Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1901-12-29 / 52. szám

6 1901. december 29. — Szilveszteri mulatság. Az » Egyesült S7tg­zár d- tolnamegyei nőegylet* Szilveszter estéjén igen érdekes estélyt rendez Előadásra kerül Makai és Szécsi egyik egy felvonásos dramolettje, a >Kaland*. Lesz azonkivül két élőkép; ezt követi Surányi Viktor zongora-előadása, Rácz Józsefné és Mirth Lászlóné úrnők pedig népdalokat énekelnek. Elő­adás után táncz következik. — A budapesti ügyvédvizsgáló bizottság tagjává az igazságügyminiszter dr. Traiber Vincze kir. főügyészi helyettest az 1902. évre is kinevezte. — Előléptetés. A pécsi kir. ítélőtábla elnöke Vitkovics Sándor pécsi kir. törvényszéki díjtalan joggyakornokot a .pécsi kir. Ítélőtábla kerületébe segélydijas joggyakornokká nevezte ki. — Hymen. Dr. Szily Géza dunaadonyi ügyvéd eljegyezte Faa Géza duna-adonyi földbir­tokos leányát, 7eruskát. — Siketnémák Tolnavármegyében. Az 1890. évi népszámlálás statisztikai adatai szerint az or­szágban összesen 20,000 siketnéma volt; a dunán­túli vármegyékben 2752, köztük 554 tanköteles korban. Tolnavármegyében 200, köztük 42 tanköte­les. — — Számtalan elismerő levél és hírneves orvosok ajánlják, hogy vérszegénység, angolkór, mell-tüdőbaj, gyöngeség, skrolulózis és hasonló bajok elhárítására és keletkezéseik meg­gátolására felülmúlhatatlan jó szer a Zoltán-féle csukamájolaj. Sem szaga, sem ize nincs, miért gyermekek, valamint felnőttek szívesen veszik be. Nagy táperejénél fogva kiváló erősítő és könnyen emészthető szer. Üvegje 2 korona a gyógyszer- tárakban. — Ez nem magyar virtus. Olvasóink még visszaemlékezhetnek az 1900. évi szeptember hó 8-ikí, véres szegzárdi búcsúra, mely alkalommal az alsóvárosi legények megtámadták az újvárosi legé­nyeket s köztük véres verekedés támadt s csak a csendőrség tudta őket szétválasztani, mikor már vagy 25—30 sebesülés történt. Azóta feszült viszony áll fönn a legények között, s néha néha újabb kisebb csatározásokat visznek véghez az éj sötét leple alatt; azért éjjel nem lanácsos az új­városi legénynek az alsóvárosrészbe menni s vi­szont, mert ilyenkor alaposan elverik őket. Most egy újabb verekedésről számolunk be, melynek harc­modora éppen nem felel meg a magyar virtusnak. Az újvárosi legények megunták már a csendes vi­selkedés', meghívták egyik újvárosi fonóházba Ujj Ferencet, Ujj János községi tanácsos fiát, továbbá Nagy János iskolaszéki tag János fiát s még egy pár alsó-u'cai legényt, a kik el is mentek a szí­vélyes meghívásra. Mikor távozni akartak, az alsó­utcaiak barátságosan még kezet lógtak s egyszerre egy adott jelre húsz újvárosi legény botokkal tel- fegyverkezve megtámadták az öt alsó-u'cai legényt, kik közül három elszaladt, s a csatatéren maradt Ujj Ferencet súlyosan, Nagy Jánost pedig köny- nyebben megsebesítették. Ujj Ferenc, ki fején, mel­lén, karján vagy 100 ütést kapott, összerogyott, úgy, hogy most odahaza ápolják; Nagy János már kint jár. A csendőrség már kihallgatta a 20 hős vitézt, a kik mindent tagadnak, sőt úgy tüntetik fel a dol­got, mintha őket támadták volna meg az alsó- utcaiak. Az ügy különben a bíróság előtt nyer majd befejezést. — Karácsonyi és újévi