Az ellenőrzési szemle alól fel- j mentve vannak mindazok, kik a folyó évben bár- j minemü címen tényleges szolgálatot teljesitettek. j A szemlétől elmaradók, vagy késedelmesen meg- jelenők a folyó évi november hó 7-én Pécsett tartandó utószemlén lesznek kötelesek megjelenni.

— A közös hadsereghez tartozók ellen- : Őrzési Szemléje. A nem tényleges állományú, közöshadseregbeli legénység ellenőrzési szemléje Szegzárdon a városházánál folyó évben következő napokon fog megtartatni; Október 24-én Decs, Báta, Alsó-Nána és Alsó-Nyék, Október 25 én Tolna, Szedres, Simonmajor és Bátaszék. Október 27-éu | Agárd, Harcz, Mözs, Pilis, Öcsény és Várdomb. I Október 28-án Szegzárd.

— Uj segédjegyző. A Regöly községben rendszeresített segédjegyzői állásra Keszler Károly választatott meg.

— Kerék-páros ügyetlenség. Ha valakinek megvadul a kereke, s beleviszi az árokba, az inkább komikus, mint tragikus ; de ha valaki any- nyira ügyetlen, hogy fellöki az előtte járót, azon már nem nevetni, csak bosszankodni lehet. Ilyen bosszantó ügyetlenséggel lökött fel egy paksi kerékpáros a Rosner-iéle ház előtt egy kisleányt, még pedig oly szerencsétlenül, hogy az csonttörést szenvedett.

— Névmagyarosítások. Zvonicsek Alajos, vörösmarti plébános, Zvonicsek József szegzárdi nyugalmazott törvényszéki irattárnok fia, családi nevét eZádore-ra változtatta. — Vacsora József simon tornyai illetőségű, budapesti lakos a saját és gyermekei családi nevét »Pintér «-re változtatta.

— Tanítóválasztás. Bölcskén a hó 28-án az iskolaszék Gyurkovics Ferencz baranya-tekési tanítót szótöbbséggel osztálytanítóvá választotta.

— Ipari ösztöndíj. A pécsi kereskedelmi és iparkamara Mészáros Lajos stmon-majori illetőségű, budapesti állami felsőipari iskolai tanulónak 100 horona ösztöndíjat adományozott.

— TŰZ Szegzárdon. Múlt vasárnap délután a vásártéri soronegy nád-fedelü ház gyuladt ki és pár perez alatt az egész nádtető lángban állott. A szomszédos fazsindelyes ház is meggyulladt és ennek teteje is csakhamar leégett, csak a hátsó cse- répszindelylyel födött tetőrészt lehetett megmenteni. Az oltásnál a tűzoltók között legjobban kitűnt Termel Ferencz szegzárdi kályhás mester, ki valóban életkoczkáztató bátorsággal és a kimerülésig működött az égő háztetőn a tűz megfékezésében.

— Vámszedésl jog bérbeadása. A szegzárdi hidvám szedési jogának bérbeadására a szegzárdi m. kir. államépitészeti hivatal f. é. szeptember 27-én megtartott árverésen a következő cégek pályáztak- lakács József 7320 kor. (Tolna) 6900 kor. Perler Ernő (Tolna) 7777 kor. és Nikitics Antal (Szegzárd) 6300 koronával.A bizottság Per- Ur ajánlatát fogadta el.

— A népfölkelők ellenőrzési szemléje. A

népfölkelőknek jelentkezniük kell: I. Szegzárdon : október 1-én: Ágárd, Mözs, Öcsény, Harcz. 2-án: Tolna, Szedres, Simonmajor. — 3 án : Szegzárd (1869—1865. évig szülöttek). 4-én: 1865—1860. szülöttek). II. Bátaszéken: október 23-án: Báta, Várdomb. 24-én: Alsó-Nána, Decs, Pilis, A.-Nyék 25 én : Bátaszék minden reggel 8 órakori kezdettel. A jelentkezésre kötelezettek mindazon katonailag kiképzettek, kik a közös hadseregben, haditengerészetben, a honvédségnél, ezek póitartalékában vagy a csendőrségnél szolgáltak, továbbá a ki nem képzettek közül azok, a kik ajánlati lappal ellátva vannak. A jelentkezést személyes megjelenés helyett írásban teljesíthetik az utasítás 3-ik pontjában megjelöltek. A jelentkezésre kötelezettek igazol- ványi könyveiket, annak hiányában egyéb katonai igazolási okmányaikat tartoznak magukkal hozni. A járásban laftozkodó és birodalmi tanácsban képviselt országok és királyságokban honos, jelentkezésre kötelezett népfölkelők, a magyar honos- ságuakkal egyaránt tartoznak jelentkezni. A köte- lességszerü jelentkezést elmulasztó népfelkelők kihágást követnek el, mely kihágás a katonailag kiképzett népfelkelőknél 4 koronától 200 koronáig; a ki nem képzett jelentkezőknél pedig 10 koronáig terjedhető pénzbüntetés. A jelentkezésre utazó nép- fölkelők a vasúton kedvezményes jegygyei utazhatnak.

