Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1901-02-24 / 8. szám
8. szám. XL évfolyam. Szegzárd, 1901. február 24. TOLNAVÁRMEGYE Előfizetési ár: | Egész évre ... 12 korona. : Fél évre ... 6 » Negyed évre . . 3 » J Egy szám ára . . 24 fillér. ] Előfizetéseket és hirdetéseket e kiadd. Irmaion kirül elfogad Krammer Vil* mos könyvkereskedése Szegzárdon. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, Vár-utca 130. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : I>i*. Leopolil Kornél. Segédszerkesztő : Székely Ferenc. Paks—Tolna-IVIözs. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékeljen megállapít ot árszabály szerint számíttatnak. A kereskedelemügyi miniszter folyó évi január hó 28-án kelt engedély-okmánya alapján Kronberger Lipót budapesti lakos és társainak, a fehér-tolnamegyei h. é. vasút Paks állomásából kiágazólag, Duna-Szent- Gy'örgy, Gerjen, FadcL és Tolna községek érintésével a m. kir. államvasutak rétszilas— szegzárdi vonalának Tolna-Mözs állomásáig vezetendő rendes nyomtávú, gőzmozdonyu h. é. vasútvonalra az előmunkálati engedélyt megadta. Ezen vonalszakasz kiépítése kiváló fontossággal bir. Midőn a szckesfehcrvár—adonyszabolcs — faksi h. é. vasút kiépült a sok költséggel és nagy gonddal hozzáépített dunaparti vasút és vasúti dunacsatomával, a mi tudvalevőleg a megboldogult Baross volt kereskedelemügyi miniszter terve volt, mely szerint a vasutközlekedést a nagy-dunai hajóközlekedéssel összekötendő, Pakson Dunaátra- kodó csatornát létesített; mindenki azt hitte, hogy, dacára a fenforgó teknikai nehézségeknek, ennek továbbépítése a közel jövőben meg fog történni, mert ezt nemcsak lokális, hanem fontos országos gazdasági és politikai érdekek is parancsolják. De különösen stratégiai szempontok teszik szükségessé ezen vasutirány kiépítését, még pedig azon okból, hogy a Duna jobb partján az ország határáig végig vasút vezessen. Alig van hazánknak oly mostoha gyermeke, mint Tolnavármegye. A megyei központba vezető egyedüli vasút is vicinális, ez pedig a Rétszilastól Szegzárdig vezető, még mindig a legszerényebb igényeket sem kielégítő szárnyvasut. A vármegyénkben levő városok és nagyobb községek legnagyobbrészt kocsisakon kénytelenek fentartani a közlekedést a központtal. Minő költséges és terhes utazás Duna -Földvárról vagy Paksról Szeg- zárdra utazni. így aztán ezen városoknak a központtal való élénkebb összeköttetése jelentékeny csorbát szenved. Az ilyen városok természetesen maradiak, mit sem haladnak, de különösen az ilyen központ nem tarthat lépést más központi városokkal, melyek nagyra nőttek, politikailag és gazdaságilag gyarapodtak és fejlődtek. Ott van a szomszédos Somogy vármegye, annak székhelye, Kaposvár, ezelőtt 30 évvel Szegzárdhoz viszonyítva egy nagy falu volt. A megyében létesített okos vasúthálózat, a centralistikus irányelvnél fogva, mind Kaposvárra gravitál. Kaposvár ma az országnak egyik folyton emelkedő városa, rendezett tanácscsal, virágzó kereskedelemmel és iparral, sőt a folyó év elején megkapta j az Osztrák-Magyar Bank fiókintézetét. Ezt mind annak köszönheti, hogy a helyi vezetőség és közérdekeltség kellő érzéket és áldozatkészséget tanúsított a város czél- szerü és fokozatos fejlődése érdekében. A szóban levő, alig 28 kilométeres vasút a terv szerint Tolnavármegye szivén, legnépesebb városain és egyik leggazdagabb területén haladna keresztül, magához ragadva a Duna túlsó oldalán fekvő községek jelentékeny forgalmát. Duna-Fóldvár és Paks Tolnavármegyének Szegzárd után legnagyobb két városa — a Duna mellett kitűnő földrajzi fekvéssel, közel 30,000-nyi lakossal. Kölcsönös nagy érdek, hogy ezen két népes város a megyei központtal rövid és olcsó vasúti közvetlen összeköttetésbe jusson. A többi érdekelt községek, Bölcske, Madocsa, Duna-Könilöd, Duna-Szent-György, Gerjen, Tudd és Tolna községek és városok, ezek közel 30,000-nyi lakossággal bírnak, a melyekhez nagy kiterjedésű gazdag gabona- és szőlőterületek tartoznak. Ezen vasút létesítése által nemcsak az említett városok és községek gazdasági föllendülése remélhető, hanem magára Szeg- zárdra, mint megyei központra és székhelyre nézve is, főleg gazdasági szempontból, jelenleg a pangás és pusztulás szomorú képét nyújtó kereskedelmünk és iparunk, nem különben bortermelésünk fellendülése szempontjából is előnyösnek és