Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1901-12-01 / 48. szám

2.

1901. december I..’

— Közbirtokosság tuladonát képező vám- tárgyak helyreállítási költségei a közbirtokosság tagokriák nemcsak közös, de magánvagyonából is behajthatok. (M kir. kereskedelmi miniszter

1900. évi 18333. sz. határozata.)

— Egészségrendöri kihágási ügyekben másodfokú itelethozatal előtt a tiszti főorvos szakvéleménye beszerzendő. (A m. kir. belügyminiszter

1901. évi 1328. sz. határozata.)

Demokrata körök.

A ki figyelemmel kiséri a napilapok hírrovatát, nap, nap után olvashatja, hogy az ország különböző városaiban majd itt, majd ott alapítanak demokrata köröket.

Legutóbb a mi megyénkben, Dunaföldvárott is létesült ily demokrata kör. S ez késztet bennünket, mint megyei orgánumot arra, hogy véleményünket ez irányban se hallgassuk el

Ha végigtekintünk az országszerte létesülő demokrata körök vezérembereinek lisztáján, úgy az értelmesebb iparosok és előkelőbb kereskedők mellett ott találjuk középosztályunk legmagasabb értelmiségét is erőteljesen képviselve. Vannak köztük országgyűlési képviselők, bírák, ügyvédek, orvosok, mérnökök stb., szóval a tátsadalom azon elemei, kiket képzettségük és elfoglalt posiciójuk egyaránt feljogosít arra, hogy ily társaskörök megteremtésében részt vegyenek.

De vessünk csak egy pillantást alapszabályaikba is. Mi ezen demokrata egyesületek célja?

A demokratikus eszmék terjesztése s az általános műveltség előmozdítása. Politikai és felekezeti jellegű tevékenységet alapszabályaik nem engednek meg.

Amint látjuk tehát, céljaik teljesen megegyeznek azon feladatokkal, miket egy fejlődni akaró, modern jogállam- mint elsőredü követelményeket tűz maga elé.

Kétségtelenül örvendetes tünete e mozgalom a társadalmi erők éber lüktetésének. De azért e •mellett szomorúan domborodik ki az eszmék má- -sik oldal is t. i, mely a társadalomnak ezen demokratikus felbuzdulusát országszerte felidézte.

Azok, akik tudják, hogy Magyarországot 1848-ban is csak a szabadelvű ideálokhoz való töt- hetlen ragaszkodás, a végtelen szabadságszeretet s az egyenlőség eszméjéért való nemes lelkesedés mentette meg a végbukástól; azok, akik — ismerve hazánk történetét, tudják azt a kitartó küzdelmet, mit jKossuth és Széchenyi, Deák és Eötvös átszenvedtek a szabadelvüség győzelméért : bizony azok szomorú szívvel látják ama sötét árnyakat, melyek szabadelvű intézményeinkre és társadalmunk liberális irányban való fejlődésére nehezedni akarnak. Mert tudják jól — hisz megjelölték az irányt az utóbbi évtizedek nagy államféríiai — hogy egyedül a szabadelvű intézménynek, a társadalomnak s közéletnek szabadelvű irányban való haladása, szóval egyedül csak a minden téren és vonalon domináló liberalizmus talapzat, melyen egy hatalmas és egységes Magyarország felépülhet.

A reakció szárnycsattogása ébresztgette fel Magyarország társadalmát . . .

A retrográd irányzat okozta aggodalom szülte meg a demokrata köröket.

Mert azok, kiknek látását és Ítéletét nem tévesztette meg sem politikai, sem felekezeti elfogultság, sietve sietnek tömörülni, hogy egyesült erővel világosítsák fel a megtévesztettek táborát akkor, mikor egész Európát megreszkettette a szabadság-, egyenlőség- és testvériségért lefolyt titáni küzdelem.

S e küzdelemből fakadt ki — a 48-as nagy idők örök dicsőségére — a demokrácia. Az a demokrácia, mely nem tesz különbséget ember és ember között sem vagyona, sem születése, sem foglalkozása, sem vallása szerint, hanem csak azt nézi, hogy magyar-e s becsületes-e, és hogy méltó-e rá, hogy a demokrácia mocsoktalan zászlaja alatt küzdhessen.

Nem kell valami mélyebb államférfim bölcsesség vagy különösebb politikai ítélet annak belátásához, hogy csak a demokrácián alapuló Magyar- ország nézhet biztos jövő elé. Mert ha feldarabolnak bennünket politikai, társadalmi és felekezeti osztályokra, úgy szertehullunk, mint oldott kéve. Erőink szétforgácsolódnak s mi lesz népünk sorsa? Lassú, de biztos halál.

