Tolnavármegye, 1902 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1902-07-27 / 30. szám

2.

TOLNAVARMEGYE.

1902. julius 27.

Ámde a mit a törvényhozás igy szépen megalkatott írott malaszt marad a társadalom közreműködése nélkül; a törvény holt betűjét élő valósággá tenni értelmiségünknek kötelessége. Nem köthetjük eléggé a lelkűkre különösen a faluk szellemi vezetőinek, papoknak, tanítóknak, jegyzőknek: oszlassák el a nép bizalmatlanságát, melylyel a saját javát akaró intézményekkel szemben is oly gyakran viseltetik ; ismertessék meg e törvények humánus' intézkedéseit ; kedveltessék meg vele a takarékosságot, melyre ez szoktatja; vezessék a gondoskodás, az előrelátás utján, a melyre elmaradottsága miatt — sajnos — oly nehezen talál rá.

De különösen bizzunk földbirtokosaink önzetlenségében, — hogy a törvény nemes törekvéseit komolyan iparkod- kodnak megvalósítani. Sőt nemcsak nekik, a kiknek hivatásuk is kötelességévé teszi, hanem minden felvilágosult embernek köte lessége ez, hisz emberszeretetet gyakorolnak és nemzeti ügyet szolgálnak társadalmunk e népességre, szolgálataira egyaránt nagy osztályának — védésével, istápolá- sával.

Törvényhozássunk pedig, bár szerencsétlen államjogi helyzetünk miatt ideje, ereje javarészét közjogi viszonyaink rendezésére kell fordítania, hisszük, nem éri be ennyivel, hanem egész sorát fogja megalkotni a szociális törvényeknek, ezek közt is első sorban a munkás népet védő, gyá- molitó intézkedéseknek. Ha biztosítjuk érdekei védelmét, nehéz munkájáért tisztességes keresetét, ha rávezetjük a takarékos, jövőjéről gondoskodó életre: igy és nem erőszakkal, üldözéssel álljuk útját a szociá- lismusuak, igy és nem kongresszusos bankettekkel, zászlókkal a kivándorlásnak.

B. D.

tégla falu épület mellett haladunk el : >Első szeg- zárdi papírgyár részvény társaság.« Ezzel lesz nekem do'gom, sajnos, ez is jó messze van a pályaudvartól.

Végre berobogunk az állomás üvegteteje alá, a hordárok megrohanják kocsinkat. — Felsálunk mind a hárman a villanyosra, mely a nagy forgalom miatt folytonos csilingelés közt lassan halad, s igy utitársam, — nem a hadnagy, hanem az első, a ki egyébként vármegyei fogalmazó, — mindent szépen megmagyarázhat.

Az útvonal bal oldalán villaszerű épületekből álló tisztviselő telep van, jobbról a muzeum, melynek árnyas kertjében a katona zene játszik. — Most balról az állami gymnasium, jobbról egy park közepén egy remek szobor látható, Bezerédj István szobra. Utitársam magyarázza, hogy ez a megye főnökének müve, sok pénzbe került! Most egy kis térre érünk, melyet ismét szobor diszit, Garay magyar költő-é, a ki itt élt Szegzárdon. Itt van | szállodám is s én kiszállok, első utitársam íolytatja útját, a hadnagy pedig átszáll egy másik kocsira.

Miután a szállodában kissé rendbe tettem magamat, ismét kilépek az utcára s a Garay téren aló lovasrendőrtöl megkérdezem, merre van a Dőry-tér, a hol a papírgyár irodája van. A rendőr udvariasan és elég jó néme;séggel megmagyarázza az irányt és távolságot s kérdésemre azt feleli, hogy oda nem visz a villanyos, de szívesen szerez egy egyfogatut, mely a közelben állomásoz. A rendőrnek, a bérkocsisnak is nagyszerű lova van, látszik, hogy Magyarországban vagyunk.

VÁRMEGYE.

— A tisztviselői nyugdíj -választmány holnap délelőtt ülést tart.

— A községi vadászterület bérbeadásánál

olyan megszorító feltétel, mely szerint csak azok vehetnek részt az árverésben, a kik a községben földadót fizetnek, mint a vadászati törvény inten- tiójával ellenkező korlátozás, helyt nem fogla!hat. (A m. kir. közig, bíróság 3135/1901. k. sz. hat.) I

— Községi vadászterület bérbeadásánál i

az árverési föltételekbe olyan kikötések, melyek az árverés utjáni versenyt korlátozzák, illetőleg egyes jelentkezőket az árverésbeni részvételből kizárnak, fel nem vehetők. (A m. kir. közig. bir. 107/1901.

k. sz. határozata.)

