Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1901-11-24 / 47. szám
2. TOLNA VÁRMEGYE. 1901. november 24. — A közutak jogszerinti határai tekinteté- | - ben bizonyítókul elsősorban az 1890. évi I. t.-cz. 67—69. §-aiban előirt s hitelesített törzskönyvek, ezek nemlétében pedig biróilag hitelesített úrbéri, tagositási, telekkönyvi, kiigazítási térképek, földkönyvek, vagy az ut készítése alkalmávál felvett kisajátítási okiratok szolgáljanak. A kataszteri térképek ily jogviszonyok megállapítására nem alkalmasak. (A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1901. évi 67120,900. sz. határozata.) — Hatósági közegeknek hivatalos eljárás közben tettlegesen bántalmazása, illetőleg azoknak való ellenszegülés, mint hatóság elleni erőszak elbírálása a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. (A m. kir. minisztertanácsnak 1901. évi január 11-én hozott 391/1901, B. M. kih. sz. határozata.) — A községi gyámpénztár tartalékalapja felett — belügyminiszteri jóváhagyással — a község képviselő-testülete illetékes határozni. (A belügyminiszternek 82,921/1901. sz. határozata.) — Gyámpénztárban kezelt pénz vagy egyéb értékek külföldön lakók részére leendő kézbesítés végett, a kiutaló végzéssel együtt, a belügyminisztériumhoz terjesztendők fel. (A belügyminiszternek 18131/1901. sz. a. kelt rendelete.) — A gyámoltak és gondnokoltaknak nagykorúságok elérése után a gyámpénztárban visszatartott vagyona jövedelméből semmi levonás nem eszközölhető. (A belügyminiszter 1230/1901. sz. határozata.) — A kihágás miatt elitéit pénzbüntetésének ismeretlen helyre történt távozás okából való tö- rölhetéséhez nem szükséges annak igazolása, hogy az illető egyén a »Rendőri Közlönyében köröztetett. (A m. kir. belügyminiszter 1900. évi 73190. sz. határozata ) — A kihágási ügyben behajtott pénzbüntetésből csak a végrehajtási költségek levonása után fennmaradó összeg fordítható a kiszabott pénz- büntetés fedezésére. (A m. kir. belügyminiszter 1901. évi 1213. sz. határozata.) — Tilos erdei legeltetés miatt folyamatba tett ügyben, — ha a feljelentésben 60 koronát meghaladó kárösszeg megtérítése kéretett — az eljárás a kir. bíróság hatáskörébe tartozik, abban az esetbeii is, ha az ügy az eljárás folyamán a vadelejtések következtében olvadt le 60 korona kárösszegen alul maradt erdei kihágássá. (A m. kir. minisztertanácsnak 1901. évi szeptember 2-án 3952/1901. kih. B. M. szám alatt hozott határozata.) — Bérkocsi iparengedély ügyben hozott másodfokú iparhatósági határozat felülvizsgálatára a kereskedelemügyi miniszter illetékes. Automobil bérkocsiipar gyakorlása tekintetében a bérkocsi iparágra vonatkozó törvényhatósági szabályrendelet rendelkezései irányadók. (A belügyminiszternek 56,294/1900. sz. a. rendelete.) HÍREK. — Erzsébet napja néhány év óta a magyar nemzet gyászünnepévé vált és országszerte kegyeletes szivvel ülik meg a magyarok megdicsőült királynéjának emlékét. Szegzárdon is múlt kedden a középületekre kitűzték a gyászlobogót, a belvárosi templomban gyászistenitiszteletet tartott Szabó Géza hitoktató s ezen a tanuló ifjúság és nagyszámú közönség vett részt. Délelőtt a főgimnáziumban 'is gyászünne- pélylyel áldoztak a halhatatlan királyné emlékének; Wigand János igazgató emlékbeszédet mondott, az ifjúság pedig a himnuszt énekelte. Hasonló szép ünnepélyt tartottak polgári fiú és leányiskolában is; az előbbiben Polgár József tanár, az utóbbiban pedig Koz'ácsné Nagy Lujza igazgatónő mondottak emlékbeszédet. — Személyi hir. Sávéi Kálmán, a pécsi kir. tábla mellé rendelt főügyész e hó 20-án városunkba érkezett, hogy a szegzárdi kir. ügyészségnél hiva; talvizsgálatot tartson, ahol mindent teljes rendben talált. — Kinevezések