Tolnavármegye, 1902 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1902-08-17 / 33. szám

1902. augusztus 17.-értelmében a törvényhatóság külön, önálló ünnepet rendezzen az érforduló alkalmával. Boda Vilmos és ■dr. Schwetz Antal pártolták Szabó indítványát, Mar- hauzer Imre az állandó választmány javaslata mellett •szólalt fel.

Döry Pál alispán tetszést keltő beszédben pártolta az állandó választmány javaslatát és haza- I fiságtól áthatott szavakban méltatta Kossuth Lajos elévülhetetlen érdemeit, de egyúttal meggyőző érvekkel bizonyította, hogy a nagy hazafi kegyelete s emlékének megünneplésére a mai viszonyok mellett legczélszerübbnek tartja azt, ha az emléknap megünneplése a községekre és mindenkinek benső hazafias érzésére bizatik.

A leállással történt szavazás eredménye szerint az állandó választmány javaslata mellett ötvenheten, ellene pedig csak huszonhaton szavaztak.

Az országos nemzeti szövetség által az amerikai magyarok reszere küldendő zászlóra a vármegye 50 koronát szavazott meg, s felhívta a bizottság tagjait, hogy a vármegye nevében a küldöttséghez csatlakozni akarnak, jelentkezzenek az alispánnál.

Ezután a közgyűlés beleegyezésével a tárgy- sorozat folytatásától eltértek és napirendre került Bartal Béla cs. és kir. kamarás, biz. tagnak két rendbeli indítványa. Az egyik indítvány következőképpen szólott:

Indítvány

a Szerbiával kötött kereskedelmi szerződés felmondása tárgyában.

Az általunk Szerbiával kötött kereskedelmi szerződés 1904. év január 1-én lejár, azonban, ha 1903, év január 1 éig fel nem mondatik, érvényben marad továbbra is.

Dacára, hogy már alig hat hónap, választ el a felmondási határidő lejártától, a felmondás eddig meg nem történt.

Ezen felmondás elmulasztása, illetve a szerződés — további fenn'anási még csak az 1904. évre is, a magyar gazdáknak óriási megkárosítását — s különösen állattenyésztésünk teljes tönkretételét jelentené. Ezen szerződésben ugyanis Szerbiának a határforgalmi kedvezmény cime alatt a következő kedvezméiryek'adattak :

Búzát és rozsot behozhat az előirt 1 forint 50 krajcáros vám helyett 75 krajcár vámmal — azaz a vám felével. Igaz ugyan, hogy e vám csak a hátát forgalomra szólt, de azért tényleg Szerbia az egész vámterületbe csempészte be fele vámmal összes búzáját, úgy, hogy — mig a mi búzánk és rozsunk elől a külföld 2—4 arany forintnyi vámmal zárja el magát, tiz év óta, potom 75 krajcárral jön be, a határforgalmi kedvezmény értelmének meghamisítása folytán — az összes Balkán államok rozsa és búzája.

Épp igy, dacára hogy a szerb marhának dara- bonkint 31/2 métermázsát véve 14 arany forint — vámot kellene fizetni, most darabonkint a határforgalom ürügye alatt csak 4 forint vámmal szállit- tatik Budapestre, Bécsbe, Prágába, bár az ezen 4 forint vámmal csakis a határvidékbe szabadna szál- litani az ottani fogyasztás számára szánt állatot, s bár a parlament csakis ezen határforgalomra, nem pedig az összes állatimportra szavazta meg a négy forintnyi kedvezményt. Épp igy csak 3 frt 20 kr.-t fizet a szerb bor is hektoliterenként.

De, ha már edd'g milliókkal károsított bennünket a határforgalommal űzött visszaélés s annak, lanyha ellenőrzése, teljesen tönkre tenné állat- tenyésztésünket, ha ez még a szerződés lejárta után, azaz 1904. január 1 -je után az megtörténhetnék.

Akkorra ugyanis nyugat felől ügy a német vámtarifa prohibitiv magas tételei, de a német állatrendőri törvények, különösen a már megszavazott Fleischbeschau-Gesetz (hus-szemle-törvény) és a német és. cseh cukoirépa-termelésnek a cukor- krizis folytán váló nagy csökkenése, s az ottani szabaddá vált cukorrépa-területeknek a husproductió nagy gyarapítására való felhasználása a mi nyugati exportunkat— vagy a minimumra redukálja, vagy egészen beszünteti.

Ha már most ugyanakkor,' mikor Németország felé állatexportunk úgyszólván automatice elzárul, Ausztriába pedig szinte kisebb lesz — mi továbbra is potom négy forinttal hagyjuk behozni a szerb, illetve a többi Balkánból oda hajtott marhát — ez a magyar marhatenyésztést teljesen tönkre tenné.

Épp igy tönkre tenné búzatermelésünket, ha mi a szerb rozsot és búzát akkor is hetvenöt krajcár vámmal eresztenénk be, mikor a németek 3 forint 60 krajcár — arany — vámot szednek a mi búzánktól.

Ennek folytán indítványozom :

TOLNA VARMEGYE.