szükségesnek jelentkezik. — A Örömmel adunk hirt ezen forgalmi és gazdasági szempontból egyaránt fontos újabb mozgalomról, a mely, ha az összes érdekelt tényezők összefognak és a közös cél érdekében hathatósan közreműködnek, rövid idő alatt sikerre is vezethet. VARMEGYE. — A közigazgatási bizottság múlt hétfőn gróf Széchenyi Sándor főispán elnöklete alatt ülést tartott. Jelen voltak : Döry Pál, Simontsits Elemér, Kurz Vilmos, Tihanyi Domokos, Fink Kálmán, Krcsmarik Pál, Jeszenszky Andor, dr. Kramolin Emil, Perszina Alfréd, dr. Hangéi Ignác?, Boda Vilmos, Perczel Lajos, Bernrteder József, Totth Ödön. Az alispánt jelentésből kifolyólag a bizottság elhatározta, hogy a szegzárd-sárbogárdi vonatott a vonatok lassú közlekedése, az éjjeli vonatnak Sárbogárdon való hosszú veszteglése és a kocsik tisztátalansága miatt feliratot intéz a kereskedelemügyi miniszterhez. Az árvaszéki elnök jelentése szerint az ügyforgalmi kimutatás adatai szerint érkezett az árvaszékhez 4069 beadvány, melyhez a múlt év végén maradt 1122 drb. hátralékot hozzá számítva, elintézésre várt 5191. Ebből feldolgoztatott 4047, elintézetlen maradt 1144. drb. A hátralék nem volt feldolgozható, mert ezen hó folyama alatt kétszer annyi beadvány érkezett, mint a mennyi átlagos számítás szennt egy hónap alatt érkezni szokott. A gyámpénztárban a készpénz a legutóbb tartott vizsgálat adataiból kitetszőleg 220 ezer koronára felszaporodott. Ezen összeg szabályrendeletünk értelmében ideiglenesen takarékpénztárilag kezeltetik, minthogy azonban ennyi pénzt készenlétben tartani nem szükséges, a jelzálogi biztosíték mellett leendő kölcsönadás iránt az intézkedés megtétetett. A tiszti főorvos jelentése szerint: A közegészségi állapot a lefolyt január hónapban javulást mutat, a mennyiben a nagy kitérj edésben uralgó vörheny járványos jellegét elvesztette, s egyes szórványos esetekre szorítkozott. Nagy elterjedést mutattak azonban az ivßttenza által előidézett különféle, de legtöbb esetben a légző szerveket lob és hurut alakjában megtámadott betegségek, melyek közül a tüdőlobok gyakran halálos kimenetelűek, de majd mindig súlyos, hosszan tartó le- folyásuak voltak. Kevesbedett a hagymáz s difteri- tisz, alig néhány esetben mutatkozott a kanyaró s szamárhurut. Trachomából újabb betegülés nem fordult elő. Törvényszéki boncolás 4, orvosrendőri hullavizsgálat 5 teljesittetett. Élelmi szerek, élvezeti cikkek s italok vizsgálata 57 esetben, közhelyiségek s iskolák orvosrendőri vizsgálata 18 esetben teljesittetett. — A szegzárdi Ferenc-k'ózkórházban múlt évről ápolás alatt maradt 355, január hóban felvétetett 254, ápoltatott összeseu 609; gyógyult 124, javultan elbocsájtatott 37, gyógyulallanul 6, meghalt 19; Összes fogyaték 186 A pénzügy igazgató jelentése- szerint január hónap folyamán adókban- és illetékekben befolyt összesen 35464 K. 1 fillér, 17105 K. 5 fillérrel több, mint a múlt év megfelelő időszakában. A kir. főmérnök jelentése szerint az állami és megyei utak elég jó karban voltak; a kavics szállítás részben felülvizsgáltatott, valamint 4 hid utófelülvizsgálata is jó eredménynyel ejtetett m eg. A kir. ügyész jelentése szerint a szegzárdi kir. törvényszék fogházában 121 egyén volt letartóztatva, kik közül fegyházra volt Ítélve 5, börtönre 53, fogházra 50, elzárásra 2, vizsgálati fo- j goly volt 7, fölebbezés alatö állott^ A-. A fogházi | kórházban 16 rabot ápoltak, kik közül további gyógykezelés alatt maradt 6. A kir. tanfelügyelő jelentése szerint e hó alatt 17 iskolát 30 tanteremben látogatott meg. Meglátogatta a kónyii, alsó medgyesi, szántói, be- degi, kányái, értényi, tengődi, muth-pusztai, felső- ireghi és tamásii rk\, továbbá a tengődi és felső- ireghi ev. ref., a tótkéri és tamási ág. hitv. ev., a felső ireghi és tamási izr. hitfelekezeti, végre a tamási-i községi gazdasági ismétlő iskolát. A meg- : látogatott iskolákban elért eredményt jeles és kielégítő közötlinek minősiti. Megemlíti, hogy a szántói rk. iskolánál az 1. osztály tantér mének ablakai,, valamint a kántortanitói lakás padlói, ablakai és takaréktüzhelyének kijavítására, továbbá a kónyii r. k. iskola 3-ik, a felső-ireghi ev. ref. iskola 2-ik tanitói állomásának betöltésére, valamint a tamási-i r. k. iskola I és II. osztályába járó tanoncok zsúfoltságának megszüntetése iránt saját hatáskörében intézkedett.