a vármegyénél. Vármegyénk főispánja Schneider János eddigi számtisztet al- számvevővé, Háry Béla tiszteletbeli számtisztet valóságos számtisztté, Riesz Imre selyemgyári tisztviselő, volt honvédfőhadnagyot pedig tiszteletbeli számtisztté nevezte ki. — Uj anyakönyvvezetök. A belügyminisztérium ideiglenes vezetésével megbízott magy. kir. miniszterelnök a naki anyakönyvi kerületbe Btnder Endre, a mázaiba Gáspár Endre, z gyula - jovánczaiba pedig Zabján János segédjegyzőt anyakönyvvezető helyettesekké nevezte ki és Gáspár Endrét a házassági anyakönyv vezetésével és a házasságkötésnél való közreműködéssel is megbízta. — Megyebizottsági tagok választása. Múlt szerdán választottak megyeszerte uj törvényhatósági bizottsági tagokat azok helyett, kiknek megbízatásuk a folyó év végével megszűnt. — Szeg- zárdon az előző évekhez képest elég érdeklődés mutatkozott a választás iránt, mert a fő- és alke- rületben összesen 175-en szavaztak, más években pedig 40—50-re rúgott a szavazók száma. Szegzárdon a fő Választókerületben legtöbb szavazatot nyertek és igy megválasztattak: Nagy Gy örgy Hangonyi községi biró, Uj János esküdt, tíiróy Béla törvényszéki biró, Baross Gyula gazdasági intéző, Bili József vármegyei kiadó ; az alkerület- ben pedig Borsody Lajos hitelbanki igazgató. — A régiek közül csak Biróy és Borsody választattak meg újra. — Tolnán, hol Málhis Kálmán főszámvevő elnökölt, ismét a régieket választották meg. Pinczehelyen Szűcs József káplánt, a néppárti képviselőjelöltet és főkortesét: Pöcz Józsefet választották meg megyebizottsági tagnak. — Faddon Grüvwald Lajos földbirtokos lett megválasztva. D. Földvároil Báikay László és dr. Schober László ügyvédek kisebbségben maradtak, ellenben Bodor György, Pulay István, Stauber Antal, Kovács Mihály, Zombai Simon János, Pulai György és Ősz- ■ palik János — egytől-egyig a Szluha-párt volt bizalmi férfiai — választattak meg. — Pakson szintén egytől-egyig a Szluha pártiak győztek, maga Rassovszky Julián főszolgabíró is kisebbségben maradt. — Nagy elite hangverseny lesz a jövő hónap elején városunkban, a budapesti népszerű vonósnégyes tagjainak Grün- feld Vilmos, Berkovits Lajos, Riedel Nándor és Bürger Zsigmondnak, továbbá a m. kir. operaház kiváló művésznőjének, Pewny Irénnek közreműködésével. Műsor: I. Haydn — i 14. számú D-dur vonósnégyese. II. Erkel — i Nagy Ária »Hunyadi László-«ból. III. a) Schumann — Andante, b) Popper — Tündértánc előadja Bürger Zsigmond ur. IV. a) Thomas — Styrienne »Mignonéból, b) Alabrieff — Rossignol énekli Pewny Irén urhölgy. V. a) Kirchner Elek — Ádagio, b) Glazounow — Valse, c) Schubert — Tarantella előadják a vonósnégyes tagjai. Az érdekes és előreláthatólag rendkívül i élvezetes hangversenyre felhívjuk a közönség figyelmét. A hangversenyt Krammer ! Vilmos könyvkereskedő rendezi, a kinél a jegyek máris előjegyezhetők. — Eljegyzések. Strasszer Arnold fornád- kecsegei földbirtokos eljegyezte Schwartz Margitot, j Schwartz Frigyes dr. pécsi közkórházi főorvos leányát Pécsről. Piri Pál szegzárdi nyomdász eljegyezte Klein Margit kisasszonyt, Klein Fülöp kalocsai kereskedő 1 leányát. Davidovics Lipót, a Davidovics Jakab budapesti vaskereskedő cég beltagja, eljegyezte Hónig j Gizella kisasszonyt, Hónig Adolf dombóvári kereskedő leányát, Hajdú Miklós, a »Budapesti Napló« belső dolgozótársának nővérét. — Feloszlott egyesület. A »Szegzárd-központi tanitó-egyesület« múlt csütörtökön, Tolnán, Schuler József elnöklete alatt tartott közgyűlésében kimondotta, hogy : mivel a Tolnamegyei Általános Ta- nitó-Egyesület megalakulásával az ő egyesületük további fennállása céltalan, feloszlatják azt, illető - leg egyesületük beleolvad a T. Á, T.-E.