Tolnavármegye, 1902 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1902-09-21 / 38. szám

1902. szeptember 21. TOLNAVÁRMEGYE. 3.-a kik fegyverrel védték hazánkat és szabadságun­kat és a csatatéren szerezték meg bakéraikat, nemzetünknek pedig hirt és dicsőséget. Nagy férfiaink, dicső őseink együtthatásának aZ érdeme, hogy »annyi viszály és balsors után ^1 nemzet e hazán.« A mai ünnep Kossuth Lajos emlékének van szentelve. Azon férfiú emlékezete hevíti lelkünket, ki ujabbkori történelmünknek, nemzeti és állami átalakulásunknak vezérszelleme volt, kinek nevét Széchenyié és Deáké ‘mellett aranybetükkel véste Clio nemzetünk évlapjaiba. Ma van száz éve annak, hogy az isteni gond­viselés megajandekozta vele a nemzetet és hetven éve, hogy ragyogó csillag gyanánt föltűnt hazánk egén, melyet meteorként megfutva világosságot terjesztett mindenfelé, fényt hintve a nemzetre, melegséget és lelkesedést keltve a szivekben. Mózese volt nemzetének, ki azt az elnyoma tás és rabság egyiptomi sötétségéből a szabadság és függetlenség napsugaras virányaira vezette, ki szónoklatának hatalmával, ragyogó styiusának vará­zsával bő és kiapadhatatlan forrását fakasztotta a hazaszeretetnek. Honszerző és honalapító volt, ki a részekre darabolt országot egységes állammá forrasztotta és a fölszabadított.jobbágyok millióival növelte és szaporította a nemzet-testet. S midőn irigyeink és ősi ellenségeink meg­támadták a törvényes eszközökkel kivivőit szabad­sagunkat: élére állott a nemzetnek és szervezte az ellenállást és védelmet. Szabadságharcunknak legendákba -illő d;cső ■eseményei mind az 0 nevéhez fűződnek, mert az 0 honszerelme, megalkuvást nem ismerő szabadság- szeretete öntött csüggedést nem ismerő lelkesedést honvédeinkbe. Kedves növendékek! A régi görögök uton-utfélen szobrokat emel­tek nemzeti hőseiknek, hogy ivadékról-ivadékra ébren tartsák az azok iránti kegyeletet s ez által ápolják, fejleszszék a hellen nemzeti érzést. Iskolai ünnepeinknek is az a czéljuk, hogy az ifjúságban, a jövő reményeiben, a mi vágyaink és törekvéseink letéteményeseiben hasonló érzelme­ket támaszszanak, mint a melyek az ősöket tettre hevitették és bennünket lelkesítenek, mely érzel­mek egyedül képesek a hazát fölvirágoztatni és válságos időkben megmenteni. Most pedig az ő szavaival élve, boruljunk le szellemi nagysága, lelki fensége előtt és áldozzunk emlékének. Az igazgató hatásos beszéde után Polgár József tanár Kossuth életéről és müküdéséről tartott felolvasást. Majd Felber Károly, Krausz Lajos és Wendl Gyula tanulóknak Kossuth Lajosról szóló szavalatai és az ifjúsági énekkar énekei következték. A polgári leányiskolában is rendeztek Kossuth- ünnepélyt. Itt is volt ének, szavalat és Halászni Eisler Teréz tanárnő tanulságos és lelkes felolva­sásban ismertette a leánynövendékek előtt Kossuth Lajos nagv alakját. Az izr. templomban. Délután 6 órakor, a péntek esti rendes ima keretében hálaadó isteni tisztelet volt az izraelita templomban is, melynek minden zugát megtöltötte az ünneplő közönség, sőt a későbben érkezők szá­zával kiszorultak a templomból. Ott volt városunk szine-java. Megjelent ez ünnepélyen : a szegzárdi nőegylet küldöttsége Sass Istvánná elnök és Ágoston Istvánná alelnök vezetésével, ott.voltak a vármegyei tisztikar tagjai: Forster Zoltán