Tolnavármegye, 1902 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1902-06-29 / 26. szám

1902. iunius 29. TOLNAVÁHMEGYE. 5. Borászati és borkereskedelmi kongresz- 8ZUS Verseczen. Magyarország bortermelői sulyo- san érzik a borok értékesítésének nehézségét. Sú­lyos csapás, nagy baj az, hogy borainkat értéke­síteni nem tudjuk. Ezen baj megszüntetése, a bor­értékesítés akadályainak elhárítása, fontos életkér­dése a honi bortermelésnek. Ezeji kérdés alapos es helyes megoldása pedig csak a borkereskede­lem közreműködésével lehetséges. Ez okból hatá­rozta el a versed ipar- és mezőgazdasági kiállítás rendező bizottsága, hogy kapcsolatosan a borkiál­lítással folyó évi szeptember hó 7. és 8-án borá­szati és borkereskedelmi kongresszust rendez, me­lyen a szőlészetre vonatkozó szákkérdéseken kívül, első sorban a borértékesítés útjainak egyengetése es a borkereskedelem fölleriditese körül szükséges teendők fognak tárgyaltatni. A bizottság ezen kon­gresszus borkereskedelmi részének szervezésével Molnár L pótot, a „Magyar Borkereskedelem'* fő­szerkesztőjét bízta meg. Ezen kongresszusra meg­hivatnak az ország összes bortermő vidékeinek nagyobb termelői, valamint az összes magyaror­szági és ausztriai borkereskedők is. Együtt lesz­nek tehát a termelők a borkereskedőkkel, hogy a kölcsönös kívánságok közvetlen meghallgatásával közösen állapítsák meg a hazai termékek gyors és jó értékesítésének érdekében szükséges teendőket. Fontos nemzetgazdasági kérdés megvitatása és a magyarországi borkereskedők országos szövetsé­gének megalakulása lesz a kongresszus főfeladata, a miért is remélhető, hogy a termelők és keres­kedők ezen’együttes szaktanácskozmányának meg lesz a jó eredménye. Felhívjuk tehát vidékünk termelőit és kereskedőit, hogy ezen fontos kon­gresszuson minél számosabbban részt vegyenek és ez iránti szándékukat Leopold Károly Utódai czégnél Szegzárdon bejelentsék, ki az előkészítő bizottság képviselője Tolnamegyében. A kongresz- szus borkereskedelmi részére vonatkozó bárminemű felvilágosítással a „Magyar Borkereskedelem“ szer- kesztőzége (Budapest, VI , Kmetty-utca 19. s7.), valamint Leopold Károly Utódai cég, Szegzárdon szolgálnak. — A megkésett permetezés eredménye. Mint Torontál megyéből jelentik, az idei májusi perme­tezést a legtöbb községben a szőlősgazdák elhagy­ták és csak most fognak hozzá az első védekezés­hez. Ennek a helytelen eljárásnak meg is van az a szomorú következménye, hogy a peronospora korábban és erélyesebben jelentkezik, mint máskor. Jíöveli a baj jelentőségét az is, hogy a szőlő vi­rágzása már csak napok kérdése s igy a szőlők nagyrésze ennélfogva junius végéig a permetezés jótékony oltalma nélkül marad. Leghelyesebb volna, ha az elmaradt gazdák rézkénporral fújtatnák be szőlőiket, mert ez a kezelés virágzás alatt is telje­síthető és mégis csak gátat vetne a peronospora elhatalmasodásának. — A szőlőtermés nagyságának mértéken felül való