Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1901-10-27 / 43. szám
Az állatenyésztéssel foglalkozó gazda- 1 közönség körében vármegyeszerte általános a panasz, a nagy takarmány hiány miatt, ami értesüléseim szerint hatását abban az irányban már most is érezteti, hogy a vármegyénknek egyik legfőbb kiviteli czikkét képező szarvasmarha ára tekintében jelentékeny hanyatlás mutatkozik. A lótenyésztésnek különösen a vármegye tamásii és dombóvári járásaiban évröl-évre tapasztalt fejlődő irányzatát igen előnyösen mutatta be ismét a folyó évben megtartott lódijazás, melyre 91 darab csikós kancza és 65 darab három éves csikó lett felvezetve. De éppen az e téren szerzett tapasztalatok figyelembe vételével, s azon helyes szempontból indulva ki, hogy a lódijazások révén a kisgazdák tenyésztési kedvének felébresztése és helyes irányba való terlése érdekében kifejthető serkentés a vármegye azon vidékeire is kiterjesztessék, melyeken a tenyésztés színvonala az előbb említett vidékekhez képest a fejlődésnek igen alacsony fokán áll: elhatározta a vármegye lótenyésztési bizottsága, hogy a lódijazásokat jövőben nem mint eddig egy és ugyanazon helyen, hanem a vármegye különböző pontjain fogja megtartani. Közúti építkezésünk az útadó alapnak még mindig tartó kedvezőtlen helyzete következtében, a korábbi évekhez viszonyítva a folyó évben is jelentéktelennek mondható s nem annyira az épített utak hossza, mint inkább azon a réven tarhat számot felem- litésre, hogy általa két régi közszükséglet nyert kielégítést. A szóban forgó utak közül az egyik bátai révhez vezető törvényhatósági közút, mely a budapest—eszéki állam utat báta községnél összekötő törvényhatósági közút folytatását képezi; s a községen keresztül 2.450 kim. hosszban lett kiépítve. Az építési költségek 20527 korona 44 fillérben irányoztatok elő s fedezetüket azon 4569 kor. 84 filléren felül, mely a közúti alap terhére felvett 182.000 kor. vármegyei kölcsönből folyósittatik, Báta község nek 9219 kor. 10 fillér értékű természetbeni anyag szolgáltatásában és régi közmunka tartozás czimén most lefizetett 6738 kor. 50 fillérnyi pénzbeli hozzájárulásában találják. Az útépítés folyó évi junius hó 14-én megkezdetett és október hó 21-én befejeztetett. A kiépítés alá került másik útszakasz a szegzárd-simontornyai törvényhatósági közút 12—13 kim. közötti »Kölesdi« átkelési szakasza, melynek hossza 326 méter. A folyó évi közúti költségvetés keretében 8143 kor. 4 fillér erejéig előirányzott építési költségeknél a legelőnyösebb ajánlat elfogadásával, a vállalatba adásnál 594 kor. 42 fillér megtakarítás éretett el; mi azután lehetségessé tette, hogy az állam- épitészeti hivatal előterjesztésére a paks- kölesdi törvényhatósági közutnak a kölesdi átkelési szakaszhoz csatlakozó s igen rossz karban levő végső szakasza 903 korona 54 fillér költséggel gyökeresen helyre állíthatóvá lett. E két utóbbi építkezésnek költségei akként váltak a közúti költségvetés keretébe beilleszthetőkké, hogy az építészeti hivatal által a költségvetés egybeállijása alkalmával javaslatba hozott egyes munkálatokat, mint kerékvetők felállítása, ut- teknők megszüntetése, a közlekedési érdekek szempontjából szükségesebb és sürgőseb ezen létesítmények érdekében mellőztem. A kiépített törvényhatósági utak fen- tartása által igényelt fedanyag szükségletre előirányoztatott a folyó évben 7780 köbm.. kavics, 82866 korona kiadással. A fedanyag szükséglet ez évben is házi kezelés utján biztosíttatott és pedig úgy, hogy Hófbauer és Lehner budapesti vállalkozók