— Ha törvényhatósági bizottsági tagválasztásnál a választási elnök a választás színhelyét elhagyja s magát távolléte alatt a választásnál az egyik bizalmi férfiú által helyettesitteti, — a választás megsemmisítendő. (A m. k. közig, bíróság 297/1902. sz. határozata.)

HÍREK.

— Nász a Széchenyi-családban. Múlt kedden fényes esküvő volt Bécsben. Gróf Széchenyi Gyula, O Felsége személye körüli magyar miniszter leányát, Paula grófnőt vezette oltárhoz báró Arenthal Lexa szentpétervári osztrák-magyar nagykövet. Az udvari plebánia-templomban ment végbe a fényes esküvő, melyen a Széchenyi-család tagjai közül részt vettek : Melanie grófnő, Aladár, Bertalan, Domokos, Ernő, Ferenc, Frigyes, László, Manó, Miklós, Tódor és Viktor grófok, Hanna grófnő férjével, gróf Károlyi Lajossal, gróf Apponyi Gézáné.

— Gyémántmisés áldozópap. Egész csendben tartotta meg a múlt héten a pécsi székesegyház »Corpus Christi« kápolnájában gyémántmiséjét Babócsay Pál cimz. kanonok, nyug. bodonyi esp. plébános. A gyémánt-misén manuduktor Troli Ferenc vál. püspök, káptalani nagyprépost volt, jelen voltak jfakics Szilveszter nyug. pléb. és Dr. Igaz Béla püspöki titkár valamint a szép számú hivő közönség. Babócsay Pál 1818. évben született, Scitovszky János pécsi püspök 1842. julius 24-én szentelte fel áldozópappá a székesegyházban; theo- logiai tanulmányai előtt jdgot is tanult Budapesten. 1842-től 1849-ig segédlelkészkedett, majd 1849- ben Bodony községnek plébánosává nevezte kj Scitovszky püspök, mely plébániát 1899. évig, tehát teljes 50 esztendőn át vezette.

Mire elvégeztem az üzleti dolgaimat, már ki is gyuladtak a villanyos lámpák, melyeknek fényénél egy kis ideig sétálok a pompás aszfalton. Azt mondják, mindezek a dolgok az utolsó 25 -évben keletkeztek, azelőtt Szegzárd csak egy nagy falu volt, melyben az emberek nem törődtek mással, mint a pincéjükkel és ... a viharágyukkal. Hihetetlen 1

Fél kilenc órakor pompásan megvacsorázom egy vendéglői kertben, a hol kitűnő cigányzene van. A c:gányt is Garaynak hivják. Úgy látszik itt minden Garay, Garay-szobor, Garay-tér, Garay- szálloda, Garay zenekar.

Vacsora után egy helyi képes lapot nézegetek, melynek szövegét persze nem értem.

Most pedig nyugalomra térek; a színházba nem kaptem jegyet, mert valami helyi szerző darabjának a premierje van. Holnap megtekintem a város nevezetességeit, első sorban a múzeumot, melynek a katalógusát már elolvastam, különösen érdekel a volt megyei huszárok egyenruhája és a régi sárközi népviselet. Azt mondják, mindkettő hasonüt a volt horvát népviselethez, illetve díszruhához. Hiszen tudod, hogy engem, mint dilletáns festőt és lön énészt mennyire érdekelnek az ilyen dolgok!

Most pedig jó éjt 1

(»Bizalmas részletek« . . .)

Dlel szerető férjed

Milán.

Horvátból fordította és a »bizalmas részletek« elhagyásával közli;

Csatári Rudacs Ambrus.

_Kinevezés. Gyüszü Dénes posta- és távirógy

akornokor, Gyüszü István bataszeki postafőnök, fiát, kinevezték posta- és tavirótisztté a X. rangosztály III. fokozatába.

— Esküdtszéki tárgyalás. A folyó év harmadik negyedében az esküdtszéki tárgyalások augusztus hó 21-én kezdődnek; ekkor tárgyallak Márton Kálmán gyilkosának, Nagy Sándornak bűnügyét is.

— Népünnepély a szegzárdi poigári olvasókörben. A szegzárdi önkéntes tüzoltó-egyesület a polgári olvasókör nyári helyiségében augusztus hó3-án tombolával egybekötött népünnepéi)t rendez.

