Tolnavármegye, 1902 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1902-03-30 / 13. szám

4.

TOLNA VÁRMEGYE.

1902. márczius 30.

— A nagy per, mely ezer év óta tart, s ma sincs vége. Ezen a címen jelenik meg Eötvös Károlynak, legújabb műve az »Egyetértésiben. A nagy mű első részének közlése az »Egyetértési márczius 2J-iki számában indult meg, s nincs kétség benne, hogy nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon a legnagyobb érdeklődéssel fogadják majd ezt a művet. A cim kifejezi a tartalmát. A »nagy per«-ről van szó, arról a szörnyűségekkel, iszonyatosságokkal terhes perről, a melynek összes vádjai valamikor a kereszténység ellen is irányultak, de a melyek, egy körülbelül négyezer éves, a szenvedés és elnyomatás alatt görnyedő faj ellen újra meg újra föltámadnak. Eötvös Károly a maga mesteri tollával különösen a tisza-eszlári nagy pert fogja leírni, annak összes titkait fogja leleplezni s emlékeit, észleleteit, megfigyeléseit fogja a közönség elé tárni. Osmertetni fogja ezenkívül a bazini pert a 16-ik, a sárosmegyeit a 18-ik századból és a peéri hasonló ügyet. Eötvös Károly memoirja eddig is óriási feltűnést keltettek és a kortörténelem olyan titkait fedték föl, a melyeket senki sem ösmert, a melyekről sejtelme senkinek sem volt. De ezek a memoirok még az előbbenieknél is becsesebbek, szinte aránytalanul érdekesebbek lesznek. Egy egész üldözött faj sorsára vetnek világot ez emlékezések s a szörnyű vérvád természetét emelik ki abból a homályból, a melybe a fanatizmus, az elvakultság, a vallási őrjöngés burkolta, hogy a ' hiszékenyeket elámitsák és a vallási dühöt ébren I tartsák. Ez a per, a tisza-eszlári nagy per története lesz annak minden rejtelmével, színfal mögötti mozgalmaival együtt. Eötvös Károly, a ki I mint védő ezt a pert vezette és irányította, nem ! szakművet fog írni ez anyagból; nem olyant, a melyet csak jogászok, vagy orvosok értenek meg. I Ezt a nagy művét minden érző és gondolkozó és j minden művelt ember számára irta; hasonló hozzá j a világirodalomban alig van; a magyar irodalom- ' ban egyáltalában nincs.

— Kavicsszállitás. Tolnavármegye területén levő kiépített törvényhatósági közutakon 1902— '1905, esetleg 1906—1907 években eszközlendő ; kavicsszállitás biztosítása végett Szegzárdon az alispáni hivatalban f. é. március 22 én d. e. 10 órakor zárt ajánlati versenytárgyalás volt. Ajánlatot tettek: Krausz és Weisz (Harkány) 4 vagy 6 évre 85,852 koronával, Hoíbauer és Lehner (Budapest) 4 évre L75 százalék, 6 évre 2 25 százalék engedéssel. Hirschmann és Fleischmann (Bonyhád)

6 évre 4 százalék engedéssel. Frank J. és Társa (Eszék) 4 évre 6'25 százalék, 6 évre 7-5 százalék engedéssel. Kolmann Gyula (Hőgyész) az egység árakkal, Leitersdorfer József (Tolna) 1902—19 03 évre egy százalék, 1904—1905. évre 2 százalék és 1906—1907. évre 3 százalék engedéssel, vagy j 85,163 korona 40 fillér előirányzati összeggel és Singer Bálint (Nagy-Mányok) csupán kavicsszálli- I tásra pályázott. Az odaítélés felett a közigazgatási \ bizottság fog határozni.

— Fogorvos. Kovács J. budapesti specialista i értesíti a n. é. közönséget, hogy csak még ezen ' a héten tartózkodik Szegzárdon. Kéri azokat a fogbajosokat, kik segélyét igénybe akarják venni, hogy j minél előbb szíveskedjenek jönni, mert vannak mű- , tétek (plombirozások és műfogbetétek), melyek néha ! huzamosabb időt igénylenek. Lakása: »Szegzárd 1 Szálló« 1-ső szám.

— ■ Halálos rúgás. Heindl József báíaszéki j gazdának lova Schröder Simonnak 2 éves Nándor i fiát úgy rúgta halántékon, hogy a szerencsétlen kis fiú azonnal meghalt. Heindl József ellen megtették a feljelentést.

— Aljas merénylet. Sárai János kóbor vándorlegény Ö-Dombovárott, a korcsmában leitta magát s a község határában aljas merényletet követett el egy 13 éves leány ellen. A csendőrök az aljas merénylőt elfogták s átadták a büntető bíróságnak.

