Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1901-02-17 / 7. szám
_ 8._ _____________________________________________ hi tel viszonyok: ezek a bőséges for'ásni azoknak a gondoknak, amelyek a gazdaosziályt nyomják. Ezek hatása a társadalmi, az egyesületi életben is érezhető. Jól méltóstatnak tudni, hogy gazdasági egyesületünk működése és az e közben fölmerülő anyagi kiadások majdnem kizárólag a kisgazdák helyzetének javítását czélozzák. És mégis sajnálattal kell konstatálnom, hogy éppen a kisgazdák támogatá sát még mindig nélkülözni kénytelen a gazdasági egyesület. Annál nagyobb elismerés illeti a vármegye birtokos és gazdatiszti osztályának azon tagjait, akik, úgyszólván minden ellenszolgáltatás igénye nélkül, olyan dicséretes önzetlenséggel tartanak ki egyesületünk nem könnyű munkájában. A gazgasági helyzet ezen komor képének ( szemlélete közben derűsebb hangulatot kelt és a j jövőre nézve reménynyel biztat azon tudat, hogy , egyrészt a legfelső fórumon: a kormányhatóságban olyan kezekbe van letéve a mezőgazdaság sorsa, amelyek czéltudatos és üdvös törekvésű intézkedései felöl több évi tapasztalat győzhette meg a gazda közönséget; másrészt, hogy a gazda közönség értelmisége is — felismerve helyzetének türhetetlenségét — társadalmi szervezetében komoly törekvést fejt ki a bajok orvoslása, helyze- i tének javijása érdekében, A kormányhatóság múlt évi intézkedései kö- j zül olyanokul, mint amelyek a mezőgazdaság ügyeit i közvetlenül érdeklik és célzatukkal a helyzet javu- ] lása iránt keltenek reményt, meg kell emlékeznem a gazdatiszti törvényről, a gazdasági munkás- és cselédsegélypénztár létesítéséről, valamint az állatorvosi közszolgálat államosításáról, illetve a dohánytermelők és dohánykertészek közötti jogviszony szabályozásáról szóló törvénycikkről. A gazdatársadalmi törekvések között pedig j figyelmünkre méltó a gazdasági egyesületek szövetségének a gabonatőzsde reformálása, a hús értékesítés biztosítása 'érdekében, valamint a bécsi mészárosok és hentesek azon igyekezete tllen meg- indított erélyes akc.ója, hogy a bécsi vásárokra felhajtott hízó ökrök után a gazda fizesse meg a fogyasztási adót. Ezen kitérés után reátérek T. Közgyűlés gazdasági egyesületünk múlt évi műkóködésének ismertetésére. Jelentésemben szűk korlátok közé szorítkozom, egy részt azért, mert a fontosabb mozzanatok a lap utján annak idején részletesen közölve voltak; másrészt azért, mert az előző 2 év egyes fontosabb jelenségeire is í lhivni kívánom T. Gaz- datársbim figyelmét azért, hogy összehasonlító képét adjam egyesületünk életének azon három évtől, amely a legutóbbi tisztujitús óta lefolyt. Az egyesülethez érkezett beadványok száma az 1900-ik évben 694 drb volt, amelyek közül, azokon kívül, amelyek a mai gyűléseken nyernek elintézést, 4 darab maradt a folyó évre ; a többiek részint a m. év folyamán tartott 1 rendes közgyűlésen, 4 igazgató választmányi, illetve 1 bizottsági gyűlésen és 2 gazdaértekezleten; részint pedig elnöki utón és a titkár saját ügykörében nyertek elintézést. Az 1899. évi ügyforgalom 670 drb, az 1898. évi pedig 482 drb volt. Működésünk, amint tudni mélióztatnak, leginkább a szarvasmarha tenyésztés népies irányának fejlesztését célozó törekvéseinkben, a gazdasági népies előadások rendezésében és az elpusz- tult hegyi szőlők ajjáalakitását célozó pályázatok rendezésében domborodik ki. A szarvasmarhatenyésztés fejlesztése körül tett intézkedéseink, amelyeket már évek óta következetesen és ugyanazon rendszer betartásával gyakorlunk, 2 csoportra oszthatók, u. m. a községek bikaszükségletének közvetítése és tehén- s üsződijazások rendezése. Mielőtt ezek m. évi eredményét ismertetném, örömmel konstatálom, hogy a népies szarvasmarha tenyésztés fejlesztése érdekében kifejtett törekvéseink és hozott áldozataink •eredménye ma már igen szépen nyilvánul abban az élénk keresletben, amelynek a népünk kezén levő n. n. bonyhádi tájfajta szarvasmarha tárgyát