bükkösdi és dunabogdányi bányá- ' 1901. október 27. jából 2920 köbm. és Frank eszéki czégnél | 208 9 köbm. terméskő, a megyebeli bányákból pedig és pedig a nagymányokiból 2070, a váraljaiból 1200, a mórágyiból 746 s a hídvégiből 106 köbméter tört kavics rendeltetett. A megrendelt fedanyag legnagyobb részét vasúton és hajón s ezek álomásairól, valamint kisebb részben közvetlenül a bányából az úttestekre négy megyebeli fuvaros szövetkezet által szállíttatott ki. A fentebb jelzett összes mennyiség, a mórágyi bányából még hátralevő 293 köbm. kavics kivételével az utakra már ki van hordva. A kiszállított fedanyagból ez idő szerint még felapritás alatt van mintegy 1844 köbm., melynek elkészültével november havában az összes fedanyag felülvizsgálata megfog ejtetni. A szállítók részére eddig összesen 54919 kor. 47 fillér lett kifizetve. A vármegyei muzeum és levéltár befogadására szolgáló épület az elfogadott terveknek megfelő kivitelben készen áll s abban a muzeum már el is helyeztetett; mig a vármegye levéltára csak akkor lesz beszállítható, ha az ott elhelyezendő levéltári anyag meny- nyiségéhez képest igénybe veendő helyiségek az ezen czélra nélkülözhetetlen állványokkal berendeztettek, mely irányban a szükséges intézkedéseket már megtettem. Az építő vállalkozó végelszámolását a közel napokban beterjesztette s bár végérvényesnek e tekintetben majd csak az az összeg lesz tekinthető, melyet a most megejtendő felülvizsgálat megállapít, mégis tájékozásul megjegyzem, hogy a vállalkozónak az építés tényleges költségeiről egybe- állitott leszámolása szerint az épület létesítésének összes költsége 139.895 koronát tesz ki, az előirányzat pedig 139.819 kor. 35 fillér volt. A felülvizsgálat tárgyában előterjesztést tettem a nagyméltóságu m. kir. belügymi- nisteriumhoz az iránt vájjon a felülvizsgálatot ministeri szakközeg közbenjöttével, vagy a szegzárdi in. kir. államépitészeti hivatal utján kivánja-e eszközöltetni. Mi sem természetesebb Tekintetes Törvényhatósági Bizottság, minthogy most, a mikor a nagy arányú épület tökéletesen befejezve és benne egy rövid pár év alatt nagy- gyá fejlődött intézmény véglegesen elhelyezve van, a muzeum és muzeum épület fenntartásáról való gondoskodás kötelezettsége nyomul előtérbe. Nemcsak fontos és sürgős azon kérdésnek megoldása, hogy miként lesznek a vármegye tulajdonát képező muzeum fenntartásának pénzügyi alapjai biztosíthatók, de egy tekintet a vármegye általános anyagi helyzetére, bárkit is azonnal meggyőzhet arról, hogy oly körülmények között, amikor a belügyi kormányzatnak már ismételten s most legutóbb is kifejezésre juttatott határozott tiltakozása állja útját annak, hogy e címen a házi pénztári költségvetésbe a legcsekélyebb összeg is felvétessék, ez elodázhatatlan kérdésnek nyugvó pontra juttatása nem kis nehézséggel jár. De mert egyrészt a muzeum fenntartásáról való gondoskodásra magát a törvény- hatóság ez értelemben hozott határozataival erkölcsileg kötelezte s másrészt azzal szemben, hogy a házi pénztár bevételeiből múzeumot érdeklő kiadások nem fedezhetők, az intézmény fenntartása bizonyos mérvű kiadásokat évről—évre rendszeresen és feltétlenül igényel s igy sem a helyzet kényszere elől kitérni, sem a kérdés megoldását többé elodázni nem lehet: van szerencsém javaslatba hozni, hogy részben önkéntes adományok gyűjtése, részben az alább megjelölendő alapok felhasználása, illetőleg összevonása utján, egy olyan külön álló alap létesittessék, melynek egyedüli célja a muzeum és múzeumi épület fenntartásával, illetőleg rendeltetésszerű