— Elfogott ékszertolvaj. Az ó-dombovári csendőrség Döbröközön elfogta Gyula József nevű országszerte körözött ékszertolvajt, a ki már nyolcszor volt büntetve. Mikor megmotozták, nagyon sok aranygyűrűt, órát, arany- és ezüstnemüeket találtak nála.

Budapesti levél.

A villamosság, mely a világitás és elektromos gépüzemek már megszokottá vált formáin kívül már most is számtalan más alakban nyer alkalmazást, szinte naponként újabb és újabb területeket foglal el hóditó útjában, legújabban a háztartást, házi tűzhelyet szemelte ki magának, hogy hadat izenve a konyha és szobakályháknak, a sokszor még kellemetlenül füstölő takarék-tűzhelynek elkeresztelt fa- és szénfogyasztó szörnyetegeknek, a háziasszonyok szolgálatába szegődjék. Ma már ez elektromosság segélyével főzni, sütni úgyszólván a szalon asztalán lehet s egy villamos kávévagy teafőző-készülék tényleg díszére válik bármely úri ház asztalának. De még villamos szobakályhák, villamos vasalók, szivargyujtók és hogy egyebet ne mondjunk; villamos hajsütő készülékek is vannak. Mindezen készülékek azonban eddig csupán egy gyártmánynál váltak be mindenképen; ezek a legújabban tökéletesbített »Prometheus« rendszerű készülékek, melyeknek gyártását az ismert Siemens és Halske részvénytársaság budapesti cég vette fel munkakörébe.

Az építész urak és t. építő közönség külö nős figyelmébe ajánljuk Walla József mozaik- és cementáru gyárát Budapest, VII., RottenbiUer-utca 13. Ezen 25 év óta fennálló gyár szakmájában a legelsők egyike Magyarországon, mely eddig is a legjobb hírnevet vívta ki magának áruinak kitűnő minősége és elvállalt munkáinak szolid kivitele által. Újabb időben Walla József mozaiklap- és cementlap-, valamint betoncső-gyárát a legcélszerűbb módon rendezte be, úgy, hogy gyára a szakértők figyelmét méltán magára vonta. Az általa gyártott mozaik- és cementlapok, valamint betoncsöveken kívül nagy építési anyag raktára is van e cégnek és ott a legjutányosabban beszerezhetők: mettlachi módra készült lapok, keramit- és klinker- lapok, kőagyagcsövek, portland- és román-cement stb. Azonfelül minden a cementszakmába vágó munkák elkészítését- is elvállalja a cég, nevezetesen granit-terazzo, betonirozások, csatornázások, fürdőkádak, szarvasmarha-jászolok stb. készítését és az elvállalt munkákat legnagyobb szakértelemmel készítteti el. Díszesen kiállított képes árjegyzéket a cég kívánatra bérmentve küldi meg.

Lohr Mária (ezelőtti Kronfusz) csipke vegyészeti tisztitó és müselyemfestő intézete, mely a legelső és egyedüli specialista e téren, most ismét újabb és tetemes nagyobbodást nyert; a nagy szabású vegyi tisztitó és műfestő telep, hol a használatban elpiszkosodott ruhák és csipketárgyak egészen újhoz hasonló széppé változtatnak, most a háztartás egyik igen fontos gondjának elvállalására, szőnyeg-porolásra, szőnyeg-festésre és a hibás szőnyegek javítására rendeztetett be. — Lohr Máriának Budapest, Baross-utca 85. számú óriási háza kizárólag üzleti célokra szolgál s úgy a szőrme megóvásra, mint szőnyegporolásra igen alkalmas helyiségekkel bir és a legjobban van berendezve, tehát a legajánlatosabb ez a régi hírnevű cég most már nem csak vegyi tisztítás és műselyemfestés eszközöltetésére, de szőrmeáruk megóvása, szőnyegporoltatás és hibás szőnyegek javítására is. Vidéki megbízások egyenesen a cég főtelepére: Budapest, Vili., Baross-utcza 85. sz. küldendők.

TÖRVÉNYKEZÉS.

1902. évi április hó l-én.

Lukács János ellen, lopás miatt.

Árki Erzse s társai ellen, lopás miatt.

Pusztai Zsigmondné ellen, gondatlanságból okozott emberölés miatt.

Czart János és társai ellen, gondatlanságból okozott emberölés miatt.

Krammer Ferencz és társai ellen, súlyos testi sértés miatt.

1902. évi április hó 3-án.

Antal János ellen, lopás miatt.

Göbölös Imre ellen, lopás miatt.

Máté János s társa ellen, lopás miatt.

Kolonits Istvánná ellen, lopás miatt.

Kocsándi József s tsa ellen, súlyos testi sértés miatt.

Süveges István ellen, gondatlanságból okozott súlyos testi sértés miatt.

T A N Ü G Y.