ajándéknak alkalm as órákat öt évi jótállás mellett, divatos és elegáns arany-ezüst ékszereket, china ezüst dísztárgyakat hitelképes egyéneknek részletfizetésre is szállít Pol­gár Kálmán műörás és ékszerész, Budapest, VII. Erzsébet-korut 29. E régi és hírneves ezég 2000 illustrác/.ióval ellátott árjegyzéket kívánatra ingyen és bérmentve küldi. Vidéki megrendelésekre külö­nös figyelem fordittattk. — Színházi műsor. Ma délután 3 és fél óra- ker zónaelőadás lesz — fél helyárakkal, színre kerül (itt először) «Piroska és a farkas». Este 8 órakor rendes hely árakkal «Hadak útja 1848» történelmi szinmű énekekkel és táncokkal. Hétfőn «Tartalékos férj». Vígjáték 3felvonásban. Kedden a szilveszteri mulatság miatt nem lesz előadás. Szerdán két elő­adás. Délután zónaelőadás félhelyárakkal : «Peieskei nótárius» énekes bokózat. Este rendes helyárakkal «Ocskay brigadéros» történeti szinmű. Csütörtökön «Baba» Operette. Pénteken zónaelőadás félhely­árakkal: «Kis szökevény». Szombaton «Talmi her­cegnő. Vasárnap délután zónaelőadás félhelyárakkal «Pokol torka vagy a sziklához láncolt királyleány» Este rendes helyárakkal: «Csókon szerzett vőlegény.« — Hal-szállitás. A simontornyai hala-tavat lecsapolták s körülbelül 200 métermázsa halat szá'li- tottak fel eladás végett Budapestre ; a többi halat pedig átszállították a téli telelőbe. — Kivételes nösiltési engedélyek. A hon­védelmi miniszter — az általános védkötelezettség fen- tartása mellett — kivételes nősülési engedélyt adott Hőnig Henrik kistormási, ilju Heizer János szeg- | zárdi, Vohler Ferenc tolnai, Petróczi István faddi, Kis Bertalan kocsolai, ifj. Heinrich Henrik izményi, ( Schmidt István bátaszéki, Gábris István decsi, Ko- ! máromi Ferenc faddi, ifj. Unyi Mihály faddi, Achei- i det Antal paksi, Miklay András szakcsi, ifjú Márcz János izményi, Klem János mözsi, ifj. Gerner Jó- : zsef bátaszéki, Finta Sándor simontornyai, Bazsonyi . György ázakcsi, legiíj. Balog Imre bátai, ifj. Iszló 1 Konrád udvarii, Schmidt Antal Szakadáthi, ifj. ! Schilling Antal őcsényi, ifj. Pánczél János faddi, Zápor János szakcsi, ifj. Horvát János györei, Glät- zer János felsőnánai, ifj. Müller Konrád varsádi, Gebring Márton bátaszéki, Bäck Ferencz bátai, Szilágyi József bátai, Breitenbach Antal závodi, Tóth László szakcsi, May András izményi, Szőke János regölyi, Bóhnert Ádám závodi, ifj. Schultheisz Konrád mórágyi, ifj. Zulauf Henrik majosi, Müller Jakae mórágyi, Müllerlei Ádám bátaszék-kövesdi, ifj. Győri József medinai, ifj. Schaffer János apátii, Balogh József értényi, ifj. Német József tengődi lakosoknak. — Felfüggesztett községi jegyző. Pesthy Elek, a simontornyai járás főszolgabirája Huszár János bölcskei körjegyzőt, többrendbeli szabályta­lanság miatt állásától felfüggesztette s helyettes jegyzőnek Danóczy János gyönki szolgabirósági dijnokot rendelte ki. — Helyreigazítás A szilvesteri estély szét- ^ küldött műsorába, tévedésből hiba csúszott be. j Mirth Lászlóné őnagyságának énekszáma a követ­kező: a) Ella Carmichael; Canadai dal, b) Surányi V.: «Műdal« Szarvas Mariska egy költeményére. : KÖZGAZDASÁG. A paks-fadd-bogyiszlói ármentesitö társulatról. Lényeges intézkedésre készülnek a czimben ' megnevezett társulatnál. Arról van szó, hogy a lemondás folytán megüresedett igazgatói állás az ugyancsak megüresedett ellenőri állással egyesittes- sék, és ilyenformán az 1885. évi XXIII. t.