Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1901-03-24 / 12. szám

4. TOLNA VARMEGYE. 1901. március 24. — Kivételes nösiilési engedélyek. A honvé­delmi miniszter a védkötelezettség fentartása mellett kivételes nősülési engedélyt adott, Asztalos István pilisi, Novrectky István agárdi és Sós Henrik bör­zsönyi lakosoknak. KÖZSÉGI ÉLET. Képviselő-testületi ülés. Szegzárd község képviselő-testülete folyó hó 23-án d. u. 2 órakor ülést tartott. A tárgysorozat főbb pontjai voltak: A vár-utcai háztulajdonosok többségének kér­vénye, a vár-utca egyik oldalán levő gyalogjárda aszfalttal való létesítésének elrendelése iránt. A vallás- és közoktatásügyi miniszter ren­deleté, az alapnevelési egyesület által fentartott óvoda államosítása ügyében. A sétatér rendezése ügyében előterjesztés. A közvilágításra szolgáló villamos lámpák elhelyezése iránti intézkedés. Dr. Hirlinv Adám főjegyző előterjesztése a fenti ügyekben a következőkből állott: A vár-utcai háztulajdonosok közül ma már csak egy ellenzi az aszfaltozást, tehát az elrendelést iuditványozza. Az ovoda ügyében küldjön ki a képviselő-testület egy bizottságot, amely az Alapnevelési Egyesület vezetőségével az államosítás ügyében tárgyaljon, A sétatér rendezése immár elodázhatatlan. Ma a sétatér három különálló részből áll, ezeket egyesíteni kell. Gróf Apponyi, az alapítványi uradalom és néhány áldozatkész ur ingyen fogják adni a szük­séges cserjéket, diszbokrokat és fácskákat. A ren­dezést a kaszinó sarkától kell kezdeni; szerpentin- utakat terveztek, és igy az utmentén ültetett bok­rok a mostani porfészekből kioszkot varázsolnának. A villamos lámpák helyének megjelölése a képviselő- testület joga, s minthogy a vállalkozó cég tervezete, amennyiben a város külső részére kevés lámpát hoz javaslatba, el nem fogadható, küldjön ki a képviselő-testület a megjelölés céljából egy bizott­ságot. A képviselő-testület mindenben a főjegyző előterjesztése értelmében határozott. VIDÉK. Bonyhád. Dr. Schvetz Antal bonyhádi ügyvéd, a nép- számlálás azon szomorú eredménye lolytán, hogy Bonyhádon csökkent legnagyobb mérvben a lakos­ság száma: az ott észlelhető közgazdasági viszo­nyok szanálása érdekében mozgalmat indított s e végből a képviselőtestülethez kérvényt intézett, hogy a legközelebbi ülésen a közgazdasági viszo­nyok gyors és helyes orvoslása kérdésével foglal­kozzék és arra nézve, hogy mely intézmény által lehetne ezen közgazdasági nyomasztó helyzeten segíteni: egy bizottságot küldjön ki, mely ez irány­ban az érdeklődés felkeltése mellett, egy mélyre­ható és komoly mozgalom irányítása által a módo­zatokat megállapítsa. Paks. — Megemlékezés Krisztinkovich Jánosról. A tolnavármegyei jegyzői kar nestora, egyik leg­tehetségesebb s legkedveltebb tagja nincs többé ! A ki őt ismerte — csak megközelítőleg is úgy mint én, kit ifjúkori emlékek, ifjúkori barátság és később a férfikor komoly irányú tevékenysége fűzött hozzá, — az tudja jól, hogy az elhunytban oly kiváló tehetség, gyakorlati ügyesség, oly szép lélek és jellem lakozott, a melynek párját ritkán lehetett találni az életben. Küzdelmes volt az ő életpályája s tragikus a befejezése! Mint fiatal — 16-X-I7 éves gyermek — átküzdötte dicső szabadságharcunkat, átélte a gyászos elnyomatás korszakát mint besorozott 10 éves katona, s férti kora tavaszán (1861) foglalta el azon állást, melyre őt "hadd községének — szülőföldének egyhangú bizalma kijelelte. Negyven évig dolgozott, küzdött, fáradt községe közügyéért anélkül, hogy magáról, a későbbi korban könnyebb, gondtalan megélhe­tésére csak gondolt volna is ! Mindenkihez jó volt, csak önmagához nem. Családot alapítani nem tudott, mert voltak" testvérei s azoknak árva gyermekei, kiknek existentiája eltérítette őt az élet természetes hi\ atásától. Nem tudott szerezni semmit, úgy hogy utolsó napjait mondhatni szegénységben, nélkülö­zésben kellett megérnie ! Ha figyelmeztették barátai a saját érdeke szeme előtt tartására, pihenésre, üdülésre, egészsége ápolására, felelete az volt, hogy 'finn