Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1901-03-24 / 12. szám
2. TOLNA VÁRMEGYE. 1901. március 24. A közigazgatási bizottság éves jelentése. A szá- monkérő székről felvett jegyzőkönyv. Az időszaki pénztári vizsgálatokról felvett jegyzőkönyvek. A közigazgatási-, monographiai- és museum-bizottsá- gokban, továbbá a központi kijelölő-, állandó- és tisztviselői nyugdíj-választmányokban Döry Dénes; a központi-, állandó- és a Styrum-Lymburg grófi alapítványokra felügyelő választmányokban, úgyszintén a levéltár selejtező- és a központi járás mezőgazdasági bizottságokban pedig Steinekker Ferenc megüresedett tagsági helyeinek választás utján eszközlendő betöltése. A bor ellenőrző bizottság újjáalakítása. A tisztviselői nyugdij-választ- mány javaslata, özv. Rozmanits Kálmánnénak neveltetési kegydij megállapítása iránti kérvénye és Csepke Gábor volt törvényhatósági állatorvos nyugdíjazása tárgyában. A közegészségügyi bizottság előterjesztése, egy második gyógyszertárnak Pakson szándékolt felállítása ügyében. A közigazgatási bizottság előterjesztése, a szegzárdi Ferenc- közkórház kibővítése tárgyában. A muzeum-bizott- ság éves jelentése. Körlevelek és megkeresések: Alispáni előterjesztések: A magyarositási alap múlt évi kamatainak kiosztása tárgyában. A muzeum érdekében felmerült 266 korona 18 fillér kiadásnak a házi pénztár terhére történt kiutalványozása tárgyában tett intézkedés jóváhagyása iránt. A muzeum berendezésére kért költségek engedélyezése iránt. 1900. évi számadások a vármegyei közalapokról. Árvaszéki előterjesztés. Tiszti ügyészi vélemények. A Szegzárdon alakult »Parásztai hegyközség« és a paksi hegyközség alapszabályai. Községi számadások. Időközben beérkezett tárgyak. — A tisztviselői nyugdijválasztmány folyó hó 26-án ülést tart. — A községjegyzöi nyugdíjalapra felügyelő választmány szerdán, március hó 27-én d. e. 10 órakor ülést tart. — A kataszteri birtokivek kiigazítása iránti eljárás során az átalakítás által nem érintett területeknek a régi adótelekkönyvekből az uj adótelekkönyvekbe való átvezetéséért hold- és föld-részletenként járó ügyvezetői dijat az átvezetett területek tulajdonosai tartoznak fizetni. ( A m. kir. közigazgatási biróság 1900. évi 937. sz. határozata.) — A kataszteri térképek és a telekkönyvi betétmásolatok beszerzésének költségei a község minden egyes tagját egyenlően érdeklő közigazgatási költségek minőségével bírnak, s mint ilyenek a községi törvény 130. §-a második bekezdésében felsorolt valamennyi állami adó után kivetendő községi pótadóval fedezendők. Ama költségek ellenben, melyek a telekkönyvi betétek szerkesztéséről alkotott 1886. évi XXIX. törvénycikk 72. §-a és ezzel kapcsolatban kiadott miniszteri rendeletek értelmében a községre rótt szolgáltatások folytán merültek fel, kizárólag az érdekelt föld és házbirtokosok terhére esnek s igy a föld és házadó alapján kivetendő községi pótadó utján kizárólag az érdekelt főid- és házbirtokosok által fedezendők, mig az a nézet, hogy a kérdéses betét-szerkesztési költségek nem az állami adók, hanem a telek- könyvezett parcellák után és arányában vetendők ki, minden törvényes alapot nélkülöz. (A m. kir. közig, biróság 1900. évi 50. számú határozata.) — A földbirtokos terhére kirótt illetékről szóló fizetési meghagyás a gazdatisztnek — külön meghatalmazás nélkül — jogérvényesen nem kézbesíthető. (A m. kir. közigazgatási biróság 190Q. évi 6218. számú határozata.) — A szerződéses postamesterek állami tisztviselőknek nem lévén tekinthetők, községi pótadómentességre igényt nem tarthatnak. (A m. királyi közigazgatási bíróságnak 1900. évi 1436. számú határozata.) — Vizrendöri kihágási ügyekben a hivatal székhelyén eszközölt reudőri szolgálatért az eljárt közeget napid'j meg nem illeti. A hatósági közeg költségjegyzéket az ítélet meghozatala előtt kell számvevőileg érvényesittetni. (Földmivelésügyi miniszter 1900. évi 74,949. sz. határozata.) — A munkások panaszai soron kívül tárgyalandók. A munkakönyvek a munkaadók által törvény ellenesen vissza nem tarthatók. (M. kir. kereskedelemügyi