Tolnavármegye, 1902 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1902-05-25 / 21. szám

TOLNAVÁHISLEGYE 2. 1902. május 25. magas nívójú társaságot összehozni. A túl­ságos nagy választéknál nem oly biztos lett volna a kiválasztás. De mégis szerettük volna, ha az exkluzivitás kapuján kissé rést törtek volna s e résen a legjobb elemeket más társadalmi osztályokból is bebocsatották volna. Ám ezt az ünnepségeidén igy is sok tekintetben demokratikusnak tartom. Leg­inkább demokratikus az volt benne, hogy a kapuk tárva voltak bárki számára, a ki fizetett. Az udvart s az arisztokráciát pénzen láthatni, vajmi ritka mulatság s ép e két tényezőt pénzért nézhetni, bizony közeledés a demokráciához. Hiába, ß jótékonyság és a jó szív a leghatékonyabb fegyvere a demokráciának. Tedd jobbá az emberek szivét s demokra­tábbakká tetted az embereket. Mert hisz a demokráciához egyéb se kell, mint önzetlen, igazi jó szív. H- -S. VARMEGYE. — Az utibizottságok tagjai működéseikért díjazásban nem részesíthetők. Amennyiben az uti- bizottsági tagok, községi mérnökök hiányában, munkálatok ellenőrzését teljesitik, ezen működésük­ben felmeiült tényleges kés pénzkiadásaik s fuvar- költségeik, esetről esetre hozandó utibizottsági ha­tározatok alapján az érdekeltség pénztárából meg­téríthetők. (A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1901. évi 63 634. számú hatáaozata.) — Az egyleti alapszabályok egyes rendel­kezései bizonytalan időre se fel nem függeszthetők, se hatályon kivül nem helyezhetők. Csakis az egy­let működésének felfüggesztése rendelhető el. (A m. kir. belügyminiszter 1901. évi 131.226. számú határozata.) — A megrendelésgyüjtések ügyében. A kereskedelemügyi miniszter 1891. évi 84.655. sz. alatt kelt Ítéletében konkrét esetből kifolyólag a következő elvi jelentőségű határozatokat mondotta ki: Magához a kereskedőhöz, vagy iparoshoz el­járása közben intézett szóbeli megrendelés álvétele nem ütközik törvénybe. A fogyasztót a megrende­lésre való rábírás végett fölkeresni tilos. A lefog­lalt minták elkobzás helyett kellő indok esetén a rögtöni elküldés kötelezettsége és megfelelő óvadék ellenében kiadhatók. A jogtalanul felvett megren­delések hatálytalanítása nem tartozik az iparható-. ság jogkörébe. Utazzunk azonban el Londonból. Nem egy órai távolságot éltek, mert ezen belül még min­den London sferájához tartozik, hanem messzebb falura, kis városba.. Nem tudom, beszélhetek-e a mi értelmünk­ben vett faluról ott, hol keresve sem talál az em­ber földszintes házat, hol a csatornázás, a gáz fel nem tűnő dolog s a hol — a forgalom érdekében minden húsz lépésre egyenruhás rendőr sétál le és fel. Oly vidéken élek most, mely természeti fek­vésénél fogva roppant hasonlít Menyháza környé­kére: North-Wales. Londonból jövet Ruabonban ágazik el a kettős sínpárral ellátott mellék vonal, s a Dee kies völgyén tovább visz a tenger felé. A sziklamedrében tovasiető folyócska mentén egyik gyár a másik mellett: a sok téglagyár kellemet­len füstjét minduntalan az ember arcába csapja az ir tengerről jövő friss szél. A vonatok egymást érik: negyedóránként jön van megy egy, s a dél­előtt kilenc, és délután 6 órai vonat ugyancsak tömve van. A hegyoldalban az egész Birminghamig elhúzódó csatorna mellől gyakran hallatszik a kürtszó, az egymással szembe-jövő fehérhajók kölcsönös jeladása. A vasúti állomáson ugyanaz a a társaság ad reggelenkint egymásnak találkát, hogy a különböző távolságnyira fekvő gyárak s üzletekbe eloszolva s egész estig dolgozva, csak szürkületkor térjen haza. HÍREK. — Személyi h’r. Simontsits Béla miniszteri tanácsos és neje fiuknak: Simontsiis Elemér vm. főjegyzőnek látogatására több napot Szegzárdon töltöttek. Csütörtökön