fokozása veszélyes. Müntz A. érdekes tanulmányt végzett a dél-francziaországi nagy termő- képességű szőlőkre vonatkozólag, melyből kitűnt, hogy a jelenlegi kedvezőtlen borárak következté­ben a középtermésü szőlők nagyobb hasznot haj­tanak, mint a tulbőven termő szőlők. Ezen szőlők bőtermő-képességüket annak köszönhetik, hogy már eredetileg is termékeny földbe kerültek, nagy része öntözésben és bőséges trágyázásban is ré­szesül s különösen a szőlőtőke előnyös vissza- metszése által a termés nagysága, ha különben elő­nyös tényész-föltételek alatt van, mértéktelenül emelkedik. Mindezen körülményeknek köszönhe'ő, hogy még a íilloxera pusztítása előtt hektáronkint 30—50 hl. bor termett, jelenleg 300—350 hl. sem ritkaság. Nevezett franczia tudós vizsgálataiból azonban kitűnt, hogy ezen mesterségesen túlfejlesz­tett termőképesség a bor minőségének rovására megy 1899-ig, mig a bornak kelendősége nagy volt, a gyengébb minőségű borok is jól elkeltek, úgy, hogy a bőven termő szőlők hektáronkint 1100 frankkal több jövedelmet hoztak, mint a közép- termésüek, Ellenben az 1901-ben beállott túlterme­lés folytán a rossz minőségű bor ára nagyon ala­csony lett, még pedig annyival alacsonyabb a jó minőségű bor , áránál, hogy nemcsak nincs tiszta jövedelem többlete, hanem hektáronkint mintegy 300 frankkal kevesebb a haszon. Ezen nagymennyi­ségű, de gyenge minőségű bor azonban, dacára annak, hogy nem versenyképes a jó minőségűvel, mégis árcsökkentő hatást gyakorol az utóbbiakra. Ezen szomorú helyzetből szolgáljon tanulságul, hogy sohasem tanácsos egy termelési ágnál sem, de különösen a bortermelés és más hasonló ter- mészetüeknél, csak a termés nagyságára tekinteni. A bortermést mérsékelten fokozhatjnk és erre a franciaországi tapasztalatok szerint különösen al­kalmas a szőlőtőkék mérsékelt visszametszése. A műtrágyáknak tagadhatatlanul szintén nagy szere­pük van a bor termeléséken és miként ugyan e helyen már más alkalommal említettük, lehet a trágyázással a minőséget javitani vagy legalább is a termést növelni anélkül, hogy a minőség rzmlanék, de ezzel is óvatosnak kell lennünk és csak annyira menjünk, a mennyi gazdaságosnak mutatkozik. Az öntözés bár hasonlóképp nagy hatással van a termés nagyságára, de hátránya, hogy az egyszer befektetett tőke nehézkessé teszi a piaci viszonyokhoz való alkalmazkodást. Müntz szerint kevés kilátás van arra, hogy — dacára a piaci kényszernek — a dél-francziaországi bőven termő szőlőterületek termését csökkentenék, külö­nösen ott, a hol öntözésre vannak berendezve. — Gazdasági cselédek jutalmazása. A föld- mivelésügyi miniszter teihivta 1 vármegyék alis­pánjait, hogy a törvényhatóságok területén a mező- gazdaságoknál huzamosabb idő óta szolgálatban levő hűséges és szorgalmas cselédeket megjutalma- zás végett hozzák javaslatba. A jutalmazásra méltó gazdasági cselédek és napszámosok 50—60 koro nát és elismerő oklevelet kapnak. Az ajánlatok a községi