Tolnavármegye, 1902 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1902-04-20 / 16. szám
XII. évfolyam. 16. szám. Szegzárd, 1902. április 20. TOLNAVÁRMEGYE Előfizetési ár : Egész évre . . . 12 korona. Fél évre ... 6 » Negyed évre . . 3 » Egy szám ára . . 24 fillér. Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó- iyatalon kívül elfogad Krammer Vilmos könyvkereskedése Szegzárd on. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, vár-utca 130. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Segédszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. SZÉKELY FERENCZ. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szer-l kesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékeljen megállapitot] árszabály szerint számíttatnak. Hevesvármegye körlevele. —lk. Tolnavármegye törvényhatósága múlt kedden tartott közgyűlésén 62 szava- zattal 18 ellen egyszerűen tudomásul vette Hevesvármegye körlevelét, amelyben Hevesvármegye arra hívja fel a társtörvényhatóságokat, hogy Rákóczy, Bercsényi, Thoköli megbélyegzését tartalmazó törvényeknek törlése, valamint Kossuth Lajos érdemeinek törvénybe iktatása és szobrának mielőbbi felállítása érdekében feliratot intézzenek az országgyűléshez. Vármegyénknek ezen határozatát egyikmásik függetlenségi párti napilap erős kritika tárgyává teszi és a hazaíiatlanság vádjával illeti azokat, kik a körlevél tudomásul vétele mellett és a felírás ellen szavaztak. Ezt a kérdést pártszempontbbl elbírálni valóban nevetséges és kisszerű doíog, és legkevésbbé méltó magának a tárgynak komolyságához és a körlevélben említett nagy férfiaknak emlékéhez. Rákóczy és vitéz kor társai a, nemzet hősei maradnak minden időben, kiknek a magyar nemzet szabadsága, függetlensége és egyéb jogai kivívása körül tanúsított önfeláldozó küzdelme, ^szenvedéseik és számkivetésük közben is megőrzött lángoló honszerelmük arany betűkkel marad megörökítve a történelem lapjain. Éppen azért frivolság, ha valamelyik politikai párt a maga számára akarja lefoglalni történelmünknek eme kimagasló alakjait, kiket a nemzeti hála, kegyelet és hódolat a halhatatlanság piedesztáljára emelt. Szentségtörést követ el, ki Rákbczynak és a többi nagy történelmi alaknak emlékét pártszempontból bolygatja meg. Az 1687. évi V. és 1715. évi XL. elavult és ostoba, penészfedte törvényeket, a melyek Rákóczy ty Bercsényit és párthiveit lázadás miatt száműzték és mivel a kitűzött határidőre a bünbocsánat és kegyelem elnyeréséért vissza nem jöttek (»sőt a szörnyű felségsértés ki sem mondható bűnében mos- tanig is makacsul megnlaradtak«), mint hazájuknak és törvényes királyuknak ellenségeit s mint árulókat s »az igazi szabadság felforgatóit« száműzötteknek, mindenütt üldö- zendőknek s elfogatandóknak, összes ingó és ingatlan javaikat pedig a királyi kincstár részére elkobzandóknak nyílvánították, nemcsak tárgytalanná, hanem minden hatály és érték nélkül valóknak deklarálta már réges- régen a nemzeti történelem, melynek igazságos kritikája és egyhangú Ítélete jelentőségben és következményeiben túlszárnyal egy utólagos törvényhozási revíziót. A történelem bölcs kritikája már régen megsemmisítette ezeket a törvényeket és ha azokat a törvényhozás a törvénytárból még hivatalosan nem is törölte, nem akad józan eszü ember, a ki Rákóczyról és lázadó párthiveiről bármikor is elhigyje, hogy ők hazájuknak és törvényes királyuknak ellenségei, vagy az igazi szabadságnak felforgatói lettek volna. Azonban ettől is eltekintve, ha egyszer, bár minden aktuális ok és szükség nélkül, fölmerült ez. a kérdés, minden habozás nélkül, föltétlenül el lehetett és kellett volna fogadni Hevesvármegye körlevelét, ha abban egyúttal és összefüggőig Kossuth Lajos érdemeinek törvénybe iktatásáról is nem lett volna szó. Senki se értsen félre bennünket. Miként Kossuth Lajos mondotta 1848. julius 11-én az országgyűlésen tartott históriai nevezetességű remek beszédében, hogy ő leborul a nemzet nagysága előtt, ép úgy Kossuth Lajos erényeinek és érdemeinek nagysága előtt méltán leborul az egész magyar nemzet. Ifjan merész, férfiként hős, aggkorában bölcs volt, ki halálával a legendák hősei közé vonult. A földet és honfitársait, kiknek szabadságáért küzdött, nem láthatta többé, és nemes fájdalmában csak az vigasztalta, amit az amerikai Egyesült Államok népéhez intézett memorandumában irt : »Felajánlom hát neked óh Isten hálaköszönetem, hogy méltónak találtál szenvednem az édes hazáért!