Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1901-03-17 / 11. szám

4.

TOLNA VARMEGYE.

1901. március 17.

— Pályázat. A szegzárdi kir. törvényszéknél megüresedett telekkönyvvezetői állásra ötvennyolcán pályáztak.

— örült a vonaton. A bikács-nagydorogt vasúton utazó közönség borzalmas látványnak volt a múlt héten szemtanúja. Egy iparos utazott feleségével az említett vonaton, s mikor Teng dics közelébe ért a vonat, kitört rajta az őrültség. Kertész György kölesdi lakos, szabómester, a szerencsétlen ember, akin már régibb idő óta a búskomorság jelei mutatkoztak. Orvosi tanácsra felesége fel akarta viuni Budapestre, hogy ott gyógykezeltesse. Kertész nyugodtan indult el a feleségével; és úgy látszott, hogy örült az utazásnak. Tengclicz közelében azonban hirtelen kitört rajta az őrültség, felrántotta a kocsi ablakát és ki akart ugrani a robogó vonatról. Felesége megragadta ugyan, de már akkor egész derékig kint volt a kocsiból. Az asszony nagy sikoltozására összefutott a szomszéd szakaszban utazott közönség, de a lábaival erősen rugdalózó őrült embert nem bírták visszahúzni, s mielőtt a vonatot megállították volna, fejel lebukott a sínek közé s a kocsi kerekei alá került, amely darabokra szakgatta a szerencsétlen embert. A vonat megállítása után összeszedték a szét- szakgatott véres testrészeket, és a legközelebbi állomáson helyezték el a hatósági közegek megérkezéséig ; s a megejtett hullaszemle után visszaszállították Kölesdre. Kertész felesége, aki a szerencsétlenség láttára elájult, még most is betegen fekszik Tengeliczen.

— Kinematografot mutatott be_ tegnap a »Szegzárd Szálló« nagytermében Benkö M. Garday miisorában a föld kerekségének minden tájáról mutatott be nevezetességeket Edison csudás találmányával a mozgó fényképekkel. A sikerült képeket a nagyszámú közönség tetszéssel fogadta.

— A szegények szerencséje. A Bazilikasorsjegyek +0.000 koronás főnyereménye a március hó 1-én tartott húzáson egy szegény varrónőnek jutott, ki sorsjegyét, melyre csak néhány részletet törlesztett, Fuchs H. váltóházában, Budapest IV. Kecskemétiben 1. részletfizetésre vásárolta. A nyereményt a váltóház azonnal kifizette.

— Átvehető lakás. Grossbauer Ferenc házában — Mehnverth Lajos kereskedő szomszédságában — egy utcai lakás folyó évi ápril 24-én átvehető.

— Életunt vak. Parragh János pilisi lakos szerdán délután 3 órakor felakasztotta magát. A 60 éves agg azért keseredett el annyira, mert teljes vakságán felül az utóbbi időben még az öregség bajai is gyötörni kezdték.

— Durator által a cipőtalp minden 3—4 hétben egyszeri bekenéssel ötször oly tartós és vizát- hatlan lesz. E kiváló hazai készítmény nagyon sok takarékos embernek szerez örömet és bizonyára kevés családnál fog hiányozni nemsokára. Ára 1 és 2 korona. Postán 1 korona 30 fillér beküldése után bérmentve küldi l)urator-gyár, Budapest, Li- pót-körut 1/b. — Kapható azonban mindenütt. 9.

Az uzsai gyöngy.

— Március 10. —

A szegzárdi ev. ref. énekkar műkedvelői előadása.

Ilyen cimü népszínművet játszottak el a szegzárdi református leányok, legények nagyszámú közönség előtt már másodízben is. Gyönyörűsége telhetett akárki fiának ebben a színjátékban. Szive, lelke örül az embernek népünk ilyen nagy értei- mességének láttán. Mennyi iparkodással, gondossággal, milyen jó átgondolással tanulja, eleveniti meg nehéz szerepét a nép egyszerű fia !

Sokkal nehezebb nekik ez a szerep, mint gondolnók.

A kik irodalmunk töiténetét kutatják, azt mondják, hogy a mi drámai irodalmunknak azért nincsen népies gyökere, mert a mi népünk nem érti az alakoskodást, nem természete a szineskedés. így igaz. Ezen a »fogyatkozáson« segít valameny- nyire a művelődés. Tud már a szépséges szép Bonny at Annuska is, meg a Majsai István is »alakítani«, de igaz alakot teremteni, magyarembert mutatni népszínműveinknek a szerepeiből, akárki is csak akkor tudna, ha egyéb is a magyar világból való lenne bennük, mint a szerelmetes legénynek a fokosa, lobogós ingeujja, árvalányhajas kalapja — no meg a czigány, azonfölül ráadásnak egy Xvakigláb zsidó.

Ezeknek a népszínműveknek az emberei nem a mi népünk, beszédük, ha magyar szó is, nem a nép beszéde, lelkűk nem magyar lélek !