tb. főjegyző és Fördős Vilmos tiszti ügyészszel az élükön, (Döry Pál alispán Budapesten volt a mauzoleumi ünnepen, Si- monisiis főjegyző pedig szabadságon időzik), a kir. pénzügyigazgatóság tagjai: Fink Kálmán kir. pénz­ügyigazgató vezetésével, a kir. járásbíróság: Kiss Károly járásbiró vezetésével, a hitelbank igazgató­sága: 'Ujfalusy Imre vezetésével, a posta és távirda tisztviselői kara Ács Vendel főnök vezetésével, a kir. adóhivatal tisztikara: Lindtner Ármin adótárnok vezetésével, a szegzárdi kaszinó: Perlaky József és Jeney László igazgatók vezetésével, Tomcsányi Lajos közalap, felügyelő, Őrffy Lajos vezérigazgató, a 48 as honvédek küldöttsége Hollós Alajos veze­tésével, a városi elöljáróság: dr. Hirling Ádám főjegyző és Nagy György biró vezetésével, a ref. egyházközség nagyszámú küldöttsége; Borzsák Endre lelkészszel és a presbyterium tagjaival és a fehér ruhás lányok nagy csoportjával, Wigand János főgimnáziumi igazgató, Krammer János polg. isk. igazg., Halász Géza kir. erdőgondnok, az ipar­testület nagy küldöttsége zászlóval Andre István elnök vezetésével, a tűzoltóság szintén zászlóval es a templomig zenekisérettel Wilhelm Ede és Níkitics Imre alparancsnokok ve?etésével, a dalárda stb. stb. Pont 6 órakor kezdődött az isteni tisztelet. A kitünően szervezett és szabatos, gyönyörű éne­kevei általános tetszést keltett templomi énekkar a »Hymnust« énekelte el először, utána Linhardt Ignác főkántor a kórus és harmonium kíséretével a többi imákat és zsoltárokat mély áhítatot keltve l énekelte Majd Rubinstein mátyás dr. rabbi lépett a szószékre és elmondta Kossuth emlékezetének és dicsőítésének szentelt, a nagy férfiú áldásos műkö­dését behatóan taglaló és szépen összefoglaló, mind­végig magas szárnyalásu beszédét. Ünnepi szónok­latát a következő imával vezette be : »Én Uram, Istenem vagy Te, felmagasztal­lak Téged, a Te nevedet dicsőítem, mert csodát míveltél! Csodát míveltél, népek és nemzetek Is­tene, midőn száz évvel ezelőtt e mai napon Kos­suth Lajossal, a szabadság tüneményes prófétájá­val, ajándékozád meg ä magyar nemzetet. Éj­szaka vala akkoron a magyar nemzet felett, még derengés sem jelzé a magyar nemzet egén a szabadság napjának jövetelét. A hosszú éjszaka már elszoktatni látszék a szemeket a világosság­tól; reménytelenség, tompa megadás nehezült a keblekre. Á magyar nemzet ezen sötét, vészes éjjelén támasztád Te gondviselő Isten, Kossuth Lajost, kit ragyogni rendeltél a magyar nemzet homálytakarta egén. A szabadság fényét árasztot­tad az ő elméjébe, a szabadság szeretetének láng- hevét ömlesztetted az ő szivébe s a szónak varázs­hatalmát adtad az ő ajkára. És nagy elméjének a fényével s nagy szivének a hevével s bűvöserejü ajkának a hatalmával oszlatá, oszlatá ő a szolga­ság, az elnyomás homályát a magyar nemzet szelleméből — a magyar nemzet egéről. A sötét­ségben elfogódottak fölserkenének, megláták a szabadság világosságát, s felbuzdulának s talpra állának s megdönték a szolgaság falait s~ össze- törék a rabsag. bilincseit. A szabadság könnybe és vérbe fúlt . . . De a szabadság égi fénye és melege, a mit, Istenünk, Kossuth Lajossal árasztottál nemzetedre, a könnyben megtisztult, a vérben megszentesült s ma annál tisztábban, annál magasztosabban ra­gyog felettünk. Szabadságot, szabadság Istene, a Te nagy fiad Kossuth Lajos által adtál magyar nemzetednek, kit ma száz éve szólitál létre, hogy mint évszázadnak csodás tüneménye ott tündököl­jön a magyar nemzét egén. Csodát mfveltél ak­koron, Uram, azért felmagasztalunk Téged s dicső­ítjük a Te nagy és szent nevedet nemzedékről- nemzedékre. Amen.