1. írjon fel Tolnavármegye közönsége úgy a magas minisztériumhoz — niint a képoiselöházhoz is aziránt, hogy a Szerbiával kötött végzetteljes kereskedelmi szerződés még a felmondási határidő lefolyása előtt felmondassék — s az ott elkövetett határforgalmi visszaélések mihamarabb orvosol- tassanak

2. Szólítsa fel az ország összes törvényhatóságait arra, hogy ugyanez irányban tegyenek fel-1 terjesztést a magas kormány- és a páriám enthez is.

Az állandó választmány javaslatához képest a közgyűlés az indítványt élénk he- ! lyeslések között elfogadta.

A másik indítvány következő volt: Indítvány

a baja—bátaszéki áthidalás tárgyában.

Dacára a középdunai áthidalás ügyében már évtizedek óta kifejtett mozgalomnak, dacára annak, hogy ezen országos fontosságú forgalmi intézmény elmaradása már eddig is milliókkal károsította az országot, s az érdekelt megyéket is, melyek területük, lakosságuk és adófizetésük alapján az ország majd kétharmadrészét képezik, ezen kérdés még ma sincs felvéve a közlekedési programmba s az investi iá javaslatba sem, bár annak terheihez az érdekelt vidék majdnem kétharmadrész erejéig járul hozzá.

Sajnálattal kellett továbbá tapasztalnunk, hogy a kereskedelmi miniszter ur — első beszédében ezt az országos érdekű követelményt, minden — forgalmi politika és helyes vasúti üzemrendszer legprimitivebb követelményeinek és a méltányosság kormányzati elveinek teles mellőzésével egy puszta helyi érdeknek nyilvánította, ugyanakkor, mikor milliókat dob ki — a felesleges, csupán helyi érdekű, mely pedig csak a belvárosi helyi érdekű, botrányos könnyelműséggel tervezett, lelkiismeretlenül épített, s a főváros természeti szépségét eltorzító eskütéri hid — kétes eredményű és pártatlan szakértők mellőzésével kezdeményezett reconstructiójára.

Minthogy a középdunai áthidalás elmaradását már úgyis milliókkal kellett megfizetnünk,

minthogy éppen ezen összeköttetés hiánya folytán az úgyis elkésett aratás után, minden waggon kétszáz klométer kerülővel s ennek megfelelő idő-, regie- és fuvarveszteséggel teszi meg útját, s igy az idei campagne-ban még későbben jutunk gabonánkkal a külföldi piacra, s exportunkkal a várható torlódások folytán is elkésünk, s ezt ismét nekünk gazdáknak kell megfizetnünk, a következő indítványt terjesztem be :

1. Fejezze ki Tolnavármegye sajnálatát afelett, hogy a kereskedelmi Minister ur a középdunai áthidalás nagy, országos érdekű kérdését, ellentétben a modern forgalmi politika és vasúti üzemrendszerrel s a méltányosság sarkalatos politikai elvével

— csupán helyiérdekünek jelentette ki ugyanakkor, mikor az ország pénzéből milliókat fordít arra, hogy a tényleg csak egy belváros helyiérdekét képező

— felesleges, botrányos könnyelműséggel tervezett, lelkiismeretlenül épitett, a főváros természeti szépségét eltorzító eskütéri h'd kétes eredménynyel és pártatlan szakértők meghallgatása nélkül recon- struálja.

2. írjon fel Tolnávármegye közönsége úgy a magas kormányhoz, mint a képviselőházhoz is, hogy a középdunai áthidalás végre foganatosittassék, s különösen aziránt, hogy semminemű investitionalis törvényjavaslat ne fogadtassék el, amelyben a középdunai áthidalás első helyen biztosítva nincsen — s amelyben az ország, a vidék és a vidéki városok által hozott áldozatok arányában az investitiók a vidékre arányosan elosztva nincsenek.

3. Elismerve a középdunai áthidalás kérdésében Boda Vilmos és Pichler Győző képviselő urak által tett felszólalások érdemét, mondja ki a közgyűlés, hogy Tolnavármegye összes képviselőitől elvárja, hogy úgy mint egy másik országos és megyei érdekű forgalmi kérdésnél t. i. a Közép-Duna szabályozásnál is sikerrel tették, a középdundi áthidaláskérdésében is teljes erélylyel és szolidaritással fognak eljárni és nem fogadnak el egy olyan inves- titutionalis törvényjavaslatot, melyben a baja—bátaszéki hid biztosítva ninesen.

4. Hívja fel Tolnavármegye átiratilag az összes érdekelt törvényhatóságokat hasonirányu támogatására.

A közgyűlés Boda Vilmos, dr. Schwetz Antal, Döry Pál és Bartal Béla újabb felszólalása után — ki indítványának első pontját visszavonta — akként határozott, hogy a baja-bátaszéki vasúti hid kiépítése érdekében feliratot intéz a kereskedelmi miniszterhez és az összes érdekelt törvényhatóságokhoz, valamint kereskedelmi és iparkamarákhoz oly értelemben, hogy a hid kiépítésének költségei a beruházási kölcsönre vonatkozó törvény- javaslatba fölvétessenek; egyúttal pedig fölkéri a vármegye országos képviselőit, hogy a hid kiépítése érdekében a képviselőházban hathatósan közreműködjenek.

