Tolnavármegye, 1902 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1902-08-24 / 34. szám

TOLNA VÁHMEGYE.

2.

1902. augusztus 24.

VÁRMEGYE.

— Tolnamegyei föld Amerikában. A clevelandi magyarok tudvalevőleg azzal a kérelemmel fordultak Magyarország összes vármegyéinek alispánjaihoz, hogy a Clevelandban felállítandó Kossuth- szobor talapzata alá küldjenek megyéjük területéről egy-egy maroknyi magyar földet. Az alispánok meleghangú levelek kíséretében el is küldötték a földet. Dóry Pál vármegyénk alispánjának a magyar földet kisérő hazafias levele, következőképpen szólott : F. hó (julius) 11-ről kelt becses megkeresésére van szerencsém hazafias tisztelettel értesíteni, hogy bár hozzám Clevelandban élő honfitársaink részéről semmiféle kérelem nem intézteiéit, a kívánt földet a Kossuth-szobor talapzata alá a legnagyobb készséggel sietek rendelkezésére bocsátani. A föld az I. Béla király temetkezési helyén, Szegzárdon, vármegyénk székhelyén álló, úgynevezett «Balogh»-fa tövéből való, amely fa a vármegye lakosságának kegyelete által gondozott és fentartott egyetlen élő tanúja a Rákóczi-korszak egy történelmi jelentőségű gyászos pillanatának. Rákóczinak hős kurucz vezére ugyanis, Biri Balogh Ádám, kit hazájának esküdött hűségében a pallos sem volt képes meg- tántoritani, ennek a ma is élő fának közvetlen közelében lelte végzetét. A fa t. i. egy széles és mély árok partján áll a mai buda-eszéki államuton, amely akkor is főbb közlekedési vonalat képezett s a vasas németek által üldözött kurucz vezérnek maroknyi csapatával ezt a vizes árkot kellett volna átugratni. De a vezér agyonzaklatott fakó lovát ereje éppen ebben a döntő pillanatban cserben hagyta s lovasával kimerültén hanyatlott vissza az árok mélyébe. Béri Balogh Ádámot üldözői elfogták s életével Rákóczy kezéből a legfélelmetesebb fegyvert csavarva ki, halálos döfést mértek a Rákóczy nevéhez fűződő nemzeti mozgalomra. Minthogy ekként a fához a történelem egy olyan hősnek a nevét kapcsolja, kinek báiorságán felül legfőbb erénye a hazaszeretet és tántoríthatatlan hűség volt imádott hazájához mindhalálig, a földbe, melyet tövéből a clevelandi magyaroknak küldök, tettem egy frissen levált darabkát törzséből is, abban -a reményben, hogy belőle ott élő honfi'ársaink szivében, a távol magyar haza iránti szeretetnek és hűségnek egy egy örökzöld fája fog kihajtani. Fogadja tekintet ességed hazafias üdvözletem őszinte nyilvánítását.

Döry Pál,

Tolnavármegye alispánja.

— Az árvaszékek eljárása ellen emelt

panaszok elintézése a közigazgatási bizottságnak, nem pedig a gyámügyi küldöttségnek hatáskörébe tartozik. (A m. kir. belügyminiszternek 55854/1901. sz. rendelete.)

— A gyámpénztárban őrzött telekkönyvi másolatokat az arvaszék a tisztiügyésznek ideiglenes használatra kiadni köteles. A vármegyei árvaszék működését adminisztratív szempontból az alispán ellenőrizni köteles. (A belügyminiszternek 61623. sz. a. rendelete.)

— Cselédbér követeléseknél a követelt bér után a kereset meginditásától kamatok is fel számíthatók. Cselédügyekben az ügyvédi költségek megtérítése szintén igényelhető, ha a konkrét ügy körülményeinél fogva az ügyvédi képviseltetés felesleges nem volt. (A m. kir. közigazgatási bíróság 1902. évi 336 sz. határozata.)

— VontatÓUti szolgalom alapján a vontatóut tulajdonosát nem lehet arra kötelezni, hogy a vontatóuton a kocsiközlekedést is megengedje. (A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1901. évi 82,346. sz. határozata.)

HÍREK.

— Személyi hir. D'öry Pál, vármegyénk alispánja, folyó hó 19.-én üdülés végett néhány heti szabadságidőre elutazott; távollétében Simontsits Elemér főjegyző helyettesíti.

— A Tármegyei muzeum megnyitása. Vármegyénk országos hírnevű kultúrintézményének, a múzeumnak ünnepélyes megnyitása szeptember hó i-én, hétfőn fog megtörténni. A törvényhatóság nevében ezen megnyitásra, illetőleg a muzeum bemutatására meghivót kaptak a belügy- és kultusz- miniszterek, a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelősége, a muzeum-bizottság és a muzeum-egyesület tagjai. A megnyitás alkalmából külső ünnepségek nem lesznek, de a közművelődés iránt érdeklődő közönség ezek nélkül is bizonyára örömmel vesz részt a muzeum megnyitásán, mely nap vármegyénk kulturális történetének nagy jelentőségű mozzanata lesz.

