Tolnavármegye, 1902 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1902-09-21 / 38. szám
1902. szeptember 21. TOLNAVÁRMEGYE. 3.-a kik fegyverrel védték hazánkat és szabadságunkat és a csatatéren szerezték meg bakéraikat, nemzetünknek pedig hirt és dicsőséget. Nagy férfiaink, dicső őseink együtthatásának aZ érdeme, hogy »annyi viszály és balsors után ^1 nemzet e hazán.« A mai ünnep Kossuth Lajos emlékének van szentelve. Azon férfiú emlékezete hevíti lelkünket, ki ujabbkori történelmünknek, nemzeti és állami átalakulásunknak vezérszelleme volt, kinek nevét Széchenyié és Deáké ‘mellett aranybetükkel véste Clio nemzetünk évlapjaiba. Ma van száz éve annak, hogy az isteni gondviselés megajandekozta vele a nemzetet és hetven éve, hogy ragyogó csillag gyanánt föltűnt hazánk egén, melyet meteorként megfutva világosságot terjesztett mindenfelé, fényt hintve a nemzetre, melegséget és lelkesedést keltve a szivekben. Mózese volt nemzetének, ki azt az elnyoma tás és rabság egyiptomi sötétségéből a szabadság és függetlenség napsugaras virányaira vezette, ki szónoklatának hatalmával, ragyogó styiusának varázsával bő és kiapadhatatlan forrását fakasztotta a hazaszeretetnek. Honszerző és honalapító volt, ki a részekre darabolt országot egységes állammá forrasztotta és a fölszabadított.jobbágyok millióival növelte és szaporította a nemzet-testet. S midőn irigyeink és ősi ellenségeink megtámadták a törvényes eszközökkel kivivőit szabadsagunkat: élére állott a nemzetnek és szervezte az ellenállást és védelmet. Szabadságharcunknak legendákba -illő d;cső ■eseményei mind az 0 nevéhez fűződnek, mert az 0 honszerelme, megalkuvást nem ismerő szabadság- szeretete öntött csüggedést nem ismerő lelkesedést honvédeinkbe. Kedves növendékek! A régi görögök uton-utfélen szobrokat emeltek nemzeti hőseiknek, hogy ivadékról-ivadékra ébren tartsák az azok iránti kegyeletet s ez által ápolják, fejleszszék a hellen nemzeti érzést. Iskolai ünnepeinknek is az a czéljuk, hogy az ifjúságban, a jövő reményeiben, a mi vágyaink és törekvéseink letéteményeseiben hasonló érzelmeket támaszszanak, mint a melyek az ősöket tettre hevitették és bennünket lelkesítenek, mely érzelmek egyedül képesek a hazát fölvirágoztatni és válságos időkben megmenteni. Most pedig az ő szavaival élve, boruljunk le szellemi nagysága, lelki fensége előtt és áldozzunk emlékének. Az igazgató hatásos beszéde után Polgár József tanár Kossuth életéről és müküdéséről tartott felolvasást. Majd Felber Károly, Krausz Lajos és Wendl Gyula tanulóknak Kossuth Lajosról szóló szavalatai és az ifjúsági énekkar énekei következték. A polgári leányiskolában is rendeztek Kossuth- ünnepélyt. Itt is volt ének, szavalat és Halászni Eisler Teréz tanárnő tanulságos és lelkes felolvasásban ismertette a leánynövendékek előtt Kossuth Lajos nagv alakját. Az izr. templomban. Délután 6 órakor, a péntek esti rendes ima keretében hálaadó isteni tisztelet volt az izraelita templomban is, melynek minden zugát megtöltötte az ünneplő közönség, sőt a későbben érkezők százával kiszorultak a templomból. Ott volt városunk szine-java. Megjelent ez ünnepélyen : a szegzárdi nőegylet küldöttsége Sass Istvánná elnök és Ágoston Istvánná alelnök vezetésével, ott.voltak a vármegyei tisztikar tagjai: Forster