Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1901-12-29 / 52. szám
6 1901. december 29. — Szilveszteri mulatság. Az » Egyesült S7tgzár d- tolnamegyei nőegylet* Szilveszter estéjén igen érdekes estélyt rendez Előadásra kerül Makai és Szécsi egyik egy felvonásos dramolettje, a >Kaland*. Lesz azonkivül két élőkép; ezt követi Surányi Viktor zongora-előadása, Rácz Józsefné és Mirth Lászlóné úrnők pedig népdalokat énekelnek. Előadás után táncz következik. — A budapesti ügyvédvizsgáló bizottság tagjává az igazságügyminiszter dr. Traiber Vincze kir. főügyészi helyettest az 1902. évre is kinevezte. — Előléptetés. A pécsi kir. ítélőtábla elnöke Vitkovics Sándor pécsi kir. törvényszéki díjtalan joggyakornokot a .pécsi kir. Ítélőtábla kerületébe segélydijas joggyakornokká nevezte ki. — Hymen. Dr. Szily Géza dunaadonyi ügyvéd eljegyezte Faa Géza duna-adonyi földbirtokos leányát, 7eruskát. — Siketnémák Tolnavármegyében. Az 1890. évi népszámlálás statisztikai adatai szerint az országban összesen 20,000 siketnéma volt; a dunántúli vármegyékben 2752, köztük 554 tanköteles korban. Tolnavármegyében 200, köztük 42 tanköteles. — — Számtalan elismerő levél és hírneves orvosok ajánlják, hogy vérszegénység, angolkór, mell-tüdőbaj, gyöngeség, skrolulózis és hasonló bajok elhárítására és keletkezéseik meggátolására felülmúlhatatlan jó szer a Zoltán-féle csukamájolaj. Sem szaga, sem ize nincs, miért gyermekek, valamint felnőttek szívesen veszik be. Nagy táperejénél fogva kiváló erősítő és könnyen emészthető szer. Üvegje 2 korona a gyógyszer- tárakban. — Ez nem magyar virtus. Olvasóink még visszaemlékezhetnek az 1900. évi szeptember hó 8-ikí, véres szegzárdi búcsúra, mely alkalommal az alsóvárosi legények megtámadták az újvárosi legényeket s köztük véres verekedés támadt s csak a csendőrség tudta őket szétválasztani, mikor már vagy 25—30 sebesülés történt. Azóta feszült viszony áll fönn a legények között, s néha néha újabb kisebb csatározásokat visznek véghez az éj sötét leple alatt; azért éjjel nem lanácsos az újvárosi legénynek az alsóvárosrészbe menni s viszont, mert ilyenkor alaposan elverik őket. Most egy újabb verekedésről számolunk be, melynek harcmodora éppen nem felel meg a magyar virtusnak. Az újvárosi legények megunták már a csendes viselkedés', meghívták egyik újvárosi fonóházba Ujj Ferencet, Ujj János községi tanácsos fiát, továbbá Nagy János iskolaszéki tag János fiát s még egy pár alsó-u'cai legényt, a kik el is mentek a szívélyes meghívásra. Mikor távozni akartak, az alsóutcaiak barátságosan még kezet lógtak s egyszerre egy adott jelre húsz újvárosi legény botokkal tel- fegyverkezve megtámadták az öt alsó-u'cai legényt, kik közül három elszaladt, s a csatatéren maradt Ujj Ferencet súlyosan, Nagy Jánost pedig köny- nyebben megsebesítették. Ujj Ferenc, ki fején, mellén, karján vagy 100 ütést kapott, összerogyott, úgy, hogy most odahaza ápolják; Nagy János már kint jár. A csendőrség már kihallgatta a 20 hős vitézt, a kik mindent tagadnak, sőt úgy tüntetik fel a dolgot, mintha őket támadták volna meg az alsó- utcaiak. Az ügy különben a bíróság előtt nyer majd befejezést. — Karácsonyi és újévi ajándéknak alkalm as órákat öt évi jótállás mellett, divatos és elegáns arany-ezüst ékszereket, china ezüst dísztárgyakat hitelképes egyéneknek részletfizetésre is szállít Polgár Kálmán műörás és ékszerész, Budapest, VII. Erzsébet-korut 29. E régi és hírneves ezég 2000 illustrác/.ióval ellátott árjegyzéket kívánatra ingyen és bérmentve küldi. Vidéki megrendelésekre különös figyelem fordittattk. — Színházi műsor. Ma délután 3 és fél óra- ker zónaelőadás lesz — fél helyárakkal, színre kerül (itt először) «Piroska és a farkas». Este 8 órakor rendes hely árakkal «Hadak útja 1848» történelmi szinmű énekekkel és táncokkal. Hétfőn «Tartalékos férj». Vígjáték 3felvonásban. Kedden a szilveszteri mulatság miatt nem lesz előadás. Szerdán két előadás. Délután zónaelőadás félhelyárakkal : «Peieskei nótárius» énekes bokózat. Este rendes helyárakkal «Ocskay brigadéros» történeti szinmű. Csütörtökön «Baba» Operette. Pénteken zónaelőadás félhelyárakkal: «Kis szökevény». Szombaton «Talmi hercegnő. Vasárnap délután zónaelőadás félhelyárakkal «Pokol torka vagy a sziklához láncolt királyleány» Este rendes helyárakkal: «Csókon szerzett vőlegény.