A rendező-bizottság nevében Plank Gyula vármegyei irattárros kérelmet intéz lapunk utján is a nag)- közönséghez, hogy a mindnyájunk vagyonát mentő tüzoltóegyesület iészere tombola-tárgyakat ajándékozzanak az ünnepély sikerének előmozdítása érdekében.

— Uj orvos a vidéken. Dr. Lévai Ödörr budapesti gyakorló-orvos augusztus hó elsejétől Tolna-Ozorán folytatja orvosi gyakorlatát.

— Fölvétel a hadapród-iskolába. Dr. Steiner Lajos szegzárdi ügyvéd László nevű fiát fölvették a soproni katonai főreáliskolába.

— Helyettes lelkész. A budai görög keleti püspök Bodies Teofán mohácsi segédlelkészt, a grábóczi zárda szerzetesét, dunaszekcsői helyettes lelkészszé nevezte ki.

— Akis koczkakő burkolatra vonatkozóig lapunk múlt számában hozott megjegyzéseinket az államépitészeti hivatal ellenőrző mérnöke, Be/sz Henrik ur azon felvilágosítással kiséri, hogy a munkálatok további folytatásának beszüntetése kérdésében a minisziszter még nem döntött s az ő szak- véleménye szerint a kis koczkakő burkolat be fog válni s nem lesz ellene panasz! Adja Isten, hogy igaza legyen, habár ebben még mindig kételkedünk ; mert újra niegróbáltuk a burkolatot megbolygatni s bizony nem nagy fáradsággal könnyen ki lehet mozdítani egy-egy csempe koczkakövet, a mi aztán a többi meglazulását is maga után vonja. így aztán el lehetünk készülve arra, hogy ha egy koczkát a lovak patkója vagy a keskeny kocsi kerék kimozdít helyéből, ákkor örökös javítás, foltozás válik szükségessé. A koczkáknak legalább is kétszer hosszabbiknak és sima felületüeknek kellene lenniük és nem homokkal, hanem czementtel kellene a hézagokat kitölteni ; mert mai állapotában sehogy sem tudjuk elképzelni, hogy a kivánalmaknak megfeleljen ez a kövezési kísérlet. Szeretnénk, ha a. mérnök ur véleményének lenne igaza, csak attól félünk, hogy a rosszul sikerült kísérlet utaink rovására fog eldülni. Ebből az ötletből újra élénkbe tárul az az óhaj, hogy legalább a Széchenyi-utczát meg kellene menteni ettől a kétes sikerűnek látszó kísérlettől és kívánatos volna a községnek és vármegyének megkisére’ni azt, hogy talán a miniszter hajlandó lenne a Széchenyi-utczát - aszfalttal bur- koltatni. A Széchenyi utczai háztulajdonosoknak s a nagyközönségnek ez a kívánalma méltányosnak islátszik, mert, ha ők nagy áldozattal kiaszfaltoztatták a gyalogutakat, csatornáztatták az egész utczát; nem találják túlságos követelésnek azt, hogy az állam meg a kocsi utat hozza megfelelő állapotba; ezt pedig nem kis koczkakővel, hanem csakis az aszfalttal lehet elérni. A két burkolási mód közt mutatkozó költségmegtakarítás csak lá'szólagos,. mert későbbi években fentartási költségek czimén kétszeres kiadást vesz igénybe a kis koczkakő

I burkolat. Mit ér ez a megtakarítás, amikor egy napig sem leszünk olyan útburkolat birtokában, melynek külseje tetszetős, közlekedésre alkalmas és hygie- niai szempontból megfelelő volna. Az aszfaltburkolat szép, könnyen tisztán tartható, a közlekedésre kellemes, a porképződést kizáró burkolat, s hosz- szu éveken át megkímélné az államot is a fentar- tással járó gondoktol. Most még nem volna késő- megtenni a szükséges lépéseket arra, hogy a kereskedelmi miniszternél legalább a Széchenyi-utcza aszfaltozásai kérjük, s reméljük, hogy a község és a váimegye ezen jogos és .méltányos kívánságát meg is hallgatná az uj kereskedelmi miniszter, kit mint legutóbbi képviselőházi beszédében kijelentette kellemes emlekek fűznek vármegyénkhez, mert itt kezdette meg politikai pályáját mint a szakcsi- kerület országgyűlési képviselője.