Tolnavármegye, 1902 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1902-06-22 / 25. szám

1902. iunius 22.

TOLNA VÁRMEGYE,

5

______MULATSÁGOK.

A szegzárdi állam, főgymnasium tanuló ifju- saga f. ho 26-an csütörtökön a „Polgári olvasókör1* helyiségeben az ifjúsági segitőalap javára nyári mulatságot rendez. Belépti-dij: személyenként 1 k., családjegy 2 k. Kezdete d. u. 4 órakor. Jegyek előre válthatók Árva J. könyvkereséedésében. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak.

TANÜGY.

A nagyméltóságu vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter urnák folyó évi junius hó 9 én 39.254. sz. a. kelt leirata értelmében tudatom tan- keiületem tanítóival, hogy a »Magyar Országos Tűzoltó Szövetség« által folyó évi julius hó 24-étől augusztus hó 13-áig terjedő időben Bndapesten XI. országos tüzolió-tanfolyam fog tartatni.

A részvételben való Írásbeli jelentkezés határideje julius 14-ike. A jelentkezés a budapesti önk. tűzoltó testület parancsnokságához (Budapest, VIII., Kúr.-utcí,a, 2) intézendő. A tanfolyam teljesen díjmentes, sőt az eszközök és szerelvények is dijtala- lanul állanak rendelkezésre. Ingyen elszállásolásban és ufa?á'i kedvezményben,' sőt az étkezésnél is lehetőleg kedvezményben részesülnek azok, kik az ez iránt mielőbb beadandó kérvényükben azt megemlítik.

A tanfolyam hallgatói részére többrendbeli 100 koronás ösztöndíj is van kitűzve. Az erre vonatkozó bélyegmentes kérvények az illetékes tűzoltó parancsnokság utján legkésőbben julius g-ig nyújtandók be a magyar országos tűzoltó-szövetség elnökségéhez, (Budapest, IV., Kossuth Lajos utcza, 8. szám).

Tekintve az ügynek nemzetgazdasági és humánitárius szempontból való egyaránt nagy horderejű fontosságát, felhívom tankerületem tanítóit, hogy a tanfolyamon minél számosabban részt venni szíveskedjenek.

Szegzárd, 1902. junius 14.

Tihanyi,

kir. tanfelügyelő.-- A Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége a dunántúli kivándorlással kapcsolatos gazdasági és társadalmi bajok megvitatása és az orvoslás módjainak kijelölése czéljából folyó évi junius hó 28. és 2g. napjain Siófokon kongresz- szust rendez.

Tanítóknak a részvételi dij elengedtetik. Felhívom tankerületem tanítóit, hogy ez.en kongresz- szusó.n minél nagyobb számban, annak tanácskozásaiban résztvenni 1 részvételre irányuló szándékukról a központi irodát (IX. Köztelek u. 8.) legkésőbb folyó hó 25-ig értesíteni sziveskedjeneK, mert csakis ily módon nyílnék alkalma a tanítói karnak a kivándorlási mozgalom szomorú jelentőségéről meggyőződést szerezni és megismerkedni azon módokkal és eszközökkel, melyeknek se^itse- vel a kivándorlás megszüntethető, vagy legalább csökkenthető volna és ez által a népre és ennek fiaira minthogy hivatásánál fogva közvetlenül és állandóan érintkezhetik velük, áldásos hatást gyakorolhat.

Szegzárd, 1902. junius 19.

Tihanyi,

kir. tanfelügyelő.

KÖZGAZDASÁG.

A TOLEAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET

hivatalos közleményei.

Rovatvezető: Molnár József egyesületi titkár.

Szarvasmarha-szemlék és díjazások.

Gazdasági egyesületünknek a vármegyei kis- tenyészu k kezén levő, úgynevezett bonyhádi tájfajta szarvasmarha tenyésztés fejlesztésére törekvő és évek óta köví tkezetesen folytatott munkássága bőven termi a szorgalmas fáradozás és anyagi -áldozatok gyümölcsét. Az a 24 darabból álló á'latcsoport, amelyet — ezelőtt 6 évvel — az ezredéves kiállításon mutatott be a gazdasági egyesület, nemcsak arra volt alkalmas, hogy magának a gazdasági egyesületnek és az állattulajdonos kis gazdák mindegyikének szerezzen dicsőséget és méltó elismerést, hanem a tájfajía jó hírének is fényes bizonyságát adta és népies tenyésztésünk iránt az egész ország élénk érdeklődését is fölkeltette.

Az a jelentékeny mennyiséget feltüntető számadat, amelyet szarvasmarha tenyésztésünk népies

anyagának kiviteli forgalma a legutóbbi 5 év folyamán folytonosan és rohamosan növekedő arány- I ban mutat, komolyan int arra, hogy a szarvasmarhatenyésztés ezen irányának fejlesztésével gyorsabb tempóban haladjunk, mert a tájfajtának a vármegyénk területén észlelhető terjedése immár nem képes eléggé ellensúlyozni azt az élénk keresletet, amely, kivásárlással fenyetve bennünket, népies tenyésztésünknek nagy mérvű visszaesésére vezethet.