erek rá*, igen, mert mindent, még oly lényegtelen dolgot is, a mit irodai személyzetével kellett volna megtétetni, maga akart és szeretett végezni, hogy az kifogástalan legyen s csakugyan az ő munkája és eljárásához szó nem is férhetett. Kiváló éles felfogását s emlékező tehetségét fel­ismerték megyénk vezetői is. Megboldogult Vizsoly Gusztávnak igen kedvelt embere volt s gyakran igénybe vették gyakorlati ismereteit. Szigorú, pu­ritán jelleméért, kedélyes humoros, habár egy kissé darabos modoráért véghetetlenül szerették kartársai. Úgyszólván minden idejét községe s lakosai érde­kére áldozta. A mi haladást tett a község köz­gazdaságilag, azt mind neki köszönheti. Minden egyes lakos vagyoni viszonyait ő rendezte csekély díjért és nagyon sokszor fáradozása megjutalma- zása nélkül, mert ő soha sem dolgozott azért) hogy magának jövedelmet szerezzen — ez a kérdés mindig mellékes volt előtte — hanem azért, hogy az illető polgárnak hasznot, előnyt szerezhessen. Azok a bírák s elöljárók, kik az ő oldala mellett szolgálták a községet, örökké megfogják emlegetni arról, hogy bármely községi vagy magánügyben felmerült — legkényesebb kérdésekben is — soha részrehajlást, vagy önhaszon iránti hajlamot nem tanúsított, hanem erős Ítélő tehetsége és igazság­érzete szerént döntött mindig s ebben tisztelettel meg is nyugodtak mindnyájan. Azok az özvegyek, árvák és elhagyottak, kik ő hozzá folyamodtak, szintén nem fogják elfelejteni soha, mert oly Ön­zetlenül és igazságosan nem képviselte ügyüket soha senki, mint ő. Hiba minden emberben van, ő benne is volt, az t. I, hogy minden munkát maga akart végezni, mert tudta, hogy akkor az jó lesz — ha ő csinálja, de nem győzte s igy végnapjaira épen akkor, midőn már a pihenésre lett volna szüksége — úgy összetorlódott az elmaradt munka, hogy annak tudata végnapjait is megkeserítette! De ezen hibák és mulasztások mind olyan termé­szetűek, melyek rövid idő alatt elenyésztethetők lesznek; azonban azt a rendkívüli munkásságot, azt a bölcs vezetést s kormányzást, azt a kiváló tehetséget, jellemet és jó szivet, mely a megboldo­gult tulajdona volt — nem egyhamar fogja fel­találni Fadd községe. A viszontagságos s küzdel­mes élet után kisérje őt hosszú útjára mindnyá­junknak — rokonai s barátainak s a község minden egyes lakójának igaz szeretete, áldása s örök emlékezete ! Paks, 1901. március 18. Hagymássy Károly. EGYLETEK. INTÉZETEK. — A tolnavármegyei muzeum egyesület 1901. március hó 27-én délután 4 órakor a vár­megyeház közigazgatási bizottsági üléstermében választmányi ülést tart. — Tárgysorozat: 1. Az 1901. évi költségelőirányzat megállapítása. 2. A tagdijhátraíékok behajtására vonatkozó javaslat. 3. Döry Dénes választmányi tag elhalálozása folytán megüresedett hely betöltése iránti javaslat. — Szegzárd, 1901. évi március hó 21-én. — Elnöki megbízásból: Döry Pál, egyesületi alelnök. — A paksi önk. tűzoltó-egylet e hó 17-én d. u. 3 órakor tartotta meg évi rendes közgyűlé­sét. A tárgysorozatban ki volt tűzve a parancsnok­jelentése ; az 1900. évi számadás bemutatása; folyó évi költségvetés tárgyalása, Takács Mihály volt tűzoltó felebbezésének tárgyalása; szertáros teendő­inek megállapítása ; választmányi tagok választása ; indítványok. A gyűlésen Popovics Gyula elnök elfoglaltsága miatt Bún Lajos főparancsnok elnökölt, ki megnyitván az ülést, fölkérte Bajó János tisz - teletbeli főparancsnokot a parancsnokság jelentésé­nek felolvasására, mely szerint a működő tagok létszáma, az 1900. év elején 35, végén pedig 36 volt, kiknek fel szerelése még némi kívánni valót hagy fenn, de reméli a parancsnokság, hogy az anyagi viszonyok javulása még a folyó évben lehe­tővé fogja tenni a felszerelések kiegészítését. Ezu­tán a költségvetés tárgyalása következett, mely a pénztárnok által elkészített tervezet szerint fogad­tatott el. Az indítványok során Bajó János tb. főparancsnok indítványára a közgyűlés egyhangú­lag megválasztotta dr. Sztly József fővárosi orvost, a magyar országos tűzoltó-szövetség titkárát, a