« Majd igy folytatta: »Az Ur dicsőítésére, az Őt illető hálaadásra csodás jótéteményéért, hogy Kossuth Lajossal, a szabadság regeszerü prófétájával áldá meg a magyar nemzetet, gyűltünk ím ide, e községnek zsidőhitü fiai. Mivel szent és drága nekünk e hon­nak szabadsága. Szent s drága nekünk úgy is, mint zsidóknak, kik buzgalommal követjük a pró­fétának szózatát: »És a helynek üdvét, a hova vezetlek titeket, keressétek, s könyörögjetek érte az Urnák, mert annak üdvében lészen a ti üd­vötök,« s szent s drága nekünk e honnak szabad­sága úgy is, mint magyaroknak, mivel szeretjük e hont, miként a gyermek szereti szülő és tápláló anyját, szivünkhöz forrt s ragaszkodunk hozzája, a miképen a fa ragaszkodik a talajhoz, melyből kinőtt. A magyar nemzet szabadságünnepe, melyet szerető szívvel, szárnyaló lélekkel ünnepel az, az ő glóriás fiának századik születése napján, a mi ünnepünk is, a miképpen 1848-ban, a midőn hő kebellel, hős szívvel odaállottunk a csatasíkra s ontottuk vérünket s odaadtuk életünket, vagyonún­kat a haza szabadságáért, — á magyar nemzet fájdalma, a magyar nemzet küzdelme, szenvedése, a mi fájdalmunk, a mi küzdelmünk, a mi szenve­désünk is volt.« Ézután Kossuth működését vázolta lendületes szavakkal. Az irás soros leckéjének nyomán azt mutatta ki, hogy Kossuth Lajos négy oldalról i ragyogtatta felénk az ő fényét. Áldás volt az ö j jötte, első megjelenése a közélet terén, áldás volt az ő működése az országgyűlés tanácskozó termé­ben, áldásra vált Kossuth Lajos a magyar nem­zetre a harezmezeje által és áldás volt ő a ma­gyar nemzetre bujdosása idején is. Az 8 tolla, úgy­mond, nem kevésbbé árasztotta a hazaszeretet izzó hevét, nem kevésbbé osztotta a jogtalansá­got, az erőszakot elperzselő tüzét, mint később lángszavu ajka. A ’fény, ami tollából áradt, meg- világositá a szellemeket, s felrázá azokat a tespedésből s a villámok, amiket az lövelt, szivén találák a jogtiprást, az erőszakot. Később a szó volt az ő fénylő, villogó, sújtó, győző fegyvere. Valami csodás isteni"erő, bűvös hatalom rejtőzött az ő szavában. A hazaszeretet tüze szüntelenül ott lobogott keble oltárán, amiképen az Ur oltá­rán sem hamvadt el soha az áldozati tűz. Majd Kossuthnak a nemzeti fölkelés és szabadságharc és később bujdosása idejében való dicsőséges szerepét ismertette. A nagy hatást keltő beszédet a következő könyörgéssel és 'áldással végezte: »A jámborok emlékezése is áldás« mondja az irás Add óh Uram, hogy úgy legyen, váljon áldássá Kossuth Lajosnak az őröklét honából fe­lénk tündöklő emlékezete is 1 Add, hogy az ő ragyogó példája legyen mindig a mi szövétnekünk, tanítson meg minket arra, miként kell önzetlenül s odaadással szeretni a hazát, miként kell dol­gozni, fáradni, küzdeni annak javáért, tanitson meg arra, miképen kell e hon másvallásu fiaiban is testvéreinket látni, becsülni és tisztelni, mert ő mondá: »Fáj ez ember lelke, ha mindenütt látja a szabadság országának terjedését s abból csak a zsidó népet látja kizárva« s ő ez igét meg