Tolnavármegye, 1902 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1902-04-27 / 17. szám
XU. évfolyam. 17. szám. Szegzárd, 1902. április 27. Előfizetési ár: Egész évre . . . 12 korona. Fél évre . . . 6 > Negyed évre . . 3 » Egy szám ára . . 24 fillér. Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó- ivatalon kívül elfogad Krammer Vilmos könyvkereskedése Szegzárdon. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. ' Megjelenik minden vasárnap.. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, vár-utca 130. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Segédszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. SZÉKELY FERENCZ. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szer-| kesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékeljen megállapító t| árszabály szerint számíttatnak. Igazságügyi kérdések. —lk. A képviselőház az igazságügyi tárca költségvetését tárgyalja. Sajnos, nagyon gyenge érdeklődés kiséri a tárgyalást, a mely valóban magas színvonalon állott eddig. A személyes ügyek, választási kérdések vagy bármiféle politikai affaire sokkal inkább érdeklik a mi parlamentünket, mint az igazságügy, melynek vitája iránt csupán a ház jogásztagjai érdeklődnek. Pedig korszakot alkotó jogi reformoknak küszöbén állunk, mely kérdések életbe vágó fontossággal bírnak és a nemzet egyetemes érdekeit érintik. Az igazságügyi költségvetés a fokozatos fejlődés képét mutatja. 1872-ben a költségvetés 10 millió forintra rúgott, a mostani költségvetésben közel 43 millió korona fordittatik igazságügyi célokra. Lényeges javulást mutat a kezelő tisztviselők helyzete. Az igazságügy- miniszter ugyanis a dijnokok létszámának apasztása mellett 156 állással szaporította a második fokozatba tartozó irodatisztek létszámát, úgyszintén javította a fogházfelügyelők és a telekkönyvvezetők javadalmazását. Ezt követni fogja a bírói fizetések fokozatos emelése. Állami érdeket képez, hogy a birói függetlenséget biztosítsuk, ami csak úgy érhető el a legbiztosabban, ha ezen előkelő közfunkczionáriusoknak tisztességes megélhetést és gondoktól mentes anyagi boldogulást nyujtunk. A jogalkotás terén az igazágügyminisz- tér általános elismeréssel találkozó hatalmas munkásságot fejt ki. A magyar polgári perrendtartásra vonatkozó törvényjavaslat a folyó év elején már beterjesztetett a képviselőház elé és az nemsokára érdemleges tárgyalás alá kerül. Az általános polgári törvénykönyvnek két utolsó kötete: a kötelmi és az öröklési jog indokolása szintén már megjelent és a szakkörök véleményének meghallgatása után az igazságügyminiszter be fogja mutatni a törvényhozásnak az általános polgári törvénykönyv tervezetet. Az igazságügyminiszteriumban munkában vannak továbbá a büntető törvény revíziója, az uzsora törvény, az uj végrehajtási eljárás, a tagosításé törvény, a telekkönyvi rendtartás és a betétszerkesztési törvény revíziója, a katonai tüntető eljárásról és az uj ügyvédi rendtartásról szóló javaslatok. Az ügyvédi rendtartás elkészítése előtt már most is éléirken pertraktálják a magyar ügyvédség kérdését, minthogy annak anyagi helyzete valóban válságos kezd lenni és mert a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat az ügyvédség helyzetére és jövőjére nézve, nemkülönben az ügyvédi állás tekintélye és függetlensége szempontjából számos sérelmes intézkedést tartalmaz. A hivatásának magaslatán álló magyar ügyvédi kar (ha tagjai között, mint minden testületben, vannak selejtes elemek is) önérzetével és igazságszeretetével ellenkezik, hogy a maga számára mások megkárosításával különleges előnyök és érdekek biztosítását követelje, de viszont általános érdeket képez az, hogy az ügyvédi karnak kielégítő anyagi helyzete, a mely a tisztes megélhetést biztosítja, törvénybe iktatott intézkedésekkel meg ne akadályoztassák. Kétségtelen, hogy az ügyvédek anyagi helyzete mindinkább rosszabbra fordul. Az ügyvédi kamarák és a megtartott országos ügyvédgyülés elszomorító alakban tárják fel a magyar ügyvédség mostoha helyzetét. Pedig az ügyvédi kar a_ magy ír intelligenciának- gerince és a magyar közéletnek egyik legfontosabb tényezője, a melynek a nemzeti érdekekért folyt küzdelmekben mindig oroszlánrész jutott