Ez a szempont lebegett a gazdasági egyesület előtt akkor, amikor — keresve a módot és eszközöket arra, hogy a tehén- és üsződijázások révén eddigelé olyan szép eredménynyel járt szemléltető oktatásának körébe a vármegye minél nagyobb területéről vonhassa be a kis tenyésztőket — elhatározta a díjazás olyan módon való decentralizálását, hogy Hőgyészen, mint a fejlettebb viszonyokkal biró környék állatforgalmának gócpontján, tartassák meg a vármegye egész területére vonatkozólag a rendes évi díjazás, amennyiben az anyagi eszközöket megszerezni sikerül — az előző évek hasonló mozgalmainál alkalmazott költségvetés szerint; a többi járások székhelyein pedig — csakis az illető járásbeli kis tenyésztők részvételével — a hőgyészi határnapot megelőzőleg díjazással kapcsolatos állatszemlék tartassanak és az ezen szemléken odaítélendő dijak kötelezzék az állat tulajdonosát a hőgyészi díjazás versenyében való részvételre is. -,

Az a körülmény, hogy a járási állatszemléken díjra érdemesnek ítélt állatok közül 8 darab a hőgyészi versenyben is eredménynyel vett részt, a mellett tanúskodik, hogy a bonyhádi tájfajta okszerű tenyésztésének a vármegye minden vidékén, tehát még ott is, ahol ma még csak átmeneti állapotról lehet beszélni, vannak úttörői maguknak a kis gazdáknak a körében is; és ha módjában lenne a gazdasági egyesületnek, hogv a járási szemlékre az ideieknél magasabb dijakat tűzzön ki: biztosítottnak vona tekinthető a járási szemlék rendszeréhez fűzött cél elérése; mert a járási szemléken kitüntetendő állatok tulajdonosai — a vármegyei díjazásban való részvétel költségeiért anyagi kártérítést találva a járási dijakban — a központi díjazáson mind mégjelennének még a távolabb eső vidékről is, ahonnét egyébként jószágukkal kimozdulni 15—25 korona díjért nem hajlandók.

Úgy a járási szemléken, mint a hőgyészi nagy díjazáson egyébként szembeötlő volt a múlt évi általános rósz takarmány termés kedvezőtlen következménye a felhajtás mennyiségére és a felhajtott állomány minőségére egyaránt. De viszont az a körülmény, hogy a hőgyészi nagy díjazás nyertes állatjai — a bíráló bizottság egyhangú véleménye szerint — jobbak voltak az előző évbeli díjazottaknál : a fejlődés mellett tesz tanúságot.

A gazdasági egyesület ezen mozgalmainak lefolyásáról és a járási szemlék, illetve a hőgyészi nagy díjazás eredményéről röviden az alábbiakban számolunk be :

I. Járási állatszemlék.

1. Szegzárdon ápril 27-dikén.

A kora reggeltől folyton tartő esőzés komoly aggogalmat keltett aziránt, hogy felhajtás hiánya miatt nem lesz megtartható a szemle és a bíráló I bizottság ezen aggodalma részben valóra is vált, mert a felhajtás csak akkora és olyan volt, hogy a kitűzött dijak mindegyike nem volt oda ítélhető. — Úgy 10 óra tájon kezdett szűnni az eső és csakhamar jelentkezett néhány mözsi kis tenyésztő 1 — 1 tehenével, vagy üszőjével a vásártér elkorlá- j tozott részén, amely a szemle helyszínéül volt kijelölve a vásári cédulaház közvetlen közelében. A felhajtásban — kedvezőtlen időjárás miatt — csakis szegzárdi és mözsi tenyésztők szerepeltek. Körülbelül dél volt, a mikor Mittwég Henrik bátaszéki alapítványi uradalmi főtiszt elnöklésével megkezdette működését a bíráló bizottság és az 52 da- j rabból álló felhajtott állományt egyenkint véve bírálat alá : a kitűzött dijakat következőleg ítélte oda :

1. 50 koronás 1-ső dijat Szászi János mözsi lakos 4 éves tehenének.

2. 25 koronás 2 ik dijat Szeleczky György mözsi lakos 2J/a éves üszőjének.

, 3. 20 koronás 3-ik dijat Méhn József mözsi lakos 37a éves tehenének.

4. 20 koronás 3 ik dijat Halmos József szeg-' zárdilakos 5 éves tehenének.

5. 15 koronás 4-ik dijat Merkl József mözsi lakos 4 éves tehenének.

6. 15 koronás 4 ik dijat Ferner Jeromos mözsi lakos 5 éves tehenének.