« — Hal-szállitás. A simontornyai hala-tavat lecsapolták s körülbelül 200 métermázsa halat szá'li- tottak fel eladás végett Budapestre ; a többi halat pedig átszállították a téli telelőbe. — Kivételes nösiltési engedélyek. A honvédelmi miniszter — az általános védkötelezettség fen- tartása mellett — kivételes nősülési engedélyt adott Hőnig Henrik kistormási, ilju Heizer János szeg- | zárdi, Vohler Ferenc tolnai, Petróczi István faddi, Kis Bertalan kocsolai, ifj. Heinrich Henrik izményi, ( Schmidt István bátaszéki, Gábris István decsi, Ko- ! máromi Ferenc faddi, ifj. Unyi Mihály faddi, Achei- i det Antal paksi, Miklay András szakcsi, ifjú Márcz János izményi, Klem János mözsi, ifj. Gerner Jó- : zsef bátaszéki, Finta Sándor simontornyai, Bazsonyi . György ázakcsi, legiíj. Balog Imre bátai, ifj. Iszló 1 Konrád udvarii, Schmidt Antal Szakadáthi, ifj. ! Schilling Antal őcsényi, ifj. Pánczél János faddi, Zápor János szakcsi, ifj. Horvát János györei, Glät- zer János felsőnánai, ifj. Müller Konrád varsádi, Gebring Márton bátaszéki, Bäck Ferencz bátai, Szilágyi József bátai, Breitenbach Antal závodi, Tóth László szakcsi, May András izményi, Szőke János regölyi, Bóhnert Ádám závodi, ifj. Schultheisz Konrád mórágyi, ifj. Zulauf Henrik majosi, Müller Jakae mórágyi, Müllerlei Ádám bátaszék-kövesdi, ifj. Győri József medinai, ifj. Schaffer János apátii, Balogh József értényi, ifj. Német József tengődi lakosoknak. — Felfüggesztett községi jegyző. Pesthy Elek, a simontornyai járás főszolgabirája Huszár János bölcskei körjegyzőt, többrendbeli szabálytalanság miatt állásától felfüggesztette s helyettes jegyzőnek Danóczy János gyönki szolgabirósági dijnokot rendelte ki. — Helyreigazítás A szilvesteri estély szét- ^ küldött műsorába, tévedésből hiba csúszott be. j Mirth Lászlóné őnagyságának énekszáma a következő: a) Ella Carmichael; Canadai dal, b) Surányi V.: «Műdal« Szarvas Mariska egy költeményére. : KÖZGAZDASÁG. A paks-fadd-bogyiszlói ármentesitö társulatról. Lényeges intézkedésre készülnek a czimben ' megnevezett társulatnál. Arról van szó, hogy a lemondás folytán megüresedett igazgatói állás az ugyancsak megüresedett ellenőri állással egyesittes- sék, és ilyenformán az 1885. évi XXIII. t.-cz. 96. §-ának meglelelőleg az eddig rendszeresített négy j tisztviselői állás háromra redukáltassék. Sietünk kijelenteni, hogy a kontemplalt szer- J vezeti változtatással egyetértünk annyiban, hogy ezidőszerint helyesnek és az idézett törvény szellemének megfelelőnek tartjuk az állások redukálását, mert a szóbanforgó társulat adminisztrációja kevés teendőkkel jár, mert a redukálással aránylag nagymérvű pénzbeli megtakarítás lesz elérhető, mert a hatóságok és felekkel való érintkezés ezáltal egyszerűbbé és simábbá tétetik, és végül, mert országszerte a vizitársulatoknál a nagyobb mérvű építkezések — befejezése után a tisztviselői állások redukálása gyakorlatban van. — Ez lévén meggyőződésünk, felette sajnáljuk ugyan, hogy a mostani derék igazgató állásától megvált, de alaposnak találjuk azt az indoko', a mit a lemondás okául felhozott, hogy t. i. három tisztviselő is elvégzi a teendőket. Ámde nem értünk egyet azzal a törekvéssel, hogy az igazgatói állás az ellenőri állással egyesit- tessék; és mert úgy értesülünk, hogy a vezető egyének ezen nagyfontosságu dologban már állást foglaltak, mint érdekelt ártéri birtokos, ki a társa- ság ügyeit sok éven át szeretettel és figyelemmel kiséri, — sine ira et studio — felemelem intő szavamat a tervbe vett intézkedés ellen, s felhívom az érdekelt birtokosokat, hogy ezen, a társulat bel- életére mélyen kiható intézkedés alapos és bölcs megfontolás tárgyává tegyék. Az ármentesitö társulat természetes czélja : az árvédelem, a mely czélt a társulati szervezet alakításánál szem elől téveszteni nem lehet. Minden ártéri birtokos jól tndja, hogy a társulatnak minden ténykedése a műszaki teendők köré csoportosul : abból indul ki, s azzal van folytonos összefüggésben. Ha a műszaki teendők jól lesznek elintézve, az ármentesitö társulat czéljának megfelel, mig ha TOLNA VÁRMEGYE. ____________ il letéktelen