— Uj ezred-tulajdonos. A Székesfehérvár- és Tolnán állomásozó 12. számú cs. és kir. uhlánus- ezred ezredtulajdonosává a király báró Bothmer Vilmos lovassági tábornokot nevezte ki.

— Csapó Ida naplója. Lapunk mai tárcájában ismét hozunk egy nagyon érdekes részletet Csapó Ida, a múlt század első felében élt, ritka nagy műveltségű s szép írói tehetséggel megáldott, előkelő úrnőnek naplójából, melynek kortörténeti és irdodabni tekintetben is kiváló becse van és kívánatos volna, hogy külön, önnálló kötetben is megjelennék.

— Katonai kinevezés. A honvédelmi miniszter Séner Lajost, a nagyváradi honvédhadapród iskola végzett növendékét, a szegzárdi törvény-szék néhai irodaigazgatójának fiát, a pécsi 19. honvégyalog- ezredhez tiszthelyettessé nevezte ki.

— Uj kanonok. Ö Felsége a pécsi egyházmegyében megüresedett mesterkano- noki állásra WajcLits Gyula tiszteletbeli kanonokot és papnevelőintézeti lelki igazgatót nevezte ki; az uj kanonok 13 évig Szakadáthon volt plébános.

— Előléptetés. A m. kir. pénzügyminiszter Riebel Károly gy'önki adótisztet a szilágysomlyói adóhivatalhoz ellenőrré nevezte ki.

— Honvédhuszár-tiszthelyettes. A m. kir. honvédelmi miniszter Fördős Gézát, Fördős Vilmos tiszti ügyész fiát, ki most végezte a nagyváradi honvédhadapród-iskolát, kinevezte a pécsi honvédhuszárezredhez tiszthelyettessé.

— Anyakönyvvezetői kinevezés. A belügyminiszter Dömötör Miklós szegzárdi anyakönyvvezető- helyettest 1600 korona tiszteletdijjal anyakónyv- vezeiövé nevezte ki; egyúttal dr. Hirling Ádánv főjegyzőt az anyakönyvvezetői állástól fölmentette.

— AZ állami üt kikövezése. Felszólalásunknak meglett az az eredménye, hogy immár nem 13, de 26 munkás burkolja az utat. Örömmel konstatáljuk ezt, bár azt szeretnők már látni, ha a minisztérium elrendelné, hogy még több munkást dolgozzék, mert csak úgy remélhető, hogy a jövő őszig bevégződik a régóta várt burkolás.

— Házasság. Folyó hó 12-én kötöttek házasságot a dombóvári állami anyakönyvvezető előtt Veszelei Zsigmond nagybérlő, vármegyei bizottsági tag és Auguszt Józsa, Anguszt Jakab lakatos leánya. A házasságkötésnél mint tanuk szerepeltek a vőlegény részéről Reich Oszkár szolga- biró, a menyasszony részéről Auguszt Béla budapesti kereskedő.

— Kevesebb a pótadó. Lapunk más helyén közöljük városunk jövő évi költség- vetését, mely szokott gonddal és körültekintéssel van elkészítve. A kedvezőbb gazdasági viszonyok, jelesen az idei jó szénatermés hatása nyilatkozik meg abban, hogy a községi pótadó, dacára a jövő évi költség- vetésben a főgimnázium segélyezésére fölvett egész összegnek, vagyis 10.000 koronának és a villanyvilágítás céljaira szükséges 10.000 koronának, mely két tétel jóval magasabb az eddiginél, kevesebb lesz és pedig 6j százalékról 50 Is fél százalékra apad. A pótadónak eme apadása annyival örvende- tesebb, mert városunk az utóbbi években szépen halad előre.

— Névváltoztatás. Kohn Zsigmond bonyhádi születésű, miskolczi lakos vezetéknevét »Két- teszt re változtatta.

