Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1901-12-08 / 49. szám

1901. december 8. TOLNAVARMEGYE. . 3. — Dr. Láng Margit. Az országos nőképző- egyesület az egyetemi leánytanulók számára Zöldfa- utczai otthonában internátust alapitott, » melyet Wlassics kollégiumnak nevezett el. Az uj intézetet, melynek egyelőre három orvostani és öt bölcsészet- tani hal'gatója van, napokban nyitották meg ünne­pélyesen, meghívott, előkelő közönség jelenlétében. A nőképző-egyesület dísztermében ment végbe a megnyitási ünnepély és a közoktatási államtitkár üdvözlő beszédére dr. Láng Margit, az intézet igazgatónője, dr. Láng Frigyes zombai tb. főorvos leánya válaszolt. Az intézetnek tagja Geiger Valé­ria, Geiger Gyula volt szegzárdi ügyvéd idősebbik leánya, ki jelenleg I. éves bölcsészettan hallgató a budapesti egyetemen. — Áthelyezés. A m. kir. dohányjövedéki központi igazgatóság Szolnok Lajos, faddi dohány­beváltó hivatali kezelőt a szolnoki m. kir. dohány­beváltó hivatalhoz helyezte át. — A színtársulatok érdekében. A belügy­miniszter ujabbati körrendeletét intézett a törvény- hatóságokhoz, hogy a már 1884. évben kibocsátott rendelete értelmében a helyi hatóságok oly helye­ken, ahol magyar színtársulat működik, arra az időre más színtársulatnak, daltársulatnak, lovardá­nak vagy egyéb mutatványosoknak helyhatósági en­gedélyt ne adjanak. — Joggyakornokok kinevezése. A pécsi kir. ítélőtábla elnöke Borhy Miklós mezőkövesdi köz- igazgatási gyakornokot dijas és Zsillé Károly vég­zett joghallgató, pécsi lakost a pécsi kir. ítélőtábla kerületébe díjtalan joggyakornokká nevezte ki. — Orvosok és sebészek elszegényedett tag­jaiknak, özvegyeiknek és árváiknak segélyezésére a belügyminiszter a néhai Bukovinszky József ala­pítványából pályázatot hirdetett. A folyamodványok 1902. január 20-ig nyújtandók be a belügymi­niszterhez. — Adományok a szegzárdi népkonyhára. A népkonyhára adakozott Hetyey Sámuel pécsi püspök ur 200 koronát. — Ezen kegyes adományt számos szegényeink nevében hálás köszönettel nyugtatom. — Szegzárd, 1901. deczember hó 2-án. B e z e r é d j Pál s. k. — Elhunyt jegyző. Múlt hó 26-án ment végbe Somogy-Szilban Piszter Alajos, nyugalma­zott naki jegyzőnek a temetése. A temetési szer­tartást Mayer Gyula, szili plébános végezte — Hukk György igali plébános és Fetter Gyula szakcsi káplán segédlete mellett. Az elhunyt jegyző 50 évig működött a közigazgatás terén s ezelőtt há­rom évvel, mielőtt nyugdíjba ment, a király arany érdemkereszttel tüntette ki hosszas szolgálata ju­talmául. — Tolnavármegye Garay János Nagy Képes Naptára a jövő héten jelenik meg szép kiállítás­ban. A megbővitett teljes cimtáron kivül a dús szépirodalmi részben vármegyénk legkiválóbb irói legjava dolgozatai foglalnak helyet. Bodnár Ist­vántól »Béri Balogh Ádám* költemény, Székely Ferenctől Béri Balogh Ádám fája, Sántha Károly- tól »A Burokról« költemény, Batiné Stantsits Fan­nitól »Garay János a női hivatásról«, Veszelei Ká­rolyról »Ketten« költemény, Káhnán Dezsőtől »A Stuhlrichter«, Szendrői Józseftől »Bálteremben és Őszi Rózsák* költemények«, Borzsák Endrétől »Igaz mese«, Kálmán Dezsőtől, »Feleségemhez« költe­mény, Bodnár Istvántól »Akinek az Isten sem pa­rancsol«, Kovách Aladártól »Tündérkaréj«, Valló Alberttól »A fátyolos hölgy«, Tóth Károly »Szeg- zárd-bátai ármentesitő társulat«, Mányoky Kornél­tól »Rigó Ferkó és Szegedi lány* költemények s végre a »Humor«. — Tanítói kinevezések. Az egyházmegyei hatóság kinevezte Augsperger Józsefet osztályta­nítóvá Várdombra, Szeghy Máriát osztálytanító­vá Lancsukra, Gyurgyev Jánost vázsnoki kántor- tanitóvá. — Szegzárdi szinikerület. Gróf Festetich An­dor országos szinészeti felügyelő előterjesztést intézett a pécsi szinügyi nagybizottsághoz a pécsi színi kerület megalakítása végett. Az előterjesz­tés szerint Nagykanizsa, Kaposvár városokkal, Mo­hácscsal és Szegzárddal szükséges értekezletet tar­tani s ezekből alakulna meg a pécsi szinkerület. Az értekezlet napjául december huszonkettedikét tűzte ki. — Államsegély. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az alsónánai ág. ev. II. tanítói fizetés ki­egészítésére a folyó évben 44 K. 75 fillér, a jövő évtől kezdve pedig 152 K. államsegélyt engedé­lyezett. — A karácsonyi postaforgalom megkönnyí­tése érdekében a pécsi posta- és táviróigazgató- ság ismét figyelmeztetést bocsátott ki, hogy a kö­zönség — a maga jól fölfogott érdekében is — a ka- csonyi küldeményeket jó erősen, a szabályoknak megfelelőleg csomagolja be, a czimet szabatosan, tisztán, olvashatóan Írja rá, mert különben a nagy forgalom miatt a küldemények elkésve jutnak ren­deltetési helyükre. A'agyon kívánatos, hogy a kül­deményeket délelőtt adják föl, mert másként aznap nem továbbíthatják. — Fölfüggesztett ügyvéd czimmel lapunk múlt számában megírtuk, hogy a pécsi ügyvédi kamara dr. Chplnoky Sándor dunaföldvári ügyvé­det az ügyvédség gyakorlatától hat hónapra föl­függesztette. Most illetékes helyről arról értesítik lapunkat, hogy a curiai ítélet ellen a fölfüggesztett ügyvéd perújítással él. — Szállodák tanulmányozása. Pécsett a »Nádor­hoz czimezett szálloda átalakítási, illetve újjáépítési tervezetének és költségvetésének végleges megké- , szitését mege'őzőleg Perczel Bála völgységi járás­beli főszolgabíró, a szálloda tulajdonosa, Schafer Imre épitészszel a héten Budapestre utazott, hogy a legelsőrendü szállodákat tanulmányozzák. Glück Frigyes »Pannónia« szállodája nyerte meg legin­kább tetszésüket. A szálloda helyiségeinek elosz­tása, a minden szükségletre s kényelemre való gondoskodás ebben az épületben a lehető legtöké­letesebb. Ezt vették alapul s természetesen kisebb méretekben, de megfelelő, helyes arányokban ez után készül a »Nádor« szálloda terve. Még ez év­ben megkészülnek a tervek s a tavaszszal már hozzáfoghatnak a bontáshoz s az uj szálloda föl­építéséhez. — Vasárnapi munkaszünet s a pékek. A kereskedelmi m. kir. miniszter a pékiparral foglal­kozóknak megengedte, hogy ipari munkálataikat vasárnap d. e. 10 óráig végezzék, a magánosok részére a sütést déli 12 óráig végezhetik, de csak oly alkalmazottjukkal, ki erre önként vállalkozik. Kenyeret, péksüteményt egész nap árusíthatnak el, s a munkát a munka-szünetes napon éjjel 11 óra­kor kezdhetik meg. — Lelkészek és tanítók figyelmébe. Az Or­szágos Közegészségi Egyesület a Trefort-alapból a rendelkezésre álló kamatok erejéig több 25—50 koronára rugó jutalmat oszt ki, azonkívül díszok­levelet ád olyan egyéneknek (férfiaknak és nőknek), kik a mértékletesség, tisztaság, egészséges építke­zés, lakás és életmód terjesztése, visszás szokások megszüntetése, egészséges játékok és szórakozások meghonosítása utján, vagy bármi más módon ki­sebb vagy nagyobb körben, a családi vagy köz­életben a közegészségügy előmozdításában érde­meket szereztek. E pályázat elsősorban a lelkésze­ket, tanítókat és községi elöljárókat illeti. A kik a Trefort-dijra számot tartanak, az egyesület elnök­ségéhez intézett levélben maguk jelentkezhetnek, kitüntetvén az okokat, melyeknél fogva a díjra számíthatnak. A díjazásra érdemeseket ajánlhatják továbbá az egyesület elnöksége, titkársága, választ­mányi tagjai, iskolai és politikai hatóságok. A pá­lyázó leveleket és írott ajánlatokat 1901 ik deczem­ber 15-ig az egyesület főtitkárának czimezve (Ger- lóczy Zsigmond dr. egyetemi magántanár, Buda­pest, IV. kér. Kigyó-tér l.,Ő Felsége a király bér­palotája) kell beküldeni. A dijakat és diszokleve- leveleket a kiküldött biráló-bizottság jelentése alap­ján a választmány Ítéli meg és határozatát az 1902. évi közgyűlés elé terjeszti. Lucia még azt hiszi . . . Nem, ő nem hisz semmit. Ez a leány oly ártatlan és érintetlen lelkű, a milyenek csak a kis gyermekek lehetnek. Hű- ózonként