Ez ellen küzd a demokrácia. S ezért nézzük jó szívvel, mint hintik el érdemes és okos hazafiak a demokratikus eszmék magvait. Meggyőződésünk, hogy e magokból az erők tömörülése, a kölcsönös megbecsülés, a vállvetett munka s a nemzeti művelődés virágai fognak fakadni.

E virágok gyümölcse pedig a nagy és egységes Magyarország lesz.

Ez az értelme a demokrata köröknek . . .

Lévai Dezső dr.

TOLNAVÁEME GYE.

HÍREK.

— Személyi hírek. Boda Vilmos országgyűlési képviselő már hetek óta gyengélkedik. Baja nem komolyabb természetű; de azért a szobát kénytelen őrizni. Mielőbbi teljes felgyógyulását kívánjuk. — Dr. 'lanárky Árpád kórházi igazgató főorvos a múlt héten tanulmányútra Algirba utazott.

— Dr. Kohl Medárd Pécsett. A hercegprímás segéd-püspöke, dr. Kohl Medárd muU szombaton este 8 órakor a gyorsvona'on Pécsre ment Hetyey Sámuel megyés püspökünk látogatására, s itt tölt- vén a vasárnapot, hétfőn megtekintette a székesegyházat, a szemináriumot s a püspöki bibliothekát, a székeskáptalan egyes tagjait meglátogatván, hétfőn d. u. a 3 órai vonattal elhagyta a várost.

— Egyházmegyei hírek. A dunaföldvári plébániára kinevezett uj plébánosnak, Bíró Imrének Abaligetről való elköltözése folytán megüresedett abaligeti plébániára Ropáry Gyula szigetvári vikáriust neve/te ki ideiglenes adminisztrátorrá, Horacsek Endre eddigi dunaföldvári adminisztrátort pedig Szigetvárra nevezte ki vikáriusnak a megyés-püspök

— Államsegély. A vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter a kölesili róm. kath. tanitó (ize- ésének kiegészítésére 400 korona, az U/d-Borjd községi tanitó részére pedig 800 korona évi államsegélyt engedélyezett.

— Nagy hangverseny. Az e hó 9-én megtartandó hangverseny iránt nemcsak városszerte, hanem a vidéken is, méltán, igen nagy érdeklődés mutatkozik. A jeles vonós négyesnek klasszikus műsora, továbbá, Pcwny Irénnek, a magyar kir. operaház kiváló művésznőjének énekszámai és Bürger Zsigmondnak cello - előadása, önállóan a fővárosi közönséggel is ritkán hallatja tökéletes művészetét, olyan műsort alkotnak, ami a leg- fínomultabb Ízlésű közönség várakozását is kielégítheti. Különös örömmel tekinthet a hangverseny elé városunk, mely, sajnos, ehhez fogható műélvezetben úgyis vajmi ritkán részesülhet. Az előadásra jegyeket Krainmer Vilmos könyvkereskedésében kapni.

— Béri Balogh Ádám emléke. A «Tolnavármegye Garay János Nagy Képes Naptára« ezidén kegyelettel adózik a Rákócy-szabadságharc dicső vértanúja, a tolnamegyei béri Balog ká-ím emlékének. Bodnár I .meleg, hazafias hangú és ódái szárnyalásu költeményt irt róla, Székely Ferenc, a naptár szerkesztője pedig a Balogh-Iáról és a vármegyénél egybegyült emlékszobor-alapról, valamint a Balogh család származásáról irt ismertetést.

— Előléptetés. Az igazságügyminiszter Dömötör Sándor tamási kir. járásbirósági írnokot ugyanoda segédtelekkönyvvezetővé nevezte ki.

— Fegyelmi vizsgálat. A vallás- és közoktatásügyi miniszter utasította a vármegye közigazgatási bizottságát, hogy

! Antai Ferenc volt iskolaszéki pénztárnok sikkasztásából kifolyólag az iskolaszék ellen a fegyelmi eljárás azonnal indítsa meg.

— A muzeum gyarapodása. A muzeum részére újabban ajándékoztak Pintér Géza két kos szarvat, Róthschádl Jó-zsef egyetlen fából faragott méhkast, Eicher I-tván 4 darab római pénzt, Fetzer Keresztély 3 drb. római pénzt, Frantsits Pál re- gölyi helyettes plébános kő, vas és bronztárgyakat és agyagedényeket.

— A szegzárdi r. kath. iskolaadó

ügyében a vallás- és közoktatásügyi miniszter Biróy Béla törvényszéki bíró és több j államhivatalnok íölebbezése folytán kimondotta, hogy az 1899. évre utólagosan és igy szabálytalanul kivetett iskolai-adót megfizetni nem kötelesek.