beavatkozások folytán műszaki hibák történnek, a társulat nem felel meg hivatásának. Ezért történt, hogy a törvényhozás csupán a társulati mérnöktől, mint annak legfontosabb tényezőjétől kíván kvalifikációt, azaz törvényben megszabott minősítést, mig a többi tisztviselők másodrangu tényezőknek tekinti, a kiktől semminemű kvalifikáció- sem kívántatik. Tehát az igazgatónak sincs szüksége kvalifikációra, attól sem kíván a törvény különös minősítést. — Ha mindamellett a gyakorlati életben az igazgató nagyobb hatáskörrel lett felruházva, és sok esetben a műszaki közeg ennek a nem kvalifikált igazgatónak nem is koordinaltatik, hanem egyenesen alája lesz rendelve, könnyen megérthető, hogy ilymódon visszás élet legkritikusabb perczei- ben, az árvíz elleni védekezésnél mutatkoznak már ennél a társulatnál is, melynek érdekeltsége 1891. és 1893. években éppen ez által sok százezer frt— nyi károkat szenvedett. De mutatkoztak a jelzett káros következmények egyéb nevezetes esetekben is. És ezen nincs mit csodálkozni. A laikus igazgató, kinek műszaki ismeretei egyáltalán nincsenek, gyanakodó és bizalmatlankodó állást foglal el a. műszaki közeggel szemben, és mert semmi alappal nem biró tekintélyét fenn akarja tartani, és szereplésével érvényre igyekszik jutni, belekontárkodik a mérnök ügyeibe annak működését a siker rovására lassítja, sokszor megakasztja, s habár a felelősséget a mérnök vállairól le nem veszi, sikeres eljárás esetén magának vindikálja az érdemet, persze az eredménytelen eljárás ódiumában osztozkodni esze- ágában sincsen. Igazgató és mérnök — sajnos — természetes ellenfelek a vizi társulatoknál közöttük a súrlódások, a személyi torzsalkodások ritkán, még a vész pillanatában sem szünetelnek. Ez a szomorú tényállás, és mert országszerte' egyformán tapasztalták az ecsetelt visszás helyzet káros következményeit, az ármentesitö társulatok, ennek a megszűntetésére azt az egyszerű eljárást: eszelték ki, — mply igazán Kolumbus tojása, — hogy egyesítették az igazgató állást a mérnöki állással,. vagyis igazgató-mérnöki állásokat szerveztek, ily módon egyszemélyben összpontosítván az amúgy is szűk körben • mozgó adminisztráció vezetése és a műszaki működés á súrlódások és minduntalan mutatkozó hatáskörű összeütözések lehetősége megszűnt, s a komplikált gépezet egyszerűsítve lett. így tett a 21 dunai társulat közül 10, s a tiszavölgyi társulatoknál 41 közül 24 társulat. (Lásd »Magyarország« tiszti-, czim- és névtára XIX. évf. 1900. 493-499. lap.) Értsük meg jól, az igazgatói állás a mérnöki állással lett egybekapcsolva, nem pedig valamely kezelő személyzeti állással, mert egyetlenegy esetet sem tudunk, s a hivatalos összeállításokban egyetlenegy esetre sem bukkantunk, melyben az újjászervezés alkalmával az igazgatói állás egy pénztárosi vagy ellenőri állással lett volna egyesítve. A paks-fadd-bogyiszlói ármentesitö társulat volna az első vizi-társulat, mely a jóban ért következményei és a helyes adminisztráció szabályai ellenére eltérne az országban mindenütt gyakorlatban levő, s üdvösnek bizonyult eljárástól, ellenkezésbe jutván ily módon a földmivelésügyi minisztériumnak hasonló irányú törekvésével, a melynek ez a legmagasabb közigazgatási forum számos esetben kifejezést adott. De legfurcsább a dologban az, hogy ezzel a társulat eltérne a saját maga által alkotott szervezeti rendtől, mert hiszen alapszabályai szerint az ! igazgatót távollétében vagy akadályoztatása eseté- I ben nem az ellenőr vagy pénztáros, hanem a mérnök helyettesíti. Arról, hogy milyen különös helyzet állna elő, ha az ellenőri állás beleolvadna az igazgatói állásba, s különösen a kiutalványozás körül milyen visszás he'yzet létesülne, beszélni nem szükséges. Hogy személyi momentumok belefolynának a tervbe vett abnormis intézkedésbe, a vezető egyénekről nem tételezzük föl: mégis szükségeshek tartjuk e czikk végén azt a jóakaratu figyelmeztetést intézni az érdekeltekhez, hogy mint a sors csapásaitól amúgy is üldözött gazdák, ott, a hol birtokunk, vagyis tápláló anyánk védelméről van szó, mellék- tekintetek nélkül csupán az észszerüség és czélirá- nyosság szabályai által vezéreltették magukat. Vide— ant consules ... ' • : Egy ártéri birtokos.