este utaztak vissza Buda­pestre. — Bezerédj István élet- és jellem­rajzának megírására a Magyar Tudomá­nyos Akadémia a legutóbbi nagygyűlésén pályázatot hirdetett. A pályamunkák be­adásának határnapja: 1903. szeptember 30. Jutalma Bezerédj Pál adományából 2000 korona. Az akadémia Bezerédj Pálnak a közgazdaság terén szerzett nagy érdemei­nek jutalmazására pár év előtt a Wahr- mann-fé\e 2000 koronás dijat Ítélte oda, mely összeget azután Bezerédj kegyeletes érzéssel visszaadta az Akadémiának és az emlitett pályázatra ajánlotta fel. — Kinevezés. A pécsi kir. Ítélőtábla elnöke Csizmadia Géza Pécs szab. kir. város másod-al­jegyzőjét a szegzárdi kir. törvényszékhez joggyakor­nokká nevezte ki. — Díszoklevél. Wosinsky Mór apát plébános, muzeum-igazga'ót akadémiai levelező-taggá válasz­tásával majdnem egyidőben, egy másik megtisztel­tetés is érte. A délmagyarországi történelmi és régészeti társulat egyhangú lelkesedéssel disziaggá választotta s ezen választásról szóló, igen díszes, .zöld habos selyembe kötött ok­levelet a vármegye alispánjának aláírásával ellátva megküldötte. — Az ok évéiben mindazon művek, melyeket eddig szerzett s ennek alapján hazai régészetünk körében tett sok és nagy érdemei egyenként fel vannak sorolva. — A képviselő adománya. Sz/uha István, a paksi kerület országos képviselője, az uj - paksi templom részére, egy 800 korona értékű szép csillárt ajándékozott. — Magánvizsgálatok- A szegzárdi polgári leányiskolában a magánvizsgálatok a. folyó tanév­ben május hó 30-án és junius hó 3., p. és g-ik napján fognak megtartatni. — Dr. Kramolin Emil temetése. Múlt szá­munkban méltattuk azt a veszteséget, amely köz­életünket Dr. Kramolin Emilnek, a komoly munka • férfiának és a lelkiismeretes kötelességteljesités mintaképének, elhunytával érte. Temetése pünkösd hétfőjén d. u. 4 órakor általános részvét mellett ment végbe. Az egyházi szertartást Wosinsky Mór apát plébános végezte. A gyászoló közönség sorá­ban ott láttuk a családtagokon kivül Simontsiis Béla miniszteri tanácsost, a vármegyei tisztikart testületileg Döry Pál alispán vezetésével, a városi elöljáróságot Nagy György biró és dr. Hirling Ádám vezetésével, a szegzárdi takarékpénztár igazgató­ságát, a bírói és ügyvédi kar számos tagját stb. A megboldogultnak családjához mindenfelől nagy számban érkeznek a részvétnyilatkozatok. Hogy megváltozik az élénk és zajos hétköz­napi kép vasárnap. Szombaton délután — a gyár s műhelyekben munka-szünet lévén — kiki elvégzi üzleti dolgait, s a vasárnapra virradó reggel, már mindent csendben s nyugalomban talál. A városok­ban még az étkező termek is zárdák, alig néme­lyik nyílik meg, de csak rövid időre, étkezés ide­jén. A vonatok gyakori fütyülése elnémul, s az istentisztelet alatt, az amúgy is alaposan megrit- kitott vasárnapi menetrend éppen szünetel. Szívesen is marad mindenki odahaza. A kívül­ről is oly Ízléses, s barátságos házak, melyek villa­szerűén jó darabon elhúzódnak az országút men­tén, a legegyszerűbb embereknél is oly kényelmet s tisztaságot rejtenek magukban, mely nálunk épen nem általános. Nem csudálom, hogy a fiatal embe­rek is, látva a munkájokkal egyidőben jelentkező anyagi hasznot, szívesen s sokat dolgoznak. Erre a tapasztalatra azonban mind Német­ország, mind Hollandia szép alkalmat ad. Tuda­koljuk csak meg, kik laknak azokban a szép és izléres lakokban, melyek a városokat mind élő öv veszik körül szépen gondozott kertjeikkel, — a felelet többnyire az, hogy üzletemberek. Szép dolog ez — szó sincs róla — de erős munkával jár, melyben ur és munkás egyaránt ki­veszi s ki is kell, hogy vegye részét. — U] kórház és kaszárnya» Közöltük annak idején,^ hogy vármegyénk törvényhatósági bizottsága a legutóbbi