__________________________________3.

Bartal Béla beszédét és indítványát a köz-- gyülés szokatlanul nagy tetszéssel és helyesléssel fogadta.

A tárgysorozat többi pontjainál már nem mutatkozott nagy érdeklődés és az állandó választmány javaslatait egyhangúlag elfogadták. A gyűlés fél kettő után ért véget.

— A közigazgatási bizottság augusztus havi ülését tegnap tartotta meg gróf Széchenyi Sándor főispán elnöklete alatt. Jelen voltak: Döry Pál, Simontsits Elemér, Tihanyi Domokos, Kovách

S. Endre, Kurcz Vilmos, Fördős Vilmos, Fink Kálmán, Reisz J., Jeszenszky Andor, Bernrieder József, Orjfy Lajos, dr. Hangéi Ignác, Krcsntarik Pál, Wosinsky Mór. Elmaradásukat igazolták : Boda Vilmos, Totth Ödön, Perczel Lajos, Perczel József.

Az alispán jelentése szerint a múlt hónapban az alispáni hivatalhoz beérkezett 1955 ügydarab, az előző hóról hátralékokért áthozatott 315, elintézendő volt tehát 2270 darab; ebből elintéz- tetett 1748, közgyűlésre fenhagyatott 107, hátralékul maradt 522.

Az árvaszéki elnök jelentése szerint a múlt hónapban érkezett 2631 beadvány, mélyhez az előző hóról visszamaradt 613 drbot hozzáadva elintézendő volt 3244; ebből feldolgoztatott 2105, elintézetlen maradt 1139.

A tiszti főorvos jelentése szerint a közegészségi állapot julius hónapban kedvezőbb volt, mint junisban. Legtöbb betegedést a kanyaró okozott, mely azonban enyhe lefolyású volt. A Ferenc- kórházban 415 beteget ápoltak.

A kir. főmérnök jelentése szerint az állami és megyei utak megfelelő állapotban vannak és az előirányzott munkálatok és kavicsszállitások a. kívánalomnak megfelelően végeztetnek.

A kir. Ügyész jelen ése szerint a szegzárdi törvényszéki fogházban a múlt hó folyamán 78 egyén volt letartóztatva, kik közül fegyházra csak 5 egyén volt ítélve.

A közgazdasági előadó, Forster István terjedelmes jelentésben számolt be a vármegye köz- gazdasági állapotáról; mindenre kiterjedő szakavatott jelentését a bizottság tetszéssel fogadta.

— Gyámpénztári pénzkészlet elhelyezését kimondó törvényhatósági határozat ellen csak azon szempontból lehet föllebezni, hogy a határozat hozatalánál a törvényes alakiságok megtartattak-e? Összesített pénzkezelési rendszer mellett a pénztári pénzkészlet vagy ezeknek kölcsön adható, vagy pénzintézetnél helyezhető el. (M. kir. belügyminiszter 1902. évi 61,153. sz. határozata.)

Tolnavármegye igazoló-választmányának elnökétől.

Hirdetmény.

A legtöbb adót fizető várm. bizottsági tagok

1903. évre érvénynyel bírandó névjegyzéke a várm. igazoló választmányának Szegzárdon, a vármegyeház kistermében folyó évi szeptember hó 9-én délelőtt 9-től 12 óráig és d. u. 3—5 óráig nyilvánosan tartandó ülésében fog összeállittatni, illetőleg kiigazittatni s ugyanezen ülések tartama alatt fognak egyszersmind az 1886. évi XXI. t. ez. 25. §-a értelmében a folyó évi 13.854. sz. alatt ezzel egyidejűleg közzétett hirdetmény szerint a vármegye levéltári helyiségében ez évi szeptember hó 1 —8-ig bezárólag betekinthető adókimutatások ellen benyújtható felszólamlások is elintéztetni.

Azok, kik adójuk kétszeres beszámításának kedvezményét a már idézett törvény 26. §-a alapján igénybe venni kívánják, kötelesek az ülések tartama alatt az igazoló választmány előtt szóval, vagy Írásban jelentkezni s jogosultságukat igazolni.

A ki nem jelentkezik, vagy jogosultságát igazolni nem képes, az adó kétszeres beszámításának kedvezményétől ez egy alkalomra elesik.

A fentebb már említett f. é. 13.854. alisp. sz. hirdetmény szerint f. é. szeptember hó 10-étől közszemlére kiteendő, illetve kifüggesztendő névjegyzék ellen általában a kifüggesztéstől, a törvény 28. §-a értelmében hozandó határozatok ellen pedig a kézbesítéstől számított 15 nap alatt az állandó bíráló választmányhoz intézhető felebbezések az igazolóválasztmánynál nyújtandók be.

Szegzárdon, 1902. évi augusztus hó 7-én.

őrffy Lajos,

az ig. választ, h. elnöke.