használatával kapcsolatosan felTOLNAVAKMEGYjfe. merülő kiadások fedezése lenne olykép, hogy az alap tőkéje soha felhasználható ne legyen s annak mindenkor csak kamatai legyenek a cél szolgálatára fordíthatók. Bár az önkéntes adományok gyűjtésének javaslatba hozatalakor korántsem tévesztettem szem elöl, hogy a vármegye közönségének áldozatkészsége napjainkban mily sok oldalról vétetik igénybe, mégis ha azt az élénk rokonszenvet és előszeretet tekintem, melylyel a muzeum ügyei iránt nemcsak az érdeklődő nagyközönség, hanem közéletünk tényezői közül is igen sokan viseltetnek, a siker biztos reményében teszem meg ez iránt javaslatomat és pedig abban az alakban, hogy a gyűjtés eszközlésére, a siker lehető biztosítása érdekéből, közéletünk hivatott vezére Gróf Széchenyi Sándor v. b. t. t. vármegyei főispán ur O-Nagyméltósága kéressék fel. Az alapokra nézve javaslatom a következő : Felhasználható lenne e célra először a- teljesen azonos rendeltetésű Fraknói-féle adomány, mely 1886-ban 50 korona összegben tétetett le a vármegye pénztárába s ma kamataival együtt 95 korona 45 fillért tesz ki. Kezeltetik továbbá a vármegyei pénztárban Kolera-alap címen 396 korona 38 fillér, mely összegnek, valamint az inség alapban kezelt 7575 kor. 98 fillérnek conc- rét célja úgyszólván nincs, tehát véleményem szerint a jelzett célra mindkettő felhasználható lenne. S minthogy a mértékhitelesitési alap létesítése iránt rendelkező ministeri szabály- rendelet szerint ezen alapnak a kitűzött célra netán szükségtelen jövedelmei a vármegye javára esnek, amely kifejezésnek magyarázata iránt nem hagy kétséget a vármegyénkben kifejlett azon gyakorlat, mely szerint.mindenkor a kellő kormányhatósági jóváhagyás mellett 1890 ben a kir. törvényszéki épület építésére 21016 kor. 98 fillér, majd ugyanazon célra 1S91-ben 12820 kor. 50 fillér, 1892-ben hivatalok bebútorozására 4121 korona 94 fillér, 1894-ben a szegzárdi tűzoltó testület javára tolólétra beszerzési költségeire 600 korona s a mit időrendszerint is legelőbb kellett volna említenem, a vármegyei tisztviselői alap létesítésére 40,000 korona használtatott fel; a fentebb elősorolt alapok összevonásán kívül a mértékhitelesitési alapból, melynek állaga ma 17982 kor. 32 fillért tesz és amely 1894-től kezdődöleg a rendszeres kiadások fedezése mellett évről-évre úgy növekszik, hogy az alap 1898-ban 2651, 1899-ben 2116 és 1900-ban 2349 koronával gyarapodott, a folyó évben pedig előreláthatólag mindezeknél jóval nagyobb összeggel fog szaporodni, az ujjonnan létesítendő muzeum-alapba 12,000 korona volna átutalványozandó. Ily módon egy 20,000 koronás mu- zeum-alap volna létesíthető, mely az önkéntes adakozás eredményétől is támogatva vármegyénk mostoha anyagi viszonyai között feltétlenül elégségesnek kell hogy tekintessék arra, hogy a muzeum fentartása a vármegye Tekintetes közönségének többé gondot ne okozhasson. A nemzeti kultúra előmozdításában találkozó eszmei kapcsolatnál fogva itt említem meg Tekintetes Törvényhatósági Bizottság, hogy azon intézmények közül a melyeket vármegyénk közönségének a millennium alkalmával megnyilatkozott hazafias áldozatkészségének köszönhetik, az, a melyik az egységes magyar nemzeti állam évezredekkel daczoló szilárd alapjainak megvetése szempontjából, talán a legfontosabb, a folyó évben kezdte meg áldásos működését : a magyarositási alap kamatai, az alapitó határozatszellemében, ez évben adattak ki először. Nem emlékezhetem elég dicsérőleg arról a lelkes, meleg fogadtatásról, melyben ______________________11.