köz­gyűlésén Széchenyi Sándor gróf főispán el­nökletével egy bizottságot választott azon célból és azzal a megbízással, hogy a szegzárdi Ferenc-közkorhaznak mostani he­lyéről való áthelyezésének kérdését tanulmá­nyozza és tárgyalja. Ez a bizottság folyó hó 27-én fogja ezen nagyfontosságu kér­dést tárgyalni, az ülésen a belügyminiszter kiküldöttje: dr. Raisz Gedeon közegészség-' ügyi felügyelő, miniszteri osztálytanácsos is meg fog jelenni. A Ferenc-közkórház és főleg az elmebetegek osztálya most állan­dóan annyira túl van zsúfolva, hogy nem képes a jelentkező betegeket mind befo­gadni és a benlevőket kényelmesen és a hygienia érdekei szerint elhelyezni. Különö­sen nagy hátránya ennek a mi különben mintaszerűen berendezett és vezetett, az utóbbi években hatalmasan kifejlődött kór­házunknak, hogy nemcsak szükek már a helyiségei, hanem a mi szintén nem nélkü­lözhető, alig van valamire való szabad tere vagy parkja. Hátránya azonkívül, hogy a kórház a város központján van, ami fertő­zéseknek lehet előidézője. Mindezen bajok gyökeres orvoslása érdekében fölmerült az a helyes és — ha kell — áldozatok árán is meg­valósítandó eszme, hogy a kórház jelenlegi helyéről helyeztessék át egy, a szőlőhegyek körül levő alkalmas területen pavillonszerüen, a modern igények szerint építendő és berende­zendő uj helyiségbe, a mely a várostól tá­volabb esik és jó levegőjével, kényelmes park­jával és nagy méreteivel a jelenlegi összes bajokon és hiányokon a közegészségügy, vá­rosunk és a nagy közönség érdekeinek meg­j felelőleg alaposan segítene. Ezzel a tervvel j kapcsolatosan Döry Pál, vármegyénk alis- ! pánja fölvetette azt a közérdek szempont­jából szintén igen helyes és városunk anyagi helyzete és fejlődése érdekében csak öröm- j mel. üdvözölhető eszmét, hogy a kórház át- i helyezése esetén annak mostani épülete egy vagy két honvédgyalogezredbeli kaszárnycc céljaira használtassák fel. Csaknem minden vármegyének megvan már a saját hadki- egészitő parancsnoksága, csak Tolnavárme­gyének nincs. Az a merev idegenkedő fel­fogás, a mely régebbi időben Szegzárdon a katonasággal szemben uralkodott és már gyakran meghiúsította azt a különben köny- nyen megvalósítható tervet, hogy katona­ságot kapjunk városunkba, már szerencsére elavult és lomtárba került, úgy, hogy bizo­nyára általános helyesléssel és köszönettel fog találkozni vármegyénk alispánjának ama törekvése és fáradozása, hogy a jelenlegi kórház-épület felhasználásával katonaságot kapjunk majd Szegzárdra. — Úgy az uj kórház, mint pedig a kaszárnya mielőbbi megvalósításának ügyét a legmelegebben j ajánljuk az összes érdekelt tényezők figyel- J mébe és jóakaratába. — Esküvő. Lcwy Károly szegzárdi keres­kedő ma vezeii oltárhoz menyasszonyát, Müller Mariska kisasszonyt a szegzárdi izr. templomban. — Jubileum A »Szegzárdi Népbank« a folyó évben üli meg megalakulásának 30 éves évfróduló- ját. Erre az alkalomra Schneider János vármegyei > alszámvevő meg fogja irni a népbank történetét. — Csendörség Tolnán. A kér. csendőr- parancsnokság a minap arról értesítette Tolna köz­j s^get, hogy ott, egy 5 tagból álló csendőrőrsöt szándékozik elhelyezni, ha a szükséges garanciákat biztosítva látja. A község képviselő testülete — a. községnek egy régi óhaját látván teljesedésbe menni — készséggel szavazott meg e célra 60ö korona lakbért. — Névmagyarosítás. Schlézinger Ferenc ó-dombovári illetőségű, sásdi lakos vezetéknevét »Rado f-ra magyarosította belügyminiszteri enge­déllyel. belügyminiszter a kajdacsi anyakönyvvezetési kéri letbe anyakönyvvezető-helyettessé Steiner Jáno kajdacsi segédjegyzőf' nevezte ki s a házassá* anyakönyv vezetésével való közreműködéssel i megbízta.

Next

/
Thumbnails
Contents