Gerő Károly éppen nem irótehetség nélkül való ember. Az ő alkotása az »Uzsai gyöngy*. Akár ez is példa minderre. A hős nagy magános beszédben szónokol a sötétséghez, ékes körmondatok, virágos hasonlatok közben tusakodik ellenfelével, balta a kezében ; a szerelmes leányzó csupa érzelgősség,. erőtlen sepelygés. Ilyenekben lássuk mink a magyar jellemet?

A szolgalegény >gy kiált föl, a mikor a gazdája elszökött feleségére meg a szeretőjére rátalál: > Na, ezek jól csinálják /« (Die machen das gut !) Az uzsai gyöngy igy beszél magáról: »Nem gyöngy az már, csak egy rossz üveg.« A csárdásné meg igy dicséri a veje vette kendőt: 'Egy királyné is fölvehetnék Ments Isten attól, hogy már a nép is csak igy tudjon magyarul!

Ezért volt hát különösen nehéz a szerepük a mi ügyekvő műkedvelőinknek. Nem mutathattak igaznak olyan érzést, a mit nem érezhetnek, legkivált ha ezt az idegen érzést nem szokott szóval kellett nyilvánitaniok.

Azon panaszkodnak, hogy népszinmű irodalmunk pang, hogy sok eddig tetszett termébe is kelletlen manapság. Én nem csodálom. Ha támad majd olyan költő, nagy költő, a ki a magyar jellemet, lelket igazán ismeri és igazán, a maga valóságában, tiszta magyar szóval, a nép beszédével mutatja is meg a színpadon : uj életre kél a magyar népszinmű-irodalom, mely most bizony majdnem veszni tért.

A mesterkéltségnek, a hamis érzelgősségnek a betege a magyar népszinmű és ez az egy szó

az orvossága : valószerüség.

*

No de hagyjuk abba a gáncsoskodást! Dicsérjük a derék műkedvelőket. Különösen rászolgál erre ügyes, kedves játéka révén a Bonnyai Annuska, a kinek pompás dalait örömest ismételtették meg. Jutott taps a szép Csötönyi Sárinak is, meg a Fájdalmi Szilvia szerepét játszó Szikssai Annának is, a kinek, ha néha tulságoskodott is, sokat nevettek. A legények közül a széphangu Majsai Istvánt, a vidám Gsótónyi Vincét és a nagyon silány szerepével megküzdött Török Ferencet illeti kiváltképen elismerés.

Kívánjuk mindannyiójuknak, hogy a való életben, az ekeszarva meg a guzsaly mellett is oly derült lelkűk, jó soruk legyen, mint a színpadi világban.

B. D.

_______________VIDÉK.

Do

mbóvár.

Exhumálás. Szigeti Kálmán dombóvári mozdonyvezető fiatal feleségének elhalálozása alkalmával sajnos mulasztás mutatkozott. Szőllősi István gyógyszerész-segéd ugyanis összetévesztette az orvos- ságos üvegekre ragasztott cédulákat és a beteg asszonynak a borogatásra rendelt folyadékból adtak be. Az asszony meghalt. A férjnek és az egyetlen leányukat sirató szülőknek a leikébe befészkelte magát az a gyanú, hátha ez az orvosság ölte meg és nem a súlyos betegség ? Hiába akarták őket megnyugtatni az orvosok, hogy a tévedésből beadott csekély borogatóviz nem okozhatta halálát. A hozzátartozók a nagy veszteség miatti fájdalmukban csak nem képesek azt hinni. Vizsgálatot • kívántak, hogy derüljön ki az igazság, hogy könnyebben megnyugodhassanak. As első nyomozást Nagy István főszolgabíró vezette, innen tovább ment a jelentés. Hétfőn, márczius +-én Fejős Imre tamásii vizsgálóbíró elrendelése folytán megtörtént az exhumálás. A vizsgálóbírón kivül jelen voltak: Jeney László kir. alügyész, a ki a további nyomozást vezeti, továbbá Dr. Hangéi Ignácz törvényszéki orvos, Dr. Sztarw Sándor kórházi alorvos, Nagy István főszolgabíró, a rendőri hatóság képviseletében és Dr. Kertész Lipót járásorvos. A holttestet fölbon- czolták, kiszedték a belső szerveket és bádogdobozokban leólmozva felszállitották a törvényszéki vegyészintézetbe Budadestre. Ott azután alapos meg vizsgálás utján ki fogják deríteni a valót.

TÖRVÉNYKEZÉS.

A szegzárdi kir. törvényszéknél fö argvalásra kitűzött bűnügyek.

1901. évi március hó 19-én.

Nagy Pál és társa ellen, gondatlanságból okozott súlyos testi sértés miatt.

Tajkuna Tamásné és négy társa ellen, lopás miatt. Müller István ellen, súlyos testi sértés miatt.

1901. évi március hó 21-én.