2. Pakson május 4.-én, illetve junius i-én.

A május hó 4-ére kitűzött eredeti határnapon csupán 5 drb állatot vezettek fel a szemlére, miért is elhatározta a biráló bizottság, hogy a szemlének junius 1-jére leendő elhalasztása iránt tesz javaslatot a gazdasági egyesület elnökségénél. Ilyen értelemben megtétetvén az intézkedések, junius 1-én, csekély felhajtás mellett (aminek okául a kis tenyésztők azt adták, hogy a járási szemlékre kitűzött dijak nincsenek arányban a hozzájuk fűzött azon föltétellel, amely ' a díjazott állatoknak a járástól távol eső hőgyészi nagy díjazásra leendő fölvezetésére kötelezi az állattulajdonosokat) megtartható volt Pakson is az állatszémle, amelynek eredménye alapján

1. 50 korona 1-ső dijat Koch Ádám paksi lakos 4 éves tehenének;

2. 25 korona 2-ik dijat Blázsovits János szentandrási lakos 2 éves üszőjének;

3. 20 korona 3-dik dijat Pálfíi Imre puszta- gyapai lakos 4 éves tehenének ;

4. 20 korona 3 dik dijat Steidl György bikácsi lakos 2 éves üszőjének ;

5. 15 korona 4 dik dijat Koch Ádám paksi lakos 5 éves tehenének;

6. 15 korona 4 dik dijat Feil Péter paksi lakos 4 éves tehenének ítélte oda a Perczel József elnöklésével eljárt biráló bizottság.

H Tamásiban május 11-dikén.

A felhajtásban Paári, Kónyi, Regöly, Tamási, Felső Iregh, Tót-Keszi, , Majsa és Szemcse-Csehi községek kis tenyésztői vettek részt jelentékenyebb számaránynyal. Összejött 106 drb tehén és üsző.

A bírálat előtt megejtett általános szemle alapján örömmel konstatália az eljárt bizottság, hogy az üszők nemcsak számszerint, hanem minőség tekintetében is annyira felülmúlják a teheneket, hogy a fejlődést a tamási járás népies tenyésztésétől elvitatni nem lehet; és, bá az általános kép ma még jóval mögötte van is annt k, amit a völgységi és simon- tornyai járások felmutatni képesek : a tamási járás kis tenyésztőiben elegendő hajlandóság és jóakarat van ahhoz, hogy a céltudatos, okos vezetés még nagyobb lendületet adhasson ennek a fejlődésnek. Különös figyelmet érdemel a tamási-i szemle egyes mozzanatai között az élénk érdeklődés, amelyet a kis gazdák a mozgalom egész lefolyása alatt folytonosan tanúsítottak. Száz, meg száz ember tolongott szünet nélkül a biráló bizottság körül, hogy lássa, amit ez néz és hallja, amit mond. — Szinte Hőgyészen, vagy akár Bony há dón képzeltük magunkat annak a széles embergyürünek a közepén, amelynek minden tagja feszült figyelemmel leste minden szavunkat.

Olyan érdeklődés, amilyennel a tamási-i állatszemlén a kis gazdák — lehet mondani — valósággal megostromolták a gazdasági egyesület dolgát: nem csupán mutató jel arra, hogy a fejlesztés munkájával merre haladjunk, hanem egyúttal kész biztositék is az iránt, hogy ezt a munkánkat ott siker koronázza.

A szemlén megejtett bírálat eredménye alapján a következő dijakat ítélte oda a Kollmann Gyula hőgyészi uradalmi felügyelő elnökletével eljárt bizottság :

1. 50 korona 1-ső dijat Schaffer Pál pári-j

lakos 6 éves tehenének. f

2. 25 korona 2-dik dijat Losonczi Adói Zsigmondmajori lakos 2 éves üszőjének.

3. 20 korona 3-ik dijat Szontag István pári- lakos 47í éves tehenének.

4. 20 korona 3-ik dijat Salamon József regölyi lakos 5 éves tehenének.

5. 20 korona 3-ik dijat Ausch Imre regölyi lakos 272 éves üszőjének.

6. 20 korona 3-ik dijat Poszpisch György kónyi-i lakos 2 éves üszőjének.

7. 15 korona 4-ik dijat Gyenei György tamási-i lakos 3®/* éves tehenének.

8. 15 korona 4-ik dijat Sebestyén Ferenc- kónyii lakoső éves tehenének.

9. 15 korona 4-ik dijat Hohner Bernát pári-i lakos 2 éves üszőjének.

4. Dombóvárán május 25-én.

Csekély érdeklődés közepette igen hamar végzett a hí, Jeszenszky László elnökletével eljárt bizottság annak a 34 drbnak a bírálatával, amelyeket a dombóvári járás kis tenyésztői vezettek fel a szemlére. A felhajtásban majdnem kizárólag csa^