Tolnavármegye, 1902 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1902-04-27 / 17. szám

1902. április 27. TOLNAVAHMEGYE. 3 — A Remete-kápolnánál tartatni szokott szom­bati szentmisék tegnap kezdődtek meg. A Remete­kápolna kellemes fekvése, meg a hozzáfűzött le­gendák kedves kiránduló helylyé teszik ezt a he­lyet, ahol a hivőket a természet szépsége is áhítatra gerjeszti. A szent-miséket dr. Fent Ferencz szeg- zárd-ujvárosi plébános, akiknek plébániájához a kápolna tartozik, ez évben is 8 órára tűzte ki. — Esküvő- Várkonyi Imre simontornyai II. jegyző ma d. e. vezeti oltárhoz aráját: Gyüssü Aranka kisasszonyt, Gyüszü István bátaszéki posta­mester leányát. A násznagyok: Várkonyi Sándor szegzárdi tanító, lapunk kiadóhivatalának vezetője és Iraiber Tivadar nyug. törvényszéki irodatiszt. — A pécsi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy néhai Erdőssy Lajos volt pécsi ügyvéd iro­dája részére dr. Németh Arthur helyett dr. Zsolnay Gyula pécsi ügyvédet rendelte ki gondnokul. — Matinéé. A polgári leányiskola szegény tanulóinak segélyezésére az intézet igazgatósága a főgimnázium tornacsarnokában ma d. e. 11 ófa­kor matinéét rendez érdekes műsorral. Közremű­ködnek : Klieber Gizella, Mirth Lászlóné, Pirnitzer Annie, Török Sára és Krammer Jánosné urhöl- gyek, továbbá: Bodnár István, Burányi Viktor és Moudry Hugó urak. — A »Tolnamegyei Kör,« amely alig esett át a megalakulással járó nehézségeken, igen dicsé­retes határozatot hozott, a mennyiben irodalmi estélyek rendezését vette programmjába. A választ­mány ugyanis elfogadta Bóth Dénes jegyzőnek következő határozati javaslatát: »Mondja ki a kör, hogy első felolvasó estélyét — szülőföldje iránt érzett szeretetének méltó kifejezéséül — me­gyénk nagy szülöttjének, Garay János emlékének szenteli s bízza meg egyik tagját a Garayról szóló felolvasás megtartásával. Ezenkívül mondja ki a válasz'mány, hogy megyénk koszorús költője halá­lának évfordulóján minden évben, Szegzárdon ün­nepélyt rendez s Garay szobrát megkoszorúzza.« A májú? 11-én tartandó felolvasó estély programmja a követkéz3: 1. Elnöki megnyitó: Kerbolt Károly. 2. Versek ; irta és felolvassa: Szepessy László. 3. Emlékezés Garayról : Roth Dénes. 4. Monolog: Fonó Gizella k. a. 5. Felolvasás: Koritsánszky Ottó. 6. Szavalat; Wagner Richárd. 7. Alelnöki záróbeszéd: Szepessy László. — Templomrablás. Pakson, a 16. és 17-ike közti éjjelen — még eddig Ismeretlen tettesek — betörtek két templomba és elrabolták a kezük ügyébe akadt pénzértékeket. A rk. templom 4 ablakát és 2 ajtaját feszegették, mig végre a sek­restye ajtón behatoltak. E raboltak 3 kelyhet és elvitték a perselyekben levő pénzt. Másnap az országút homokjában találták meg a kelyhek le­tördelt alsó-részeit. Az evang. templomba is be­hatoltak; innen is elvitték a persely pénzeket. De a harmadik templom ajtait is megkísérelték betörni.-— Pályázat állatorvosi állásra. A dunafö'.d- .vári községi állatorvosi állásra a főszol^abiróság pályázatot hirdet. Az állás javadalma 1300 korona A kérvények május 20-án d. u. 5 óráig adan­dók be. — Magas életkor. E hét folyamán Dombo- várott egy százhárom éves szegény asszony, özv. Devecsery Józsefné halt mpg. A ritka szép kort elért asszony még egy-két évvel ezelőtt teljes jó egészségnek örvendett, naponta eljárt a templomba és csak az utóbbi időben kezdett gyengülni és betegeskedni. — Névmagyarosítás. Bottenstein Sámuel simontornyai születésű, müncheni lakos családi nevét * Somái-ra változtatta. — A dunántúli kivándorlási kongresszus rendező-bizottsága folyó évi április hó 27-én, dél­előtt 10 órakor, Veszprémben, a vármegyeházban tartja alakuló ülését. Az ülés tárgyai a követke­zők: 1. A rendező-bizottság elnökének megválasz­tása 2. A kongresszus helyének és idejének meg­állapítása. 3. A helyi bizottság szervezése. 4. A kongresszus szervezetének megállapítása. 5. A kongresszuson tárgyalandó kérdések kijelölése s az eddigi anyag előterjesztése. 6. Esetleges in- ■ditványok.