éve daczára nem tud semmit, de éppen semmit . . . Csodálatos ! Huszonkétéves koromban már nem volt semmi, a mit ne tudtam volna. Az igaz, hogy csak elméletben — de az még rosszabb. Az ördögöt, a kit nem látunk soha, sokkal borzasz­tóbbnak képzeljük, mint amilyen a valóságban lehet. Az asszonyokat nem érné akkora csalódás, ha mint lányok kisebb fantáziával bírtak volna. Ez a Lucia tán nem is ábrándozik. Éjjel, a mikor álmában motyog néha valamit, — az kizárólag a háztartási ügyekre vonatkozik. Néha az apját emliti, néha engem. Az anyja igen feddhetlen erkölcsű nyugodt vérü, egyszerű asszony lehetett. Istennek hála! Ha az én véralkatomat örökölte volna, — nem a ház­tartási ügyek körül forogna az álma . . . Most jut eszembe, tegnap iderendeltem a fodrásznőt, hogy Luciát megfésülje. Gyönyörű dús haja van annak a leánynak, de nem tud vele el­bánni. Osszeszoritja egy kis tekercsbe és felbigy- gyeszti a feje tetejére. Nem tudom nézni. Ha a fodrásznő ügyes, esetleg én is igénybe veszem a tudományát. Egy jól eltalált frizura néha valóság­gal megfiatalítja az embert. De mért akarok én most egyszerre megfiata­lodni ? Igazán különös. Csak nem . . . Szent Isten, mi jut eszembe? | Igen. igen. Ez nem lehet más. És tetszeni akarok valakinek . . . neki, a fogadott leányom apjának. Igen, igen. De hszen ez őrültség! S azonfelül nevetséges őrültség ! Egy hatvanéves asszony ! Azonban látszik e rajtam, hogy hatvanéves vagyok? Csak ez a ruha vénit, ez az undok szabás. No, ezzel végzek, mielőbb. Holnap Luciát színházba viszem. Akarom, hogy lássák. De oly különös. Ez a szép teremtés egészen elenyészik az esti világításban. Ha kiöltö- í zik, mintha nem volna olyan szép. Az arcza talán I túlságos piros No azon lehet segiteni. De nem, j kár volna a természet rovására valamit tenni. A fő- i dolog, hogy idehaza szép. Csakhamar kerítünk neki férjet. Daczára, hogy ártatlan kis jószág, i mégis jobb, ha mielőbb férjhez megy. Az igaz, hogy akkor megint magam maradok. És az apja is maga marad. Vájjon mit fog csinálni I a szegény ember ? Csak nem költözik oda a leá­nyához ? Nem; ezt nem hinném. De hát akar ? | Erről még gondolkodni fogok. — Most pedig — lássunk munkához. Az Uj Világ szerkesztőjének megígértem, hogy az ifju- I sági regény karácsonyra kész lesz. Ámbár nincs hozzá nagy kedvem. Az ilyen dolgokhoz sohasem értettem. Nem is tudom, mért ne Írhatnék úgy, mint régebben novellákat és verseket ? A hogy öreg irók írhatnak szerelmes históriákat, épp úgy irhat- j nak öreg Írónők is. Öreg . . . öreg . . . Micsoda bolond szó ez. Nincs öregség! Csak elfásultság, I kimerültség van, a mit a hosszú pihenés lebir. Nevetséges egy emberre azt mondani, hogy öreg, csak azért, mert a szemei körül ránczok kép­ződtek s a termete kissé megroskadt, vagy i megtelt. Hát a kedély, a szív, az elme fényes és ifjú ereje nem számit semmit ? Lám ez a Lucia! Fiatal és szép, de képes egy helyben ülni órákig és ejöltögetni egy darab selymen. Nem értem, hogy bírja ki. S közbe nem i gondol semmire, hanem csak dudol magában, egy­kedvűen. , Én képtelen volnék az ilyen léleknélkül való munkára. Nekem örökké vannak hangulataim, vál- í tozatosak és szépek. Az én agyamban egymást j űzik a gondolatok, a nélkül, hogy kifáradnának. Az | én kedélyem örökké el van telve valamivel. S az í érzéseim gazdagságába néha szinte beleszédülök. S mert mindezekhez nem járul az ifjú kor kárté­kony szenvedélye, annál magasztosabb, tökélete- I sebb lény vagyok. És van jogom a boldogsághoz. Még mindig van jogom. És mindaddig lesz, amig érezni és gondolni tudok. De most félre a tollal! Itt a fodrásznő. Lás­suk, mit tud! Azután, ha elment, visszavonul ok hogy öltözködjem. Vájjon eljön-e ma Lucia apja ? Igen, bizonyára, mivel megígérte, hogy velünk jön vásárolni. Talán vehetnék egy fehér betétet a fekete ruhámhoz ? Megkisérlem.

Next

/
Thumbnails
Contents