miniszter 1900. évi 84,804. sz. rendelete.) Állat-, illetőleg közegészségügyi kihágás elkovetesebol kifolyólag sertéskereskedesétől senki el nem tiltható. (A m. kir. belügyminiszter 1900. évi 3059 sz. határozata) HÍREK. — Személyi hir. Nunkovits Ferenc, a központi járás föszolgabirája, ki egészségének helyre- állitása végett három hónapig távol volt, múlt csütörtökön egészségesen tért naza, s hivatala vezetését még pénteken átvette. — A tavaszi bérmálás részletes programm- ja. A megyés püspök tavaszi bérmálását a következő (részben már közölt) rendben fogja tartani: április 8. Hirden lesz bérmálás, ápr. 11. Német-Bolyban, ápr. 14. Hosszu-Hetényben, a hol a Püspök-Szent- Lászlói plébánia hívei is megbérmálkoznak ; ápr. 27. Püspök-Szent-Erzsébeten; május 1. Pécsváradon, a hol a lovászhetényiek is bérmálkoznak ; május 2 Nádasdon, május 3. Czikón, május 4. Grábóczon, a hol a szálkaiak is bérmálkoznak ; május 5. Ka- kasdon ; május 6. Nagy-Mányokon ; május 7. Apa- ron; május 8. Bonyhádon lesz bérmálás. — Névnapi tisztelgés. Ma este 8 és 9 óra között a Szegzárdi Róm. Kath. Olvasókör tagjai testületileg, lampionokkal felszerelten felvonulnak a vár-kertbe, hogy ott Döry Pálné alispánnét névnapja alkalmából szerenáddal tiszteljék meg. — A törvényszéki elnök nevenapja. Selcz József, a szegzárdi kir. törvényszék köztiszteletben álló elnöke múlt kedden ünnepelte névnapját, mely alkalomból a törvényszék tagjai testületileg fejezték ki előtte jó kívánságukat s biztosították őszinte becsülésükről és ragaszkodásukról. Törvényszékünk példás munkásságu elnökét az ügyvédi kar, s városunk intelligenciájának legtöbb tagja is sietett üdvözölii névünnepe alkalmából. — Plébánosi kinevezés. Hettyey Sámuel pécsi megyés püspök a megüresedett laskafalusi plébánosi állásra Balog József szegzárdi segédlelkészt nevezte ki. — Hivatalbalepés. Tolcsvai Bonis Aladár szegzárdi kir. tszéki joggyakornok uj állását március 1.9-én foglalta el. — Alakuló ülés. A szegzárdi róm. kath. hitközségi tanács- és iskolaszék csütörtök délután tartotta meg alakuló ülését, melyen világi elnöknek Döry Pál alispánt, jegyzőnek Horváth Ignác tanítót, számvizsgálókká pedig: dr. Haidekker Béla, Mehnverih Ferenc és Kiss Károly hitközségi tanácstagok választattak meg. — Március 15. A magyar nemzet magasztos emléknapját nemcsak Szegzárdon, de a vidéken is legtöbb helyen megülték. Térszüke miatt csak vázlatosan közöljük a vett értesítéseket. Alsó-Nyéken az olvasókör rendezte az ünnepséget; Kálmán Béla lelkész tartotta a beszédet; az ünnepséget társas ebéd, az ebédet tánc követte. — Bátán március 15-én halvacsorát rendeztek, 17-én pedig Patay Pál ev. ref. tanitó kezdeményezésére az ifjúság nemzeti lobogókkal körüljárta a községet. Az ünnepi beszédet 1‘atay Pál tartotta, ugyancsak az ő költeményének elszavalása képezte az ünnepség harmadik pontját. Vacsora és tánc lett az ünnepély vége. — Bölcsbe község is kivette a maga részét a nagy nap emlékéből; a Kath. Olvasókör 14- én este közvacsorát tartott, 15-én mind a három felekezet iskolájában tartottak ünnepséget; este a Daloskor közvacsorával egybekötött ünnepsége fejezte be a nagy napot. — Becsen az ünnepi istenitisztelet után a nagyvendéglőben közebéd volt. Talpraesett felköszöntőt mondott Kom- mandinger Kálmán jegyző, de T. Szél István, Bús Lajos és Szabó Lajos beszéde is említésre méltó. A róm. kath. iskola növendékei lelkesedéssel ünnepeltek. — Dunafóldvárott Szluha István orsz. képviselő tartotta az ünnepi beszédet. — Kölesden a Polgári Olvasókör és az Iparosok Asztaltársasága rendezett ünnepséget. Ima, beszéd, szavalatok és felolvasásalkották a programmpontokat. Az imát Kálmán Dezső mondotta, a beszédet Lagler Sándor, a felolvasást pedig Tanló Imre tartották. Itt is közvacsorával végezték. — Medinán Arany Antal lelkész a szószékről nagyon szép ünnepi beszédet tartott; délután pedig a Polgári Olvasókörben felolvasással, énekekkel és szavalatokkal ünnepelték március 15- ét. — Nagy-Doroghon a Polgári Olvasókör tagjai kezdeményezték az ünnepséget. Diszmenetet , rendeztek a községben, a menet élén a 48-as honvédek haladtak. Az olvasókörbe visszaérve, Tóth József, ifj. Térmeg János és P. Gyönge István szavaltak, az énekkar pedig szép hazafias dalokat adott elő. — Némediben a polgári olvasókör rendezett szép ünnepet. A himnusz elhangzása után Eósze Zsigmond ev. lelkész elszavalta Bátkay Lászlónak »Március 15« c. szép költeményét, majd tartalmas, eszmékben gazdag beszédben méltatta a nap jelentőségét. Utána ifj. Egyed Pál lelkesedéssel, nagy hatást keltve, szavalta el a »Talpra magyar«-! és Csepreghy Gyula Ábrányi Emil egyik hazafias versét. Végül az énekkar a Szózatot énekelte el. A nap örömére világos virradtig tartó tánc is volt. — Ocsénybeti Boda Vilmos orsz. képviselő is résztvett a hazafias ünnepségen. Dómok Péter esperes beszéde nyitotta meg az ünnepséget. Majd Abró János beszédet mondott, Nádi József és Császár István szavaltak. Délben közebéd volt. Felköszöntőket mondtak : Boda Vilmos, Bocskár Ferenc és Németh Lajos. — Pakson az á)l. fiúiskola ünnepelt. Az ünnepi beszédet Polgár Alajos tanár mondotta. — Tolnán az Iparos Olvasó-egylet rendezett ünnepséget. Reggel misét hallgattak, mise után volt az ünnepség. Farkas J. elnök megnyitó beszéde után, Rettinger V. fiatal tanitó szavalt nagy hatással. Délben 120 teritékü halpaprikás volt. Felköszöntőt mondtak : Varga F. és Perler M. — Tamásibán a »Tamási társaskör« — melynek elnöke idősb Stockinger Rudolf — a szabadság ébredésének évfordulóját folyó évi március 15-én jól sikerült társasvacsorával ünnepelte meg. A társaskör egyik tagja : Elzasszer Gyula a nagy nap jelentőségéről hazafias eszméktől áthatott, alkalmi beszédet tartott; ifj. Stockinger Rudolf pedig nagy hatással szavalta el a »Talpra magyar»-t. — Ösztöndíjak. Vármegyénk törvény- hatósági bizottsága tudvalevőleg a községjegyzői szaktanfolyamokat látogató,szegény- sorsú, megyebeli ifjak és pedig első sorban községi jegyzők gyermekei részére hat 200 koronás ösztöndíjat létesített és pedig akként, hogy minden megyebeli járás területéről egy-egy ifjú részesítendő ösztöndíjban. Döry Pál, vármegyénk alispánja az 1900—1901 évi községi közigazgatási tanfolyam hallgatói közül; a központi járásból: Szüts Ferenczet, a dunaföldvári járásból: Takács Gyulát, a völgységi járásból: Koch Józsefet, a simontornyai járásból: Kálmán Dezsőt, a dombóvári járásból: Bette Gézát, mindnyájan a pécsi, s végül a tamásii járásból: Hegedűs Mátyást, a budapesti tanfolyam hallgatóját részesítette ezen ösztöndíjban. — Egyházmegyei hírek Az egyházmegyei hatóság Gombárovics Pongrác volt radikovcii adminisztrátort Szabolcsra, Németh Pált Szabolcsról Tamásiba, Mozsgai Sándort Tamásiból Szegzárdra küldötte segédlelkészi minőségben. — A tanítói testület képviselői az iskolaszékben. Az iskolaszék és hitközségi-tanács tagjai közé — a törvény értelmében — a szegzárdi ta- nitói-testületnek két tagot van joga választani. Folyó hó 18-án tartották meg ez ügyben a titkos szavazást; az ujonan alakult iskolaszékbe és hitközségi tanácsba is a régi képviselőket válassztot- tak meg : Horváth Ignácot és Tarlós Jánost. , — Hamza Géza törvényszéki elnök. A szegzardi törvényszék egykori bírája, ki jelenleg szegedi kir. táblai biró volt, kineveztetett a szegedi kir. törvényszék elnökévé. — Ipartestület és kazánvizsgálat. A kereskedelmi miniszter az egyesitett iparfelügyelői és kazánvizsgálati ügyek szolgálati teendőinek ellátására Paichl Károly- pécsi kazánvizsgáló biztost első osztályú ipari segédfelügyelővé nevezte ki s a Baranya, Somogy, Tolna vármegye s Pécs törvh. város területére a pécsi iparfelügyelő kerület vezetésével is megbízta. — Sétatér. A községi képviselő-testületi ülést tárgyazó cikkünkben megírtuk, hogy mily nagy lépés történt a sétatér ügyében. Nem mulaszthatjuk el,jfhogy e helyütt meg ne emlékezzünk arról, hogy kiknek köszönhető ez a siker. Dr Hír ling Áriám községi főjegyző, Wosinsky Mór apát-plébános ^és Krcsmank Pál kir. ügyész együttműködése hozta létre a rk. templom körüli parkot,, a sétatér rendezése is az ő érdemük.