* — Esküdt-választás. Grábócz községben Studer Péter elhalálozása folytán üresedésbe jött I esküdti állásra Breitling Józsefet választották meg. — Tolonczszökevény. Németh József nagy- szokolyi születésű, 21 éves napszámos a budapesti főkapitányságtól megszökött, s azóta nyoma veszett, azért a rendőrség országszerte körözteti. — Jóváhagyott alapszabály. A szegzárdi izraelita szent egylet alapszabályait a belügyminisz­térium a bemutatási záradékkal ellátta.! — Átalakítási munkák. A szegzárdi urada­lomhoz tartozó janyai pusztán levő ököristállón és sertésólon tervezett és összesen 3283 kor. 55 fillérrel előirányzót* munkák biztosítása végett a szegzárdi közalapítványi felügyelőségnél folyó évi április 14-ikén árlejtés volt.Ajánlatot tettek: Engel Frigyes (Kölesd) 13 százalék és Brack Lajos (Mocfa) 18.6 százalék engedéssel. — Kivándorlók figyelmébe. A m. kir. belügy­miniszter a következő körrendeletét intézte vala­mennyi vármegyei és városi törvényhatósághoz. A brémai osztr. magyar konzulátusnak a közös kül­ügyminisztérium által közölt jelentése szerint újabb időben gyakran előfordult, hogy kivándorolni szán­dékozók, kik németül sem tudnak, minden pénz nélkül érkeznek Brémába azon reményben, hogy a tengeren való átkelés költségeire szükséges pénzt ott szerzik meg, vagy mint hajómunkások, ingyen teszik meg az utat Amerikába. Felhívom a címet, hogy intézkedjék, miszerint a kivándorolni szán­dékozók kellő módon figyelmeztessenek miszerint elegendő útiköltség nélkül útra ne keljenek, mert Brémában mankaerő fölös számban áll rendelke­zésre és a hajók a tengeri útra munkásokat nem vesznek föl, s igy annak lesznek kitéve, hogy a német hatóságok által haza utasittatnak. Buda­pesten. 1902. évi április hó 10-én. A miniszter meghagyásából: Dr. Sélley s. k., miniszteri tanácsos. — Számtalan elismerölevél és azon hiteles orvosi nyilatkozatok, melyeket a fővárosi, vidéki és külföldi kórházakban folytatott kísérletekről és azok kiváló eredményeiről állítottak ki, bizonyítják, hogy a Zoltán-féle kenőcs a csúz és köszvényes bajok biztos gyógyszere. Üvegje 2 korona Zoltán B. gyógytárában Budapesten. — Hulla a Dunában. Pakson, folyó hó 13-án egy 40 — 50 év körüli férfi hulláját fogták ki. A szerencsétlen ember valószínűleg munkás volt, erre mutat a jobb karján látható, szivalaku teto- virozás, amelyben T. M. betűk voltak láthatók. — Pórul járt fatolvaj. Józsa Sándor döb- röközi lakost a nagyhajmási erdőben falopáson érte az erdőőr, s mikor felszólítása daczára futni kezdett, reálőtt. A sőrétek a tolvaj jobb-combjába fúródtak — Egy kis szüz-dohány. Amd Henrik ma- josi lakos rosszkor talált útra indulni: szemközt jöttek a csendőrök és az egyiknek olyan kitűnő szaglása volt, — hogy messziről megérezte a dohány szagát, amit Amd a hátán cipelt. Persze, feljelentették a pénzügyigazgatóságnak, ahol aligha fogják megdicsérni Anidot. — A hírlapok utcai árusítása tárgyában a belügyminisztertől körrendelet érkezett le, mely­nek rövid tartalma ez: A leghosszabb határidő, melyre az. utczai árusításra való engedély kiad­ható, három hórar terjedhet. Iskolaköteles gyerme­keknek a rendőrkapitányság egyáltalán ne adjon engedélyt és az ilyen gyermekek által való árusí­tást akadályozza meg. — Nyomorékoknak csak akkor adható árusítási engedély, ha ezeknek álla­pota közmegbotránkozást, vagy undort nem ger­jeszt. -­— Gabonatolvaj. Lcivy Jakab bátaszéki ga­bonakereskedő azt a feljelentést tette a csendőr­ségen, hogy zárt magtárából ismeretlen tettes kö­rülbelül 600 korona értékű gabonáját ellopta. A nyomozás során kiderült, hogy a tolvaj nem más, mint Humely András, akit a csendőrség nem éppen előnyösen ismer. Tettét baismervén, feljelentették. — Az uj ötvenkoronás bankjegyek elkészí­tésének teknikai munkálatai már annyira haladtak, hogy az uj bankjegyek kiadása, illetőleg forga­lomba hozása már május hónapra várható. Addig elkészül a szükséges tartalékkészlet is, mely nél­kül nem kezdhetik meg az első bankjegyek ki­adását. Az ötvenkoronás bankjegy színe zöldeskék, nagyságban pedig hasonló az ötvenmárkáshoz. A forgalomba hozandó