Zoltán tb. főjegyző és Fördős Vilmos tiszti ügyészszel az élükön, (Döry Pál alispán Budapesten volt a mauzoleumi ünnepen, Si- monisiis főjegyző pedig szabadságon időzik), a kir. pénzügyigazgatóság tagjai: Fink Kálmán kir. pénzügyigazgató vezetésével, a kir. járásbíróság: Kiss Károly járásbiró vezetésével, a hitelbank igazgatósága: 'Ujfalusy Imre vezetésével, a posta és távirda tisztviselői kara Ács Vendel főnök vezetésével, a kir. adóhivatal tisztikara: Lindtner Ármin adótárnok vezetésével, a szegzárdi kaszinó: Perlaky József és Jeney László igazgatók vezetésével, Tomcsányi Lajos közalap, felügyelő, Őrffy Lajos vezérigazgató, a 48 as honvédek küldöttsége Hollós Alajos vezetésével, a városi elöljáróság: dr. Hirling Ádám főjegyző és Nagy György biró vezetésével, a ref. egyházközség nagyszámú küldöttsége; Borzsák Endre lelkészszel és a presbyterium tagjaival és a fehér ruhás lányok nagy csoportjával, Wigand János főgimnáziumi igazgató, Krammer János polg. isk. igazg., Halász Géza kir. erdőgondnok, az ipartestület nagy küldöttsége zászlóval Andre István elnök vezetésével, a tűzoltóság szintén zászlóval es a templomig zenekisérettel Wilhelm Ede és Níkitics Imre alparancsnokok ve?etésével, a dalárda stb. stb. Pont 6 órakor kezdődött az isteni tisztelet. A kitünően szervezett és szabatos, gyönyörű énekevei általános tetszést keltett templomi énekkar a »Hymnust« énekelte el először, utána Linhardt Ignác főkántor a kórus és harmonium kíséretével a többi imákat és zsoltárokat mély áhítatot keltve l énekelte Majd Rubinstein mátyás dr. rabbi lépett a szószékre és elmondta Kossuth emlékezetének és dicsőítésének szentelt, a nagy férfiú áldásos működését behatóan taglaló és szépen összefoglaló, mindvégig magas szárnyalásu beszédét. Ünnepi szónoklatát a következő imával vezette be : »Én Uram, Istenem vagy Te, felmagasztallak Téged, a Te nevedet dicsőítem, mert csodát míveltél! Csodát míveltél, népek és nemzetek Istene, midőn száz évvel ezelőtt e mai napon Kossuth Lajossal, a szabadság tüneményes prófétájával, ajándékozád meg ä magyar nemzetet. Éjszaka vala akkoron a magyar nemzet felett, még derengés sem jelzé a magyar nemzet egén a szabadság napjának jövetelét. A hosszú éjszaka már elszoktatni látszék a szemeket a világosságtól; reménytelenség, tompa megadás nehezült a keblekre. Á magyar nemzet ezen sötét, vészes éjjelén támasztád Te gondviselő Isten, Kossuth Lajost, kit ragyogni rendeltél a magyar nemzet homálytakarta egén. A szabadság fényét árasztottad az ő elméjébe, a szabadság szeretetének láng- hevét ömlesztetted az ő szivébe s a szónak varázshatalmát adtad az ő ajkára. És nagy elméjének a fényével s nagy szivének a hevével s bűvöserejü ajkának a hatalmával oszlatá, oszlatá ő a szolgaság, az elnyomás homályát a magyar nemzet szelleméből — a magyar nemzet egéről. A sötétségben elfogódottak fölserkenének, megláták a szabadság világosságát, s felbuzdulának s talpra állának s megdönték a szolgaság falait s~ össze- törék a rabsag. bilincseit. A szabadság könnybe és vérbe fúlt . . . De a szabadság égi fénye és melege, a mit, Istenünk, Kossuth Lajossal árasztottál nemzetedre, a könnyben megtisztult, a vérben megszentesült s ma annál tisztábban, annál magasztosabban ragyog felettünk. Szabadságot, szabadság Istene, a Te nagy fiad Kossuth Lajos által adtál magyar nemzetednek, kit ma száz éve szólitál létre, hogy mint évszázadnak csodás tüneménye ott tündököljön a magyar nemzét egén. Csodát mfveltél akkoron, Uram, azért felmagasztalunk Téged s dicsőítjük a Te nagy és szent nevedet nemzedékről- nemzedékre. Amen.