-cz. 96. §-ának meglelelőleg az eddig rendszeresített négy j tisztviselői állás háromra redukáltassék. Sietünk kijelenteni, hogy a kontemplalt szer- J vezeti változtatással egyetértünk annyiban, hogy ezidőszerint helyesnek és az idézett törvény szelle­mének megfelelőnek tartjuk az állások redukálását, mert a szóbanforgó társulat adminisztrációja kevés teendőkkel jár, mert a redukálással aránylag nagy­mérvű pénzbeli megtakarítás lesz elérhető, mert a hatóságok és felekkel való érintkezés ezáltal egy­szerűbbé és simábbá tétetik, és végül, mert ország­szerte a vizitársulatoknál a nagyobb mérvű építke­zések — befejezése után a tisztviselői állások re­dukálása gyakorlatban van. — Ez lévén meggyő­ződésünk, felette sajnáljuk ugyan, hogy a mostani derék igazgató állásától megvált, de alaposnak találjuk azt az indoko', a mit a lemondás okául felhozott, hogy t. i. három tisztviselő is elvégzi a teendőket. Ámde nem értünk egyet azzal a törekvéssel, hogy az igazgatói állás az ellenőri állással egyesit- tessék; és mert úgy értesülünk, hogy a vezető egyének ezen nagyfontosságu dologban már állást foglaltak, mint érdekelt ártéri birtokos, ki a társa- ság ügyeit sok éven át szeretettel és figyelemmel kiséri, — sine ira et studio — felemelem intő sza­vamat a tervbe vett intézkedés ellen, s felhívom az érdekelt birtokosokat, hogy ezen, a társulat bel- életére mélyen kiható intézkedés alapos és bölcs megfontolás tárgyává tegyék. Az ármentesitö társulat természetes czélja : az árvédelem, a mely czélt a társulati szervezet alakí­tásánál szem elől téveszteni nem lehet. Minden ár­téri birtokos jól tndja, hogy a társulatnak minden ténykedése a műszaki teendők köré csoportosul : abból indul ki, s azzal van folytonos összefüggés­ben. Ha a műszaki teendők jól lesznek elintézve, az ármentesitö társulat czéljának megfelel, mig ha TOLNA VÁRMEGYE. ____________ il letéktelen beavatkozások folytán műszaki hibák tör­ténnek, a társulat nem felel meg hivatásának. Ezért történt, hogy a törvényhozás csupán a társulati mérnöktől, mint annak legfontosabb tényezőjétől kíván kvalifikációt, azaz törvényben megszabott mi­nősítést, mig a többi tisztviselők másodrangu ténye­zőknek tekinti, a kiktől semminemű kvalifikáció- sem kívántatik. Tehát az igazgatónak sincs szük­sége kvalifikációra, attól sem kíván a törvény külö­nös minősítést. — Ha mindamellett a gyakorlati életben az igazgató nagyobb hatáskörrel lett felru­házva, és sok esetben a műszaki közeg ennek a nem kvalifikált igazgatónak nem is koordinaltatik, hanem egyenesen alája lesz rendelve, könnyen megérthető, hogy ilymódon visszás élet legkritikusabb perczei- ben, az árvíz elleni védekezésnél mutatkoznak már ennél a társulatnál is, melynek érdekeltsége 1891. és 1893. években éppen ez által sok százezer frt— nyi károkat szenvedett. De mutatkoztak a jelzett káros következmények egyéb nevezetes esetek­ben is. És ezen nincs mit csodálkozni. A laikus igaz­gató, kinek műszaki ismeretei