Tolnavármegye, 1902 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1902-01-19 / 3. szám
1902. január 19. TOLNAVÁRMEGYE. év, melyben ugyan zen számmal jelentkezett a halálozás — s a mi az élőtagok 2 32 százalékát teszi, — voltak ebben a tekintetben a legkedvezőtlenebb évek. — Az egylet évi mérlege a tagok közt kiosztva lévén, annak adatait már a múlt számban hoztuk ; ennek kiegészítésére mint érdekes számadatot emlitjük fel, hogy az egylet fennállása óta elhalt 662 tag után temetkezési segélyüt pi.póf kor. 78 fillért fizetett ki az egylet. — Az eg)let tisztikara a pénztáros és jegyző kivételével minden év végén újonnan választatván, a megejtett választás szerint a régi tisztikar és választmány tagjai kivétel nélkül újra meg lettek választva. Az alapszabályok ,néhány szakaszának megváltoztatása szükségesnek mutatkozván, a közgyűlés a választmány javaslatához képest, ennek kidolgozás sára az egyesületi elnökön hívül Dr. Steiner Lajos alelnököt és Krautsack József S'.ámvizsgáló-bizott- sági elnököt küld e ki ; a tervbe vett változtatásokkal kapcsolatosan kedvező elintézést fog nyerni azon általános óhaj is, hogy a temetkezési járulék, — tekintettel az egyesületnek most már eléggé erős vagyoni viszonyaira, — 140 koronáról 160 koronára felemeltessék, még pedig úgy, hogy ebben a felemelésben azok részesüljenek, kik a teljes 80 korona tagdíjat már befizették. Igen kívánatos lenne, ha ezen áldásos egyletbe minél számosabban lépnének be, nem csupán a földmives, hanem az iparos, úri és kereskedő osztályból is felekezeti különbség nélkül 1 mert nagyon- kevésnek adatott meg, hogy gyászesetén a szükséges költségeket hamarosan előteremthesse ; holott az egylet a tagok számára elég tisztességes segélyt biztosit s megmenti őket a sokkal inkább pirulásra késztető fühöz-fához futkozástól, kölcsön- és hitel kérésektől a szomorúság és fájdalom legnehezebb óráiban. A tisztikar névsora a következő: Elnök: ||| Fent Ferencz újvárosi plébános; alelnök : Dr. Steiner Lajos ügyvéd ; pénztáros : Zarubay Ferer.cz ; — jegyző: Rit/inger- Antal; — számvizsgálók: Krauisack József elnök, Bencsik Kálmán, Kovács Aladár, Székely Ferencz és lóth Andor. — Választmányi tagok: rendesek : Berényi László, Berta Ferencz, Bencsik Kálmán, Frey János Takler, Fu- ruglyás József, Grószbauer Ferencz, Háry Ede, Haudinger Károly, Dr. Hilbert István, Imberl Ferencz, Krautsak József, Koldeisz Ferencz, Kovács Aladár, Mozolán István, Mirth József, Nagy György Hangonyi, Orbán József Csárdás, Plauvits Ferencz, Székely Ferencz, Sipos Márton, Szili" János, Tóth Andor, Wosinsky Mór, Wesztergombi György ; póttagok : Indrák János, Klézli András, Klézli József Fuksz, Rák Antal, Ujj János Grósz, Wilhelm Ede. — A paks-vidéki takarékpénztár 1901. évi mérleg számlája. Pénztár számla 1901. decz. 31-én 1616 kor. 02 f., váltó tárcza 1062978 kor., jelzálog köcsönök 273064 kor. 94 f., heti töri. 27664 kor. 40 f., előleg 3738 kor., giró számla az O. M. Banknál 506 kor. 02 f., roagy. kir. postatakarékpénztár 272 kor. 14 f., nyomtatványok 688 kor., intézeti ház 21000 kor., letét 4000 kor., berendezés 250 kor., értékpapir 320 kor.- lolyó számlán 61333 kor. 33 f., pénztárjegyekben 4024 kor., 40 f.J —■ teher részvénytőke 160000 kor., tartalékalap 79089 kor. 21 ■ f., nyugdíjalap 14146 kor. 04 f., óvadék 4000 kor., betétek és tőkésített kamatai 1078674 kor. 77 f., dijak 106 kor. 74 f. magyar takarékp. közp. jbkja 90453 kor. 94 f., osztalék 1900. évről 118 kor., váltó kamatok 1902-re 14657 kor. 21 f., jelzálog kamatok 1902-re 2080 kor. 72 f.. hátrál, betétkamatadó 2299-kor. 59 f., nyereség múlt évi áthozat 4.64 — a folyó évben 226^5.72 23129 kor. 72 f. Haaz János s. k. pénztárnok, Horváth Sándor s. k. vezérigazgató, Rabinek Pál s. k. főkönyvelő, Goldstein Ignácz s. k. f. b. elnök, Goldstein Manó s. k. f. b, tag, Manheim Miksa s. k. f, b. tag. Igen fontos és előnyös változás ezen intézet életében az, hogy az eddigi 80 000 koronás részvénytőkét az