« El is fog érkezni az az idő, a mikor nemcsak a történelem lapjain, hanem Magyar- ország törvénykönyvében is meg lesznek örökítve Kossuih Lajosnak nagy érdemei. TÁRCA. A szoozialisták jelvénye. Irta: Valid Albert, áll. fó'gimn. tanár. A »TOLNAVÁRMEGYE« eredeti tárczája. Napról-napra olvasunk a szoozialisták mozgalmáról. Belgiumra irányul most Európa figyelme, a hol a szavazati jogért folyó küzdelem a munkások ezrét állította harezba. Nyíltan kitűzték ott a vörös zászlót, a szoczialismus symbolumát. VörösMrapé- riával diszitett emelvényekről szónokolnak a nép vezetői . . . A mozgalomnak külső jelvénye — mint látjuk — a vörös szin: vörös zászló a zászlótartó kezében, vörös szövet a szónoki emelvény körül, vörös kokárda az elvtársak mellén ... A mozgalom kíséretében vörös pírral befutott, szenvedélyes arezok, kigyulladt szemek, vér és vér a sebesültek testén és zz utczák kövezetén . . . Hogyan van az, hogy éppen a vörös szin a szoczialismus symboluma ? Miért nem a zöld, a mely a közfelfogás szerint a remény színe ? Hiszen € mozgalom vezetői bizalommal lobogtatják fennen zászlajukat és az elvtársak kétségkívül reményük ügyük diadalát. Logikailag bizony a zöld szin volna találóbb és megfelelőbb symbolum. De itt nem érvényesül a logika, hanem inkább az indulatok szenvedélyes hatalma. Ezeket pedig legjobban a vörös szin tolmácsolja : a vörös színnek physiologiai hatása. Hogyan ? Mielőtt e kérdésre megfelelnénk, meg kell mondanunk 1 mi az a szin általában. A szin a tudomány mai álláspontja szerint egy hypothetikus anyagnak : a lebnek a rezgése. A szerint pedig, a mint a leb több vagy kevesebb rezgést végez, keletkeznek a különféle színek. A physika tanítása szerint legalább 400 billió rezgést kell végeznie a lebnek másodperczenkint, hogy szemünk e rezgést színnek felismerje. Ha kevesebb a lebrezgésék száma, akkor hő keletkezik, ha 800 billión túl megy, akkor a lebrezgések vegyi hatást idéznek elő. Csak a 400 és 800 billió között váltakozó lebrezgések szolgáltatják az egyes színeket — kezdve a vörösön és végezve az ibolyaszinen. E két határ között pedig vannak a szivárvány ismert színei, úgymint: a narancs, sárga, zöld, világoskék, sötétkék. Már e skálából kiviláglik, miért nevezünk bizonyos színeket melegeknek, másokat hidegeknek. Melegeknek ugyanis azokat nevezzük, a melyek rezgési számuknál fogva legközelebb állnak a 400 billiós lebrezgéshez, vagyis a lebrezgések okozta hőtani hatáshoz, Ilyenek : a vörös, sárga, vöröses- sárga, vöröses-ibolya. Hideg színeknek pedig azokat nevezzük, a melyek egyre távolabb esnek a lebrezgések okozta hőhatástól. Ilyenek: a kék zöld, kékes-ibolya. De maradjunk a vörös szinnél. Magyarázatunk szerint a vörös szin az, a mely — a lebrezgések skálájában legközelebb esvén a hőforráshoz — a legerősebb hőhatással párosul, a mennyiben a hőhatás a szin-, illetőleg a fény hatása is belejátszik. Ahol ugyanis a vörös szin kezdődik, ott a hőhatás végződik, de feltétlenül hatnak egymásra. A hőről tudjuk most már, hogy az hevíti, izgatja idegeinket, kihoz nyugodt, megszokott dis- positiónkból. Minthogy pedig a vörös szin a hőhatással kapcsolatban van, ez is erősebb activitásba hozza idegéletünket, mint bármely más szin. A vörös szin izgatja látóorganumunkat, s izgató hatása összhangzásban van lelki világunknak, kedélyünknek a rendestől eltérő hullámzásával, melyet táplál és erősít. Az emberi jogokért, a kis emberek érvényesüléséért küzdő szoczialisták kedélye is háborog, izgatottságban van. Átérzik ügyük igazságát; érzik a fennálló társadalmi rendnek rájuk nézve mostoha és igazságtalan voltát. Feltámadnak indulataik, szenvedélyeik és felkorbácsolják szivük nyugalmát. Vér szökik arezukba, erőszakhoz nyúlnak, ha fenyegetésük nem használ. Vért szomjaznak és vért ontanak. Ezen izgatottságuknak, nyugtalanságuknak, indulataiknak és szenvedélyeiknek uralmát alkalmasan jelképezi a vörös szin, mely maga is izgat, nyugtakmit.T Gondoljunk csak egyes állatokra, a bikára, pulykára és meggyőződünk róla, hogy a vörös szin a maga physiologiai természetéve T .apunk ro.ai száma ÍO oldalra terjed-