képezi. Ennek a keresletnek a mérvét feltünteTOLNAVÁHMEGYE. ____ te ndő, legyen szabad a T. Közgyűlés figyelmét felhivnom azon körülményre, hogy a rendelkezésre álló hivatalos adatok szerint 25696 darabot tesz ki az a létszám, amely felnőtt és növendék állapotban csak 3, névszerint a szakályhőgyészi, kurd- csibráki és bonyhádi rakodó állomásról inditva, az utóbbi 3 év lefolyása alatt elhagyta a vármegye terüleiét. Olyan számadat ez, mely a népies szarvas- marha tenyésztésünk fejlettségét, illetve az ide irányuló lőrekvéseink körül eddigelé követett irányelvek helyes voltát kétségtelenül igazolja egyúttal pedig kell, hogy ezen irányelvek fentartása mellett bennünket fokozottabb tevékenységre buzdítson; annál is inkább; mert tudni méltózialnak, hogy működési területünk dunamenti vidékének szarvasmarha tenyésziése még csak a kezdetén van annak, a miben a völgységi és a simontor- nyai járás német ajkú lakossága kezén levő tenyésztés olyan szép példával és hasznos ered- i ménynyel elöljár. Szarvasmai ha tenyésztésünk fejlesztése körül a múlt három évben kifejtett actiónkat már most a következőkben van szerencsém röviden - vázolni. 1. Bikaközvetiiés. A bika szükségletük fedezése végett hozzánk fordult községeknek közvetítettünk: 1898 ban 18 drb. bikát 10124 K. értékben 2052 K engedménynyel. 1899 ben 27 drbot 14584 K. értékben 2696 K. engedménynyel. 1900-ban 41 drbot 22322 K. értékben 4010 K. engedmény nyel. Örömmel jelenthetem e helyütt, hogy nagy tenyészeteink annyi és olyan bikát nevelnek, hogy nemcsak a mi községeink szükségletét fedezik bőségesen, hanem más vármegyékbe is juttathatnak 1 jól fejlett fiatal apaállatokat. 2. Tehén és üszódijazás 1 898 ban Hőgyészen felhajtott 2000 drbból 38 drbot 3600 koronával. 1899 ben Bonyáádon felhajtott 1646 drbból 38 darabot 3600 koronával. 1900-ban Szegzárdon felhajtott 400 drbból 38 drbot 3600 koronával dijazott a gazd. egyesület. A felhajtott állomány, szemben az előző éviekkel, Szegzárdon elenyészően csekély. De ha figyelembe veszszük, hogy díjazásunk ezen a vidéken első kísérlet volt; ha tudjuk továbbá, hogy az 1898 és 1899 évekbeli rendkívüli felhajtás oka a délvidéki földmivelők gazdasági egyesületének vezetésével eszközölt és az illető környéken jó eleve hirdetett tömeges bevá-árlás volt, amely körülmény Szegzárdon nem forgott fenn: el kell ismernünk, hogy a m. évi díjazásunk jói sikerült. És ha minőség dolgában nem is ütötte meg az á lomány : azt a mértéke', a me'yhez a völgyégi és simon- tornyai járások területén rendezett díjazásaink szoktattak bennünket: ennek természetes magyarázatát képezi az- a ténykörülmény, hogy ennek a vidéknek ez volt az első alkalma arra, hogy állat- dijazásunkon okuljon. Ugyanitt kell megemlékeznem T. Közgyűlés 1 arról is, hogy az 1893— 94-ben rendezett simmen- thali nagy importunkból fennállott tartozásunk utolsó részletét a múlt hó 21-éu módomban volt a föld- mivelésügyi minisztériumnak vissza fizetni és az egyesület több, mint 126000 koronányi ez ügybeli tartozási ma már ki van egyenlítve, ha csak késedelmi kamatot nem követel a nevezett minisztérium azon 1500 korona kőiül levő összeg után, a melyet a meghosszalbitott határidőn belül sem voltunk képesek törleszteni. A szarvasmarha tenyésztés fejlesztése körül kifejtett működésünkről szólva, meg kell még emlékeznem azon mozgalmunkról is, amelyet a vármegye területén létesitieni szándékolt kiviteli vajgyárnak Szegzárdon leendő felállítása ügyében még 1898-ben indítottunk. Bizonyára méltóztatnak még emlékezni, hogy ezen vajgyár felállítására vállalkozott tőkének Dombóvár felé gravitáló törekvésével szemben a gazdasági egyesület 1899. évi junius havi népes közgyűlése Szegzárd mellett foglalt állást és ügyé-, nek támogatását a földmivelésügyi minisztériumnál, V mint akinek támogatását a vállalkozó tőke is igénybe vette, kérelmezte is a g. egyesület. A múlt év elején hajlandónak is Ígérkezett a vállalat arra, hogy a vajgyárat