ban egyaránt! Sitia másnap maga eljött a hotelba, invitátióval ebédre, azonban sem Károlyi, sem atyám nem fogadták el. — Mivel már későn lett Badenba visszatérnem, az estét atyámmal kívántam tölteni, kinek hirtelen bágyadtsága feltűnt és megijesztett. Régi háziorvosunkat hivatva, ő megnyugtatott és a látogatásra érkezett gróf Baptist 4 és Wilhelm társaságában mulattattuk a patienst. — Wilhelm bátyám ifjúkoráról mesélt a Teresianum- ból, hol leginkább a magyar ifjaknak kedveztek, a csehek és németek pedig irigyelték fényes magyar ruhájukat, melyen annyi arany zsinór volt, hogy 1000 váltó forintba került; továbbá minden magyar növendék a bátaszéki uradalom terméséből naponkint egy messzely bort kapott asztalára, melyet a »kameradok« drágán megvásároltak, vagy arany és ezüst schmukkal becserél.ék. Minden esztendőben néhányszor szülői iránti barátságból, az öreg Apponyi György kikérette magához belvárosi palotájába, nagy üveges hintót küldvén érette, melynek hátulsó bakján parádés huszár kapaszkodott. Ilyen volt akkor még a magyar vendégszeretet! Mikor a francia invásió berukkolt Becsbe a Favorita lineán, az igazgatóság elsötétített minden ablakot, hogy az ifjúságnak ne lehessen alkalma ezen ellenséges látván)bni;— ők azonban örömükben ujjongtak és lesték a dobpergést, maguk sem tudva, miért | Miután azonban a hódiló ezen »nemes akadémiát« diszőrséggel kitüntette, ismét szabid lett a Tere- sianistáknak folytatni rendes kirándulásaikat Schön- bruiinba, hol láthatták Napóleont a nyílt lépcső- terasszon állva, revuet tartani, zöldfrakkos unifor4 Gróf Fuchs.

misban, egyik karját melléhez szorítva, fején az alacsony fekete kalap, éppen úgy, mint a világszerte ismert képeken ! Nem sok évek múlva pedig ugyancsak itt nézhették, amint Mária Lujza császárné lóra ülve, emelkedésében lábát gróf Neipperg5 tenyerébe illeszté .... Bátyám még a bécsi con- gressusra is visszaemlékezett, melynek festivitásaira, mint segéd-page schlepp hordásra, ki lett rendelve. Gróf Baptist még régibb dolgokat hozott föl. Neki ősanyja volt Fiuhs grófné, Mária Terézia hírneves nevelőnéje és udvarmesternéje, kit a császárné »meine Füchsin« nek titulált és meghagyta, hogy melléje legyen temetve ; az egyetlen halott a kapucinus kriptában, ki nem a dinasztiából való.

Szegény atyám mindazt, mit én itt följegyeztem, szótlanul hallgatá és korán ágyba kívánkozva, erőltetett, hogy színházba menjünk és nem akartuk ellenkezéssel ingerelni. Éppen Nestroy játszott és tíz évi bécsi életem után, újra tapasztalhattam, hogy az izgatott kebelre milyen gyógyító hatással bir a »Wiener Gemütlichkeit«, mely úgy terjed, mint egy contagium az együttlevők közt, ártatlan, naiv humorával nem sebez és mégis az életböl- cseség komoly magvát rejti magában. Az emberi vigság ezen tiszta formáját én sehol a világon többé fel nem találtam ! De uralkodóinknak is van részük ezen bécsi kedélyesség megteremtésében; a nagy c-ászárné volt az első a leereszkedésben alattvalóihoz, követte két fia, méginkább unokája Ferencz császár és mostani áldott szivü urunk is, egyetlen családot akarván képezni népeikkel : együtt szenvedni, együtt örvendeni!

| Később herceg Montenuovo címmel morganatikus férje.

Reggel mindjárt siettem a »Kaiserin von Oesterreich« fogadóba ; atyám jobban volt; hozzá jött srínte az Egyesület miatt megérkezett Andrássy 5 és mod Siametz-Mayer bankházhoz szándékoztak fordulni, Sinának riválisához. Lelkem atyám tőlem előbb még meghatottan búcsúzott, hazautazván Pozsony felé, találkozott az országgyűlésen tartózkodó férjemmel, kit ottan tartott az elmérgesedett religio-kérdés intézése, mely által egy fanatikus püspök megzavaró a vallási békességet. 7 Ez julius- végére esett és én Badenban folytattam a kúrát, egyre jó leveleket kapva a betegről.

Augusztus 5-én megint Bécsbe mentem, Bésán Fanni lakásán szállva cselédségemmel együtt, mert 6-án audientiára rendelt Caroliria Auguszta császárné. Már korán reggel nehéz léptek hallatára ébredtem; aggódás szállt meg, hogy nem-e ■ sürgetős hirt hoznak ; kopogtak — és férjem hangja szólalt meg, ki. belépve, zavartnak mutatkozott. Én tréfálkozni akartam váratlan hajnali látogatásán, de ajkam elnémult a mint férjem elmondó, hogy Pozsonyban staffétát kapott Pestről, atyám állapota rosszabbra fordult,. Dr. Havas 8 kívánja oda utazásomat. I. Óh szörnyű perez, életem gyászos pontja! — Rövid tanácskozás után elhatároztuk még azon éjjel útnak indulni, de engedtem férjem véleményének az audientia elvégzése iránt, még ehhez nehány órám lévén és délben kihajtattam Sch'- nWunnba, hol az anyacsászárné mostan tartózkodott.

A nagy kastély csöndesnek tetszett, á kapu6 gróf A. György, alelnök.

7 Laitsák nagyváradi püspök a vegyes házasság kérdésében.

I Tolnavármegyei főorvos.