elöljáróságok és főszolgabirák utján augusz­tus hó .1-ig terjesztendők lel a földmivelésügyi minisztériumhoz. Az ajánlatban feltüntetendő az illető kora, neve, családi állapota, szolgálati ideje. — Állategészségügyi kimutatás. A raga­dós állati-betegsegok ailasa Toluavármegye terü­leten a következő: Veszettség: Tolna 1 u., Görbő 1 u., Szá­razd 1 u., Majsa 1 u. Hant 1 u., Majos 1 udvar, Nagy-Mányok 1 u. Ivar szeri hólyagos kiütés: Kölesd 1 u. Rühkór| Szegzárd 4 u., Felső-Nána 1 u. Sertésorbáncz: Kajdacs 19 u., Miszla 3 u. Pálfa 9 u., Varsád 8 u., Kánya 9 u., Majsa 1 u., Ozora 5 udvar., Bonyhád 7 u., Ladomány 4 udv. Sertésvész: Nagy-Dorogh lu., Paks 1 u., Harc* 3 u, Nagy-Székely 1 u. Uzd-Borjád 1 u., Apáti 1 u., Grábócz 1 u. A szegzárdi anyakönyvi hivatal értesítése 1902. évi junius ‘.6 tói 29-ig. Született: 7 gyermek, 3 fiú és 4 leány. Kihirdettetett: senki. Házasságot kötött: senki. Meghaltak: Heil Margit, őzv. Farkas Istvánná szül. Dobos Julia, Kovács Anna, Reiter Ferencz, Orbán Terézia,- Nagy József, Molnár János, Mohó Józsefné, sz. Szabadi Erzsébet, Németh Istvái, Nagy Erzsébet, Simon József. KÖZSÉGI NYOMTATVÁNYOK NAGY RAKTÁRA. UJFALUSY LAJOS UTÓDA HH MOLNÁR MÓR P® KÖNYVNYOMDÁJA SZEGZÁRD. TEJSZÖVETKEZETI NYOMTATVÁNYOK RAKTÁRON TARTATNAK. 852 3°° ind, érk. • 8°° Budapest 425 852 82° 1151 ll01 451 4rk. Ind. USB 500 512 ü H&B 510 Sárbogárd Ind, érk. 10*° 41* 1112 655 ooi iá 6lí Nagy-Dorogh 918 015 iá 9*1 721 2*3 710 Kölesd-Tengelic 845 138 915 7« 313 730 Hidja-Apáthi 82* J04 853 8°2 348 750 Tolna-Mözs 801 1226 852 820 4.07 822 érk. Ind. 740 1156 815 830 422 8« Szegzárd Ind. érk. 730 I486 754 §42 434 855 Ocsény 718 1124 742 855 450 8*5 Decs 706 ll12 755 911 5c9 921 Pilis-Berek 650 1052 715 925 523 915 Bátaszék ß36 1035 700 ll22 — 1122 Bonyhád 5o9 — 501 140 — 1255 Dombóvár 322 — 030 iá or 1 ° 10 — 82 0 Budapest 852 — 800 érk Ind. Az este 6 órától reggeli 6 óráig érkező és induló vo­natokéi az idő percei fekete vonallal vannak aláhúzva. HIRDETÉSEK. RRÁZAY-féle sósborszesz nélkülözhetlen háziszer. ■■ 1 Kapható mindenütt. (3460. 20—46.) .* - SS Ei= >-rf; c — E -« « n. X > .a. c r; £ OJ-cs ed K re 2 £ _ °­-o -P'í- <= ° %j-n 2- “=o= >"» O ° *“ » £“ OJ JÉ ea =‘0-y «3 .£* a 0 5'® 03 -X 03 <2 Ifi M '•‘W'U. n ss? A magy. kir. államvasutak gépgyárának vezérügynöksége / BUDAPEST, Yáczi-körut 32. szám. — ....... ~~ ' Ajánlja a magy. kir. államvasutak gépgyárában készült: 4, 6, 8, SO és 12 lóerejü GŐZCSÉPLŐ-KÉSZLETEIT, 84, 88 és 20 lóerejii COftlPOUJISQ-LOCOMOBILJAIT és végre 33 TWTi 11 ennium^ c lea“ia.bb “C1í“eta faKas.zál.0.’marok­JLwXilXJ.wX »laJU AJL wSíJL^JL rakó es kevekoto aratogepeit, - • továbbá; a szab. osztr.-magyar államvasuttársaság resiczai mezőgazdasági gépgyárában készült SACK-rendszerü aczél­öntésüekefővei ellátott EKÉIT és egyéb mezőgazdasági eszközeit. (355010—10) ZKizÁróla-isros képviselő : T i 33a ót r Ede, Kr aposvár. I

Next

/
Thumbnails
Contents