« Majd igy folytatta: »Az Ur dicsőítésére, az Őt illető hálaadásra csodás jótéteményéért, hogy Kossuth Lajossal, a szabadság regeszerü prófétájával áldá meg a magyar nemzetet, gyűltünk ím ide, e községnek zsidőhitü fiai. Mivel szent és drága nekünk e honnak szabadsága. Szent s drága nekünk úgy is, mint zsidóknak, kik buzgalommal követjük a prófétának szózatát: »És a helynek üdvét, a hova vezetlek titeket, keressétek, s könyörögjetek érte az Urnák, mert annak üdvében lészen a ti üdvötök,« s szent s drága nekünk e honnak szabadsága úgy is, mint magyaroknak, mivel szeretjük e hont, miként a gyermek szereti szülő és tápláló anyját, szivünkhöz forrt s ragaszkodunk hozzája, a miképen a fa ragaszkodik a talajhoz, melyből kinőtt. A magyar nemzet szabadságünnepe, melyet szerető szívvel, szárnyaló lélekkel ünnepel az, az ő glóriás fiának századik születése napján, a mi ünnepünk is, a miképpen 1848-ban, a midőn hő kebellel, hős szívvel odaállottunk a csatasíkra s ontottuk vérünket s odaadtuk életünket, vagyonúnkat a haza szabadságáért, — á magyar nemzet fájdalma, a magyar nemzet küzdelme, szenvedése, a mi fájdalmunk, a mi küzdelmünk, a mi szenvedésünk is volt.« Ézután Kossuth működését vázolta lendületes szavakkal. Az irás soros leckéjének nyomán azt mutatta ki, hogy Kossuth Lajos négy oldalról i ragyogtatta felénk az ő fényét. Áldás volt az ö j jötte, első megjelenése a közélet terén, áldás volt az ő működése az országgyűlés tanácskozó termében, áldásra vált Kossuth Lajos a magyar nemzetre a harezmezeje által és áldás volt ő a magyar nemzetre bujdosása idején is. Az 8 tolla, úgymond, nem kevésbbé árasztotta a hazaszeretet izzó hevét, nem kevésbbé osztotta a jogtalanságot, az erőszakot elperzselő tüzét, mint később lángszavu ajka. A ’fény, ami tollából áradt, meg- világositá a szellemeket, s felrázá azokat a tespedésből s a villámok, amiket az lövelt, szivén találák a jogtiprást, az erőszakot. Később a szó volt az ő fénylő, villogó, sújtó, győző fegyvere. Valami csodás isteni"erő, bűvös hatalom rejtőzött az ő szavában. A hazaszeretet tüze szüntelenül ott lobogott keble oltárán, amiképen az Ur oltárán sem hamvadt el soha az áldozati tűz. Majd Kossuthnak a nemzeti fölkelés és szabadságharc és később bujdosása idejében való dicsőséges szerepét ismertette. A nagy hatást keltő beszédet a következő könyörgéssel és 'áldással végezte: »A jámborok emlékezése is áldás« mondja az irás Add óh Uram, hogy úgy legyen, váljon áldássá Kossuth Lajosnak az őröklét honából felénk tündöklő emlékezete is 1 Add, hogy az ő ragyogó példája legyen mindig a mi szövétnekünk, tanítson meg minket arra, miként kell önzetlenül s odaadással szeretni a hazát, miként kell dolgozni, fáradni, küzdeni annak javáért, tanitson meg arra, miképen kell e hon másvallásu fiaiban is testvéreinket látni, becsülni és tisztelni, mert ő mondá: »Fáj ez ember lelke, ha mindenütt látja a szabadság országának terjedését s abból csak a zsidó népet látja