Tolnavármegye, 1902 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1902-05-11 / 19. szám

— A lipiki gyógyfürdő. A jelen fürdőidény alkalmából, úgy in n> eddig is, újólag a lipiki gyógyfürdőre hívjuk fel tiszteit olvasóink figyelmét, annál is inkább, minthogy ezen csodatevő forrásai és kiiünő berendezésénél fogva rendkivüli gyógy hatásúnak ismert jódfürdő az utóbbi években még olyan irányban is nagy gyógysikereket ért el, melynek eddig egyetlen gyógyfürdőnél sem tapasztaltattak. Ismeretes volt ugyan, hogy e forrás gazdag natron tartalommal bir és hogy ezen tulajdonságánál fogva érvényesítette csodatevő hatást csu- zos és köszvényes bántalmaknál A tudományos vizsgálatok, melyek az utóbbi években Némethonban folytak, azt mutatták, hogy minden hires külföldi források, melyek mint a csuz és köszvény kiváló gyógyvizei tekintetnek, ezen hatásukat csak éppen a natron tartalomnak köszönik. így történt, hogy a wiesbádeni, emsi, plombiersi stb. hason vegyhatással bíró fürdők, mint a köszvény gyógyításra való specifikus hírébe jutottak. Magyarországon nincsen több hasonnemü forrás, mely ilyen magas hőfoknál fogva (64° C.) annyi nátront tartalmazna, mint éppen Lipik és azért azon tény, miszerint az említett köszvényes és csuzos bajokban szenvedő betegek Lipiken visszanyerték egészségüket, miután másutt hiába kerestek bajuk ellen gyógyulást, csak az utóbbi időben találta a tudomány megfejtését. A mi a lipiki fürdőnek gyógy- javaslatait illeti, t. i. görvélykórnál, bőrbántalmak- nál, izzadmányoknál, vérbetegségeknél stb , azoknál fölösleges volna még külön megemlékezni, amennyiben ez köztudomású s igy nem szükséges arra az olvasó figyetmét különösen felhívni. A lipiki fürdő a legmodernebb építkezésekkel, gyógy- épületekkel, szállodával, kényelmes és czélszerü belső berendezéseivel egy színvonalon áll a külföldi nagy fürdőhelyekkel. A nagy kiterjedésű angol parkban levő gyógyépületekben nagy és gyönyörű gyógyterem, kávéház, vendéglő, olvasó, valamint színpad van, úgy hogy a fürdő közönség a kúra idejét kellemes szórakozással töltheti ki. Az összes fürdő-épületek és az egész telep villamos világítással van ellátva.

HALÁLOZÁSOK.

_4_________________

— Dr. Kelemen László pécsi kananok, két év előtt még kurdi plébános, múlt kedden délután Pécsett, 63 éves korában elhunyt. A boldogult a pécsi egyházmegye papjai közt nagy tiszteletnek és tekintélynek örvendett széles-körű tudománya, szivjósága és szigorú papi élete miatt. Káplánkodását Dunaföldvárott kezdette. Vármegyénkben is nagyszámú tisztelői fájlalják elhunytát a közszeretetben álló kanonoknak. A nagytudásu, jeles férfiú elhunytáról a székeskáptalan és családja adtak ki gyászjelentéseket. A székeskáptalan gyászjelentése igy szól: »A pécsi székeskáptalan tagjai mély szomorúsággal tudatják, hogy szeretve tisztelt tagtársuk, nagyságos és főtisztelendő Dr. Kelemen László hites bölcsészettudor, a pécsi székesegyház mester- kanonokja, zsinati vizsgáló, a pécsi székesegyház plébánosa, »Miasszonyunkról« nevezett nőzárda elemi iskoláinak igazgatója, folyó hó 6-án délután 2 ’/a órakor, a haldoklók szentségének ájtatos felvétele és Isten szent akaratában való példás megnyugvással elviselt hosszas szenvedés után, életének 63-ik évében a boldogultak honába költözött. Az elhunytnak porhüvelye folyó hó 8-án délutáni 3ll2 órakor fog a székesegyházi plébániaiakban beszenteltetni és a székesegyházi sírboltban nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise-áldozat az elhunytnak lelki üdvéért pénteken délelőtt 9 órakor fog a székesegyházban a Mindenhatónak bemutattatni. Pécsett, 1902. évi május hó 6 án. Az örök világosság fényeskerljék neki !« A család gyász- jelentése ped'g ez : >Dr. Kelemen Mihály, Özvegy jBuday Béláne szül. Kelemen Tekla és a széleskörű atyafiság szomorodott szívvel jelentik felejthetetlen' jó testvérük, illetőleg nagybátyjuk: Dr. Kelemen László hit- és bölcsészettudor, kananok és székesegyházi plébánosnak folyó hó 6 án délután fél 3 órakor, a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétéle után, példás életének 63-ik esztendejében hosszú betegség folytán beállt gyászos el- hunytáf. A megboldogidt hült tetemei f hó 8-án délután fél 4 órakor fognak a káptalani sírboltban örök nyugaton ra tétetni, az engesztelő szent mise áldozat lelki üdvéért f. hó 9-én délelőtt 9 órakor fog a székesegyházban a Mindenhatóna k bemutattatni. Pécs, 1902. május hó 6 án. Béke poraira.«