bpesti ónk. tüzoltótestület főparancsnokát, a tűzol­tói intézmény érdekében húsz éven át kifejtett működése és a tűzrendészet ügyének szőnyegen levő rendezése körül szerzett érdemeinek elismeréséül tiszteletbeli főparancsnokká. Úgyszintén Boda Vil­mos orsz. képviselőt a szegzárdi önk. tűzoltó-egy­let főparancsnokát, a vm. tűzoltók szövetségének elnökét, ugyancsak Bajó indítványára nagy lelkese­déssel tiszteletbeli főparacsnokká. Erről a megvá­lasztottak jegyzőkönyvi kivonaton értesitetni hatá- roztatott. Még néhány apróbb indítvány tárgyalta­tott le, mely után az elnöklő tőparancsnok élteté­sével fejeződött be a közgyűlés. Nem volna azonban teljes tudósitásom, ha. meg nem említeném Bajó János tb. főparancsnok lankadatlan, fáradságot nem ismerő buzgalmát, raelylyel mindenkor oda törekszik hatni, hogy e nemes célú egyesületet minél virágzóbbá, kedvel­tebbé, tagjait hivatásuknak teljesítésében, szakava­tott oktatásával minél ügyesebbekké tegye. A jegyzőkönyvben kifejezett köszönet mellett, e lel­kes férfiút méltán megilleti a nyilvánosság előtti elismerés is. Sok ilyen tagot kívánunk a paksi önkéntes tüzoltóegyesületuek ! —rs. TÖRVÉNYKEZÉS. ___ A szegzárdi kir. törvényszékig! lotárgyalásra ki­tűzött bűnügyek. 1901. évi március hó 26-án. Stieglbauer Mária ellen, lopás miatt. 1901. évi március hó 28-án. Gauser Ferenc és huszonöt társa ellen, súlyos testi sértés miatt. 1901. évi márczius hó 30-án. Ferencz József ellen, könnyű testi sértés miatt. Gőzsi György ellen, könnyű testi sértés miatt. Horvát Jenő ellen, becsületsértés miatt. Merling József ellen, becsületsértés miatt. Csizmadia Ferenc ellen, becsületsértés miatt. Kothgeber Ferenc ellen, rágalmazás miatt. Mekl Antal és társa ellen, rágalmazás miatt. Győri József ellen, csalás miatt. Dávid Fülöp ellen, lopás miatt. Köhler Jánosné ellen, rágalmazás miatt. Sipos Jakab ellen, rágalmazás miatt. IRODALOM. ZENE.- A besztercei diákok. Werner Gyulának Básta-korabeli ily cimü történeti regényével kezdi az uj évnegyedet a Pesti H’rlap. A kitűnő korraj­zaival méltó feltűnést keltő jeles Írónak legújabb regénye is valóban érdekfeszitő, gyönyörködtető olvasmánynak Ígérkezik. Ugyancsak az április— júniusi negyed első felében kezdi meg a Pesti Hír­lap Mikszáth Kálmán uj. nagy elbeszélésének köz­lését is a tárca-rovatban. Ha meggondoljuk, hogy e két nagyobb közlemény mellett a Pesti Hírlap tárca-rovatában hétről-hétre Jókai Mór, Tóth Béla, b. Dóczi Lajos, Murai Károly, Kóbor Tamás, Tömörkény, Homok stb. tárcáit találja az olvasó közönség, be kell vallani, hogy a Pesti Hírlap való­sággal vezető szerepet visz a nagilapok között. Tartalmának bőségével — naponta 24 oldal — már évek óta fólömulja laptársait. Vannak olv speciáli- tásai is, mint Esti levelek (Tóth Béla szellemes tol­lából), országgyűlési karcolatok (Bede Jóbtól), ga­bonatőzsdei csevegések (Bállá Vilmostól), napon- kinti szerkesztői üzenetek (Kenedi Gézától), ame­lyekkel ily rendszeresen más lapban nem találkoz­hatunk. Rendkívüli kedvezményül minden előfizető havonkint ingyen kis jegyzéklapot kap és negyed­évi 2 korona előfizetési dijért megrendelheti a Divat-Szalon cimü, havonként kétszer megjelenő kitűnő divatlapot. Magának a Pesti Hírlap-xv&k. ára: negyedévre 7 kor., egy hóra 2 kor. 40 fillér, mely a kiadóhivatalnak küldendő (Budapest, V., Váci- körut 78.) KÖZGAZDASÁG — Tisztítani kell a gyümölcsfákat. Az 1894. törvény a mezőgazdaságról szigorú kötelességet ró a gyümölcsösök tulajdonosaira. Mit is szab elé az 50-ik paragrafus ? »Minden birtokos köteles a fák rügyeinek fakadása előtt, legkésőbb azonban március hó végéig, a belsőségekben, majorokban, szőlőkben, gyümölcsösökben és kertekben levő fáit és bokrait, a kártékony hernyóktól, illetve hernyófészkektől s lepketojásoktól megtisztítani s az összegyűjtött hernyókat, hernyófészkeket s hernyótojásokat elégetni. A később mutatkozó kár­tékony hernyók, valamint a cserebogarak tömeges megjelenésük alkalmával is megfelelő módon pusz- titandók.«

Next

/
Thumbnails
Contents