egyáltalán nincsenek, gyanakodó és bizalmatlankodó állást foglal el a. műszaki közeggel szemben, és mert semmi alappal nem biró tekintélyét fenn akarja tartani, és szerep­lésével érvényre igyekszik jutni, belekontárkodik a mérnök ügyeibe annak működését a siker rovására lassítja, sokszor megakasztja, s habár a felelősséget a mérnök vállairól le nem veszi, sikeres eljárás esetén magának vindikálja az érdemet, persze az eredménytelen eljárás ódiumában osztozkodni esze- ágában sincsen. Igazgató és mérnök — sajnos — természetes ellenfelek a vizi társulatoknál közöttük a súrlódások, a személyi torzsalkodások ritkán, még a vész pillanatában sem szünetelnek. Ez a szomorú tényállás, és mert országszerte' egyformán tapasztalták az ecsetelt visszás helyzet káros következményeit, az ármentesitö társulatok, ennek a megszűntetésére azt az egyszerű eljárást: eszelték ki, — mply igazán Kolumbus tojása, — hogy egyesítették az igazgató állást a mérnöki állással,. vagyis igazgató-mérnöki állásokat szervez­tek, ily módon egyszemélyben összpontosítván az amúgy is szűk körben • mozgó adminisztráció veze­tése és a műszaki működés á súrlódások és mind­untalan mutatkozó hatáskörű összeütözések lehető­sége megszűnt, s a komplikált gépezet egyszerűsítve lett. így tett a 21 dunai társulat közül 10, s a tiszavölgyi társulatoknál 41 közül 24 társulat. (Lásd »Magyarország« tiszti-, czim- és névtára XIX. évf. 1900. 493-499. lap.) Értsük meg jól, az igazgatói állás a mérnöki állással lett egybekapcsolva, nem pedig valamely kezelő személyzeti állással, mert egyetlenegy esetet sem tudunk, s a hivatalos összeállításokban egyet­lenegy esetre sem bukkantunk, melyben az újjászer­vezés alkalmával az igazgatói állás egy pénztárosi vagy ellenőri állással lett volna egyesítve. A paks-fadd-bogyiszlói ármentesitö társulat volna az első vizi-társulat, mely a jóban ért követ­kezményei és a helyes adminisztráció szabályai elle­nére eltérne az országban mindenütt gyakorlatban levő, s üdvösnek bizonyult eljárástól, ellenkezésbe jutván ily módon a földmivelésügyi minisztériumnak hasonló irányú törekvésével, a melynek ez a legmaga­sabb közigazgatási forum számos esetben kifeje­zést adott. De legfurcsább a dologban az, hogy ezzel a társulat eltérne a saját maga által alkotott szerve­zeti rendtől, mert hiszen alapszabályai szerint az ! igazgatót távollétében vagy akadályoztatása eseté- I ben nem az ellenőr vagy pénztáros, hanem a mér­nök helyettesíti. Arról, hogy milyen különös helyzet állna elő, ha az ellenőri állás beleolvadna az igazgatói állásba, s különösen a kiutalványozás körül milyen visszás he'yzet létesülne, beszélni nem szükséges. Hogy személyi momentumok belefolynának a tervbe vett abnormis intézkedésbe, a vezető egyé­nekről nem tételezzük föl: mégis szükségeshek tartjuk e czikk végén azt a jóakaratu figyelmeztetést intézni az érdekeltekhez, hogy mint a sors csapásaitól amúgy is üldözött gazdák, ott, a hol birtokunk, vagyis tápláló anyánk védelméről van szó, mellék- tekintetek nélkül csupán az észszerüség és czélirá- nyosság szabályai által vezéreltették magukat. Vide— ant consules ... ' • : Egy ártéri birtokos.

Next

/
Thumbnails
Contents