— Szüreti mulatság. Múlt vasárnap tartotta meg a szegzárdi r. kath. olvasókör ezidei szüreti mulatságát. A mulatság, amelyen az intelligencia is szép számmal volt képviselve, nagyon jó hangulatban folyt le; csupán az éppen odalátszó tűz okozott némi riadalmat. Három értékes tárgyat is játszottak ki: egy óriási szőlő-koszorút (Föglein Márton ajándéka), egy bárányt és egy csinos méh- kaptárt.

— Tulajdonos — vagy tolvaj. Jankó

György mezőőr azt a panaszt tette a csendőrségnél, hogy őt Balogh Ferencz, alsónyéki gazda a földre teperte és zsebéből az óráját kivette. Balogh tettét nem tagadja, csakhogy azt a magyarázatát adja a dolognak, hogy az éra az övé volt, s mivel Jankó nem akarta visszaadni, hát erőszakkal kellett visszavennie.

— Járlathamisitó cigányok. Baján a m. hó

20-án tartott országos vásárban a járlat átiratási helyiségben egy hamisitott járlat került Szentgyör- gyi Lajos alkapitány kezébe, ki az érte jelentkező cigányt letartóztatta. — Az illető magát Sárközi János tolnamegyei, kurdi lakosnak, később Gyanes Kovács fekedi lakosnak vallotta s hogy a járlatot Sárközi Lidi fekedi lakostól kapta, mert attól vette a lovat. Utóbbi nem nevezte meg, hogy a hamisitott járlatot kitől kapta, vagy azt ki hamisitotta. Azzal mentegetődzött, hogy ő irni nem tud, később kitűnt, hogy a cigány és cigánynő vadházasságban élnek együtt. Mindkettőt a szabadkai kir. ügyészségnek adatták át, a közös lovak pedig bitang- ságba vétettek.

— Csődmegszünletés. A szegzárdi kir. törvényszék a Krámer Izidor paksi kereskedő ellen elrendelt csődöt a csődvagyon felosztása következtében megszüntette.

— A kereskedelmi utazók megrendsza- bályozása. Alig két hete bocsátotta ki az osztrák kereskedelmi minisztérium a kereskedelmi utazókról szóló törvény végrehajtási rendeletét, az iparosok és kereskedők sürü panaszai máris egyes intézkedések megváltoztatására késztették. A legújabb rendelet a törvénynek a megrendelések gyűjtésére vonatkozó szakaszait értelmezi és kimondja, hogy az idevágó szakasok csupán iparüzők, kereskedelmi utazók és önálló kereskedő ügynökök utján történő árumegrendelésekre vonatkoznak, érintetlenül maradván az iparosnak az a joga, hogy személyesen lakhelyén kivül is vállalhasson ipara körébe tartozó munkákat. A «lakhely« alatt az a község értendő, a hol az illető iparát gyakorolja.’ A kereskedelmi utazó elnevezés alatt a törvény nemcsak a hivatásszerű, évről-évre egy üzlet részére utazó alkalmazottakat érti, hanem azokat is, a kik egyes esetekben megrendelések felvétele végett kiküldetnek. Az igazolványok általában kötelezők;, az 1903 ben kiállított uj igazolványok 1903. év végéig érvényesek. A napi szükséglet fedezésére szolgáló mező- és erdőgazdasági termények termelői vagy ezek megbízottai részére az eladásnál semmiféle különös iparigazolvány nem szükséges,, czélszerü azonban annak a hiteles igazolása, —. hogy az elárusított cikkek az eladó saját termelése.

— Fogorvos. Kovács J. budapesti specialista ismét megérkezett városunkba. Megkéri azokat a fogbajban szenvedőket, kik segélyét igénybevenni óhajtják, hogy minél előbb jelentkezni szíveskedjenek, minthogy előfordulnak műtétek, plombirozá- sok és müfogbetétek, melyek néha hosszabb időt igényelnek, Lakása Szegzárd szálló z-so szám.