Kunosi Ármin ellen, hivatali sikkasztás miatt.

1901. évi márczius hó 23-án.

Tóth Gergely Ferenc ellen, könnyű testi sértés miatt.

Takács Ferencz ellen, becsület sértés miatt.

Szelestey Benő ellen, rágalmazás miatt.

Német József ellen, lopás miatt.

Sárközi Erzse ellen, lopás miatt.

Vincze Ferencz ellen, becsület sértés miatt.

Varga András ellen, rágalmazás miatt,

Domi István ellen, rágalmazás miatt.

— Amazonok harca. Múlt évi május hó 18-áa történt; annak idején mi is megírtuk lapunkban. Méstáros Pálné szegzárdi lakos a fentnevezett napon a házát meszelgette, midőn özv. Csötönyi Györgyné hazafelé jött. A két asszony már régóta orrolt egymásra; nem is igen szokták megválogatni az egymásnak osztogatott titulusokat. Csö- t'ónyiné ez alkalommal is olyan megtisztelő kifejezésekkel kezdte a társalgást, a melyek nem nyomdafesték alá valók. Szóra szó esett; summa-sum- marum: összekaptak. Meszelő, kapa, csak úgy kalimpált a levegőben, a szó áradat meg ömlött mérték nélkül. Az első rohamban Mészárosné volt a győző. Megszégyenülve, tépett hajjal kullogott el Csötönyiné; de nem sokáig tartott Mészárosné dicsősége. A legyőzött amazon segítségül hívta az anyját: özv. Horváth Fejős Jánosnét. Ennek aztán rossz vége lett: Mészárosné több, mint 3 hétig megfeküdte a harcot. No, de Csötönyinének és Horváthnénak is jut a jóból; hogy ők se panaszkodjanak: a szegzárdi kir. törvényszék a február 19-én tartott főtárgyalás adataikhoz képest özv. Csötönyi Györgynét 3 havi, özv. Horváth Fejős Jánosnét pedig 2 havi fogházra Ítélte.

— Mikor az éjjeli-ör őrködik. Múl évi december 10-ének éjjelén Hercz Károly egy hereig cselekedetre határozta el magát : meglátogatta Weisz Simon boltját — az ablakon keresztül. Hercz megvárta, mig Weiszéknél csend lett, akkor hajtotta végre szándékát. Várakozása alatt segítőtársa is akadt; jött az éjjeli őr: Gungl János. Mig, Hercz bent manipulált, addig Gungl — éjjeli őri hivatalának mélységes tudatában — gangosán sétált fel és alá, nehogy valaki az ablakon át bemászó Hercz elfogásával a közcsendet megzavarja. Hercz a törött ablaküvegen keresztül benyúlt, kinyitotta az ablakszárnyakat, bemászott; és egy marék pénzzel tért vissza. Igazságosan megosztozkodtak: Hercz 63 koronát, Gungl pedig 60 koronát kapott. Hercz 49 koronát barátjainak kölcsön adott, a többi pénzt pedig eldorbézolta, elkártyázta; Gungl 3 korona 40 fillért elkölcsönzött, 6 korona 60 fillért pedig elkártyázott, 50 koronát Szabó Jánossal az istállóban elrejtett. Szabó az elrejtett pénzt ellopta s Gunglnak azt hazudta, hogy eltűnt. O is ellumpolt, elkártyázott 26 koronát;, szóval: ebül szerzett, ebül vész. Az ügyészség a németkeéri korcsmáros elten is vádat emelt amiatt, hogy a tiltott kártyajátékot megengedte korcsmájában ; de időközben visszavonta a vádat, mert semmivel sem volt igazolva, hogy a korcsmáros tudott volna arról, hogy mit csinálnak ezek a garázda legények. Február 26-án tárgyalta ezt az ügyet a szegzárdi kir. törvényszék. Hercz Károly 6 havi, Gungl Jánost 4 havi és Szabó Jánost 2 havi börtönre Ítélte.

IRODALOM. ZENE.

Protestáns Pap. Gyakorlati szakközlöny. Szerkesztik és kiadják : Lágler Sándor, kölesdi ev. pap. Kálmán Dezső, kölesdi ev. ref. pap. Előfizetési ára; Egész évre 8 korona. — Félévre 4 korona. — Negyedévre 2 korona. — Egyes számok ára 80 fillér. — Kéziratok, előfizetési pénzek, felszólamlások a szerkesztőkhöz intézendők, Kölesdre (postahely Tolna-vármegye). A 2. szám tartalma: Halotti előfohászok: Nagy Lajos. Falusi levél: M. A telki böjt: Benedek Árpád. Az igazság bajnokainak jutalma és hivatása; Gödöllei József. Március 15: Kálmán Dezső. Ima: Barta György. Gyászima. Mészöly Pál. Törvények és rendeletek tára: Kund Samu. Egyházi tiszti választások. Papválasztások. Halálozások. Boríték.