és amely a közélet minden terén ép oly tiszteletreméltó, mint hasznos és önzetlen tevékenységet fejt ki. Az országnak arra a nagy erkölcsi és szellemi tőkére, a mely a magyar ügyvédségben rejlik, nagy szüksége van, éppen azért az ügyvédi kar megélhetési kérdésének sikeres megoldása állami érdeket képez. Az ügyvédek nemcsak a jogszolgáltatásnak képezik egyik fontos tényezőjét, egyik integráns részét, hanem nálunk még azonfelül minden időben a szabadságnak és a nemzeti eszméknek voltak erős meggyőződésű bajnokai. Azért az ügyvédi karnak jogos érdekeit, nem ugyan mint külön kasztét, föltétlenül ki kell elégíteni. Az ügyvédi kar jüggetlenségének biztosítására az ügyvédi kar önkormányzatát szélesebb alapra ki kell terjeszteni, a képesítést szigorítani kell, hogy a színvonal emelkedjék, az ügyvédi gyám és nyugdíj- intézetet állami támogatással életbe kell léptetni és a perrendtartásból pedig ki kell küszöbölni mindama pontokat, a melyek az ügyvédekre nézve sérelmesek. Különben a perrendtartást örömmel kell üdvözölnünk. A közvetlenség és a szóbeliség a peres eljárásban egyrészről lényegesen gyorsabbá fogja tenni az igazságszolgáltatási processust, másrészről pedig a bizonyítékok szabad mérlegelése alapján szárnyat fog adni a bírónak, a mely őt az anyagi igazság kiderítéséhez viszi majd közelebb. Az eddigi törvényes bizonyítási rendszer az alaki igazságnak szekerét tolta csak, ezentúl azonban a szóbeliség és a bizonyítékok szabad mérlegelésének segélyével mindenki gyorsan és egyszerű eszközökkel megtalálja majd a maga igazát. Kívánatos, hogy az uj perrendtartás, mint a fejlettebb jogéletnek egyik sarkalatos követelménye, úgyszintén a Plósz igazságügyminiszter által sok tudással, vas szorgalommal és nagy ambícióval inaugurált egyéb reformok a jogkereső közönség érdekében minél előbb megvalósuljanak. VÁRMEGYE — A tolnavármegyei községjegyzöi-nyugdíj- alap 1901. évi állapota felől az alapra vonatkozó ugyanazon évi számadás nyomán Múdly László fő- pénztárnok, Ferdinand János ellenőr, valamint a számvizsgáló bizottság tagjai : Máíhis Kálmán főszámvevő, Küknél Ferencz, Klimes Antal és Vanyek Béla jelentéséből közöljük a következőket: Tolnavármegye községjegyzői - nyugdíj 1 alapja kitett 1900. év végén alaptőkében 154.496 kor. — f. 1901. évben' a számadási adatok szerint az alaptőke gyarapodott: a) jegyzői 30% 334 kor. 41 f., b) jegyzői 10% hozzájárulásból 630 kor. 60 í| c) jegyzői 5% hozzájárulásából 362 kor. 04 fillér. Az alaptőke 1901. deczember 31-én kitett összesen : 155.823 kor. 04 f. Forgótőke begyült ugyancsak 1901. évben: a) az alaptőke kamataiból 6941 kor. 25 f., b) a forgótőke kamataiból 791 kor. 51 f., c) a községi hozzájárulás 15021 kor. — f., d) a jegyzői járulék 5%-ból 9246 kor. 81 f., e) a jegyzői szigorlatokból — kor. — f, f) a községi elöljáróságok bírságából 1009 kor. — f„ g) nyugdíjasok adójából 261 kor. 86 f., h) egyébb rendkívüliekre 40 kor. — f., i) múlt évi maradvány 6319 kor. 88 í. A forgótőke bevétele : 39631 kor. 31 f. A torgótőkéből kiadatott: 20 jegyzőnek és 32 jegyző özvegyének nyugdíjra 27.279 kor. 79 f. Nevelési pótlék 15 fiú- és 18 leánygyermeknek 3170 kor. 67 f. Segély czimén 1 jegyző és 7 özvegynek 970 kor. — f. Végkielégítésre — kor. — f. Egyéb rendkívüliekre 530 kor. 66 f. Taka- réktárilag elhelyeztetett 4365 kor. 75 f. A helybeli adóhivatalba adó czimén fizettetett 261 kor. 86 f. Összesen : 36.578 kor. 73 f. Az alaptőke állaga 1901. év. végén 155.823 kor. 05 f., takaréktárilag kezelt készpénzben. Ezekhez jön még a következő cselekvő hátralék : Községi hozzájárulásból 1251 kor. 62 f. Jegyzői 3% hozzájárulásból 523 kor. 51 f. Jegyzői 10% hozzájárulásból 220 kor. — f. Jegyzői 5% hozzájárulásból 100 kor. — f. A jegyzői 4% és késedelmi kamatban 6106 kor. 61 f. Összesen : 8201 kor. 74 f. Együtt 168.404 kor. 42 f. A túlfizetést levonva, marad 1901. decrember 31-én tiszta csglekvö vagyon: 167.751 kor. 47 f. — A gróf Styrum-Lymburg alapok választmánya május hó 3-án ülést tart. — Törvényhatósági virilista névjegyzékbe azok, akik az összeállítás idejében 24. életévüket még be nem töltötték, — akkor sem vehetők be utólag a névjegyzékbe, ha a panasz elbírálása idejében a 24 évet már elérték.