— iámbusz Gyula, a tolnamegyei árvaszék díjnoka, ki ilyen minőségben 17 évig dolgozott j szorgalmasan, hosszas betegség után elhunyt 44 i éves korában. Temetésén Kurcz Vilmos árvaszéki elnök vezetése m llett az egész tisztikar és segéd- személyzet, valamint nagy számú közönség vett részt.

— Szivér Ignácz szegzárdi molnár, Szivér Lajos belv. helye.tes-tanitó édesatyja, 61 éves korában elhunyt.

— Fodor Jenő- Megrázó öngyilkosság hire járta be a múlt hét elején a napi lapokat. Fodor Jenő fiatal és vagyonos budapesti nagykereskedő május hó 3-án a reggeli órákban agyonlőtte magát

TOLNA VAKiKEGYE.

Andrássy-uti lakásában. A szegzárdiakat is annyiban érdekli a szomorú eset, mert az öngyilkossá lett szerencsétlen ember férje volt a pár év előtt Szegzárdról elszármazott Wiener Mariskának, ki városunkban töltötte leányéveit, a mi polgári iskolánknak is növendéke volt és alig egy éve, hogy néhány évi boldog házasság után elhunyt. Ez a nagy csapás búskomorrá tette az Özvegységre jutott lérjet, kinek öngyilkosságáról a Magyar- országban a következő részleteket olvassuk: Ma hajnalban egy jómódú nagykereskedő vetett véget önkezével az életének. A felesége tavaly meghalt, ami nagyon elkeserítette a sze ető férjet. Azóta búskomor volt. Az utóbbi időkben veszedelmes lábbajt kapott, ami még jobban elkeserítette. Nem gondolva arra, hogy öt esztendős leánykáját teljes árvaságra hagyja, golyót röpített az agyába, ami nyomban megölte. Az öngyilkos Fodor Jenő, 35 esztendős ember. A Petőfi-tér 1. szám alatti\Hajduska A. és társa déli-gyümölcs nagykereskedő cégnek volt az egyik főnöke. A magyar államvasutak nyugdíjintézeti bérházában, az Andrássy-ut 88. száma alatt lakott. A II. emelet 42. ajtó alatt fényesen berendezett, nagy lakásban élt 5 éves Erzsiké leányával. Tavaly meghalt a felesége, Wiener Mariska, egy fővárosi magánzónő özv. Wiener Ferenczné leánya. Ettől kezdve Fodor nagyon bánkódott a felesége után. Rokonainak többször említette, hogy egyedül kis leánya fűzi még az élethez. Január hónapban megfázott és súlyos természetű influenzát kapott, amiből kifolyólag veszedelmes lábbaja támadt. A múlt héten orvosai kijelentették, hogy valószínűleg amputálni kell a lábát. A búskomor embert ez az újabb csapás még jobban elkeserítette és teljesen megfosztotta életkedvétől. Tegnap még kifizette a házbérét és dél óta nem mozdult ki a lakásából. Este bezárkózott a hálószobájába és az egész éjszakát ébren töltötte. Hajnali 4 óra előtt pár perccel a cselédek hallották, amint az előszobában föl és alá járkált, azután visszament a hálószobájába és pont 4 órakor forgó- pisztolyiyal a szájába lőtt. A lövés zajára besiető cselédek már halva találták a hálószoba pamlagán. Kihívták a mentőket, akik azonban már csak a halált konstatálhatták. Levelet hagyott hátra a rendőrség címére, amelyben kéri, hogy ne boncolják föl, végzetes tettének okául pedig gyógyithat- lan lábbaját mondja. Holttestét kivitték a törvény- széki orvostani intézetbe. A teljes árvaságra jutott kis Erzsiké előtt egyelőre eltitkolták a borzasztó csapást, amely érte, és reggel elvitték a szomorú házból nagyanyjához. Az udvarról még felkiáltott a folyósón álló cselédnek:

Mondja ám meg az apának, hogy a nagymamához mentem!