— Színészek Szegzárdon. Kóvi Ede

jól szervezett színtársulata december hó 14- én kezdi meg előadásait Szegzárdon a >Kisszökevény« cimü hírneves operettel. Ai társulat tagjai között több jó ismerőse van a szegzárdi közönségnek. Szirmay Jozefin, Miklósyné, a Kóvi nővérek stb. A férfiak közül Kóvit és Miklósyt szintén jó színészeknek ismeri közönségünk, s igy van reményünk rá, hogy néhány élvezetes előadásban lesz részünk. Az igazgató a legjobb újdonságokat ígéri, amiket még Szegzárdon nem játszottak.

— Eltávozott ügyvéd. A pécsi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Geiger Gyula szegzárdi ügyvédet, a kamara területéről való távozása következtében, az ügyvédek lajstromából törölte.

— Római sírok. Kis-Dorogh község határában a Kovácsitól húzódó völgy jobb felén levő nagyobb kiterjedésű dombon a szántóföld tulajdonosok már

, évek óta számos római sir-téglákat ástak ki s a mint mondják, kocsi számra hordták haza. — A múlt héten Bayer János szántóföldjén négy római korból való sirt találtak, melyek közül az egyikben női csontvázat s karján két bronz karkötőt találtak; egy másik sírban pedig egy kis agyag bögrét; ezenkivül rendkívül sok római malter-törmelék s mintegy négy méter hosszúságú homokkő alapfalazat került a felszínre. Úgy látszik, hogy az egész dombtető hajdan római temető volt.

— A báró Augusz-féle árvaház Báró Anguss Imre oldalági örökösei egyezségben kötelezték magukat, hogy az örökhagyó rendelkezéseinek megfelelő árvaház építésére és fenntartására 80.000 forintot vagyis 160.000 koronát és a szegzárdi 466. sz. tjkvben fölvett ingatlant átengedik Szegzárd nagyközségnek báró August Antalné halálától számított egy éven belül minden illetéktől mentesen Az árvaházba a segítségre szorulókat valláskülönbség nélkül veszik fel, de a benne alkalmazandó gondnok vagy felügyelő csak katholikus lehet, a felügyelő bizott-ágnak, melynek a család szegzárdi birtokosa vagy megbízottja is tagja lesz mindig, elnöke a szegzáidi plébánosok egyike. Az egyezségben átadott házat Szegzárd nagyközség el is adhatja, de értéke csak az árvaház céljaira lesz fordítható. Ezen egyezség értelmében özv. br. Augusz Antalnénak 1894 évi január 21-én bekövetkezett halála után 1895-ben Vasvármegye árvaszéke Szegzárd nagyközség részére kiutalta a

80.000 forintot, mit a község a Szegzárdi Takarék- pénztárnál kamatoztat. Már a kamatokból megszerezte a község dr. Kramolin Emil és neje tulajdonában volt házat, kertet s nyaralót 15156 koronán s a telekre 24.000 korona értékű árvaházat épített, mit téljesen fel is szerelt. Az árvaház alapszabályainak jóváhagyása után. 1900. évi szeptember 1-én meg is nyilt.

— Elhalasztott műkedvelő előadás. A szegzárdi róm. kath. legényegylet karácsony másnapján elő akarta adni Almási Tihamér, «Borzáné Martsája» cimü bohózatát, de mivel Kóvi Ede szin- társulata dec ember 14 én megkezdi előadásait, a műkedvelő előadást a farsangra halasztották.

— Uj ügyvéd. Dr. Rákos Miksa ügyvéd irodáját Jászberényből Bonyhádra helyezte ár, a hol Dr. Pick Mór ügyvéddel társas irodát nyitott.

— Dohánybeváltás. A folyó gazdasági évben termelt dohány beváltása az idén is Faddon lesz, és f. évi december 9 étől 1902. február 6 áig tart.

— Vörheny járvány Szegzárdon. Hogy igazunk volt, amidőn a járvány terjedésének lanyha ellenőrzéséért a közs. elöljáróságot felelőssé tettük, annak bizonyítékául megdöbbentő adatokat kaptunk : most, midőn már oly régóta tart a járvány, dacára, hogy az iskolák zárvák, még mindig egyre terjed a betegség. November folyamán 23 megbetegedés történt, s ebből 14 a hó második felére esik. Szomorú, de való: a járvány nem hogy szűnnék ; de még inkább terjed. Ha még hozzá- veszszükrhogy a többi gyermek-betegség sem szünetel, sőt már két difteritisz beteg is van, méltán szedik redőbe homlokukat a szülők.

— Táviróhivatal Faddon. A kereskedelemügyi miniszter a faddi postahivatalnál azzal egyesített távirdahivatilt létesített.