Szegzárdon állítja KI, ha legalább 3000 drb tehén tejének fel- dolgozásra való biztosítását eszközöljük. Az ez irányban tett intézkedéseink azonban eredményre nem vezettek; a földmivelésügyi minisztériumhoz intézett feliratunk ma is választ vár, de a kiviteli vajgyár azért ma már működik — Dombovárott. Az elpusztult hegyi szőllők újjáalakításának előmozdítása céljából az elmúlt évben is rendeztünk pályázatot, kiterjesztve azt a hazai fajokkal rekonstruált területekre is. Örömmel jelenthetem, hogy ezen pályázatunk nemcsak a versenyre bejelentett területek számaránya tekintetében sikerült, (37), hanem eredményében reményt kelt az iránt is, hogy szőllőmivelésünk egyes vidékeken aránylag nem hosszú idő alatt visszanyeri előbbi jelentőségét. — A pályázatban bejelentett területek, csaknem kivétel nélkül mind olyanok, melyek a megszabott föltételeknek minden tekintetben megfelelve, arról tesznek tanúságot, hogy az uj kultúra eredményében a nép is bízni kezd és ehhez képest nagyobb erővel fog az elpusztult területek ujra- telepiteséhez. Az okszerű szőlőműveléssel megbarátkozik, a növényi és állati ellenségek ellen, védekezni kész és ha legnagyobb ellenségétől: a borhamisítók üzelmeitől erélyes hatósági intézkedések utján megszabadítani sikerül: akkor reménynyel nézhetünk szőlőtermelésünk jövője elé. A verseny eredményéhez képest kiadott a gazdasági egyesület 3 ezüst érmet, elismerő oklevéllel tüntetett ki 14 szőllős gazdát, pénzdíjjal jutalmazott 10 kisgazdát összesen 400 K. val: az elismerő oklevéllel kitüntetett szőllők vincellérjei közül pedig 5 öt 10—10 korona vincellérdijjal jutalmazott. Ugyanitt kell megemlékeznem T. Közgyűlés a földmivelésügyi minisztérium szakközegeinek részt- vételével az elmúlt év január havában megtartott azon nagy értekezletről, amtlynek eredményeként ! jelenthetem, hogy a földmivelésügyi minisztérium I rendelkezett az iránt, hogy vármegyénk szőlő- ! hegyeinek talaja megvizsgáltassék, abból a szem- j pontból, vájjon az amerikai oltvány utján, vagy pedig a hazai fajokkal való rekonstruálás mutatkozik-e célhoz vezetőnek ; és hogy milyen fajták termelése, illetve milyen amerikai alanyok alkalmazása biztat jobb eredménynyel. A minisztérium szakközegei már meg is kezdették működésüket és a Szegzárdtól Bátáig, illetve Mórágytól Bonyhádig vonuló dombvidéket a kerületi szőllőszeti felügyelő és egyesületünk titkárának kalauzolása mellett bejárva, az ősz végén azzal távoztak, hogy 1901-ben újra folytatják a munkát. Örömmel jelenthetem, hogy a már foganatosított vizsgálat eddig is kedvező és reménynyel kecsegtető eredményre vezetett; amennyiben a bejárt vidéket általában jó szőlőtalajnak és arra alkalmasnak találták a szakközegek, hogy amerikai oltványok utján, és pedig legtöbb részében Riparia portális, kisebb helyenként Rupesztris montikola alanyok alkalmazásával telepíttessék újjá. Nem hagyhatom említés nélkül azon tényt, ; hogy a szegzárdi szőlősgazdák körében, egyesületünk titkárának közremunkálásával, szövetkezet alakult a múlt év folyamán abból a célból, hogy ä jégverések ellen viharágyukkal védekezzék. A szöveikezet Szegzárd egész területének védelmét tűzte felada'ául és erre a célra 28 viharágyu felállítását találta szükségesnek, amely szükségletből 20 drbot már a múlt évben fel is állított. A nép gazdasági ismeretkörének bővi ése érdekéből az elmúlt évben is folytatta gazdasági egyesületünk a téli előadások rendezését és a földmivelésügyi minisztériumtól kizárólag erre a célra kapott 762 K. 60 fillér költség árán 24 községben 31 előadás tartatott, amelyeken összesen 3009, egy.egy előadáson átlagban 97 kisgazda hallgatta a szőlőművelésről, illetve a méhészetről szóló előadásokat. Ugyancsak a kisgazdák ismeretkörének szemléltető oktatását célozólag felirtunk a földmivelésügyi minisztériumhoz, hogy Tevelen mintaparasztgazdaságot létesíteni kegyeskednék. Örömmel jelent hetem, hogy a minisztérium a javaslatba hozott 1901. február 17.