TÖRVÉNYSZÉK.

Esküdtszéki tárgyalások.

A szegzárdi kir. törvényszék, mint esküdtbiró- ság májusi ülésszakának főtárgtyalásai e hó 5-én és 6-án voltak. 5 én a szándékos emberöléssel vádolt Aszalai, helyesebben Mitrovics József szegzárdi legénynek, 6-án pedig lungori István tótkeszi lakosnak bűnügyét tárgyalták, kit gyújtogatás büntette miatt vontak felelősségre.

d

Az Aszalai-féle bünpör tárgyalását Selcz József elnök vezette. Szavazó bírák : Ágoston István és Kövessy Ödön, jegyző : Szilágyi Ernő. Az esküdtszék tagjai a következők lettek: Boross Gyula, Fratiek János, Hayt Gábor, Hellermann Antal, Hirschmann Henrik, Jeszenszky Andor, Leicht Lajos, dr. Pirnitzer Béla, Réder Henrik, Straicher Benő, láth Károly, Wigand János rendes, Szauter József és Eichardt József pót esküdtek. A vádhatóságot: Jeney László kir. alügyész képviselte, védő : Dr. Beöthy Károly volt. A tárgyalás során a tényállás a követke :őnek bizonyult:

Ez év február 9-én farsang utolsó vasárnapján a szegzárdi újvárosi katholikus-legényegylet mulatságot tartott, melyfői másnap reggel hat óra táján Aszalai Jószef kedvesével Kaiser Ágnessel hazafelé ment, betért a S:oll-féle korcsmába, hogy revolverét, melyet az előző este ott hagyott, elvigye. Nevelő atyja a vádlottnak hegypásztor s őt fia e tisztében helyettesíteni szokta. A korcsmába lépve látta, hogy Tóth József, ki haragosa volt, ötödmagával ott iddogál. Talán, hogy megengesztelje ellenfelét s ennek barátjait, egy kis időre közéjük telepedve, bort is fizetett, de revolverét magához véve a korcsma udvarán keresztül megszökött a társaságtól s kisietett az utczán rá várakozó barátnőjéhez s kivel szapora léptekkel a kórház felé igyekezett. De nemsokára futás neszét hallották s Kaiser Ágnes hátranézve rémülten látta, hogy az öt legény, élükön Tóth József, űzőbe vette őket. És csakugyan, mire a Vizi-utcza sarkára értek, üldözőik nyomukban voltak. Ettől a pontól fogva nehéz a tényállás tisztázása. A vádlott állítása szerint támadóinak kezében nyitott kés volt s Tóth Józsefre, ki legelői volt 2—3 lépésnyi távolságból és csak akkor lőtt, mikor figyelmeztetése ellenére

nem tágított s szóval is leszúrással fenyegette. Az elhaltnak négy társa pedig egyhangzóan tagadja, hogy akár náluk, akár Tóthnál kés lett volna, tagadják, hogy csak szóváltás is lett volna köztük

1 a vádlott és elhalt között való távolságot 10—12 lépésnek mondják. Tény az, hogy a hasán megsebesült Tóth József sebébe február 12-én a kórházban belehalt.

E miatt fogta az ügyészség Aszalait szándékos emberölés, mégpedig már a vádirat szerint is. erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés büntette miatt perbe. A tárgyalás során a vádlott beismerésén és Kaiser Ágnes vallomásán kívül a tett elkövetésének körülményeire nem sok világosság derült, mert a jelenvolt négy legény-pajtása az elhaltnak, elfogultnak látszott, a többi tanuk pedig majdnem mind lényegtelen vallomást tettek.