kizárva« s ő ez igét meg is valósitá. Add, oh Üram, hogy Kossuth Lajos magasztos igéi: a szabadság, testvériség, egyenlőség hazánk üdvére ott lakozzanak mindenha e hon minden gyermekének kebelében. Áldd meg forrón szeretett magyar hazánkat. Áldd meg e szent s magasztos ünneplésre egybesereglett gyülekezetét, azokat is, kik testvéreim a hitben s azokat is, kik testvéreim a hazában. Áldj meg Uram mindnyájunkat s áldjon s őrizzen meg titeket az Ur, világítsa felétek orcáját s legyen kegyes ti irántatok, fordítsa felétek orczáját s áldjon meg titeket bé- keeséggel, Ámen.« Utána még néhány ima s végül a Szózat eléneklése következett, mire az isteni tisztelet 7 órakor véget ért. A szegzárdi polgári olvasókörben kitünően sikerült társas vacsora volt, melyen közel százan vettek részt. Az ünnepi szónoklatot Schneider János vármegyei alszámvevő mondotta, kinek beszédét nagy tetszéssel fogadták Sikerült felköszöntőt mondottak még NyPray Lajos, Horváth Ignác, stb. A lelkes hangulatban lefolyt lakoma hajnal felé végződött. Tegnap az első magyar asztaltársaság tartott ünnepi lakomát. A „Róm. Hath. Olvasókör“ ma délután 5 órakor tartja meg Kossuth-ünnepélyét, melynek műsora a következő : 1. Hymnusz. Énekli a kath. kör énekkara. 2. «Honfi imája Kossuth sírjánál« Illés B.-től. Szav. Kiss János r, t. 3. Ne sírj, ne sírj Kossutlj Lajos. Zenekisérettel előadja a kör énekkara. 4. Kossuth Lajos a magyar nemzeti szabadság hajnalcsillaga. Irta és felolvassa: Szabó Géza főgimn. hittanár és a kath. kör alelnöke, 5. Kossuth-nóta, Zenekisérettel énekli az egész ünneplő közönség. 6. «Szeresd magyar hazádat«. Garay Jánostól. Szav. Taksonyi Erzsiké. 7. Szózat. Előadja a kath, kör énekkara. A zenét az ünnepélyhez Garay Lajos jeles zenekara szolgáltatja. A református olvasókörben szintén lelkesen megünnepelték a nagy napot. Este társasvacsora volt. A kath. legényegyletben is tartottak ünnepséget. Az ünnepi beszédet Wólfel Ferencz, az egyesület elnöke tartotta, lelkes szavakban mél- -tatván Kossuth Lajos érdemeit. A szép beszéd hatása alatt lelkes éljenzésben törtek ki a nagyszámban egybegyült tagok. A beszédet szavalatok és hazafias dalok követték. VÁRMEGYE. — A közigazgatási bizottság múlt szerdán tartotta meg szeptember havi ülését gr. Széchenyi Sándor főispán elnöklete alatt. Az ülésen részt vettek: Dóry Pál alispán, Fördős Vilmos, Dr. Hangéi Ignácz, Pap Gyula, Perszina Alfréd, Szilágyi Gyula, Tihanyi Domokos, Bernrieder József, Jeszenszky Andor, Orffy Lajos, Perczel Lajos, Wosinsky Mór. Távollétüket kimentették : Forster István, Krcsmarik Pál és Perczel Lajos. Az alispán jelentése szerint az alispáni hivatalhoz a múlt hó folyamán beérkezett 1619 ügydarab, az előző hóról hátralékként áthozatott 522, elintézendő volt tehát összesen 2141 darab, — elintéztetett alispánilag 1727, közgyülésileg 107 darab, közgyűlési tárgyalásra fenhagyatott 21 darab, hátralékban maradt tehát összesen 307 darab. A csendőr kerületi parancsnokság esemény jelentésének kivonata szerint a közbiztonság állapota kielégíthető volt. A vármegyei házi pénztár augusztus hó 30-án megvizsgáltatván, ott minden tekintetben kifogástalan rend találtatott. Fegyelmi bírságolás az elmúlt hó folyamán nem fordult elő, rendbirságolás azonban két esetben alkalmaztatott.