e czélra gyűjtött kiegészitesi-alap hozzácsatolásával a névértéknek megfelelőleg 160.000 koronára emelték fel, miuélfogva a régi részvényeket újakkal fogják kicserélni. — A paksi takarékpénztárnak 1901-i k évi mérleg számlája. Pénztári számla 13516 kor. 34 f„ kézi zálog számla 510 kor., váltó számla 749915 kor., jelzálog számla 316741 kor., heti kölcsön számla 9797 kor., 1860. évi sorsjegy számla 2600 kor., Tisza sorsjegy számla 1075 kor., intézeti ház számla 15247 kor. 43 f., Fővárosi Takarékpénztár folyó számlán 14000 kor., —teher alaptőke számla 60000 kor., betéti tőke számla 972245 kor. 86 f., betéti tőke kamat számla 22590 kor. 44 f., tartalék tőke számla 41294 kor. 89 f., niugdij-alap számla 6054 kor. 26 f., hitelezők 4 kor., átmeneti kamat számla 6616 kor., jutalék számla 1459 kor. 63 L, tiszta nyereipéy 13136 kor. 69 fillér. Bún Lajos s. k. helyettes igazgató, Bún Gusztáv s. k. vezérigazgató, Vetter Márton s. k. pénztárnok, Hagymássy Károly s. k. f. b. tag, Dr. Kohn Gabor s, k. f. b. tag elnöke, Flórián István s. k. f. b. tag. MULATSÁGOK. — A szegzárdi általános ipartestület zászlóalapja és az alakítandó munkaképtelen iparosok segélyegylete javára 1902. évi február hó 1-én a »Szegzárd Szálló« dísztermében zártkörű tánczes- télyt rendez. Belépti dij : személyenként 2 korona, családjegy három tiggal 4 korona. — Felülfize tések a jótékony czél érdekében köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Jegyek előre válthatók Ferencz Gyula és Róth Sándor uraknál. Pénztárnyitás este 7 órakor. Kezdete pont 8 órakor. Kéretnek a tisztelt hölgyek minél egyszerűbben megjelenni A rendező bizottság 90 tagból áll. — A lengyeli polgári olvasó egylet bálja. E hó 14-én igen szépen sikerült bált rendezett Lengyelen a polg. olvasó kör. Dekoráczióját Deve- tag József és Holub Ferencz egyleti tag urak fáradhatatlan ügybuzgósággal végezték. A négyese két 16 — 16 pár tánczolta. Az élénk hangulatot csak emelte a szünóra utáni cotillion, melynek ügyes és válogatott rendezésében Rühl István egy. tag ur jeleskedett. A tánczban részt vettek a következő hölgyek : Kari Jánosné (Závod), Rühl Istvánné, özv Stolpa Károlyné, Posch Lőrinczné, Ho'ub Ferencné, stb. — Angster Giga (Pécs), Crassovatz Józsa, Kari Maris (Szárazd), Műhl Lujza (Mucsfa), Német Anna (Apar), Schröder Laura (Csibrák), Szugíil Erzsiké, Unfried Mariska (MucY), Peterik Mari, Todténbir Magdolna. TANÜGY.' Gyászbeszéd egy tanító ravatalánál. A szegzárdi izr. népiskola elhunyt, derék tanítójának: Deutsch Lajosnak múlt vasárnap általános részvét mellett végbement temetése alkalmival Dr. Ungár Simon eszéki, ezelőtt szegzárdi főrabbi, a következő, magas szárnyalásu beszédet tartotta: Tisztelt gyászoló gyülekezet j Szeretett testvéreim! Midő.i rövid pár hónapja eltávoztam e városból, melyhez a szeretet és a hála kötelékei fűzik lelkemet, könyörgésre emeltem kezeimet az Örökkévaló felé, hogy vegye atyai oltalmába e várost és lakóit, e hitközséget és annak tagjait, hogy óvja meg bú ól-bánattól, bajtól-siralomtól, hogy a gyásznak fájdalmas hangjai ne hallassanak sátraikban és tomboló vihar ne zavarja meg házaik békéjét I ime, ma gyászba borulva találom e hiiközsé- get, mely elves telte egy derék munkását, fekete lobogót találtam az iskolán, mely megfosztatott egyik buzgó mesterétől, ki kilencz éven át teljesítette benne — lelkiismeretesen és önfeláldozóan — nehéz kötelességét. Tisztelt gyászoló gyülekezet! Nagy az özvegynek és a gyermekeknek gyásza és fájdalma, nagyobb, sem hogy megkísérelhetném e pillanatban őket megvigasztalni, hisz már bölcseink mondták: »Hiábavaló a vigasz szava akkor, mikor a drága halott még ott fekszik a ravatalon.