mennyiség nincs meghatározva. — Válási ok. Egy nő válópert indított a férje ellen és a háztartási kötelességek súlyos megsér­tése miatt kérte a házasságot felbontani, mert férje, aki a házasság megkötése előtt a Szent Benedek- rendből kilépett és az evangélikus hitre tért át, ismét visszatért az egyházi rendbe, most a Szent Benedek-rend kötelékébe tartozik s igy a házas­élet folytatása lehetetlenné vált. A kaposvári kir. törvényszék — mint az Ügyvédek Lapja írja — a házasságot alperes vétkessége miatt a házassági tör­vény 80. §-ának a) pontja alapján felbontotta és a házasságból született 3 éves kis fiú gondviselését és tartását 7 éves korától is anyjára bizta, indo­kul azt hozván fel, hogy annak lehetőségét, hogy a gyermek 7-ik életévének betöltésekor az apának adassék ki, annak papi állása teljesen kizárja. A törvényszék ezen Ítéletét úgy a pécsi Ítélőtábla mint a kurta belyben hagyta. — Hetes szám. A biblia mondja, hogy a világ megteremtése után hetednapra az Isten meg­pihent. Hét napja van a hétnek. Kaldeai és héber nyelven hitet tenni tulajdonképpen annyi, mint hetet mondani, mert minden fontosabb szerződéshez hét tanú volt szükséges. Hét betűvel írják Jehovát, hét szótagból áll a mohamedán imaforma : la ill Allah ill Allah. Hét csodája volt a világnak, hét bölcse Görögországnak, hét bölcs mester az ókor hősköl­teményében, a végzet rokkáján heten fonnak a lit­ván rege szerint; és hét választó fejedelme volt a német birodalomnak. Az özönvíz az örökös eső hetedik napján kezdődött és hét hétig tartott. Noé hét pár galambot vett bárkájába és a kibocsájtott galamb hetedik nap tért vissza. Hét város vitatta magának Hómért. Hét király uralkodott Poroszor­szágban, mert a hetedik, Vilmos király, császár lett. A hétéves háborúban II. Frigyes alatt hét nagy ütközeti volt; hét napig tartottak 1866-ban az ütközetek Podoltól Königgréczig, és hét hónapig tartott a német-franczia háború, a melyben a hete­dik ezred tüntette ki magát legelőször. Hét nemes érczet és főbűnt ismer a világ. Hét nyílása van a fejnek, u. m. 2 szem-, 2 fül-, száj- és 2 orrlyuk; hét koponyacsont, hét oldalborda, hét hátgerincz és hét nyakcsigolya van. Hétféle oszlopot ismer az építészet. Hét vezére volt az ősmagyaroknak. Hét a szentségek száma s hét sebből vérzett Krisztus Urunk a kereszten. Jerihó ostrománál hét pap hét tárogatóval járta körül a falakat, s hetednap om­lottak le a harsonaszóra. HALÁLOZÁSOK. — Madarász Elemérné szül. Fonyó Irma. Vármegyénk egykori főjegyzőjét, Madarász Elemér belügyminiszteri osztálvtanácsost megrendítő, súlyos csapás érte, nejének szül. Fonyó Irmának f. hó 22-én, Budapesten történt elhunytával. Szegzárdon s mindenütt, ahol csak a megboldogult úrnőt, kit a legszebb korban ragadott el a halál, ismerték, mély szomorúságot keltett ezen gyászeset és álta­lános a rézzvét a gyászbaborult férj és egész csa­ládja iránt. A mélyen lesújtott férj a következő gyászjelentésben ad szomorú híradást airól a nagy csapásról, mely őt nejének, kivel a legboldogabb házasságban élt, elhunytával érte: »Felső-pulyai Madarász Elemér a maga és gyermekei: Elemér, Pál és Sára, valamint anyósa: özv. fonyódi Fonyó Lászlóné szül. Guetman Karolina és az összes testvérek és rokonok nevében mély fájdalommal tudatja, hogy hőn szeretett neje: felső-pulyai Mada­rász Elemérné szül. fonyódi Fonyó Irma folyó évi április hó 22-én hajnali 3 órakor, rövid szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után, élete 43-ik évében az Urban csendesen elhunyt. A drága halott hült tetemei szerdán, folyó hó 23-án dél­után 4 órakor fognak a gyászházban: I. kér., Krisztinaváros, Logody utca 19. szám alatt, aróm. kath. egyház szertartása szerint ünnepélyesen be­szenteltetni és a farkasréti temetőbe kisérve, ott örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent miseáldozat csütörtökön, e hó 24-én délelőtt 11 órakor a krisztinavárosi plébániatemplomban fog a Mindenhatónak bemutattatni. Budapest, 1902. évi április hó 22-én. Áldás és béke poraira.«

Next

/
Thumbnails
Contents