— A tanítók nyugdíjügye. Tihanyi Domokos, vármegyénk tanfelügyelője, felhívást intézett kerülete tanítóságához, amelyben figyelmezteti azokat, akik nyugdíjba szándékoznak menni, hogy kérvényeiket április 1-ig adják be hozza, mert csak igy remélhetik, (akik t. i. 40 évi szolgálattal nem bírnak,) hogy nyugdíjügyük a jövő tanév elejére elintézést nyerhet. Egyben Nagy Béla kir. tanf. toll- nok «Tájékoztató»-ja nyomán utasitást ád nekik a nyugdíjazás iránti kérvényeik felszerelését illetőleg. Ezek szerint a kérvényhez csatolandók : a családi értesítő, a működési bizonyítványok, az esetleges megszakítást igazoló bizonyítvány, a nyugdíj-könyvecske, a dijlevél, a szolgálat-képtelenseget igazold jegyzőkönyv, nyilatkozat a kifizető adóhivatal megjelölésére, az iskolafentartó bizonyítványa, hogy meddig kapja a javadalmát a tanító.

IRODALOM. ZENE.

— Az ezüst kecske. Két éve, karácsonykor egy könyv jelent meg, melynek csodaszép dísze minden könyvbarátot megkapott. Bródy Sándor »Az ezüst kecske« cimü regénye volt az a könyv. Tán ártott is egy kicsit tartalmának, hogy olyan nagyon szép volt a ruhája? Most azonban, hogy egy népszerű, olcsó, de azért díszes kiállításban jelent meg Singer és Wolfnernél, meggyőződhetik mindenki róla — amit eddig csak a vagyonosabbak tehettek, mert »Az ezüst kecske« illusztrált kiadásának borsós az ára, — hogy az ékes kötésnél, a szép illusztrációknál még ékesebb és szebb a tartalom. »Az ezüst kecske« Bródy fantáziájának egyik legsajátságosabb gyermeke: tán a legérdekesebb és legpoétikusabb mindannyi között. A regény az Egyetemes Regénytár legújabb két kötetében jelent meg. Ara köve 2 korona.

— A bírói árverésen eladott ingatlan vételárából a jelzálogos hitelezők előtt előnyös tételként sorozandó úgy az országos betegápolási pótadő, mint a községi népiskolai adó. De ha ez a két adó mindegyike külön egy összegben nem csak az eladott ingatlan egyenes adója, hanem más egyenes adók alapján is vettetett ki, akkor azoknak csakis azt a részét kell sorozni, mely a kivetéskor alapul szolgáló százalék számításba vételével a kivetett adóból az eladott ingatlan egyenes államadójára esik. (A győri kir. iiélőtábla 29. számú polgári határozata.)

KÖZGAZDASÁG.

— Italmérési üzletvezetőt csak az 1899. évi XXV. t.-c ben erre feljogosított italmérők alkalmazhatnak, italmérési megbízottat azonban minden italmérő. (A m. kir. pénzügyminiszternek 1900.. évi 103,753. sz. határozata.)

— Községi fogyasztási szövetkezetek. Az a körülmény egymagában, hogy a községi ( fogyasztási szövetkezetben, melynek részére a korcsma engedélyezése kéretett, a képviselőtestület egyes tagjai üzletrészekkel bírnak, erre az engedélyezésre vonatkozólag még az 1886. XXII. törvényczikk 57. §-ának utolsó bekezdésében körülirt közvetlen érdekeltséget meg nem állapítja. (A m. kir. közig, bíróság 2190/1901 k. sz. alatti határozata.)

— Ha a szódavíz-gyártásra használt víz.

nem felel meg az egészég követelményeinek, a szik- vizgyáros egészségrendőri kihágást követ el. (A m. kir. belügyminiszter 1901. évi 76,645. számú határozata.)

— Mezőgazdasági birtokon való jogtalan szekerezés és a tilalomfa széjjelverése miatt indított ügy elbírálása, ha a feljelentő a kárt 60 koronánál többre teszi, még akkor is a kir. bíróság hatáskörébe tartozik, ha 60 korona értékű kár nem igazolható. (A m. kir. minisztertanács 1901. évi október 15-én hozott határozata;)

— A ki szarvasmarhákat állatorvosi vizsgálat előtt vasúti kocsiba rakat, a vasúti üzletszabályzat megszegése miatt az 1879. évi XL. t. ez. 112. §-ába ütköző kihágást követ el. (A m. kir. belügyminiszter 1901. évi 2264. sz. határozata.)

— Részvénytársulatok Igazgatósági tagjai közül csak azoknak a bejegyzése után jár fejenként 10 koronás beadmányi bélyeg, a kik cégjegyzői (procura) jogosultsággal bírnak. (A m. kir. közigazgatási btróság 7757/898. sz, határozata.)

— A munkakönyv zálogtárgyat nem képez. A munkakönyvét fizetésre való kényszerítés czéljá- ból még akkor sem szabad visszatartani, ha azt az iparos segéd önként adta is át tartozása biztosítására. (M. kir. Curia 1902. évi 540. száma ítélete.)