is valósitá. Add, oh Üram, hogy Kossuth Lajos ma­gasztos igéi: a szabadság, testvériség, egyenlőség hazánk üdvére ott lakozzanak mindenha e hon minden gyermekének kebelében. Áldd meg forrón szeretett magyar hazánkat. Áldd meg e szent s magasztos ünneplésre egybesereglett gyülekezetét, azokat is, kik testvéreim a hitben s azokat is, kik testvéreim a hazában. Áldj meg Uram mindnyá­junkat s áldjon s őrizzen meg titeket az Ur, vilá­gítsa felétek orcáját s legyen kegyes ti irántatok, fordítsa felétek orczáját s áldjon meg titeket bé- keeséggel, Ámen.« Utána még néhány ima s végül a Szózat eléneklése következett, mire az isteni tisztelet 7 órakor véget ért. A szegzárdi polgári olvasókörben kitünően sikerült társas vacsora volt, melyen közel százan vettek részt. Az ünnepi szónoklatot Schneider János vármegyei alszámvevő mondotta, kinek be­szédét nagy tetszéssel fogadták Sikerült felköszön­tőt mondottak még NyPray Lajos, Horváth Ignác, stb. A lelkes hangulatban lefolyt lakoma hajnal felé végződött. Tegnap az első magyar asztaltársaság tartott ünnepi lakomát. A „Róm. Hath. Olvasókör“ ma délután 5 órakor tartja meg Kossuth-ünnepélyét, melynek műsora a következő : 1. Hymnusz. Énekli a kath. kör énekkara. 2. «Honfi imája Kossuth sírjánál« Illés B.-től. Szav. Kiss János r, t. 3. Ne sírj, ne sírj Kossutlj Lajos. Zenekisérettel előadja a kör énekkara. 4. Kossuth Lajos a magyar nemzeti sza­badság hajnalcsillaga. Irta és felolvassa: Szabó Géza főgimn. hittanár és a kath. kör alelnöke, 5. Kossuth-nóta, Zenekisérettel énekli az egész ünneplő közönség. 6. «Szeresd magyar hazádat«. Garay Jánostól. Szav. Taksonyi Erzsiké. 7. Szózat. Előadja a kath, kör énekkara. A zenét az ünne­pélyhez Garay Lajos jeles zenekara szolgáltatja. A református olvasókörben szintén lelke­sen megünnepelték a nagy napot. Este társas­vacsora volt. A kath. legényegyletben is tartottak ünnep­séget. Az ünnepi beszédet Wólfel Ferencz, az egyesület elnöke tartotta, lelkes szavakban mél- -tatván Kossuth Lajos érdemeit. A szép beszéd ha­tása alatt lelkes éljenzésben törtek ki a nagy­számban egybegyült tagok. A beszédet szavalatok és hazafias dalok követték. VÁRMEGYE. — A közigazgatási bizottság múlt szerdán tartotta meg szeptember havi ülését gr. Széchenyi Sándor főispán elnöklete alatt. Az ülésen részt vettek: Dóry Pál alispán, Fördős Vilmos, Dr. Hangéi Ignácz, Pap Gyula, Perszina Alfréd, Szi­lágyi Gyula, Tihanyi Domokos, Bernrieder József, Jeszenszky Andor, Orffy Lajos, Perczel Lajos, Wosinsky Mór. Távollétüket kimentették : Forster István, Krcsmarik Pál és Perczel Lajos. Az alispán jelentése szerint az alispáni hi­vatalhoz a múlt hó folyamán beérkezett 1619 ügy­darab, az előző hóról hátralékként áthozatott 522, elintézendő volt tehát összesen 2141 darab, — elintéztetett alispánilag 1727, közgyülésileg 107 da­rab, közgyűlési tárgyalásra fenhagyatott 21 darab, hátralékban maradt tehát összesen 307 darab. A csendőr kerületi parancsnokság esemény jelentésé­nek kivonata szerint a közbiztonság állapota kielé­gíthető volt. A vármegyei házi pénztár augusztus hó 30-án megvizsgáltatván, ott minden tekintetben kifogástalan rend találtatott. Fegyelmi bírságolás az elmúlt hó folyamán nem fordult elő, rendbirságolás azonban két esetben alkalmaztatott.

Next

/
Thumbnails
Contents