« De, ha nem vigasztalhatom is meg, egyet el kell mondanom, némi megnyugtatásukra, fájdalmuk enyhítésére. A tudomány kideritette, hogy egy parány sem vész el a mindenségből, hogy az a munka, melyet a lég egy kicsiny madara évszázadokkal ezelőtt végzett, midőn röpülni próbált gyönge szárnyával, nem semmisült meg, nem pusztult el, hanem örök időkön át végzi -pályafutását a világ- egyetemben, majd mint mozgató erő, majd kő, majd fény alakjában, majd ismét eredeti formájában mint munka kezdi újra körfutását idő és tér végtelenségében. '— Ezt tudósok derítették ki, mint évszázadok gondolkodásának, elmélkedésének, alapos kutatásoknak és fáradtságos kísérleteknek eredményét — De van a munkának egy neme, melyről a be nem avatott szem is látja, hogy örök, melynek halhatatlansága világos és kézen fekvő, melynek elpusztithatatlanságát a legegyszerűbb ember is beláthatja és ez: a tanító munkája. Ha valahol, úgy a tanító ravatalánál mondhatók el az Énekek Énekének szavai: »Csendesen alszom bár a koporsó ölében, de szivem éber, szivem él,« szivem-lelkem, melyet örökbe hagytam tanítványaimnak. Örök a tanító munkája, örök és halhatatlan és a szó, mely az iskola falai között a gyermekek figyelmes serege előtt hangzott el, örökké él és majd mint az élet mozgató ereje—, mint az érzelem melege, a felvilágosodás fénye, majd ismét eredeti alakjában mint oktató ige él nemzedékek lelkében. Ilyen munkát végzett a megboldogult. Szivét, lelkét, tudását, képességét mint magot hintette tanítványainak szivébe. A mag hajtani fog, terebélyes fa nő ki belőle, a fa gyümölcsöt hoz, a gyümölcs magot rejt magában és a mag ismét megtalálja talaját. Mondtam, nem kísérelhetem meg ma megvigasztalni a mélyen sújtottakat. De, ha évek múltán, ha majd a ma még fris, sajgó seb, ha nem is heg nélkül, de be fog gyógyulni és a gyermekek felnövekedve el fognak jönni atyjuk sírjához, hogy a legszebb virágot: a szeretet és kegyelet könnyét hullassák a hantra, mely az édes atyát takarja, megnyugvással, büszkeséggel fognak atyjukra visszagondolhatni, kiről elmondhatják azt, mit sokakról nem lehet elmondani, kik magas kort értek ti bőségben, gazdaságban : élt, dolgozott és munkájának megmaradt nyoma. A munka után legyen csöndes nyugalmad, legyen édes pihenésed és legyen áldott emlékezeted. Amen! TÖRVÉNYKEZÉS. ___________________________gg| — Leánybecsület. Szép, májusi este volt 1901. május 27-én Berényi Kató hidja-pusztai polgár leány hazafelé iparkodott a munkából, midőn ösz- szetalálkozott egy csomó legénynyel. — A Királyok sétáltak a Keserű Jóskával. A legények azt hallották, hogy az urak (az aszfalt-betyárok t. i), ha valamelyik nőt meg akarnak állítani, ráköhintenek. Király Jánosnak kedve szottyant uraskodni, rákö- hintett a leányra. Hanem Berényi Katónak zokon esett ez az inzultus, visszafordult és erélyesen, bár félig sírva utasította vissza a legény illetlen viselkedését: »Szemtelen, nem vagyok én céda !« Persze, erre már megbánta a legény tettét; de hiába kérlelte a megbántott leányt: az rá sem hallgatott, hangosan zokogva szaladt haza és panaszolta el apjának a dolgot. Berényi József, az apa fiát, Györgyöt küldte el, hogy elégtételt szerezzen a sértésért. Azonban ő maga is utána ment fiának, sőt, midőn odaért, nem igen gondolkozott, hanem alaposan nyakon felejtette a sértő legényt. Erre aztán kitört a háború. A Király-gyerekek az apjukért futottak és együtt támadtak a Berényiekre. A vége az lett, hogy Berényi József, Berényi György, Király István és Keserű József súlyosan megsérülve hagyták el a csatateret. F. hó 16-án tárgyalta ezt az ügyet a szegzárdi kir. törvényszék büntető-tanácsa Ágoston István táblabiró elnöklete alatt. A szavazó birák : Kövessy Ödön kir. törvény- széki biró és Mirth László kir. törvényszéki al- biró voltak. A kir. törvényszék a főtárgyalás folyamán megállapított tényállás alapján Király Józsefet 2 hónap és 20 korona, Király Jánost 6 hét és 10 korona, Berényi Józsefet 1 hónap és 10 korona, Berényi Györgyöt 2 kónap és 20 korona büntetéssel sújtotta, a másik két vádlottat pedig — felmentette. — Zálogba vett ruha viselése sikkasztás. A. B. T. K. 92 §-ának alkalmazása a kir. Curia által ez esetben hivatalból történt. Mellékbüntetések mellőzése. (A kir. Curia 1991. évi 3476 sz. ítélete.)