-be. — Esküvő. Füry István szegzárdi kőfaragómester múlt csütörtökön délután tartotta esküvőjét az újvárosi templomban özv. Dürr Imréné szül. Wiesner Erzsébet asszonynyal. tottuk a kis házunkat is, meg ezt a hold földet is. A házból ahátulsó, vályogos részt_kapta a Treszka, a földből meg a felét. Egy szájjal kevesebb lett az asztalnál, de két kézzel kevesebb a munkában, meg felére fogyott a termésünk, ami pedig közös volt, mióta csak az eszemet tudom. A szegény is lehet még szegényebb, hát mi igy jártunk, pedig hatan vagyunk. Az öreg elhallgatott. Mintha azt kérdezte volna, hogy értem-e most már a dolgot. — A Treszka megint özvegységre jutott? — kérdeztem. — Megint. — Csak segítik az atyafiak ? — Segíteni, segítenék ... De mikor marha - hajcsár lett belőle . . . — Micsoda? Asszony-hajcsárt se láttam még ! — Pedig a Treszka hajcsár. Ott van a vásárokon, bandukol a tehenek után, akárcsak férfiak, éppen csakhogy nem bagózik. — Hát miért nem tartják itthon ? — Nincs annak itt maradása. Ellene van az egész falu, a nagy veszedelmet ő hozta a falura. Mikor az urát ott találta a halál a mérői csárdában, másnap elment kocsin Mérőbe és reggelre itt volt a házunkban a halott. Hiába vitték már vóna vissza . . . Az öreg a botjával megpiszkálta az indákat s mint aki mindent elmondott már, csak úgy egy pár szót yetett még oda. Amiből annyit értettem, hogy jobb szerették volna, ha az asszony nem hozza haza a halott urát. Mivel az ilyen cselekedet, ennyit még kibökött az öreg, biztos veszedelem. Hát a halottat ott kellett volna eltemetni a ! mérői temetőben. Ez valami nagyon világos dolog lehet, meg kell érteni ennek az igazságát az első | hallásra, mert az öreg csak annyit mond a magya- i rázatára, hogy elkövetkezett aztán a falura a ve- j szedelem. A nagy bajról a pesti embernek is kell tudni, különben méltán éri a harag. Nem is faggatom tovább az öreget. Elmondott ő mindent és szakítja tovább a tököt. Egy nagyot megbököd a botjával s kimondja a szentenciát. — Többet hízik ezen az egyen a jószág, mint azon az egész répán. Az öreg ért a jószághoz, talán igaza is van. De már megnézem útközben azt a répát, micsoda baja lehet. Mire odaérek a lenézett, a kitagadott földhöz, a szélén egy kocsi áll. Meszes- vagy halaskocsi lehet, mert gyékényes sátor van rajta. Két görhes, vén gebe áll a rúd mellett és javában ropogtatja a répaleveleket. A répát pedig nézi valaki. Közelebbről látom, hogy a csizmás, törpe emberke: Janó, a vásáros tót, aki a falut keszkenővel, késsel, olvasóval, tükörrel meg minden aprósággal ellátja. 0 jár boritós kocsin vásárra, búcsúra. — Mi járatban van itt Janó? — kérdezem. — A répámat nézem. — A répáját ? — Azt, azt . . . — Ez a répa a Törő Vendel özvegyéé . . . — Az vetette, de a termés az enyém. — Az özvegyé bizony a termés, ha nincs is a faluban. Janó rosszban sántikál, baj lesz . . . — Dehogy lesz. Nem kell ez a répa senkinek se. De az én lovaim megeszik. Ezeknek nem árt a tüzes istennyila se. Hát ez is tudja a nagy esetet, amiről az öreg beszélt. Talán ez jobban megmagyarázza. — Miért ne kellene ez a répa, Janó ? Most a tót is elmondja a Treszka második házasságát, meg az ura hirtelen halálát. — Hogy aztán hazahozta a Treszka éjjel a faluba a halottat, — meséli a tót — meggyütt nemsokára a veszedelem. Vót a nyáron a határban fene nagy jégverés, azon sir még most is a falu. Mivelhogy halottat nem is szabad átvinni a határon ... A Treszkának se vót ezután maradása itt, annyit bántották, szidták, mondták, hogy kódissá tette a falut a gonosz urával. Pedig jó asszony a Treszka, most vásárokra jár. Bpgáton láttam kedden, beszétem is vele, azután megvettem tüle ezt a kis répát egy téli kendőér. Nagy meleg kendőt adtam neki . . .