A bizonyító-eljárás befejezte után a bíróság két kérdést intézett az esküdtekhez, melyek az erős felindulásban elkövetett szándékos emberölésre irányultak, beleszőve a védő kérésére a jogos-védelemnek és félelemből, ijedségből történt túllépésének kérdését is. Majd Jeney László, kir. alügyész terjesztette elő a tőle megszokott formás előadásban vádbeszédét. Nem látja bizonyítottnak azt, hogy a vádlott a tettét jogos-védelmében követte volna el, .mert szerinte csak az elhalt volt a támadó, de nem a vele volt négy legény is és ennek a támadásnak a veszedelme sem volt olyan, mely a vádlottat a. fegyver használatára feljogosította- volna, mert 10—12 lépésnyiről lőtte le Tóth Józsefet, a kinél kés nem is volt. Egyébként semmi jogos-alapját nem látja annak, hogy a vádlott töltött revolverrel járt kelt.

Utána a védő, dr. Beöthy Károly, terjedelmes, hatásos védőbeszédben, ügyes csoportosítással gyűjtötte össze a bizonyító eljárás során fölmerült mentő adatokat, melyek szerinte mind arra vallanak, hogy keresve sem lehetne alkalmasabb példáját találni a jogos önvédelem esetének, a szóban forgónál. Nyom- ról-nyomra, lépésről-lépésre mutatja ki az ügy történetéből, mennyire kerülte védettje az összeütközést, mint próbálja a korcsmában engesztelni ellenfeleit, mint szökik meg tőlük föltünés nélkül, hogy siaí előlük kedvesével s midőn öten nyomában vannak s a támadás vezetője: Tóth József .figyelmeztetése ellenére sem tagit s a támadás minden pillanatban lecsaphat rá: akkor süti el csak fegyverét. De ha talán erre nem lett volna is szükség, a támadás nagysága, a veszedelem közelsége kétségtelenül olyan volt, hogy félelme, ijedtsége miatt helyzetével számot nem tudhatott Ennek alapján védettje fölmentését kérte

Ezután az esküdtek visszavonultak tanácskozásra, de hosszas tanácskozás után a föltett kérdéseket nem találták kieligitőknek s mig egy, halált okozott súlyos testi sértésre irányuló kérdésnek feltevését indítványozták s a bíróság annak a feltevését — termeszétesen — elrendelte. Kétségtelen ugyan, hogy erre a kérdésre jogi alapot a tárgyalás adataiból nem lehetett meríteni, de más módon nem lehetett találniok arra, hogy ha már fölmenteni nem akarták a vádlottat, enyhébb büntetést biztosítsanak neki, mint a milyen a feltett, szándékos emberölésre irányuló kérdés maga után vonta volna. Csaknem harmadfél órahosszat tartó tanácskozás után az esküdtek főnöke Jeszenszky Andor azt a verdiktet hirdette ki, hogy a vádlott az erős felindulásban elkövetett halált okozott- súlyos testi sértés bűntettében bűnös s a bíróság annak alapján

2 évi börtönre ítélte. Az ügyész visszavonta a tárgyalás során tett semmiségi panaszait, megnyugodott ebben az Ítéletben, azonban a védő a btkv. 92. §-ának nem alkalmazása miatt semmiségi panaszt jelentett be.

A tárgyalás, mely este 10 óra táján ért csak véget, nagy érdeklődést keltett s különösen az esti órákban a folyósokat is ellepte a polgárság.

II.

A második napi tárgyalás, noha az ügy tényállása a lehető legegyszerűbb, sokkal érdekesebb volt emennél. Szomorú érdekességü. Megindító képe játszódott le annak, hova juthat az ember aggkorára, mint válik uira gyermekké. Roskatag, tesben- lélekben megtört 79 éves elagott ember üffa vádlottak padján a bűntetteknek egyik legrémesebb,, legveszedelmesebb fajtája, gyújtogatás miatt. Meg & vallja nyíltan, nyugodtan, bánkódás, félelem nélkül: ő gyújtotta fel a lánya, veje présházát.

És ez a tűz az életnek egy Tég ismert drámájának jelentéseire vetett világot.

lungori István tisztességes munkával, két keze körmei kopadékával egy negyed telket szeret Tótkesziben az alatt az 50 esztendő alatt, mig hitestársával együtt élt. Nem csipett-lopott, büntetve- soha nem volt. Két évvel ezelőtt meghalt a felesége s vagyonát ráosztotta két férjes lányára annak a jóreménységnek fejében, hogy eltartják érte. A többi a régi történet . . .

A múlt őszön az öregnek az egyik veje nem adta meg a borbélynak azt a mércze búzát, a mi az ipa borotválásáért járt volna, mert abban a fertály esztendőben a másik lányánál volt. De menynyit szenvedhetett el addig ez a sírja szélén álló1902. május 11.