— A trafiikosok munkaszünete. A tiafiko- sok régi óhajanak tesz eleget Lukács Lészló pénzügyminiszter a hivatalos lapban közzétett rendeletével. A miniszter kiterjeszti a vasárnapi munkaszünetet a trafikosokra is, illetőleg megengedi, hogy a trafikot vasárnap és Szent István napján déli tizenkét órakor becsukhassák. Azonkívül megengedi a miniszter, hogy az egyes felekezetek nagy ünnepein a trafikot egész napra bezárják. A rendelet egész terjedelmében ez:

A magyar királyi pénzügyminiszter igo2. évi 42.632. számú rendeleté, a dohányárusok üzleti helyiségeinek nyitvaartása és a dohánygyártmányok eladása tárgyában.

A dohányárusok üzleti helyiségeinek nyilvántartását szabályozó és a dohánygyártmányok eladására vonatkozó szabá lyok 15. §-ában foglalt, valamint e tárgyban időközönkint kiadott összes rendelkezésnek hatályon kivül való helyezésével,

— az 1891. évi XIII. törvénycikk 5.- §-ában nyert fölhatalmazás alapján, — következőket rendelem: A dohányárus köteles áruhelyiségét áltatában reggeli hét órától, a fő- és székvárosbán esti kilenc óráig, városokban esti 8 óráig nyitva tartani s ezen idő alatt úgy a hozzá anyagbeszerzés végett utalt árusokat, valamint a náluk megjelenő fogyasztó közönséget a kívánt anyaggal pontosan, gyorsan és készségesen kielégíteni. Vasárnap és Szent-István napján a kizárólagos dohányárusok reggeli kilenc órától déli tizenkét óráig, a nem kizárólagos dohányárusok pedig addig kötelesek üzlethelyiségeikef'nyitva tartani s az eladást ott közvetiteni, a meddig fő üzletük nyitva tartására — az ipari munkának vasárnap és Szent-Istváu napiszünetelésről szóló 1891. évi XIII. törvénycikk 3. §-a alapján

— engedélylyel bírnak. Megengedem továbbá, hogy: 1. A katholikus vallást követő dohányárusok husvét, pünkösd, karácsony első napján és űrnapján; 2. az ágostai hitvallású evangélikus, az evangélikus református és az unitárus vallást követő dohányárusok husvét, pünkösd, karácsony első napján, nagypéntek és áldozó csütörtök napján; 3. az izraelita vallást követő dohányárusok Roshasonó (újév) két napján és a Jam- Kipur (engesztelő) napján; 4. a gör. kel. román és szerb egyházak vallását követő dohányárusok a husvét, karácsony és pünkösd első napján üzlethelyiségeiket teljesen zárva tarthassák. Jelen rendeletem 1902. évi okt. hónap elsején lép életbe- Budapesten, 1902. évi szept. hó 2.

— Rejtélyes füst gomolygott néhány nap előtt a szegzárdi állomáson. Egy utas leugrott az épen megérkezett vonatról s szaladt a váróterem felé. A váróteremben váró közönség ijedten látta, hogy a belépő utas egész füstfelhőt hoz magával. A nők gyöngébb része elájult, az erősebbek szétfutottak, néhány bátor férfi pedig rárohant az utasra s plaideekkel és felsőkabátokkal borították le. Mikor azonban látták, hogy ez nem használ, hogy az utas még tovább is úgy füstölög,- mint valami lokomotív, nemcsak plaidejeiket s felsőkabátjaikat szedték le, hanem a saját rnháit is. Most már oly pőrén állt ott, hogy még az elájult nők is kifutottak. Annál inkább bámultak azonban az oltásban buzgólkodó férfiak, hogy emberük most meg már úgy füstöl, mint a Krakatoa-vulkán, mikor teljes működésben van. Az utas ekkor végre szóhoz juthatván, egy nagyot káromkodott a le- vetkőztetésért és aztán általános meglepetés közt beszélte el, hogy amint a vonatról leugrott, égő szivarja a torkába s innét a gyomrába csúszott, s még ott is tovább égett és ezért jön most aztán száján a füst. Rögtön hoztak neki egy palack vizet, mit elnyelvén, a füstölgés is megszűnt. Amint felöltöztették, mosolyogva jegyezte meg, hogy az oly átkozottul jól égő szivar nem — magyar trafik volt ám. Ezt el is hitték neki.